Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-24 / 19. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. január 24., hétfő Pénzért hívhatták a nézőket PÉCS Kővári János, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje is részt vett egy zöldrendezvényen, az odahívott egyetemi hallgatók pedig állítják, fizettek nekik a megjelenésért. A történetből felsejlik, miképp kampányolhatnak a kormány finanszírozta (ál)civilek a kormánypárti jelöltekért. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Érdekes körülmények között tartot­tak rendezvényt Pécs egyik belvárosi irodaházában január 7-én. A kör­nyezettudatos viselkedésre nevelő találkozó vendége volt Kővári János kormánypárti politikus. A Pécsi Stop hírportál megtudta: a fórumon 30- an vettek részt, a hallgatóság túlnyo­mó többségét egyetemisták adták, akik pénzt - saját bevallásuk szerint 3 ezer forintot - kaptak a részvéte­lért. A rendezvényről készült fotót és rövid videót Kővári feltette a Face­­book-oldalára. Emiatt a Pécsi Stop arról kérdezte Kővárit, hogy a fórum részvevői tudtak-e arról: később egy parlamenti választáson induló po­litikus videóján fognak szerepelni, kampányidőszakban? Kővári nem válaszolt a kérdésre. A cikk nyomán magunk is keres­tük Kővári Jánost, de a mi kérdése­inktől is elzárkózott, sms-ben annyit írt, hogy a találkozót nem ő, hanem a Zöld Követ Egyesület rendezte, ő csupán vendég volt, így faggassuk az egyesületet. Elértük a szervezet ve­zetőjét, Király Nórát, ám neki nem volt ideje szóban válaszolni, csak írásban reagált. Elektronikus leve­léből megtudtuk, hogy nem a Zöld Követ, hanem a Fiatal Családosok Klubja (a Ficsak) rendezte a fóru­mot, ahol a Zöld Minősítési Díjról tartottak tájékoztatót. Kővárit azért hívták meg, mert „elkötelezett a zöldügyek irányába”. Király Nóra le­írta, hogy a sajtóból értesültek arról, „...esetlegesen fizethettek a rendez­vény résztvevőinek. Egyesületünk a rendezvényszervező céggel kötött szerződésben meghatározta a mini­mális résztvevői létszámot, azonban arra nem számítottunk, hogy ebben a formában fognak résztvevőket to­borozni.” A levélből kiderül az is, hogy a - meg nem nevezett - szervező cég 530 ezer forintért vállalta a munkát, ezért technikust, technikát, fotóst, hoszteszt, moderátort, pogácsát, üdítőt, kávét biztosított, plakátolt, két órára termet bérelt. Azt a feltételezést, hogy az ön­magát civil szervezetként definiáló Ficsak - szakmainak meghirdetett - rendezvényeivel beleállhat a kam­pányharcokba, az is erősítheti, hogy a szervezet jelentős állami támoga­tásokhoz jutott. A Ficsak székesfe­hérvári alapítványa például 2021- ben 15 millió, a veszprémi pedig 4 millió forint támogatást kapott a te­vékenységéhez. Király Nóra egyébként 2006 és­­ 2019 között a főváros XI. kerületé­nek fideszes önkormányzati képvi­selője volt, és 2014-től alpolgármes­terként szolgált Újbudán. A politikus több civil szervezet alapító vezetője, így hozzá kötődik a már említett Zöld Követ, a Ficsak, valamint a Minden­napok Női Szemmel és a Gazdagréti Összefogás Egyesület. A független sajtó többször írt arról, hogy ezek a szervezetek bőven jutnak állami forrásokhoz. A Mindennapok Női­­ Szemmel például 2017 és 2020 kö­­­­zött 66 millió forintot kapott, abból­­­20 milliót szántak egy olyan honlap­­ létrehozására, amit főként az egye­­­­sületi tagok olvasgatnak, aztán új­abb 2­20 millió ment el a honlap fejleszté­­­­sére, végül 26 millióból egy adatbázis .­ létrehozását finanszírozták. Erről Je lapunk is írt 2020 júliusában, s az általunk megkérdezett szakemberek szerint a munkát egy cég pár száz­ezer forintból elvégzi. Akkor lapunk próbálta megtudni Király Nórától, mi került ennyibe, ám ő nem vála­szolt a megkeresésre. Teljes az összhang. Kővári János és Király Nóra hallgatja az egyik résztvevőt Orosz mintára hemzsegnek a hatalom civiljei SZERVEZETEK Gongó - ez a rö­vidítés szolgál a nemzetközi polito­lógiai szakirodalomban a főképp az autoriter, illetve demokráciadefi­cites államokban elterjedt „állam által szervezett nem állami szer­vezetek” (government organised non-governmental organisation), hatalomközeli álcivil szervezetek összefoglaló elnevezésére. A nevében kövér önellentmon­dást hordozó, Indonéziában, Észak Koreában, Kínában, Szaúd Arábiá­ban és elsősorban Oroszországban elterjedt gongók közös nevezője, hogy nem spontán, alulról szervező­dő mozgalmak, hanem azokat a hata­lom hozza létre, pénzeli és irányítja, úgy, hogy azok a civil szervezetekre (NGO) emlékeztető társadalmi szer­vezeteknek tűnjenek. Bár agongókat külföldön nyomásgyakorlásra, lob­bizásra, netán kémkedésre is hasz­nálják, elsősorban az otthoni terüle­ten aktívak. A célj­aik sokrétűek, így a hatalom bizonyos politikai törekvé­seit pártfüggetlen, „spontán” és civil társadalmi mozgalomnak tüntethe­tik fel, általuk próbálják elnémítani a nem ritkán hatalomkritikus, valódi civileket. Ezeknek a szervezeteknek az igazi mintaországa Kína, illetve a putyini Oroszország. Magyarországon a Fidesz a polgá­ri körökből kiindulva orosz mintára építette ki a ma már sok száz, jel­lemzően valamilyen kormánypárti politikus vagy politikaközeli személy által irányított és a hatalom közelé­ből - pártalapítványokból, költség­­vetésből, állami vállalatokból vagy NER-oligarchákból - finanszírozott „civil” hálózatát, amelyek ironikus módon pont olyan politikai fedőszer­vezetek módjára működnek, mint amivel a Fidesz a politikai ellenfe­leknek kipécézett civileket szokta vádolni. A Fidesz-gongók a legvál­tozatosabb - vallási, kulturális, kör­nyezetvédelmi, szociális - célokkal léphetnek fel, ám közös nevezőjük, hogy bár kórusban és vehemensen tagadják, hogy politikai céljaik lenné­­nek, ám többnyire fideszes politikus vagy politikaközeli személy vezeti őket, finanszírozásuk a NER-hez kö­tődik, működésüket, akcióikat pedig láthatóan összehangolják a Fidesz pillanatnyi igényeivel, a nem ritkán pártember vezetőik mint „civil” sze­replők szólalnak meg a párt sajtójá­ban és a közmédiában azt sugallva, hogy az adott kormánydöntés mögött komoly civil támogatás van. A Béke­meneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) például alapítása óta függetlennek próbálja feltüntetni magát, ám a Fidesz pártkommuniká­ció félhivatalos segédcsapatai. A NER a természeténél fogva kri­tikus társadalomtudományi szférát is megszórta az álciviljeivel - a leg­aktívabbak az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet. A fő funkciójuk, hogy a hatalomkritikus társadalomtudományi közegben, szakértői szakvélemény látszatát keltve hintsék a párt igéit. A „nagy” gongók mellett megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb helyi „civil” szerve­zet található, amelyeknek a finan­szírozása vagy ködös, vagy láthatóan kormányzati pénzből élnek és egy Fidesz-közeli személy működteti. Ebből a szempontból a tipikus Fi­desz-gongók közé illeszkednek Ki­rály Nóra „civil” szervezetei. BAT­KA ZOLTÁN Százmilliós tétje is van a roma választásnak KÖZGYŰLÉS Ha valamilyen oknál fogva nem sikerül nemzetiségi listát állítania az Országos Roma Önkor­mányzatnak (ORÖ) a parlamenti vá­lasztásra, akkor elvész a kampánytá­mogatás is. Ennek pontos mértéke több tényezőtől függ: Agócs János, az ORÖ elnöke szerint 200-300 millió forint közötti összeggel lehet kalkulálni. Ahogyan azt korábbi cikkünkben írtuk, a nemzetiségi lista összeté­teléről döntő megismételt ORÖ-s választást a törvény által biztosí­tott időszak utolsó napján, janu­ár 31-én rendezik. Az előző, tavaly novemberben tartott választást a kormánypárti Farkas Félix parla­menti szószólóval szemben Agócs János megnyerte, de a fideszes Lungo Drom beadványa nyomán az Alkotmánybíróság - meghökkentő okfejtéssel - megsemmisítette az eredményt, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék előzőleg nem talált szabálytalanságra utaló körül­ményt. A megismételt választás előtt azonban ma lesz egy másik roma közgyűlés is, amelynek napirendjén a módosított szervezeti és műkö­dési szabályzat (szmsz) újbóli meg­tárgyalása szerepel. Az új szmsz-t decemberben szavazták meg, ami­kor a Lungo Drom frakciószövet­sége többségbe került az ORÖ-ben. Pontosan az történt, amiről Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigaz­gatóság főigazgatója beszélt az egyik, lapunk birtokába került hangfelvé­telen. Sztojka ugyanis a Lungo Drom képviselői számára „első lépésként” az új szmsz elfogadását jelölte meg. A szabályzat értelmében létrejön egy ügyvivő bizottság, amely - a kormánybiztos kifejezésével élve - kontrollálja majd az ORÖ működé­sét. Gyakorlatilag az összes fontos kérdésben az ügyvivő bizottság len­ne hivatott dönteni. Agócs János - jogi szakvéleménnyel alátámasztott - állítása szerint ez törvénysértő. A hétfői közgyűlésen amúgy az ORÖ elnöke nem tud részt venni. Agócs János elmondta lapunknak, Covid-gyanús tünetei vannak. Nem szeretne megfertőzni másokat, az ülést egyik helyettese fogj­a vezetni. Forró téma annak az 527 millió forintnak a sorsa is, amit még 2016- ban kapott támogatásként az ORÖ. A Népszavában ismertetett hangfel­vételek szerint Sztojka Attila tény­ként kezeli (ahogyan Farkas Félix is), hogy a pénzt vissza kell fizetni a Belügyminisztérium számára, ezzel csődközeli helyzetbe kerül az orszá­gos önkormányzat. Agócs János el­lenben vitatja a követelés jogosságát. Mivel a kormánybiztos azt is kilátás­ba helyezte, hogy az ORÖ és intéz­ményei csak március végén kapják meg a költségvetési támogatás első negyedévre esedékes részét (a ha­táridő elvileg február 15-e). Agócs János levelet írt Langerné Victor Katalinnak, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős he­lyettes államtitkárának. Az ORÖ elnöke hangsúlyozta, nem engedhető meg, hogy az önkor­mányzat dolgozói „egy kreált politi­kai csatározás áldozataivá váljanak”. Agócs bízik abban, hogy a „különbö­ző hangfelvételeken elhangzottak nem valós és eltervezett intézkedé­seket rögzítettek”, és bízik abban is, hogy a helyettes államtitkárral kiala­kult „korábbi jó szakmai kapcsolat ismételten helyreállítható”. CZENE GÁBOR A megismételt választás előtt ma lesz egy másik közgyűlés is FOTÓ: HUSZÁR DÁVID

Next