Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-30 / 176. szám
2022. július 30. Nyár a kádban Nekik nehéz igazán a föld Harminckilenc fok. Mind éghajlati, mind közéleti hőfokmérő szerint az év legforróbb napja. Tusványoson - bár ezt mi a szabási Hársfa utcában a szombati délidőben nem tudjuk - épp a fajelméleti őrület ül tart, Budapesten a Pride ellenpontoz, hirdeti a szerelem és a sokszínűség szabadságát. Ég és föld. Valahol közte (vagy a mélyén?) Szabás, és a cigánysor. Nehéz volna megmondani, hogy az éghez vagy a földhöz van-e közelebb. De nem is akarja ezt megmondani senki. Csend honol. Csak a „túl kell élni" van. Most a forróságot, télen a fagyokat. Mindig a vant. Azt kell múlt időbe tenni, így jön minden nappal közelebb a megváltás. A könnyű föld. Mert élni itt iszonyatosan nehéz. BALASSA TAMÁS Kánikulában a normalitás az árnyat és a vízközeit szomjazza. Árnyban nincs hiány e hazában, nagy sötét fellegek is tudnak lenni, különösen hogy nagyobb szavakat ne találjunk a vidék holnapja fölött. (A statisztika a szegénység visszaszorításáról ad számot - 2007-es szinten vagyunk -, de akinek egy élete van, márpedig vannak így jó páran, azoknak a saját nyomorult törtszázalékuk könyörtelenül és arcátlanul a teljesség száz százaléka.) Vízben is gazdagság van e honban, különösen a népszerű tavak parti sávjában, amit nemzetgazdasági és egyéb szempontok alapján sajátít ki magának mindegyre a főhatalom. De hogyan eszközöl nyaralást (vö. nyári létezés) az ország elesettebb fele? Vagy inkább egyharmada (a Népszava felmérése szerint sehogyan). Sok helyütt arra sincs pénz, hogy elutazzanak hivatalos ügyet intézni vagy éppen bevásárolni. Hetelő hegesztő Belső-Somogyban úgy hatszáz lelket számlálhat a Somogy „vármegyei” Szabás község. Munkát közel s távol csak az önkormányzat ad, tehát az állam. És miután a megélhetésben szűkösség van, korrupció is akad. Dönt a maga felé hajló kéz, a nagytiszteletű polgármester, esetleg a „szent ispán”. Jótett helyében elvárás. Szavazat, mondjuk. Aki mindenesetre kimarad a jóból, nem helyesli a közmunkásság működését. „Pofára megy, nekünk viszont túl nagy a pofánk - fordul vissza a délidőben kerekező fiatalok egyike. - Nincs itt semmi más, csak maszekolás. A szomszéd falvakba járunk napszámba vagy napi bejelentéssel. A gyógynövényszedés is megszűnt, nincs már felvásárló.” FOLYTATÁS A 4. OLDALON A szövetkezet nem csodaszer, csak eszköz, avagy Hangyából is lehet szalonna Ha nem kapitalizmus, nem piac, akkor mi legyen helyette? A válasz az államszocialista rendszerek bukása óta komoly fejtörést okoz a baloldalnak. Az antikapitalista jövőképekben rendre előjön az önigazgatás, a közösségi tulajdon elve, s ennek reális formájaként a szövetkezeteket nevezik meg leggyakrabban. De mik is valójában a szövetkezetek? Amelyeknek komoly múltja van, és jelenleg is törvény biztosítja létezésüket. Miért nem szaporodnak, miért nem válnak egyre kedveltebb gazdálkodási formációvá? Többek között erről beszélgettünk Sidó Zoltán szakszervezeti szervezővel, a Fordulat folyóirat szerkesztőbizottsága és a Szolidáris Gazdaság Központ tagjával, aki kutatóként is foglalkozik a témával. A NÉPSZAVA HÉTVÉGI MAGAZIN MELLÉKLETE Hátizsákkal és háztartási keksszel a világ körül Veszprémből indult világjáró útjára Kondor Bence kalandfotós és videóblogger, akit épp Izlandon értünk el. Pécsett diplomázott média és kommunikáció szakon, aztán profik közt versenyzett a crossfitbajnokságban. Szeretett volna saját vállalkozást indítani, de Magyarországon „elfogyott a levegő" körülötte, így kiment Dániába mosogatni, a félretett pénzéből utazni kezdett. Egy hátizsákkal, hálózsákkal és a fotós felszerelésével, stoppal járja a világot, erről blogol Earth'n'more nevű oldalán és a YouTube-on. A magyar fiataloknak szeretné megmutatni, nem kell sok pénz ahhoz, hogy felfedezzenek távoli helyeket, megismerjenek más kultúrákat. Bálint Orsolya portréja a 6. oldalon FORGÁCS IVÁN - Miért jelenthetnek a szövetkezetek pozitív alternatívát a jelenlegi gazdasági rendszerrel, az uralkodó tulajdonosi és munkavállalói formákkal szemben? - Önmagában a szövetkezet nem csodaszer. Egy jogilag jól definiálható, közösségi tulajdonú gazdasági formáció, amelyet azonban úgy is lehet működtetni, hogy tökéletesen beilleszkedik a fennálló gazdasági-politikai folyamatokba. A Mondragón baszk szövetkezeti rendszert gyakran emlegetik sikeres példaként, mert fel tudja venni a versenyt a piaci cégekkel. A saját baszk mikrokozmosza valóban pozitív alternatívát mutat, de ha jobban megnézzük, hogyan működik, kiderül, hogy a globális értékláncok része. Az észak-afrikai beszállítóit más cégekhez hasonlóan kíméletlenül kizsákmányolja. De említhetem a magyar szövetkezetek történetének legendás képződményét, a Hangyát, ahol faji alapon húztak éles határokat. Az antikapitalista formációkat kereső mozgalmi és elméleti emberek ezért részesítik előnyben a szolidáris gazdaság gyűjtőfogalmát. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON Rasszpasszban „Fáradt vagyok, mert a kormány, amelynek a feladata részben a béke és a belső nyugalom fenntartása, engem nem véd meg, hanem támad. A miniszterelnök úr most validálta azt a sok embert, aki kicsúfolt, aki valaha is megalázott a bőrszínem miatt." Rebekah egy a kiváló magyarok közül, akik nem férnek bele a Fidesz által épített világba, riportunk a 3. oldalon