Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-09 / 158. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. július 9., szombat 3 Szabad a pálya Rahimkulovéknak F F BERUHÁZÁS Hiába próbálta alkotmánybírósági beadvánnyal lassítani a brutális méretű társasház építését a XIII. kerület, az orosz milliárdos érdekeltsége megkapta az engedélyt SZALAI ANNA Épülhet az orosz milliárdos Ra­­himkulov Ruszlan érdekeltségének túlméretezett társasháza Angyal­földön. A fővárosi kormányhivatal Kosztyu Anikó által vezetett ki­emelt ügyekkel foglalkozó osztá­lya megadta az építési engedélyt a kérelmező APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-nek a 11 szintes (ebből két szint a föld alatt) lakóépület építésére - tudta meg lapunk. A Népfürdő utca-Bodor utca -Jakab utca-Dagály sétány hatá­rolta 12 ezer négyzetméteres te­lekre összesen 327 lakás épül nettó (tehát a falak alatti terület nélkül) több mint 16 ezer négyzetméteren. A beépítés mértéke ennél nagyobb lesz, mivel külön beruházásként a telek másik, Jakab utca felé eső ré­szén egy másik cég egy sportcsar­nokot is felhúz. A legmagasabb pontján 29 mé­teres társasház 4-6-8 emeletes lesz. A Bodor utcai alacsonyabb épületrész tetején zöld tetőt alakí­tanak ki. A lakások átlag 50 négy­zetméteres alapterületűek lesznek, de az otthonok csaknem fele nem lesz nagyobb 35, illetve 45 négy­zetméteresnél. A földszinten hat üzlethelyiséget is kialakítanak ezer négyzetméteren, és összesen 420 férőhelyes parkoló létesül. A brutális túlépítés miatt a XIII. kerületi tervtanács nem támogat­ta a projektet. A hatályos jogsza­bályok szerint így a terv nem va­lósulhatott volna meg. Csakhogy a kormány az elutasító döntés után nem sokkal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projek­tet, így a kerület elutasítása többé nem jelentett akadályt. Ráadásul a kormányrendelet még a koráb­binál is eltúlzottabb beépítést tett épül több mint 16 ezer négyzetméteren, a legmagasabb pontján 29 méteres lesz a társasház lehetővé a kötelező zöldterület mé­retének csökkentésével. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartotta a döntést, amely semmibe veszi a környéken élőket, és csak a be­fektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas. Az önkormányzat az Alkotmánybí­rósághoz fordult, de azóta sem szü­letett döntés az ügyben. A kormány által kinevezett és most hivatalában újra megerősí­tett két fideszes - Sára Botond és Tarnai Richárd - potentát által vezetett kormányhivatalok kevés­bé voltak restek. A Pest Megyei Kormányhivatal március végén úgy döntött, hogy a 327 lakásos tár­sasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként a NER számára megbízható Kosztyu Anikó osz­tályvezető asztalán kötött ki, aki az illő kivárás után most meg is adta az építési engedélyt. A hatósági simulékonyság és a kormányzati beavatkozás koránt­sem meglepő, hiszen a beruházó cég tulajdonosa - cégáttéten ke­resztül - Zentai Péter, aki Rahim­­kulov Ruszlan üzlettársa. Utóbbi pedig nem más, mint a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tar­tott orosz üzletember, Megdet Ra­­himkulov fia. A Rahimkulov család cégcsoportja az OTP Bank és a Mol legnagyobb külföldi részvényese. Rahimkulov Ruszlannak nem ez az egyetlen angyalföldi projektje. Az egykori Láng Gépgyár terüle­tén megvalósuló beruházás tavaly novemberben lett a kormány rozs­daövezeti programjának első ked­vezményezettje, így az orosz milli­árdos számtalan építési szabály alól felmentve, gyorsított pályán építhet új városnegyedet a Váci út mellett. Február elejére a Pest Megyei Kor­nem sok vi­zet zavartak a kormány­hivatalok. A Pest me­gyei tavas­­­szal felmen­tést adott a környezeti hatásvizs­gálat elké­szítése alól, a fővárosi pedig most az építési engedélyre bólintott vá­­mányhivatal meg is hozta a döntést: „A Láng-negyed épületegyüttes lé­tesítésének jelentős környezeti ha­tása nincs, hatásvizsgálati eljárás le­folytatása nem szükséges.” Így most ez is Kosztyu Anikóra vár, hogy a fővárosi kormányhivatal illetékese­ként kiadja az építési engedélyt. Ennél a beruházásnál a nyolc­hektáros tömbben az ismertté vált tervek szerint összesen 280 ezer négyzetméternyi ingatlan épül a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta. Az épületek magassága helyenként eléri majd a 65 métert. A beépítés sűrűségére jellemző, hogy az épületek közöt­ti zöldterület előírt 25 százalékos minimumát csak úgy tudják elérni, ha a tetőkerteket is beleszámítják. A kivitelezés még idén elkezdődne és 2031 végén zárulna. A projekt értékét idén januárban egymilliárd euróra értékelte közleményében Zentai Péter, a beruházás mögött álló cégcsoport vezetője. 327 lakás „Ez egy tipikus félfeudalista rongyrázás” LÁTOGATÁS „Nem ilyen durván, de a kommunisták is csinálták ezt a dzsentrimentalitást. Ez a mosta­ni kormányzat pedig tulajdonkép­pen sportot űz belőle, (...) tipikus félfeudalista rongyrázás, ami azt hiszem, hogy nekik természetes, mert úgy gondolják, megengedhe­tik maguknak” - mondta lapunk­nak a honvédelmi miniszter minap nyilvánosságra hozott videójával kapcsolatban Síklaki István szo­ciálpszichológus. A videón az látható, amint a tár­cavezető a honvédség új, csaknem ötmilliárdos Airbus helikopterével repült el Szilvásváradra az Állami Ménesgazdaságba. Szalay-Bobrov­­niczky Kristóf azért látogatott ide, hogy szemrevételezze a huszárok lovait. „Mindent meg fogok tenni azért, hogy a Honvéd Huszárság továbbra is fejlődjön. Célom, hogy minél több magyar huszár legyen magyar, szilvásváradi lipicai lovon! Hajrá, magyar huszárok!” - írta a videó mellé. Síklaki István a látogatásról azt mondta, pontosan ebbe a sorba il­lik bele a jachtozás vagy a minisz­terelnök magánrepülős meccs­nézései.­­ Az az érzésem, hogy a társadalom nagyobb része úgy van vele, hogy hát igen, ez mindig is így volt, ők mások, mást engedhetnek meg maguknak, mint mi, egysze­rű emberek, és napirendre térnek fölötte - magyarázta. Példaként jegyezte meg, hogy amikor Mark Rutte holland kormányfő bicik­livel megy a parlamentbe, a svéd miniszterelnök helyi érdekű vas­úttal utazik haza vagy Karácsony Gergely főpolgármestert meglát­ják a mozgólépcsőn, akkor sokan kiröhögik őket, mivel cikinek tart­ják. A társadalom egy bizonyos ré­tege ugyanis elvárja, hogy az elit ilyen rongyrázó aktusokat tegyen, mivel nagyon sokan vannak, akik ezt tartják természetesnek. Sőt a „felső tízezernek” eszébe sem jut, hogy esetleg valami „gáz” van ezzel. Persze, ha beleverik az or­rukat, mondjuk újságírók, akkor esetleg kicsit visszavesznek - tette hozzá Síklaki István. A Magyar Narancs számításai szerint egy ilyen helikopteres túra nagyjából 600-700 ezer forint­ba kerülhet, ami ugyan nem tétel a költségvetésnek, ám közben a kormányzati kommunikáció leg­újabb frázisa épp arról szól, hogy a kormány önmagán spórol. Ez­zel van problémája a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnökének. Harangozó Tamás lapunk érdeklődésére úgy fogal­mazott: egy szürreális képmuta­tásnak vagyunk szemtanúi, hiszen a forint épp bezuhant és az élel­miszerárak elképesztő mértékben inflálódnak el. „Most már tényleg befejezhetnék az urizálásokat. Újabb tízmilliárdok mennek el kommunikációra, a titkosszol­gálatok technikai felszerelésére, miközben leginkább a rendvédel­mi területen a bérekből nem lehet megélni, és további leszerelési hullám és a rendszer összeomlása várható, amennyiben nem áldoz­nak erre forrásokat” - fogalma­zott az ellenzéki politikus. Kerestük a Honvédelmi Minisz­térium sajtóosztályát is. Szerettük volna megtudni, miért a helikop­teres utaztatás mellett döntött a tárca, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. ÁRPÁSI BENCE Azért érkezett a miniszter, hogy megnézze a lovakat és a huszárokat Válaszokat várnak A honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását kezdeményezi a testület szocialista alelnöke azt kö­vetően, hogy a KARD blog híréből kiderült: titokban látogatást tett Ukrajnában a Magyar Honvédség pa­rancsnoka. Ruszin-Szendi Romulusz egy kisebb kül­döttséggel érkezett a megszállt országba, s találkozott Valerij Zsaluzsnijjal, az ukrán hadsereg főparancsno­kával is, valamint tettek egy hosszabb körutat. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, sze­retnék, ha a parancsnok beszámolna az ott látottakról a bizottságnak. Emlékeztetett, noha háborús veszély­helyzetet hirdetett a kormány, ennek keretében pedig folyamatosan tájékoztatniuk kellene az Országgyűlést, azonban a testület a háború kitörése óta csak egyszer ült össze. Akkor egy meglehetősen korrekt tájékozta­tást kaptak a képviselők a honvédség vezetőitől és a titkosszolgálatok képviselőitől, ám azóta hallgatnak. „Ebbe a semmitmondásba és mellébeszélésbe elég jól illeszkedik az, hogy így kell megtudnia a magyar közvéleménynek, hogy a Magyar Honvédségnek a parancsnoka egyébként Ukrajnába látogatott" - utalt arra a politikus, hogy ők is csak a hírekből értesültek. FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ

Next