Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-25 / 20. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. január 25., kedd3 Magyarország is a demokrácia bomlasztója ÍTÉLET Az EU aláásására szövetkező külső hatalmak együttműködő partnereként jellemzi a kormányt egy elfogadás előtt álló európai indítvány. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Elítéli a magyar kormányt a Pega­sus kémszoftver jogellenes haszná­lata és a kínai Fudan Egyetem kam­­puszának létrehozásáról szóló dön­tése miatt az európai parlamenti jelentéstervezet, amely az EU de­mokratikus folyamataiba való kül­földi beavatkozásról és félretájé­koztatásról szól. A dokumentum aggasztónak tartja, hogy Magyar­­ország és Szerbia segíti Kínát és Oroszországot geopolitikai céljaik elérésében, valamint közreműkö­dik a dezinformáció terjesztésében a régióban. Azt is felhánytorgatja, hogy a Fidesz és a Jobbik is szoros kapcsolatot tart fenn a Kremllel. A terjedelmes jelentésterve­zet „rosszindulatú és tekintélyel­vű külföldi államokat és nem állami szereplőket, például Oroszorszá­got és Kínát” vádolja a demokrá­cia bomlasztását célzó beavatkozá­si taktikákkal. A szövegről kedden szavaz az Európai Parlament e té­mával foglalkozó különbizottsága, majd várhatóan márciusban a ple­náris ülése. Előterjesztője Sandra Kalniete lett néppárti politikus. A képviselők módosító indítvá­nyaival kiegészített dokumentum a dezinformációkat terjesztő online platformok megregulázásától a mé­diaműveltség fejlesztéséig számos javaslatot tartalmaz az ártó szándé­kú külföldi intervenciók elhárításá­ra. Lépéseket sürget a kritikus inf­rastruktúra fokozott védelmére és a politikai szereplők rejtett finanszí­rozásának a feltárására. Az EU-nak elrettentő eszközökre, hatékony szankciórendszerre van szüksége, hogy az ellenséges külföldi szerep­lők viselj­ék tetteik következménye­it - olvasható a szövegben. A képviselők megneveznek po­litikusokat, országokat és szerve­zeteket, akik és amelyek szerin­tük közreműködnek az európai de­mokrácia aláásására irányuló külső beavatkozások elősegítésében. Magyarország, illetve a Fidesz és a Jobbik mellett, ezek között említik például a Pegasus-botrányban ré­szes Lengyelországot, az orosz és kínai érdekek kiszolgálójának mi­nősített Szerbiát, a Kremllel bará­ti kapcsolatokat ápoló olasz Ligát, a brit Brexit Pártot és a Gazprom irá­nyító testületében szerepet vállalt Gerhard Schröder volt német kan­cellárt. Az indítvány szerzői elmarasztal­ják a magyar, a lengyel és más álla­mi szerveket a Pegasus kémszoftver tömeges és jogellenes használatá­ért újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy ellen­őrizzék az efféle megfigyelési prog­ramok exportját olyan tagállamok­ba, ahol problémák merülnek fel a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatban. Aggasztónak nevezik, hogy mi­után a magyar kormány bezárat­ta a CEU-t Budapesten, a kínai Fu­dan Egyetem kampuszának meg­nyitásáról határozott. Egyébként is aggályosnak ítélik az európai egye­temek növekvő függését Kínától és más külföldi államoktól, „mivel fennáll annak a veszélye, hogy ér­zékeny adatok, technológiák és ku­tatási eredmények áramlanak kül­földi államokba”, és ez a függőség korlátozhatja az akadémiai szabad­ságot. Ezért fontosnak tartják, hogy a felsőoktatási intézményekben fo­lyó, geopolitikai szempontból fon­tos kutatásokat európai forrásokból támogassák és hogy a finanszírozás átlátható legyen. Aggasztónak nevezik, hogy miután a magyar kormány bezáratta a CEU-t, a Fudan Egyetem kampuszá­nak meg­nyitásáról határozott. A szavazásra bocsátott állásfogla­lásban a képviselők bírálj­ák az orosz és kínai beavatkozási kísérleteket a Nyugat-Balkánon, amelyeket sze­rintük Magyarország és Szerbia tá­mogat. Különösen aggasztónak tartják, hogy e két ország részt vesz a régión belüli és a térséggel szom­szédos országokból kiinduló félre­tájékoztatás terjesztésében. Felszó­lítják az EU-t a dezinformációs fe­nyegetések alapos feltérképezésére és a bővítési folyamat egyértelmű támogatására. A jelentéstervezet külön foglal­kozik egyes európai politikai erők külföldi, elsősorban orosz támoga­tásával, és szabályokat sürget a rej­tett pártfinanszírozás ellenőrzé­sére. Mások mellett kiemeli a Fi­deszt és a Jobbikot, mint a Kremllel szoros kapcsolatban álló pártokat, megemlítve, hogy a Jobbik tagjai választási megfigyelőként dolgoz­tak Kelet-Ukrajnában, hogy „legiti­málják az oroszok által támogatott választásokat”. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Legközelebb február else­jén találkozik a „bomlasztó" és a szövet­séges Orbánék szolgálatába állt a Pegasus gyártójának lobbistája Egy olyan washingtoni lobbis­­tát szerződtetett 2021 végén a magyar kormány, aki előzőleg az okostelefonok feltörésére al­kalmas Pegasus kémszoftvert kifejlesztő izraeli cégnek, az NSO Groupnak dolgozott a Mercury Public Affairs nevű PR- és lobbi­cég egyik vezetőjeként - derítette ki a Direkt36. A Pegasusszal elkö­vetett súlyos visszaélésekre 2021 nyarán derült fény, amikor egy nemzetközi újságírócsapat - ben­ne a magyar Direkt36 - feltárta, hogy a kémszoftverrel legalább tíz országban, köztük Magyarorszá­gon rendszerszinten éltek vissza. Az Egyesült Államok emiatt november 3-án szankciós listá­ra tette az NSO Groupot. Scott Cullinane, a US­ Europe Alliance nevű washingtoni szervezet ve­zetője, aki korábban kongresszusi munkatársként közvetlen tapasz­talatokat szerzett az Orbán-kor­­mány lobbimódszereiről, a Di­­rekt36-nak úgy vélekedett, hogy az NSO Group volt tanácsadójá­nak szerződtetéséről szóló doku­mentum már egy újfajta fókuszú lobbizásra utal. „Valószínű, hogy ez inkább arról szól, hogy az Or­­bán-kormányt potenciális ameri­kai szankcióktól kell megvédeni" - mondta, a közelgő magyarországi választásokra is utalva. Lojális néppárti a parlament új elnöke PÁRTKATONA Mint az Európai Parlament (EP) minden elnöké­nek, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó máltai kereszténydemok­rata Roberta Metsolának is a tes­tületet kell képviselnie, politikai kérdésekben kevés mérlegelési jogköre van. Tartania kell magát a parlament álláspontjához, még ak­kor is, ha nem ért egyet azzal. A po­litikus például ellenzi az abortuszt, és mindig nemmel szavazott a ter­hességmegszakítás engedélyezé­sét követelő állásfoglalásokra, de megválasztása után világossá tette, hogy elnökként a törvényhozás ha­tározatait fogja képviselni. Természetesen számít a par­lament első emberének a párt­hovatartozása, hiszen a belső vi­tákban egyrészt igyekszik ennek megfelelően befolyásolni a dön­téseket, másrészt a frakciója is nyomást gyakorol rá ennek ér­dekében. Ugyanakkor a Ház két legfontosabb irányító testületében - az alelnökökből álló Elnökségben és a frakcióvezetőket tömörítő El­nökök Konferenciáján - az elnök szava csak egy a többi közül, a dön­tések konszenzussal vagy ennek hí­ján többséggel születnek. Eddigi parlamenti tevékenysé­ge alapján Roberta Metsola az EPP hű pártkatonájának tekinthető, aki a szavazások több mint 90 százalé­kában egy véleményen volt a frak­ciójával. Bár ellenzi az abortuszt, mégis a politikai csoport liberá­lis szárnyához tartozónak tekin­tik. Mindig fellépett a kisebbségek, köztük az LMBTIQ-közösség jo­gaiért. Tavaly márciusban szenve­délyes beszédet mondott a lengyel „melegmentes” zónákról tartott parlamenti vitában: „Négygyer­mekes családanya vagyok, tizen­öt éve élek házasságban. Keresz­ténydemokrata vagyok és büsz­ke dél-európai nő. Tisztelem a hagyományokat, ahogy az értéke­inket is. Az összes értékünket... Ma azért vagyunk itt, hogy elmondjuk az LMBTIQ-közösségnek: ez a ti Európátok is!” Az új EP-elnök ugyanilyen vehe­mens védelmezője volt a sajtósza­badságnak is, különösen Daphne Roberta Metsola. Tartania kell magát a parlament álláspontjához, akkor is, ha nem ért egyet azzal Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró 2017-es halálát követően. A riporter egy autóbomba-merény­­letben vesztette az életét, miközben Metsola pártjának politikai ellenfe­lei, a szocialisták voltak hatalmon. Az újságíró a kormány legmagasabb szintjeit elérő korrupció ügyében nyomozott. Roberta Metsola számos par­lamenti határozat elkészítésében vállalt szerepet, amely állást foglalt a jogállam és a demokratikus nor­mák tiszteletben tartása mellett, és elítélte az ezeket megsértő tag­államokat. Az Európai Néppárt ré­széről ő vett részt a Magyarország­gal szemben jogállamisági eljárást kezdeményező Sargentini-jelen­­tés összeállításában. Ugyanakkor a frakció vezetőségével összhangban védte az EPP-s mundér becsületét, amikor például a pártcsaládhoz tar­tozó szlovén vagy bolgár kormány­párt viselt dolgai kerültek terítékre az EP plenáris ülésén. A befolyásos állampolgári jogi bizottság néppárti szóvivőjeként (koordinátoraként) Roberta Met­sola feladata volt, hogy közvetítse és képviselje a frakció nézeteit a testü­let által tárgyalt ügyekben, amelyek a migrációtól az adatvédelmen és az alapjogok tiszteletben tartásán át sok területet felölelnek. Parlamen­ti elnökként is prioritásnak tartja a bevándorlást szabályozó jogszabá­lyok mielőbbi elfogadását. A mig­rációs hullámnak leginkább kitett Málta képviselőjeként szorgalmazta a frontországok terheinek csökken­tését és a menedékjogra jogosultak elosztását a tagállamok között, ami szembeállította az EP kelet- és kö­zép-európai tagjaival. H. K.

Next