Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-18 / 243. szám
2 NÉPSZAVA 2022. október 18., kedd REFLEKTOR Akit elveszítettünk KURZUSMŰ Göncz Árpádot bomlott elméjű, hazaárulásra készülő főgonosznak, Antall Józsefet hősnek mutatja az Oscarra küldött Blokád. CSÁKVÁRI GÉZA Alapvető művészetelméleti vita: vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfogulatlanság és befolyás nélkül feldolgozzunk egy adott történelmi korszakot. Köbli Norbert forgatókönyvíró, kreatív producer eddigi életműve számos történelmi időszakot érintett, de a kor eseményei, politikai és hatalmi viszonyai mindig csak aláfestései voltak a zsánerszabályon nyugvó kalandfilmeknek. Az, hogy az 1990- es taxisblokád eseményeihez és szereplőihez nyúlt, merész lépés, mert a rendszerváltás évei a mai napig feldolgozatlanok, szereplői azonban lassan kikopnak a köztudatból, így az, hogy Antall Józsefre fókuszál a Blokád, vakmerő lépés volt. Egyrészt szinte életveszélyes közelségbe került történelmi szempontból, ugyanakkor most nem képzeletbeli karaktereket látunk, hanem magát a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnököt. Szívesen mondanám, hogy mekkora húzás, hogy azért dolgozza fel a taxisblokádot, mert így nem kell az antalli életutat teljes egészében feldolgoznia, hiszen akkor a politikus fizikailag akadályoztatott volt, mert épp nyirokrákkal műtötték a Kútvölgyiben. Amikor cselekvőképes Antall, akkor afféle zseniális nemzetszolgának és vezetőnek mutatkozik, akit csomó olyan ember vesz körül a kormányban, mint a labilis Horváth Balázs (Görög László szórakoztató alakításában) és társai. Az események pedig úgy hozzák, hogy legnagyobb barátja lesz az ellenség: Göncz Árpád köztársasági elnök. A korinterpretáció itt csúszik el a szélsőségesbe, mivel Köbli - és a forgatást lebonyolító első filmes Tősér Ádám rendező - Göncz Árpád amúgy valós megnyilvánulásai mögé egyfajta puccs előkészületeit is projektálja. Az egykori köztársasági elnök a filmben egyértelműen hazaárulásra készül, más jelenetekben egy fóbiák miatt szenvedő, bomlott elméjű művész paródiája. A mögötte álló párt pedig egyfajta nemzetietlen sötét erő sugallatában áll - Gáspár Tibor enigmatikus és hisztérikusságot felerősítő alakítása pedig még inkább zavarba ejtő képet alakít ki Gönczről a nézőben. Tulajdonképpen ő itt az igazi antagonista, a klasszikus amerikai filmes főgonosz, akinek a szeme sem áll jól, és innen kezdve karakterisztikussá válik. Minden charmja ellenére afféle sötét erő, akitől a világot félteni kell. Persze egy fikciós filmen nem fair számonkérni a valóságot, de a Blokád alkotóinak interpretációja szerint Göncz Árpád egy káros paprikajancsi volt. De nem, a Blokád csak részben szól az erősen átszínezett „Árpi bácsiról”, a hős természetesen Antall Blokád Bemutatja az InterCom József, akinek egy történelmi válságot kell megoldania egy kórházi ágyból és ez persze sikerül neki mint egy B kategóriás dramatikus katasztrófafilmben: előhúzza a nemzeti kártyát és a Nyugat lelkiismeret-furdalását (akkoriban még tényleg volt ilyen 1956 miatt). Ezzel párhuzamosan megismerjük ifjú titánként is, amikor még nem volt eltiltva a tanítástól és részt vett a forradalomban. Ifjabb Vidnyánszki Attila és Seress Zoltán külön-külön markáns alakítást nyújt, de őket kettőjüket teljesen más erők mozgatják, így nehéz elhinni, hogy egy és ugyanaz a személyt alakítanak csak néhány évtized különbséggel. Ami megmaradt közös halmazként: a bölcselkedés és a konzervativizmus. Abban pedig még így is sikeres a Blokád, hogy elhintse a gondolatot, hogy ha Antall nem megy el idő előtt, ma egy másik Magyarországon élünk már, mert egyszerűen nincs más olyan karizmájú és tartású politikus, aki hasznos akarna lenni, semmi más. Nem, Orbán Viktor még említés szintjén sem jelenik meg a filmben, ellentétben a szexi Deutsch Tamással, de ezt fogjuk fel fekete humornak. A A film elhinti a gondolatot, hogy ha Antall nem megy el idő előtt, ma egy másik Magyarországon élünk már, mert egyszerűen nincs más olyan karizmájú és tartású politikus, aki hasznos akarna lenni, semmi más INFÓ Esélytelenül Nem lehet elmenni szó nélkül a karhatalmi Oscar-nevezés ellen. A film témája - egy blokád - senkinek sem lesz igazán érdekes a tengerentúlon, mivel nem egyedi esemény a világon. A versenyben való esélyeinket az sem erősíti, hogy vizuális világa igencsak tévés, az 1990-es blokád eseményei többnyire archív felvételek, ez pedig 2022-ben igencsak diszkont és ódivatú megoldás. A jelenetek nagy része egy-egy szobában játszódik, néhány Parlament előtti felvételtől eltekintve, így olyan, mintha olcsó kommersz művel próbálkoznánk. Hogy ez itthon mire lesz elég, azt meg majd meglátjuk. Ha nem sikerül megállapodni, akkor „nagyon nagy baj lesz” TILTAKOZÁS Pattanásig feszült volt a helyzet az országban - emlékezett vissza Palotás János akkori parlamenti képviselő, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) alapító-elnöke az 1990-es taxisblokád napjaira. Még fél év sem telt el az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása óta. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) két kisebb koalíciós partnerrel, a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal kormányzott. Antall József MDF- es miniszterelnök ekkor már kórházban volt, a kormányfőt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette. A kormány október 25-én bejelentette, hogy több mint 60 százalékkal megemeli a benzin árát, annak ellenére, hogy kevéssel előtte még azt állította: nem készül ilyen lépésre. A megélhetésüket féltő taxisok a Kossuth térre vonultak. Bár találkoztak Siklós Csaba közlekedési miniszterrel, eredményt nem tudtak elérni. A taxisok CB-rádión tartották a kapcsolatot, szélesebb körben így értesültek arról is, hogy a miniszterrel folytatott egyeztetés kudarcot hozott. Palotás János elmondása szerint az egyik taxis - máig nem lehet tudni, ki volt az - beszólt a rádión, és azt javasolta a többieknek: „akkor foglaljuk el a hidakat”! A tiltakozás vidéken is gyorsan terjedt, az útlezárások nyomán egy-két nap múlva az egész ország megbénult. Palotás János független jelöltként szerzett mandátumot, de pártonkívüliként az MDF-frakció tagja volt az Országgyűlésben. Családjával éppen külföldre készült utazni egy hosszú hétvégére, az utcai demonstrációk hírére maradt itthon. Alaptalan híresztelésnek tartja azt a feltevést, hogy az ellenzék - vagy valamilyen más, rejtélyes külső erő - állt volna a háttérben. A taxisblokád spontán módon szerveződött. A benzináremelés bejelentése csak a szikra volt, a társadalomban addig is egyre gyűlt az elégedetlenség. Előzőleg az egészségügyiek és a pedagógusok tüntettek. A kormány rendre azzal utasította el követeléseiket, hogy az MDF a választóktól felhatalmazást kapott a rendszerváltás beteljesítésére, aki ezt akadályozza, az a kommunistákat akarja visszahozni. Palotás János szerint mindezek a körülmények - a társadalmi elégedetlenség és a kormányzat kommunikációja - ugyanúgy emlékeztetnek a mai állapotokra, ahogyan az elszabadult infláció is. A különbség az - tette hozzá -, hogy akkoriban nem a kormány elhibázott intézkedései, hanem az objektív gazdasági helyzet, a Szovjetunió és a hajdani szocialista piac (KGST) összeomlása játszotta a döntő szerepet a pénzromlásban. A tüntetéseket elvileg 72 órával a megtartásuk előtt be kellett volna jelenteni, a híd- és útlezárások ilyen szempontból jogsértőek voltak. „A társadalom tiltakozáshoz való jogát azonban nem lehet elvenni, ha bebizonyosodik, hogy hazudott a kormány” - hangsúlyozta nem kis áthallással Palotás János. A rendőrség „felsőbb utasításra” nem avatkozott közbe. A kormány nem akart a tömegbe lövetni - cáfolt egy másik szóbeszédet Palotás -, az viszont tény, hogy a katonaság bevonása egy idő után reális veszéllyé vált. Horváth Balázs kilátásba helyezte ugyanis: akár a honvédséget is bevetik annak érdekében, hogy megtisztítsák a hidakat. Göncz Árpád viszont, aki köztársasági elnökként a hadsereg főparancsnokának is számított, közölte, hogy a katonák a laktanyákban maradnak. Barna Sándor fővárosi rendőrfőkapitány világossá tette: ha parancsot kap az erőszakos fellépésre, lemond posztjáról. Palotás János biciklivel - amikor tehette, autóval - sorra járta Budapesten az úttorlaszokat. Azt tapasztalta, hogy sokan csatlakoztak a tiltakozáshoz, a blokádokban részt vevő járművek között egyre kisebb arányt tettek ki a taxik. A tüntetők vele általában kedvesen viselkedtek, de érezni lehetett, nő a veszélye annak, hogy eszkalálódik a helyzet. A hídlezárások csütörtöki napon kezdődtek, Palotás Alaptalan a híresztelés, hogy az ellenzék állt volna a háttérben. A taxisblokád spontán módon szerveződött, úgy kalkulált, ha vasárnapig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor „nagyon nagy baj lesz” az országban. Az Érdekegyeztető Tanácsban - ahol még a kormány és a munkavállalók képviselői ültek - Palotás János a VOSZ elnökeként a munkaadókat képviselte. Kompromisszumos javaslatának lényege az volt, hogy a kormány tekintsen el attól a megnövekedett adóbevételtől, amely a benzináremelés révén folyt volna be a költségvetésbe, így ötven százalékkal csökkenteni lehet az áremelés mértékét. A javaslatra végül az összes fél rábólintott, vasárnap este megszületett a megállapodás: a taxisblokád véget ért. CZENE GÁBOR Palotás János szerint a társadalom tiltakozáshoz való jogát nem lehet elvenni Érezni lehetett, nő a veszélye annak, hogy eszkalálódik a helyzet FOTÓ: NÉPSZAVA