Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-10 / 236. szám
AJÁNLÓ Egyharmadnak nincs százezres tartaléka se Változtatni kellene a kormány segélyezési politikáján, mert ilyen kihívással régen nem találkozott a magyar társadalom - jelentette ki a Népszavának adott interjújában Gábos András, a Tárki vezető kutatója. 5. oldal Olcsó MNB hitel, de persze nem akárkinek Az MNB a Növekedési Kötvényprogram áprilisi zárása előtt még gyorsan kinyomott 239 milliárd forint olcsó hitelt az arra érdemesnek tartott vállalkozásoknak. Az NKP révén összesen 89 cég kapott 1550 milliárd forintnyi jegybanki hitelt. 6. oldal Közepes sorsolás A magyar válogatott Szerbiával Montenegróval, Bulgáriával és Litvániával került egy selejtezőcsoportba a 2024-es németországi labdarúgó Eb-n. 14. oldal Max Verstappen újra az F1 csúcsán A suzukai Japán Nagydíjon a szó szoros értelmében viharos győzelmet aratott Max Verstappen. A 25 éves holland idén 18 futamból 12-n nyert és már négy versennyel a vége előtt bebiztosította második világbajnoki címét. 15. oldal Csapás Putyin rezsimjére HÁBORÚ Jelképes jelentősége is van a Krími híd megrongálásának. Jól jellemzi a biztonsági helyzetet és az orosz elnök hatalmának erjedését. RÓNAY TAMÁS Jelentős károkat szenvedtek szombaton Vlagyimir Putyin imperialista törekvései azzal, hogy felrobbant a Krími híd. Az építmény nem csak stratégiai szempontól rendkívül fontos, hiszen összeköti Oroszországot a Krímmel, az oroszok által nyolc éve megszállt félsziget számára ez jelenti az egyedüli összeköttetést az állammal. Politikai szempontból is egyfajta jelkép, hiszen a Krím annektálása után kezdték építeni, és Oroszország terjeszkedésének, Putyin uralkodásának letéteményese. Az orosz elnök egykor maga avatta fel. Az is szimbolikus, hogy a robbantás egy nappal Putyin születésnapja után történt. Az Ukrajna ellen februárban megindított orosz agresszió után tovább nőtt a jelentősége, hiszen ennek révén látják el utánpótlással a Krímben szolgáló orosz erőket. Hogy nem csak egy hétköznapi hídról van szó, jelzi: már szombat este helyrehozták az autópálya egyik sávját, így ha korlátozásokkal is, de megindulhatott a forgalom. Sőt a késő esti órákban már áthaladhatott egy vonatszerelvény is. Egyelőre sok a kérdőjel a robbanás kapcsán. Egyrészt nem lehet tudni, hogyan következett be a detonáció, másrészt az sem világos, ki áll mögötte, bár a legnagyobb esély mégiscsak arra van, hogy az ukrán titkosszolgálat „akciózott”. Ezt állította Vlagyimir Putyin is, aki tegnap terrorcselekménynek nevezte a robbantást, és Kijevet tette felelőssé. Jurij Afonyin, az orosz állami duma biztonsági bizottságának első elnökhelyettese szerint az ukrán titkosszolgálat „nemcsak a Krími híd lerombolására irányuló szimbolikus vágyát akarta kifejezésre juttatni, hanem a Herszoni területen állomásozó orosz csapatok utánpótlásának biztosítását is akadályozni kívánta”. FOLYTATÁS A 2. OLDALON Az oroszok szerint teherautó robbant fel, de van fotó, amin rejtélyes tengeri jármű látszik a híd alatt Várólista-kurtítás trükkökkel EGÉSZSÉGÜGY Míg 2019 tavaszán 25 ezren, idén szeptemberben már 50 ezren vártak operációkra, a leghosszabb, 18 ezer pácienst besoroló várólistát a szürkehályog-műtéteknél vezetik - tudta meg lapunk. A várólistákat könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel kívánja kurtítani az egészségért felelős államtitkár az egészségügy átalakítását célzó javaslatában. Ha a kormány elfogadja, csak azok kerülnek listára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk. Azok sem szerepelnek majd rajta, akik az első műtéti időpontnál későbbit kérnek. Az adminisztratív trükknél többet érhet, hogy a kórházakat büntetnék, ha nem teljesítenék a beavatkozások elvárt mennyiségét. A műtétek elvégzését gazdaságosabbá is tennék, a várólista-csökkentő ellátásokért az eddigi 130 százalékos finanszírozást 150 százalékosra növelnék. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Eleve csak azok kerülnének föl a listára, akiknek 60 napnál többet kell várniuk az ellátásra. Gyors segítségre van szükség. Szeptemberben már 18 ezren vártak szürkehályogműtétre FOTÓ: AFP/MAXAR TECHNOLOGIES Elvben jár, de a valóság más ÜGYINTÉZÉS „Ez hátrányos megkülönböztetés. A fiam mozgássérült, a hivatalban nem tud megjelenni a betegségei miatt, nem mozgatható, súlyos csontritkulással él, alul mindkét lába gipszben, tehát öltözni sem tud, és oxigénpalackos” - fakadt ki lapunknak egy csongrádi asszony. Indulatát az váltotta ki: szeretett volna élni azzal az elviekben létező lehetőséggel, hogy az otthonukban veszik fel a fia személyi igazolványához szükséges adatokat, de elutasították. Azt mondták neki, hogy ez nem lehetséges. Nem egyedi esetről, hanem országos gondról van szó - közölte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. ,A kormányhivatalok a fénykép, az aláírás, az ujjnyomat rögzítéséhez szükséges technikai eszközök hiánya miatt nem tudnak az erre vonatkozó kéréseknek eleget tenni” - mondta lapunknak a szervezet sajtófőnöke, Bánfai Tamara. A szolgáltatást uniós előírás lenne működtetni, s hogy miért nem tudja biztosítani az apparátus, arra több mint tíz nap alatt sem válaszolt a Miniszterelnökség. CIKKÜNK A 4. OLDALON Nem lehet otthonról elintézni a személyi igazolványt Tüntetés, vonulás, sztrájk OKTATÁS - Záporoznak hozzánk a megkeresések a sztrájk megszervezésével kapcsolatban, úgy látom, a diákok kiállása és az egyre nagyobb szülői támogatás sok kollégát felbátorított, hogy csatlakozzon - mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője annak kapcsán, hogy péntekre újabb egységes, országos iskolai sztrájkot hirdetett a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete. Lesz utcai tiltakozás is, a Diákok a tanárokért nevű csoport vonul a Hősök terétől a Belügyminisztériumig. Előbb is lesz tüntetés: ma reggelre a Közép-budai Tankerületi Központ elé szervezett demonstrációt több szülő. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON Nem fizetnek a börtönök se TARTOZÁS Két hónap alatt, augusztusban és szeptemberben 20 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési intézmények lejárt tartozása, így az már meghaladja az 59,3 milliárd forintot, ami két és fél éves csúcs. A tartozásállomány 40 százaléka már nem az egészségügyben, hanem az államigazgatás más területein - rendőrség, börtönök, kormányhivatalok - keletkezett. A tartozások növekedése az utolsó mért hónapban, augusztusban 12 milliárd forintra rúgott. Ezt követően döntött a kormány arról, hogy október végéig megszigorítja a költségvetési szervek kifizetéseit: a saját magukra fordított dologi kiadásaik és a beruházások számláit csak pénzügyminiszteri engedéllyel fizethetik ki. Az intézkedés - amit Egyre több állami intézmény halmoz tartozásokat FOTÓ: CSÖMÖR ÁDÁM alapvetően a magas államháztartási hiány váltott ki - borítékolhatóan a lejárt tartozások további növekedését hozhatja magával. FOLYTATÁS A 6. OLDALON