Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-14 / 11. szám

2 NÉPSZAVA 2022. január 14., péntek Pénzszórás, de csak mértékkel • • •• TÜKOR Leginkább az illiberális vezetőkre jellemző, hogy a választási kampány finisében brutális osztogatásba kezdenek, de egyes uniós tagországokban is volt példa hasonlóra. RÓNAY TAMÁS Ilyen jellegű költekezés állami pénz­ből, ami nálunk zajlik, lényegében példátlan az Európai Unió tagor­szágaiban. Ám hasonló zajlik most Szerbiában, amely ugyancsak ápri­lis 3-án tart általános választást. Az Orbán Viktor kormányfővel remek kapcsolatokat ápoló és az illiberlaiz­­mussal kacérkodó Aleksandar Vucic elnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője már tavaly év végén megkezdte a népszerű intéz­kedések bejelentését. Bár az SNS- nek nem kell aggódnia az esetleges vereség miatt, hiszen uralja a társa­dalom minden szegmensét, az intéz­kedés azt jelzi, Vucic attól tarthat: a fiatalok idővel nagyobb arányban pártolnak el tőle és az SNS -től. A Vucic által bejelentett intézke­dések értelmében február elsején a 16 és 29 év közötti fiatalok 100 eurós (35 ezer forint) állami támogatásban részesülnek - ez nagyjából másfél millió személyt jelent. A jogosultak január 15-30. között jelezhetik igé­nyüket, és február elsején már meg is érkezik a számlájukra az összeg. Az egészségügyi dolgozóknak is lesz okuk az örömre, ők január 15- étől várhatják a 10 ezer dináros (30 ezer forint) támogatást, és a nyug­díjasok számlájára is érkezik majd 20 ezer dinár (60 ezer forint). Az ál­lamfő szerint összesen közel három­millió szerbiai állampolgár részesül állami támogatásban. De ezzel még nem ért véget a pénzszórás. Január 1-j­étől az anyák az első gyermek után az államtól 300 ezer dinár (900 ezer forint) egyszeri támogatást kapnak, a korábbi 100 ezer dinár (300 ezer forint) helyett, ezt a helyi önkor­mányzatok támogatása egészíti ki. A második gyermek születése után két éven keresztül havi 10 ezer dinárra, a harmadik után pedig továbbra is 10 éven keresztül havi 12 ezer di­nárra jogosultak a szerbiai családok. Az októberi csehországi parlamenti választáson nem osz­togattak, pedig And­rej Babistól sem állt távol, a ke­dély­javító intézkedé­sek ötlete, jelentette be Aleksandar Vucic múlt évvégén. A tavaly októberi csehországi parlamenti választáson a kormány nem osztogatta a pénzt, pedig And­rej Babis már csak volt miniszterel­nöktől sem áll távol, hogy kedélyja­vító intézkedésekkel kedveskedjen a választóknak. Erre azonban nem volt módja, mert - mint utóbb kide­rült - Petr Fiala kormánya kataszt­rofális helyzetben vette át az állam­kasszát, ezért egy sor köztisztviselő bérének befagyasztását rendelték el. A 2017-es választás előtt, amikor Babis még pénzügyminiszter volt, azonban nem maradt el a pénz­szórás. A kabinet „emelést adott” a sofőröknek, orvosoknak, ápolók­nak, köztisztviselőknek és szülők­nek. Csakhogy a kormány sajátos módszert választott, ami itthon sem ismeretlen: olyan ígéreteket tett, amelyeket nem, vagy csak részben kellett magának állnia, s a pénzügyi források előteremtését a régiók­ra bízta. A regionális kormányzók úgy állapodtak meg a béremelés­ről például a sztrájkkal fenyegető buszvezetőkkel, hogy saját költség­­vetésükből fedezték a béremelést. A járművezetők béremelése az egyes régiók számára több tíz- és százmil­lió korona kiadást jelentett. A cseh régióknak az eredetileg az állam az egészségügyi dolgozóknak ígért magasabb bérek költségeinek majd­nem egyharmadát kellett állniuk. Az orvosok és ápolók tízszázalékos béremelését a régiók állták, jóllehet, a prágai egészségügyi minisztérium biztosította őket, hogy mindent az egészségbiztosítás fedez. Az egyes polgármesteri hivata­loknak is milliókat kellett előterem­teniük ahhoz, hogy fedezzék azokat az összegeket, amelyeket a kormány pluszban ígért az önkormányzati tisztviselőknek. A garantált óvodai férőhelyek ígéretét szintén az ön­kormányzatoknak kellett megvaló­sítaniuk, mivel az állami költségve­tés erre nem tervezett pluszkiadást. A kormány januártól emelte a ré­giókban, városokban és falvakban dolgozó tisztviselők fizetését, négy százalékkal. Az állam hozzájárult a béremeléshez, de csak - úgymond - saját tisztviselői esetében, akik úgy­nevezett átruházott hatásköröket gyakorolnak az önkormányzatok­ban, így a kormány csak a tanárok 2017 szeptemberi béremelését té­rítette meg teljes egészében a min­denféle közalkalmazottaknak jutta­tott segélyekből. Ugyanakkor az még Andrej Babisnak sem jutott eszébe a tavalyi kampány idején, hogy hitelt vegyen fel csak azért, hogy osztogat­hasson a polgárok között és az egek­be emelje az államháztartás hiányát. Szlovákiában sokkal átláthatóbb az állam működése, mint itthon, de az egykori populista miniszterel­nöktől, Robert Ficótól sem állt távol az ígérgetés egyes voksolások előtt. A 2012-ben még Orbán Viktorral pálinkázó politikus 2013 szeptem­berében, egy hónappal a megyei vá­lasztások előtt a megyéket járta és milliókat osztogatott. A kormány­­hivatal persze azt állította szó sincs kampányról, hanem a régiók problé­máit akarják orvosolni. A kassai kerületben a kormány ki­helyezett ülést tartott­­ polgármes­terek és a régió több képviselőjének részvételével. Itt 7 milliós gazdasági segítséget ígért Fico. Trencsén me­gyében már 8,5 millióra emelkedett a támogatás összege. Alojz Hlina független parlamenti képviselő, blogjában akkor egyenesen megyei kampánycirkusznak minősítet­te Fico megyejárását. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke pedig úgy vélte, választások előtti populista célzatú pénzosztás­ról van szó. Mindenesetre ez szintén nem említhető egy lapon a mostani magyarországi intézkedésekkel. Vucic szerb elnök is épp pénzt oszto­gat az április 3-i választásra készülve. Mintegy hárommillió szerb vásárol­hat többet egy ideig 35 ezer forint. Ekkora összeget kapnak Szerbiában a 16-29 év közötti fiatalok februártól Célzott segítség a legszegényebbeknek MÁSKÉPP A szegényebb szomszé­dos országokban sem került sor sem hatósági árak bevezetésére, sem arra nem volt példa, hogy a leköszö­nő kormányok a választási hajrában osztogatásokba kezdjenek. Igaz, sem Ukrajnában, sem Romániában nincs kétharmados többsége a kor­mánynak, sem a magyarországihoz mérhető központosított hatalom. A komoly gazdasági nehézségek­kel küszködő Ukrajnában a jelenlegi áremelkedéseket a legrászorultab­bak számára próbálja kompenzál­ni a kormányzat. Az elnöki hivatal élelmiszerre beváltható utalványok bevezetését jelentette be a legala­csonyabb jövedelműek részére. Úgy indokolták: az élelmiszerkártya cél­irányos segítség, valós alternatívája az állami árszabályozásnak, ezáltal a költségvetés és a vállalkozások is ki­sebb veszteséget könyvelhetnek el. Romániában az utóbbi másfél évtized politikai instabilitása is hoz­zájárult ahhoz, hogy minden kor­mány mandátuma elején próbáljon jóléti intézkedésekkel előrukkolni. Az állandó kormányválságok dacára 2014-től kezdődően olyan nagyará­nyú bérrendezéseket hajtottak vég­re, amelyekkel részben meghaladták a magyarországi bérszintet. 2020 végére a román átlagbér elérte a ma­gyar 90 százalékát. Vásárlóerő-pari­táson viszont már a 102 százalékát keresték meg a romániai gyerekte­len, egyedülálló alkalmazottak. (A többgyerekesek bérszintje a magyar 85 százalékát érte el.) A legjelentő­sebb a közalkalmazotti, kiemelten az egészségügyi dolgozók és taná­rz energiaárak elszabadulá­sát uniós mintára kompen­zálja a román kormány. rok béremelése volt. 2014-2019 kö­zött a pedagógusbérek az EU-ban Romániában nőttek a legnagyobb mértékben - 78 százalékkal. A 2018- as egészségügyi béremelés ennél is nagyobb volt, az orvosi átlagfizetés a magyarországi 130-150 százalékát, az ápolóinak pedig 150-200 száza­lékát érte el nettóban. (Egy klinikai főorvos alapbére 5638-ról 12 500 lejre nőtt, egy kezdő rezidens orvosé 2631 lejről 5700-ra.) A szociálisan rászorulók évek óta minden fűtési szezonra gázártámo­gatást kapnak. (Eddig a minimál 800 lejes nyugdíjból élők havi 400 lej gázártámogatáshoz jutottak.) Hatósági ár nincs, az energiaárak elszabadulása miatt tavaly novem­berben kompenzációs csomagot fogadott el a román parlament. No­vember 1-től március 31-ig 5 száza­lékra mérsékelték az áram és a gáz áfáját, árkompenzációt a lakossági fogyasztók mellett a kis- és közepes, illetve családi vállalkozások, magán­orvosi rendelők, köz- és magán­kórházak, állami és magán oktatási intézmények, civil szervezetek, egy­házak is kapnak. Csak az áram és a földgáz tényleges árát kell fizetniük, a számlán szerepelő egyéb díjakat és adókat az állam vállalta át. A tavaly év végén hivatalba lépett egységkormány nyugdíjemeléssel indította a 2022-es évet. A mini­­málnyugdíj 1000 lejre növekszik (73 ezer forint) és egyszeri 1200 lejes tá­mogatást is kapnak az érintettek. Elégedetlenséget váltott ki azon­ban, hogy a speciális nyugdíjak - po­litikusok, ügyészek, titkosszolgálati alkalmazottak stb. - is nőnek, vala­mint az, hogy a pedagógusbérek be­ígért 16 százalékos emeléséből csak 8 százalék valósul meg. Ami azért még nem biztos, hiszen a nyugdíjas-, és pedagógusszerveze­tek tiltakoznak, sztrájkot és tünte­téseket hirdettek meg. Az utóbbi év­tizedben pedig a román társadalom nem egyszer kényszerített törvé­nyek visszavonására, illetve tünte­tésekkel ítélt bukásra egy-egy kor­mányzatot. GÁL MÁRIA Sztrájkra készülnek a román taná­rok, a beígért béremelést követelik REFLEKTOR Nem garancia a sikerre TERRORIZMUS A török lakosság 2018 óta súlyos inflációval, elszaba­duló élelmiszerárakkal néz szembe, a kormányzó AKP csak átmenetileg, a 2019 tavaszi helyhatósági választá­sok előtt tett látványos lépéseket a megélhetési nehézségek enyhítésé­re. Recep Tayyip Erdogan akkoriban ismeretlen hatalmak Törökország elleni játszmájának tulajdonította az éves szinten 30 százalékos élelmi­szer-drágulást, amit egyfajta terror­­támadásnak állított be. A török el­nök ennek megfelelően hadat üzent az „élelmiszer-terrorizmusnak”. Az államilag meghirdetett „hábo­rú” részeként Ankara és Isztambul kormánypárti vezetése eladópontok tucatj­ait állította fel, ahol fél áron kí­náltak zöldséget és gyümölcsöt. Ez sem volt képes a kormánypárt javára fordítani, a koordináltan induló el­lenzék Ankarában és Isztambulban is legyőzte az AKP-t, utóbbiban két­szer­­ választási csalásra hivatkozva megismételtették a voksolást). A két város leköszönő polgármestere feladta az élelmiszer-terrorizmus elleni harcot, az eladópontokat csendben megszüntették. Az élelmi­szer-drágulás azóta sem állt meg, a 2019. márciusi voksolás óta az árak további 71 százalékkal nőttek. ROSTOVÁNYI ANDRÁS

Next