Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-24 / 19. szám

2 NÉPSZAVA 2022. január 24., hétfő REFLEKTOR Rahimkulov emberei VAGYON A NER lovagjai egysíkú, fantáziátlan üzletembereknek tűnnek az orosz milliárdos mellett, akinek kapcsolati hálója elér a honi politikai és gazdasági élet távoli csücskeibe is. Sorozatunk első része. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Ruszlan fiam számomra is meg­lepő fejlődésen ment át - mondta Megdet Rahimkulov, orosz gázon, majd magyar részvényügyleteken meggazdagodó milliárdos még 2005 végén a HVG-nek, nem sokkal az­után, hogy teljesen bekebelezték az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), és a pénzintézet vezérigazga­tó-helyettesévé nevezték ki a milli­árdos vállalkozó kisebbik fiát, Rusz­lan Rahimkulovot. S akkor még nem sejthette, hová jut a fiú. Rahimkulov két fia - Timur és Ruszlan - a Mészá­ros famíliát is maguk mögé utasítva vezetik a legértékesebb hazai családi cégek listáját. Rahimkulovék együt­tes vagyonát 360-500 milliárdra becsülik, amelynek jelentős részét az önmagukban is vagyont érő OTP- és a MOL-részvények teszik ki. Már ez alapján is a magyar gazdasági és politikai életre befolyással bíró sze­replőknek számítanának, de szerte­ágazó cégbirodalmuk révén megke­­rülhetetlenek. Az orosz Gazprom menedzsere­ként érkező, majd Magyarországról befolyásos milliárdosként távozó Megdet Rahimkulov birodalmát fiai, Timur és Ruszlan örökölték. A közgazdász végzettségét Budapes­ten megszerző, magyar állampolgár Ruszlan Rahimkulov apja távozása óta saját jogon is bonyolult céghálót szőtt. (Erről korábban részletesen beszámolt lapunk.) Ebben közpon­ti szerepet játszik a Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft., amely 2019-ben 50 százalékos tulajdon­­részt szerzett­­ az Európa és Kína közötti Új Selyemút egyik fontos hídfőállásaként megvalósuló fényes­­litkei vasúti logisztikai központot építő­­ East-West Intermodális Lo­gisztikai Szolgáltató Zrt.-ben. A cé­get egy évvel korábban hozta létre a Trusty Business Management Zrt. Mindkét cégnek Tálosi János a ve­zérigazgatója. Az ukrán-magyar határtól 20 ki­lométerre épülő fényeslitkei létesít­mény megvalósításához az említett cég a MÁV-tól vett 125 hektárnyi te­rületet, az államtól pedig kapott rá 3 milliárd forint munkahelyterem­tő támogatást. Az eltérő nyomtávú orosz vasúti tehervagonok átrako­dását is lehetővé tévő terminálon 15 ezer négyzetméternyi raktár épül mintegy 30 milliárdból. A projekt költségeinek javát Ruszlan Rahim­kulov fizeti. „A műszaki átadás-át­vétel a következő hetekben lesz. A beruházás visszahelyezi Magyaror­szágot a vasúti logisztika világtér­képére” - dicsekszik Tálosi János, aki a Népszavának küldött levelé­ben leszögezi: a terminál ötlete és szakmai-üzleti koncepciója az övé, a befektető a megvalósításhoz csat­lakozott, ez az egyetlen közös vállal­kozásuk. UJJLENYOMATTÓL A VOLT MINISZTERIG Tálosinak azonban korántsem ez az első vállalkozása. A kilencvenes években került kapcsolatba a digi­tális ujjlenyomat-azonosító - FRS (Fingerprint Recognitions System) licence - hasznosítására létrejött Dermo-cégcsoporttal. A céget Jung R. Adam és Kiss Imre alapította. (Utóbbi a Nawa-cégbirodalom szü­letése körül is bábáskodott, erről keretes írásunkban olvashatnak.) A Putyin-kö­­zelinek tar­tott Megdet Rahimkulov Magyaror­szágon élő kisebbik fia sok lappal játszik. Ér­dekeltségei, cégvezetői, bizalmasai és üzleti ügyei révén gyakorlati­lag a múlt és jelen minden szférájához kapcsolódik. A Dermo Trade néhány hónappal később a Dermo Print tulajdoná­ba került, majd részvénytársasággá alakult. Jung azonban nem tűnik el teljesen, mivel a Dermo Trade diszt­ribúciós szerződést kötött az általa képviselt delaware-i Pacific Traders Co. Ltd.-vel a kanadai értékesítések bonyolítására. Ebben Jung üzlet­társa lesz Kovács Nagy Ferenc, aki ellen a kilencvenes években kétszer is merényletet kíséreltek meg. A Dermo Trade Rt.-be­n fel­lelhető adatok szerint az általa képviselt svájci RD Technoinvest AG-vel érkezett Tálosi János. Egy ideig a Dermo Trade is Tálosi sok cégének otthont adó Tölgyfa ut­cai címre volt bejegyezve. Tálosi 1999 és 2011 között tagja volt a cég felügyelőbizottságának. Illusztris társaságban volt, hiszen a cégben olyan ismert személyek fordul­tak meg, mint Füzessy Tibor ko­rábbi titkosszolgálati miniszter, az Országgyűlés akkori alelnöke, az egykori jegybankelnök Bartha Ferenc, és a később a Kulcsár-féle brókerügyben elítélt Kerék Csaba. Kerék bejáratos volt a budai Dé­ryné cukrászdában találkozgató üzleti-baráti körbe, amelynek tag­ja volt Kulcsár Attila, a brókerbot­rány kulcsszereplője. Tálosi egyéb­ként (még a brókerbotrány előtt) beperelte az abban az ügyben is érintett Buda-Cash brókerházat egy 1997-es részvény­eladás miatt. Tálosi 1,124 milliárd forint névér­tékű Dermo Trade-részvényt adott el a Buda-Cashnek a névérték 10 százalékáért, de később feltűnő ér­tékaránytalanság címén pert indí­tott a brókercég ellen. Az ügyletre egyébként a később a Szeviép-bot­­rányban is feltűnő, MSZP-közeli­­nek mondott Vindics József adott megbízást a Buda-Cash-nek. MOSZKVÁIG ÉRTEK A SZÁLAK A Tölgyfa utcai iroda volt a székhe­lye egy ideig a kilencvenes évek nagy olajszőkítő bizniszében fontos sze­repet játszó - sokszor változó ügyve­zetői és tulajdonosi körrel bíró - Első Magyar Olajtároló Rt.-nek és a céget egy ideig birtokló Kontakt és Stoller Kft.-nek is. Ezekben mind felbuk­kan valamilyen szerepben egy azo­nos nevű nagykanizsai vállalkozó. A távozó szovjet Déli Hadseregcso­port hatalmas üzemanyag-tárolóit a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet értékesítette meghívásos árverésen a piaci értéknél átlagosan 60-szor olcsóbban. A legértékesebbnek tar­tott tolnai tározót a kétes pénzek tisztára mosására kiválóan alkalmas kárpótlásijegy-hasznosító kockáza­­titőke-társaságokban is feltűnő ka­posvári vállalkozó, Murányi Ferenc érdekkörébe tartozó Benz-Oil Kft. nyerte el, amit később továbbadott az Első Magyar Olajtároló Rt.-nek. (Aligha függetlenül attól, hogy 1993- ban a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága (VPOP) eljárást indított Murányi ellen.) Az igazga­tóságból is távozó Murányi helyére állítólag Murányi kifejezett kérésére Tálosi került. Az East-West Zrt.-t ve­zető Tálosi János kérdésünkre vála­szolva tagadta, hogy ismerné Murá­nyit. A cégpapírokban mindenesetre igazgatósági tagként szerepel egy nagykanizsai címmel rendelkező Tá­losi János. A HVG akkori kutakodása szerint a Murányi helyére érkező új részvényesek között ezzel egy idő­ben felbukkan egy bizonyos Stoller Kft. neve, amelynek néhány évig ügyvezető igazgatója volt. 1995 ja­nuárjában a Nagykanizsán jól ismert Tálosi János nevű vállalkozót a bu­dapesti Tölgyfa utcai irodából vitték el olajtermékek adójának halasztott fizetésével való visszaélés miatt, de fél év múlva elengedték. Az olajtár­saság részvényei végül a sárbogárdi illetőségű Taipusz céghez kerültek, a cégláncolat vége Moszkváig ért. TIMURNAK IS BESEGÍT Tálosi jelenleg is több cégben ér­dekelt. Rahimkulovékkal évek óta kapcsolatban lehet. Legalábbis erre utal, hogy 2015-ben őt jelölték a Business Telecom igazgatósági elnö­kének, a cégnek 2014 végén Timur Rahimkulov ígért csaknem egymil­liárdos tőkeinjekciót. De a Ruszlan Rahimkuloval közös projektjükben is akad még egy ismert szereplő. Az intermodális központ 5G-hálózatát, virtuális ikertestvérét Hetényi Márk cége, a Max Where Solutions Zrt. épí­ti ki. A cégvezető 2015 és 2019 között az MKB vezérigazgató-helyettese volt. Ekkortájt történt, hogy az MKB Bank műkincsgyűjteményét titkos aukción értékesítette volna a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) alapítvá­nyainak, de végül elálltak az üzlettől. Az MNB egyik ajánlattevő alapítvá­nyának kuratóriuma mindenesetre a Magyar Narancs által idézett kura­tóriumi jegyzőkönyv szerint előzete­sen egyeztetett erről. Hetényi Márk pedig a vásárolni szándékozó alapít­vány kuratóriumának és az értékesí­tésre készülő MKB vezetőségének is tagja volt. SZALAI ANNA Egy sor Ra­­himkulov-ér­­dekeltség erre a Városligeti fasorban lévő ingatlanra van bejegyezve. Szerteágazó cégbirodal­muk révén megkerülhe­­tetlenek 360 milliárd forint - legalább ennyire becsülik Rahimkulovék együttes vagyonát Beton alatt a „Balaton királya" Tálosi János Kiss Imre révén kapcsolatba kerülhetett a szintén kétes hírű Nawa-biro­­dalommal is. A cégcsoport egyik alapítója az a Wappler László, aki 1990-ben a ta­xisblokádot követően olcsó olajat ígért Sza­­úd-Arábiából. Az üzletre fel is vett 2 milliárd forint hitelt, de olaj egy csepp sem érkezett. Wappler neve később Sümeghy Csaba, a Fidesz akkori parlamenti képviselőjének békéscsabai kötöttárugyárához kapcsoló­dó perben is feltűnt. Sümeghy 2000-ben Wapplerrel és idősebb Wachsler Tamással (a Kossuth teret átszabó Steindl Imre Prog­ram vezetőjének, Wachsler Tamásnak az apjával) ütötte nyélbe a békéscsabai céget kiürítő, a hitelezők kifizetését ellehetetlení­tő ügyletet egy stróman beiktatásával. A textilbotrány kirobbanásakor Wapp­ler már előzetesben volt, mivel budaörsi házának garázsában, 40 centiméteres beton alatt találták meg Szlávy Bulcsút, akit a kilencvenes években a „Balaton ki­rályaként" emlegettek. A gyilkosságot az ő segédletével az Aranykéz utcában 1998-ban meggyilkolt Boros József Károly hajtotta végre, aki át akarta venni Szlávy balatoni érdekeltségeit. A Nowa-biroda­­lom alapító triumvirátusának másik nem kevésbé érdekes alakja Nádasdi István, aki a Zefirus-cégcsoport tulajdonosa volt. Egyik cégében Baja Ferenc későbbi környezetvédelmi miniszter is feltűnt. A cégcsoportra a Horn Gyula kormányzása alatt kitört megfigyelési botrányról készült Nyírfa-dossziéban is kitörnek. Katona Béla korábbi titkosszolgálati miniszter szerint ekkor vertek hidat a szervezett bűnözés és a politika között.

Next