Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)
2022-09-17 / 217. szám
8+8 OLDAL MELLÉKLET A MAI LAPSZÁMUNKBAN AJÁNLÓ V. Naszályi új választást akar Átjelentkezők befolyásolhatták a a Fidesz győzelmét hozó kerületi időközi választást, ezért új voksolást követel V. Naszályi Márta budavári polgármester. 4. oldal „Magyarország egyedül marad” A magyar politika manapság összehasonlítható a Horthy-rendszer külpolitikájával, sőt Rákosi Mátyás Amerika-ellenes politikájával is, ezt is mondta lapunknak Charles Gáti politológus. 5. oldal Infláció lesz jövőre is A jegybank is elismerte, hogy az infláció nem tetőzik idén. A bizonytalanságot jelzi, hogy az MNB idén negyedszer módosított előrejelzésén. 6. oldal Lebegtetett államosítás JÁTSZMA Felülvizsgálják, érdemes-e központosítani a szakrendelőket - igyekezett csillapítani a tiltakozásokat az egészségügyi szakállamtitkár. DANÓANNA „Egy kicsit hűteném a kedélyeket. Nem tartunk ott, hogy január elsejétől minden szakrendelő állami tulajdonba kerül. Most csak annyi történik, hogy szakemberekből álló csoport vizsgálja az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki állapotát, a betegforgalmat, a kapacitáskihasználtságot, a közreműködői, közbeszerzési szerződéseket” - mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján tegnap. Hozzátette: ha a vizsgálatokból nem az derül ki, hogy jó ötlet az államosítás, akkor nem fogja erőltetni. Ennek ellenére az önkormányzati rendelők államosítása ellen tiltakozó helyhatóságoknak korai lenne örülni. Beszédében ugyanis az államtitkár később az államosítás mellett érvelt: szerinte például a szakorvoshiányt csak akkor lehetne kezelni, ha egységes igazgatási rendszerhez tartoznának a szakrendelők. Az államtitkár még kevesebb konkrétumot árult el a rendelők elszálló rezsiszámlájáról vagy a szakdolgozói béremelésről. Arra viszont ígéretet tett: a szakrendelőkben országosan egységes időpontfoglaló rendszert hoznak létre, amely garantálja, hogy a beteg egy tájszámmal, egyféle vizsgálatra, egyetlen helyre tudjon bejelentkezni, így megszűnhetnek a fantomelőjegyzések. Egységes időpontfoglaló rendszer lesz RÉSZLETEK A 4. OLDALON Nem akarnak propagandát JAVASLAT Új jogszabálytervezettel biztosítaná az Európai Bizottság (EB) a közmédia függetlenségét az EU országaiban, és szigorúan venné a sajtópiaci koncentrációt is. „Egyetlen újságíró sem válhat megfigyelés céltáblájává, és egyetlen közmédium-orgánum sem szolgálhat propagandamédiaként” - nyilatkozta Vera Jourová, az EB értékekért felelős alelnöke, miután a testület tegnap elfogadta a médiaszabadságról szóló tervezetet, amelyet később még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A javasolt rendelet értelmében létrejönne az Európai Médiaszolgáltatási Testület, amely - mint az egyik uniós illetékes lapunknak megerősítette - értékelheti például minden tagállam médiahatóságának tevékenységét, és ha úgy ítéli meg, hogy az nem független a politikai, kormányzati beavatkozástól, ajánlást tehet az EB-nek, a folyamat vége pedig akár kötelezettségszegési eljárás is lehet. CIKKÜNK A 3. OLDALON A közmédiumok függetlenségéért emelt szót Vera Jourová Árnyékkormányt alakít a DK KEZDEMÉNYEZÉS A Demokratikus Koalíció a 2024-es EP-választásra készülve sokat nyerhet a lépéssel, de az összefogásra kényszerítő önkormányzati választás előtti tárgyalásokon is erősítheti a pozícióit, ha sikerül növelni a népszerűségét. A többi között erről beszélt lapunknak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a DK tegnapi bejelentése után. Eszerint árnyékkormányt hoznak létre, amelyet Dobrev Klára EP-képviselő, a pártelnök felesége vezetne. Virág Andrea úgy fogalmazott, a lépés akár növelheti is a párt népszerűségét, ugyanakkor lefoglalhatja az ellenzéknek jutó médiafelületek nagy részét, ami felerősítheti a versenyt az ellenzéki oldalon. BŐVEBBEN A 3. OLDALON Ez a lépés növelheti a párt népszerűségét, és felerősítheti a versenyt az ellenzéki oldalon. Podcast: kompromisszummal zárulhat a vita az EU-val JÖVŐKÉP A kontinens két szélén rövidesen eldőlhet, hogy a jövőben milyen mozgástere lesz Magyarországnak. Nyugaton az EU dilemmája, hogy egyszerre szeretné megzabolázni a fülig korrupt Orbán-kormányt, ugyanakkor szeretne pénzt adni Magyarországnak a felzárkóztatáshoz hangzik el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében, ahol Strasbourgból bejelentkező tudósítónk, Halmai Katalin úgy vélte: az EU-ban ez az utóbbi az erősebb szándék, így szerinte végül valamilyen kompromisszummal fog zárulni Brüsszel és az Orbán-kormány vitája, M Magyarország pedig pénzhez juthat. Keményebb dió a keleti végeken alakuló helyzet. Telefonja kamerájával olvassa be a kódot, és a kapott linket nyissa meg a böngészőben! Ha mégis inkább begépelné, használja ezt a címet: https://nepszava.hu/3169578 egyre biztosabbnak tűnik, hogy Ukrajnában zsákutcába futhat a putyini rezsim, az orosz elnöknek a saját otthoni radikálisaival szemben is harcolnia kell. Amit a beszélgetők, Horváth Gábor és Rostoványi András sem tudott igazán megfejteni: az Orbán-kormány mindezek ellenére miért nem tud lecsatlakozni Oroszország egyoldalú támogatásáról, fedett orosz ügynökök, balekok vagy cinikus alakok ülnek a magyar kormányban? Hátrakötött kezű holttestek TETEMEK A megszállók több mint 440 elhantolt áldozatára találtak rá az ukrán hatóságok a nemrég visszafoglalt Izjum mellett. Zelenszkij elnök fotókat osztott meg az exhumálásról, hogy az egész világ értesüljön az orosz erők által elkövetett újabb háborús bűntettről. Pénteken több kollaboráns tisztségviselőt öltek meg Dél- és Kelet-Ukrajna megszállt városaiban. A „Luhanszki Népköztársaság” főügyésze a helyettesével együtt vesztette életét, amikor felrobbantották az irodájukat. „A mai korszak nem a háború korszaka, és erről már beszéltem önnel telefonon” - mondta az indiai kormányfő Putyinnak szamarkandi találkozójukon. ÖSSZEFOGLALÓNK A 8. OLDALON 440 holttestet találtak az ukrán hatóságok Izjum mellett