Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-25 / 20. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. január 25., kedd3 Magyarország is a demokrácia bomlasztója ÍTÉLET Az EU aláásására szövetkező külső hatalmak együttműködő partnereként jellemzi a kormányt egy elfogadás előtt álló európai indítvány. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Elítéli a magyar kormányt a Pegasus kémszoftver jogellenes használata és a kínai Fudan Egyetem kampuszának létrehozásáról szóló döntése miatt az európai parlamenti jelentéstervezet, amely az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozásról és félretájékoztatásról szól. A dokumentum aggasztónak tartja, hogy Magyarország és Szerbia segíti Kínát és Oroszországot geopolitikai céljaik elérésében, valamint közreműködik a dezinformáció terjesztésében a régióban. Azt is felhánytorgatja, hogy a Fidesz és a Jobbik is szoros kapcsolatot tart fenn a Kremllel. A terjedelmes jelentéstervezet „rosszindulatú és tekintélyelvű külföldi államokat és nem állami szereplőket, például Oroszországot és Kínát” vádolja a demokrácia bomlasztását célzó beavatkozási taktikákkal. A szövegről kedden szavaz az Európai Parlament e témával foglalkozó különbizottsága, majd várhatóan márciusban a plenáris ülése. Előterjesztője Sandra Kalniete lett néppárti politikus. A képviselők módosító indítványaival kiegészített dokumentum a dezinformációkat terjesztő online platformok megregulázásától a médiaműveltség fejlesztéséig számos javaslatot tartalmaz az ártó szándékú külföldi intervenciók elhárítására. Lépéseket sürget a kritikus infrastruktúra fokozott védelmére és a politikai szereplők rejtett finanszírozásának a feltárására. Az EU-nak elrettentő eszközökre, hatékony szankciórendszerre van szüksége, hogy az ellenséges külföldi szereplők viseljék tetteik következményeit - olvasható a szövegben. A képviselők megneveznek politikusokat, országokat és szervezeteket, akik és amelyek szerintük közreműködnek az európai demokrácia aláásására irányuló külső beavatkozások elősegítésében. Magyarország, illetve a Fidesz és a Jobbik mellett, ezek között említik például a Pegasus-botrányban részes Lengyelországot, az orosz és kínai érdekek kiszolgálójának minősített Szerbiát, a Kremllel baráti kapcsolatokat ápoló olasz Ligát, a brit Brexit Pártot és a Gazprom irányító testületében szerepet vállalt Gerhard Schröder volt német kancellárt. Az indítvány szerzői elmarasztalják a magyar, a lengyel és más állami szerveket a Pegasus kémszoftver tömeges és jogellenes használatáért újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy ellenőrizzék az efféle megfigyelési programok exportját olyan tagállamokba, ahol problémák merülnek fel a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatban. Aggasztónak nevezik, hogy miután a magyar kormány bezáratta a CEU-t Budapesten, a kínai Fudan Egyetem kampuszának megnyitásáról határozott. Egyébként is aggályosnak ítélik az európai egyetemek növekvő függését Kínától és más külföldi államoktól, „mivel fennáll annak a veszélye, hogy érzékeny adatok, technológiák és kutatási eredmények áramlanak külföldi államokba”, és ez a függőség korlátozhatja az akadémiai szabadságot. Ezért fontosnak tartják, hogy a felsőoktatási intézményekben folyó, geopolitikai szempontból fontos kutatásokat európai forrásokból támogassák és hogy a finanszírozás átlátható legyen. Aggasztónak nevezik, hogy miután a magyar kormány bezáratta a CEU-t, a Fudan Egyetem kampuszának megnyitásáról határozott. A szavazásra bocsátott állásfoglalásban a képviselők bírálják az orosz és kínai beavatkozási kísérleteket a Nyugat-Balkánon, amelyeket szerintük Magyarország és Szerbia támogat. Különösen aggasztónak tartják, hogy e két ország részt vesz a régión belüli és a térséggel szomszédos országokból kiinduló félretájékoztatás terjesztésében. Felszólítják az EU-t a dezinformációs fenyegetések alapos feltérképezésére és a bővítési folyamat egyértelmű támogatására. A jelentéstervezet külön foglalkozik egyes európai politikai erők külföldi, elsősorban orosz támogatásával, és szabályokat sürget a rejtett pártfinanszírozás ellenőrzésére. Mások mellett kiemeli a Fideszt és a Jobbikot, mint a Kremllel szoros kapcsolatban álló pártokat, megemlítve, hogy a Jobbik tagjai választási megfigyelőként dolgoztak Kelet-Ukrajnában, hogy „legitimálják az oroszok által támogatott választásokat”. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Legközelebb február elsején találkozik a „bomlasztó" és a szövetséges Orbánék szolgálatába állt a Pegasus gyártójának lobbistája Egy olyan washingtoni lobbistát szerződtetett 2021 végén a magyar kormány, aki előzőleg az okostelefonok feltörésére alkalmas Pegasus kémszoftvert kifejlesztő izraeli cégnek, az NSO Groupnak dolgozott a Mercury Public Affairs nevű PR- és lobbicég egyik vezetőjeként - derítette ki a Direkt36. A Pegasusszal elkövetett súlyos visszaélésekre 2021 nyarán derült fény, amikor egy nemzetközi újságírócsapat - benne a magyar Direkt36 - feltárta, hogy a kémszoftverrel legalább tíz országban, köztük Magyarországon rendszerszinten éltek vissza. Az Egyesült Államok emiatt november 3-án szankciós listára tette az NSO Groupot. Scott Cullinane, a US Europe Alliance nevű washingtoni szervezet vezetője, aki korábban kongresszusi munkatársként közvetlen tapasztalatokat szerzett az Orbán-kormány lobbimódszereiről, a Direkt36-nak úgy vélekedett, hogy az NSO Group volt tanácsadójának szerződtetéséről szóló dokumentum már egy újfajta fókuszú lobbizásra utal. „Valószínű, hogy ez inkább arról szól, hogy az Orbán-kormányt potenciális amerikai szankcióktól kell megvédeni" - mondta, a közelgő magyarországi választásokra is utalva. Lojális néppárti a parlament új elnöke PÁRTKATONA Mint az Európai Parlament (EP) minden elnökének, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó máltai kereszténydemokrata Roberta Metsolának is a testületet kell képviselnie, politikai kérdésekben kevés mérlegelési jogköre van. Tartania kell magát a parlament álláspontjához, még akkor is, ha nem ért egyet azzal. A politikus például ellenzi az abortuszt, és mindig nemmel szavazott a terhességmegszakítás engedélyezését követelő állásfoglalásokra, de megválasztása után világossá tette, hogy elnökként a törvényhozás határozatait fogja képviselni. Természetesen számít a parlament első emberének a párthovatartozása, hiszen a belső vitákban egyrészt igyekszik ennek megfelelően befolyásolni a döntéseket, másrészt a frakciója is nyomást gyakorol rá ennek érdekében. Ugyanakkor a Ház két legfontosabb irányító testületében - az alelnökökből álló Elnökségben és a frakcióvezetőket tömörítő Elnökök Konferenciáján - az elnök szava csak egy a többi közül, a döntések konszenzussal vagy ennek híján többséggel születnek. Eddigi parlamenti tevékenysége alapján Roberta Metsola az EPP hű pártkatonájának tekinthető, aki a szavazások több mint 90 százalékában egy véleményen volt a frakciójával. Bár ellenzi az abortuszt, mégis a politikai csoport liberális szárnyához tartozónak tekintik. Mindig fellépett a kisebbségek, köztük az LMBTIQ-közösség jogaiért. Tavaly márciusban szenvedélyes beszédet mondott a lengyel „melegmentes” zónákról tartott parlamenti vitában: „Négygyermekes családanya vagyok, tizenöt éve élek házasságban. Kereszténydemokrata vagyok és büszke dél-európai nő. Tisztelem a hagyományokat, ahogy az értékeinket is. Az összes értékünket... Ma azért vagyunk itt, hogy elmondjuk az LMBTIQ-közösségnek: ez a ti Európátok is!” Az új EP-elnök ugyanilyen vehemens védelmezője volt a sajtószabadságnak is, különösen Daphne Roberta Metsola. Tartania kell magát a parlament álláspontjához, akkor is, ha nem ért egyet azzal Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró 2017-es halálát követően. A riporter egy autóbomba-merényletben vesztette az életét, miközben Metsola pártjának politikai ellenfelei, a szocialisták voltak hatalmon. Az újságíró a kormány legmagasabb szintjeit elérő korrupció ügyében nyomozott. Roberta Metsola számos parlamenti határozat elkészítésében vállalt szerepet, amely állást foglalt a jogállam és a demokratikus normák tiszteletben tartása mellett, és elítélte az ezeket megsértő tagállamokat. Az Európai Néppárt részéről ő vett részt a Magyarországgal szemben jogállamisági eljárást kezdeményező Sargentini-jelentés összeállításában. Ugyanakkor a frakció vezetőségével összhangban védte az EPP-s mundér becsületét, amikor például a pártcsaládhoz tartozó szlovén vagy bolgár kormánypárt viselt dolgai kerültek terítékre az EP plenáris ülésén. A befolyásos állampolgári jogi bizottság néppárti szóvivőjeként (koordinátoraként) Roberta Metsola feladata volt, hogy közvetítse és képviselje a frakció nézeteit a testület által tárgyalt ügyekben, amelyek a migrációtól az adatvédelmen és az alapjogok tiszteletben tartásán át sok területet felölelnek. Parlamenti elnökként is prioritásnak tartja a bevándorlást szabályozó jogszabályok mielőbbi elfogadását. A migrációs hullámnak leginkább kitett Málta képviselőjeként szorgalmazta a frontországok terheinek csökkentését és a menedékjogra jogosultak elosztását a tagállamok között, ami szembeállította az EP kelet- és közép-európai tagjaival. H. K.