Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-24 / 19. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. január 24., hétfő Pénzért hívhatták a nézőket PÉCS Kővári János, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje is részt vett egy zöldrendezvényen, az odahívott egyetemi hallgatók pedig állítják, fizettek nekik a megjelenésért. A történetből felsejlik, miképp kampányolhatnak a kormány finanszírozta (ál)civilek a kormánypárti jelöltekért. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Érdekes körülmények között tartottak rendezvényt Pécs egyik belvárosi irodaházában január 7-én. A környezettudatos viselkedésre nevelő találkozó vendége volt Kővári János kormánypárti politikus. A Pécsi Stop hírportál megtudta: a fórumon 30- an vettek részt, a hallgatóság túlnyomó többségét egyetemisták adták, akik pénzt - saját bevallásuk szerint 3 ezer forintot - kaptak a részvételért. A rendezvényről készült fotót és rövid videót Kővári feltette a Facebook-oldalára. Emiatt a Pécsi Stop arról kérdezte Kővárit, hogy a fórum részvevői tudtak-e arról: később egy parlamenti választáson induló politikus videóján fognak szerepelni, kampányidőszakban? Kővári nem válaszolt a kérdésre. A cikk nyomán magunk is kerestük Kővári Jánost, de a mi kérdéseinktől is elzárkózott, sms-ben annyit írt, hogy a találkozót nem ő, hanem a Zöld Követ Egyesület rendezte, ő csupán vendég volt, így faggassuk az egyesületet. Elértük a szervezet vezetőjét, Király Nórát, ám neki nem volt ideje szóban válaszolni, csak írásban reagált. Elektronikus leveléből megtudtuk, hogy nem a Zöld Követ, hanem a Fiatal Családosok Klubja (a Ficsak) rendezte a fórumot, ahol a Zöld Minősítési Díjról tartottak tájékoztatót. Kővárit azért hívták meg, mert „elkötelezett a zöldügyek irányába”. Király Nóra leírta, hogy a sajtóból értesültek arról, „...esetlegesen fizethettek a rendezvény résztvevőinek. Egyesületünk a rendezvényszervező céggel kötött szerződésben meghatározta a minimális résztvevői létszámot, azonban arra nem számítottunk, hogy ebben a formában fognak résztvevőket toborozni.” A levélből kiderül az is, hogy a - meg nem nevezett - szervező cég 530 ezer forintért vállalta a munkát, ezért technikust, technikát, fotóst, hoszteszt, moderátort, pogácsát, üdítőt, kávét biztosított, plakátolt, két órára termet bérelt. Azt a feltételezést, hogy az önmagát civil szervezetként definiáló Ficsak - szakmainak meghirdetett - rendezvényeivel beleállhat a kampányharcokba, az is erősítheti, hogy a szervezet jelentős állami támogatásokhoz jutott. A Ficsak székesfehérvári alapítványa például 2021- ben 15 millió, a veszprémi pedig 4 millió forint támogatást kapott a tevékenységéhez. Király Nóra egyébként 2006 és 2019 között a főváros XI. kerületének fideszes önkormányzati képviselője volt, és 2014-től alpolgármesterként szolgált Újbudán. A politikus több civil szervezet alapító vezetője, így hozzá kötődik a már említett Zöld Követ, a Ficsak, valamint a Mindennapok Női Szemmel és a Gazdagréti Összefogás Egyesület. A független sajtó többször írt arról, hogy ezek a szervezetek bőven jutnak állami forrásokhoz. A Mindennapok Női Szemmel például 2017 és 2020 között 66 millió forintot kapott, abból20 milliót szántak egy olyan honlap létrehozására, amit főként az egyesületi tagok olvasgatnak, aztán újabb 220 millió ment el a honlap fejlesztésére, végül 26 millióból egy adatbázis . létrehozását finanszírozták. Erről Je lapunk is írt 2020 júliusában, s az általunk megkérdezett szakemberek szerint a munkát egy cég pár százezer forintból elvégzi. Akkor lapunk próbálta megtudni Király Nórától, mi került ennyibe, ám ő nem válaszolt a megkeresésre. Teljes az összhang. Kővári János és Király Nóra hallgatja az egyik résztvevőt Orosz mintára hemzsegnek a hatalom civiljei SZERVEZETEK Gongó - ez a rövidítés szolgál a nemzetközi politológiai szakirodalomban a főképp az autoriter, illetve demokráciadeficites államokban elterjedt „állam által szervezett nem állami szervezetek” (government organised non-governmental organisation), hatalomközeli álcivil szervezetek összefoglaló elnevezésére. A nevében kövér önellentmondást hordozó, Indonéziában, Észak Koreában, Kínában, Szaúd Arábiában és elsősorban Oroszországban elterjedt gongók közös nevezője, hogy nem spontán, alulról szerveződő mozgalmak, hanem azokat a hatalom hozza létre, pénzeli és irányítja, úgy, hogy azok a civil szervezetekre (NGO) emlékeztető társadalmi szervezeteknek tűnjenek. Bár agongókat külföldön nyomásgyakorlásra, lobbizásra, netán kémkedésre is használják, elsősorban az otthoni területen aktívak. A céljaik sokrétűek, így a hatalom bizonyos politikai törekvéseit pártfüggetlen, „spontán” és civil társadalmi mozgalomnak tüntethetik fel, általuk próbálják elnémítani a nem ritkán hatalomkritikus, valódi civileket. Ezeknek a szervezeteknek az igazi mintaországa Kína, illetve a putyini Oroszország. Magyarországon a Fidesz a polgári körökből kiindulva orosz mintára építette ki a ma már sok száz, jellemzően valamilyen kormánypárti politikus vagy politikaközeli személy által irányított és a hatalom közeléből - pártalapítványokból, költségvetésből, állami vállalatokból vagy NER-oligarchákból - finanszírozott „civil” hálózatát, amelyek ironikus módon pont olyan politikai fedőszervezetek módjára működnek, mint amivel a Fidesz a politikai ellenfeleknek kipécézett civileket szokta vádolni. A Fidesz-gongók a legváltozatosabb - vallási, kulturális, környezetvédelmi, szociális - célokkal léphetnek fel, ám közös nevezőjük, hogy bár kórusban és vehemensen tagadják, hogy politikai céljaik lennének, ám többnyire fideszes politikus vagy politikaközeli személy vezeti őket, finanszírozásuk a NER-hez kötődik, működésüket, akcióikat pedig láthatóan összehangolják a Fidesz pillanatnyi igényeivel, a nem ritkán pártember vezetőik mint „civil” szereplők szólalnak meg a párt sajtójában és a közmédiában azt sugallva, hogy az adott kormánydöntés mögött komoly civil támogatás van. A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) például alapítása óta függetlennek próbálja feltüntetni magát, ám a Fidesz pártkommunikáció félhivatalos segédcsapatai. A NER a természeténél fogva kritikus társadalomtudományi szférát is megszórta az álciviljeivel - a legaktívabbak az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet. A fő funkciójuk, hogy a hatalomkritikus társadalomtudományi közegben, szakértői szakvélemény látszatát keltve hintsék a párt igéit. A „nagy” gongók mellett megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb helyi „civil” szervezet található, amelyeknek a finanszírozása vagy ködös, vagy láthatóan kormányzati pénzből élnek és egy Fidesz-közeli személy működteti. Ebből a szempontból a tipikus Fidesz-gongók közé illeszkednek Király Nóra „civil” szervezetei. BATKA ZOLTÁN Százmilliós tétje is van a roma választásnak KÖZGYŰLÉS Ha valamilyen oknál fogva nem sikerül nemzetiségi listát állítania az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) a parlamenti választásra, akkor elvész a kampánytámogatás is. Ennek pontos mértéke több tényezőtől függ: Agócs János, az ORÖ elnöke szerint 200-300 millió forint közötti összeggel lehet kalkulálni. Ahogyan azt korábbi cikkünkben írtuk, a nemzetiségi lista összetételéről döntő megismételt ORÖ-s választást a törvény által biztosított időszak utolsó napján, január 31-én rendezik. Az előző, tavaly novemberben tartott választást a kormánypárti Farkas Félix parlamenti szószólóval szemben Agócs János megnyerte, de a fideszes Lungo Drom beadványa nyomán az Alkotmánybíróság - meghökkentő okfejtéssel - megsemmisítette az eredményt, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék előzőleg nem talált szabálytalanságra utaló körülményt. A megismételt választás előtt azonban ma lesz egy másik roma közgyűlés is, amelynek napirendjén a módosított szervezeti és működési szabályzat (szmsz) újbóli megtárgyalása szerepel. Az új szmsz-t decemberben szavazták meg, amikor a Lungo Drom frakciószövetsége többségbe került az ORÖ-ben. Pontosan az történt, amiről Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója beszélt az egyik, lapunk birtokába került hangfelvételen. Sztojka ugyanis a Lungo Drom képviselői számára „első lépésként” az új szmsz elfogadását jelölte meg. A szabályzat értelmében létrejön egy ügyvivő bizottság, amely - a kormánybiztos kifejezésével élve - kontrollálja majd az ORÖ működését. Gyakorlatilag az összes fontos kérdésben az ügyvivő bizottság lenne hivatott dönteni. Agócs János - jogi szakvéleménnyel alátámasztott - állítása szerint ez törvénysértő. A hétfői közgyűlésen amúgy az ORÖ elnöke nem tud részt venni. Agócs János elmondta lapunknak, Covid-gyanús tünetei vannak. Nem szeretne megfertőzni másokat, az ülést egyik helyettese fogja vezetni. Forró téma annak az 527 millió forintnak a sorsa is, amit még 2016- ban kapott támogatásként az ORÖ. A Népszavában ismertetett hangfelvételek szerint Sztojka Attila tényként kezeli (ahogyan Farkas Félix is), hogy a pénzt vissza kell fizetni a Belügyminisztérium számára, ezzel csődközeli helyzetbe kerül az országos önkormányzat. Agócs János ellenben vitatja a követelés jogosságát. Mivel a kormánybiztos azt is kilátásba helyezte, hogy az ORÖ és intézményei csak március végén kapják meg a költségvetési támogatás első negyedévre esedékes részét (a határidő elvileg február 15-e). Agócs János levelet írt Langerné Victor Katalinnak, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának. Az ORÖ elnöke hangsúlyozta, nem engedhető meg, hogy az önkormányzat dolgozói „egy kreált politikai csatározás áldozataivá váljanak”. Agócs bízik abban, hogy a „különböző hangfelvételeken elhangzottak nem valós és eltervezett intézkedéseket rögzítettek”, és bízik abban is, hogy a helyettes államtitkárral kialakult „korábbi jó szakmai kapcsolat ismételten helyreállítható”. CZENE GÁBOR A megismételt választás előtt ma lesz egy másik közgyűlés is FOTÓ: HUSZÁR DÁVID