Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-09 / 158. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. július 9., szombat 3 Szabad a pálya Rahimkulovéknak F F BERUHÁZÁS Hiába próbálta alkotmánybírósági beadvánnyal lassítani a brutális méretű társasház építését a XIII. kerület, az orosz milliárdos érdekeltsége megkapta az engedélyt SZALAI ANNA Épülhet az orosz milliárdos Rahimkulov Ruszlan érdekeltségének túlméretezett társasháza Angyalföldön. A fővárosi kormányhivatal Kosztyu Anikó által vezetett kiemelt ügyekkel foglalkozó osztálya megadta az építési engedélyt a kérelmező APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-nek a 11 szintes (ebből két szint a föld alatt) lakóépület építésére - tudta meg lapunk. A Népfürdő utca-Bodor utca -Jakab utca-Dagály sétány határolta 12 ezer négyzetméteres telekre összesen 327 lakás épül nettó (tehát a falak alatti terület nélkül) több mint 16 ezer négyzetméteren. A beépítés mértéke ennél nagyobb lesz, mivel külön beruházásként a telek másik, Jakab utca felé eső részén egy másik cég egy sportcsarnokot is felhúz. A legmagasabb pontján 29 méteres társasház 4-6-8 emeletes lesz. A Bodor utcai alacsonyabb épületrész tetején zöld tetőt alakítanak ki. A lakások átlag 50 négyzetméteres alapterületűek lesznek, de az otthonok csaknem fele nem lesz nagyobb 35, illetve 45 négyzetméteresnél. A földszinten hat üzlethelyiséget is kialakítanak ezer négyzetméteren, és összesen 420 férőhelyes parkoló létesül. A brutális túlépítés miatt a XIII. kerületi tervtanács nem támogatta a projektet. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg. Csakhogy a kormány az elutasító döntés után nem sokkal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így a kerület elutasítása többé nem jelentett akadályt. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tett épül több mint 16 ezer négyzetméteren, a legmagasabb pontján 29 méteres lesz a társasház lehetővé a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartotta a döntést, amely semmibe veszi a környéken élőket, és csak a befektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas. Az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult, de azóta sem született döntés az ügyben. A kormány által kinevezett és most hivatalában újra megerősített két fideszes - Sára Botond és Tarnai Richárd - potentát által vezetett kormányhivatalok kevésbé voltak restek. A Pest Megyei Kormányhivatal március végén úgy döntött, hogy a 327 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól. Ezzel megnyílt az út az építési engedély kiadása előtt. Az erre vonatkozó kérelem kiemelt beruházásként a NER számára megbízható Kosztyu Anikó osztályvezető asztalán kötött ki, aki az illő kivárás után most meg is adta az építési engedélyt. A hatósági simulékonyság és a kormányzati beavatkozás korántsem meglepő, hiszen a beruházó cég tulajdonosa - cégáttéten keresztül - Zentai Péter, aki Rahimkulov Ruszlan üzlettársa. Utóbbi pedig nem más, mint a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahimkulov család cégcsoportja az OTP Bank és a Mol legnagyobb külföldi részvényese. Rahimkulov Ruszlannak nem ez az egyetlen angyalföldi projektje. Az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházás tavaly novemberben lett a kormány rozsdaövezeti programjának első kedvezményezettje, így az orosz milliárdos számtalan építési szabály alól felmentve, gyorsított pályán építhet új városnegyedet a Váci út mellett. Február elejére a Pest Megyei Kornem sok vizet zavartak a kormányhivatalok. A Pest megyei tavasszal felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól, a fővárosi pedig most az építési engedélyre bólintott vámányhivatal meg is hozta a döntést: „A Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.” Így most ez is Kosztyu Anikóra vár, hogy a fővárosi kormányhivatal illetékeseként kiadja az építési engedélyt. Ennél a beruházásnál a nyolchektáros tömbben az ismertté vált tervek szerint összesen 280 ezer négyzetméternyi ingatlan épül a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta. Az épületek magassága helyenként eléri majd a 65 métert. A beépítés sűrűségére jellemző, hogy az épületek közötti zöldterület előírt 25 százalékos minimumát csak úgy tudják elérni, ha a tetőkerteket is beleszámítják. A kivitelezés még idén elkezdődne és 2031 végén zárulna. A projekt értékét idén januárban egymilliárd euróra értékelte közleményében Zentai Péter, a beruházás mögött álló cégcsoport vezetője. 327 lakás „Ez egy tipikus félfeudalista rongyrázás” LÁTOGATÁS „Nem ilyen durván, de a kommunisták is csinálták ezt a dzsentrimentalitást. Ez a mostani kormányzat pedig tulajdonképpen sportot űz belőle, (...) tipikus félfeudalista rongyrázás, ami azt hiszem, hogy nekik természetes, mert úgy gondolják, megengedhetik maguknak” - mondta lapunknak a honvédelmi miniszter minap nyilvánosságra hozott videójával kapcsolatban Síklaki István szociálpszichológus. A videón az látható, amint a tárcavezető a honvédség új, csaknem ötmilliárdos Airbus helikopterével repült el Szilvásváradra az Állami Ménesgazdaságba. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azért látogatott ide, hogy szemrevételezze a huszárok lovait. „Mindent meg fogok tenni azért, hogy a Honvéd Huszárság továbbra is fejlődjön. Célom, hogy minél több magyar huszár legyen magyar, szilvásváradi lipicai lovon! Hajrá, magyar huszárok!” - írta a videó mellé. Síklaki István a látogatásról azt mondta, pontosan ebbe a sorba illik bele a jachtozás vagy a miniszterelnök magánrepülős meccsnézései. Az az érzésem, hogy a társadalom nagyobb része úgy van vele, hogy hát igen, ez mindig is így volt, ők mások, mást engedhetnek meg maguknak, mint mi, egyszerű emberek, és napirendre térnek fölötte - magyarázta. Példaként jegyezte meg, hogy amikor Mark Rutte holland kormányfő biciklivel megy a parlamentbe, a svéd miniszterelnök helyi érdekű vasúttal utazik haza vagy Karácsony Gergely főpolgármestert meglátják a mozgólépcsőn, akkor sokan kiröhögik őket, mivel cikinek tartják. A társadalom egy bizonyos rétege ugyanis elvárja, hogy az elit ilyen rongyrázó aktusokat tegyen, mivel nagyon sokan vannak, akik ezt tartják természetesnek. Sőt a „felső tízezernek” eszébe sem jut, hogy esetleg valami „gáz” van ezzel. Persze, ha beleverik az orrukat, mondjuk újságírók, akkor esetleg kicsit visszavesznek - tette hozzá Síklaki István. A Magyar Narancs számításai szerint egy ilyen helikopteres túra nagyjából 600-700 ezer forintba kerülhet, ami ugyan nem tétel a költségvetésnek, ám közben a kormányzati kommunikáció legújabb frázisa épp arról szól, hogy a kormány önmagán spórol. Ezzel van problémája a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnökének. Harangozó Tamás lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: egy szürreális képmutatásnak vagyunk szemtanúi, hiszen a forint épp bezuhant és az élelmiszerárak elképesztő mértékben inflálódnak el. „Most már tényleg befejezhetnék az urizálásokat. Újabb tízmilliárdok mennek el kommunikációra, a titkosszolgálatok technikai felszerelésére, miközben leginkább a rendvédelmi területen a bérekből nem lehet megélni, és további leszerelési hullám és a rendszer összeomlása várható, amennyiben nem áldoznak erre forrásokat” - fogalmazott az ellenzéki politikus. Kerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát is. Szerettük volna megtudni, miért a helikopteres utaztatás mellett döntött a tárca, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. ÁRPÁSI BENCE Azért érkezett a miniszter, hogy megnézze a lovakat és a huszárokat Válaszokat várnak A honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását kezdeményezi a testület szocialista alelnöke azt követően, hogy a KARD blog híréből kiderült: titokban látogatást tett Ukrajnában a Magyar Honvédség parancsnoka. Ruszin-Szendi Romulusz egy kisebb küldöttséggel érkezett a megszállt országba, s találkozott Valerij Zsaluzsnijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is, valamint tettek egy hosszabb körutat. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, szeretnék, ha a parancsnok beszámolna az ott látottakról a bizottságnak. Emlékeztetett, noha háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, ennek keretében pedig folyamatosan tájékoztatniuk kellene az Országgyűlést, azonban a testület a háború kitörése óta csak egyszer ült össze. Akkor egy meglehetősen korrekt tájékoztatást kaptak a képviselők a honvédség vezetőitől és a titkosszolgálatok képviselőitől, ám azóta hallgatnak. „Ebbe a semmitmondásba és mellébeszélésbe elég jól illeszkedik az, hogy így kell megtudnia a magyar közvéleménynek, hogy a Magyar Honvédségnek a parancsnoka egyébként Ukrajnába látogatott" - utalt arra a politikus, hogy ők is csak a hírekből értesültek. FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ