Népszava, 2023. február (150. évfolyam, 27-50. szám)

2023-02-14 / 38. szám

2 I ggSSVi-dd____________________________________________________________REFLEKTOR MiG-29 - orosz Gyártó: RSZK MiG, szolgálatban: 1983 óta, darab­szám: 1190, felhasználók: Oroszország + 30 ország, ár: 20 millió USD (1998), szerkezeti és max. felszál­lósúly: 11 000 és 16 800 kg, hajtómű: két Klimov RD- 33 utánégetés, sugárhajtómű, max. sebesség: 2,25 Mach, hatósugár: 700 km, hatótávolság: 2900 km, max. repülési magasság: 18 000 m, emelkedőké­pesség: 330 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 6 Légi fölény is kell a győzelemhez FEGYVEREK A harckocsik küldéséről szóló j­anuár végi ígéretek után Ukrajna sürgetni kezdte, hogy nyugati harci repülőgépekkel is lássák el az orosz invázió ellen harcoló hadsereget. A szövetségesek egyelőre nehezen állnak rá, s kérdés, mikortól lesznek hadra foghatók a gépek. HARSÁNYI GYÖRGY A harci repülőgépek szállítására irá­nyuló kérés az egyik fő üzenete volt az ukrán elnök múlt heti európai körútjának. Volodimir Zelenszkij kívánságlistáján az invázió kezdete óta szerepelnek az F-16-os ameri­kai vadászgépek, de Washington és Kijev is a tüzérségi és légvédelmi rendszerek, illetve páncélosok át­adását tekintette előbbre valónak. Másrészt a szövetségesek tarta­nak a Kreml fenyegetésétől, hogy NATO-országok harci gépeinek át­adását a konfliktus eszkalációjának tekintené, így január végén Scholz német kancellár és Biden amerikai elnök is elzárkózott ettől. A háttér­ben azonban nem akadályozzák, hogy mások lépjenek. Kijev kérésének új nyomatékot adott, hogy az orosz erők a múlt hé­ten megindították régóta készülő offenzívájukat a luhanszki régió­ban, s tavasztól Ukrajna is támadni készül, így néhány ország enyhített eddigi álláspontján. Rishi Sunak brit kormányfő szerdán felajánlot­ta ukrán vadászpilóták kiképzését, s megbízta védelmi miniszterét, vizsgálja meg, milyen repülőgépe­ket tudnának adni. Hollandia első­ként jelezte, kész küldeni néhányat F-16-osaiból, s Ukrajna ezt pénte­ken hivatalosan is kérte. Eduard Heger szlovák kormányfő a csütör­ 13 darab nemrég kivont Mirage 2000C küldését nevezte az egyik lehetőségnek egy a francia légierő parancs­nokságához közel álló tisztviselő toki EU-csúcson ajánlotta fel segít­ségét, és másnap Pozsony is meg­kapta a hivatalos kérést. Szlovákia korábban 11, a hadrendből kivont, szovjet gyártmányú MiG-29-est ajánlott fel, miközben az Egyesült Államoktól megrendelt F-16-osok 2024 eleji érkezésére vár. Lengyel kollégája, Mateusz Mo­­rawiecki is jelezte országa hajlan­dóságát, de a légierő 48 F-16-osából csak NATO-partnereikkel össze­fogva szállítanának. Közben arról tárgyalnak, hogy cserébe gyorsí­tott ütemben kaphassanak meg Washingtontól már megrendelt F-35-ösöket. Varsónak is van MiG- 29-es flottája, ennek átadását már közvetlenül az orosz invázió kez­dete után felajánlotta, de Washing­ton ezt megvétózta. Lengyelország 2022 végén mégis átadott Ukrajná­nak néhány MiG-29-est, pótalkat­részként szállítva le azokat. Bár Kijev elsősorban a legtöbbet gyártott vadászgépek közé tarto­zó, a világ 25 országában használt F-16-osokra tartana igényt, Dmit­­ro Kuleba külügyminiszter néhány napja úgy nyilatkozott: nem fontos, milyen típusokat kapnak. „A fő, hogy... megszűnjön ez a tabu. Majd utóbb eldöntjük, figyelembe véve a piaci elérhetőséget is, hogy melyik feladatra, mit választunk” - hang­súlyozta. Még nem látszik, mikorra válnak valóra az ígéretek. Egy több ország által összeadott F-16-os flot­ta optimista vélemények szerint is csak az év végére kerülhet Ukrajná­ba. A légi fölény megszerzésére ter­vezett F-16 Fighting Falconok hoz­záértők szerint felveszik a versenyt az orosz MiG és Szu vadászrepülők­kel. A 4. generációs gép modern na­vigációs rendszerei lehetővé teszik a célok hajszálpontos azonosítását, kifinomult rakétavédelmi rendsze­re van, emellett nagy hatótávolságú rakétákat is hordozhat. Fejlett re­­püléselektronikája, manőverezőké­pessége és fegyverzeti képességei ideális választássá teszik a légi harc­hoz és a támogató műveletekre is. Nyolc európai NATO-ország, köz­tük Norvégia és Románia is rendel­kezik F-16-osokkal. Macron elnök megengedő nyi­latkozatai nyomán egy a francia lé­gierő parancsnokságához közel álló tisztviselő 13, nemrég kivont Mirage 2000C küldését nevezte az egyik le­hetőségnek. Ez a 4. generációs, del­taszárnyú gép az öbölháborúban és a NATO afganisztáni műveleteiben is hatékony, kiválóan manőverező vadászgépnek bizonyult. Kis ható­­távolságú rakétái és ágyúi lehetővé Gyártó: Lockheed Martin, szolgálatban: 1978 óta, darabszám: 4604, felhasználók: USA + 25 ország, ár: 18,8 millió USD (1998), szerkezeti és max. fel­szállósúly: 8272 és 16 875 kg, hajtómű: Pratt & Whitney utánégetés, kétáramú sugárhajtómű, max. sebesség: 2,05 Mach, hatósugár: 550 km, hatótá­volság: 3200 km, max. repülési magasság: 15 240 m, emelkedőképesség: 255 m/s, fegyverfelfüggesz­tő pont: 9+2 tennék, hogy drónokat fogjon el. Alkalmas a szárazföldi műveletek támogatásához is, de nem felszerel­hető nagy hatótávolságú rakétákkal. A legkézenfekvőbb megoldást keresve, Kijev nemrég arra kér­te Berlint, hogy adja át PA-200 Tornado típusú repülőit. A német légierő ugyanis megkezdte ezek ki­vonását, hogy az amerikai F-35-ös vadászgépekkel váltsa fel őket. Olaf Scholz kancellár azonban kizárta ezt a lehetőséget. A változtatható szárnyállású, kétüléses vadászgé­pet a brit légierő (RAF) mellett, az olasz és a német is használta az Isz­lám Állam (Daesh) terrorszerveze­te elleni iraki és Szíriai csapásokban - a RAF szerint nagy eredményes­séggel. A Lengyelország és Szlovákia által felajánlott MiG-29-es a Szov­jetunióban tervezett kéthajtómű­­ves vadászrepülőgép, amelyet légi fölény megszerzésére fejlesztettek ki. Számos feladat végrehajtására képes, és általában a levegő-föld fegyverzet használatához szerel­ték fel. A későbbi típusok gyakran rendelkeznek továbbfejlesztett hajtóművekkel, modern radar- és infravörös kereső- és követőszen­zorokkal, valamint jelentősen meg­növelt üzemanyag-kapacitással. A világ több mint 30 országa vásárolt MiG-29-eseket. PA-200 Tornado - olasz-német-brit Gyártó: Panavia Aircraft, szolgálatban: 1979 óta, darabszám: 992, fő felhasználók: Német- és Olasz­ország, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, ár: 18,8 millió USD (1998), szerkezeti és max. felszállósúly: 14 500 és 28 500 kg, hajtómű: két Turbo-Union utánégetés, kétáramú sugárhajtómű, max. sebesség: 2,34 Mach, hatósugár: 1390 km, hatótávolság: 3890 km, max. repülési magasság: 15 240 m, emelkedőképesség: 76,7 m/s, fegyverfelfüggesztő pont: 10 Mirage 2000 C - francia 3CD oE<2 Gyártó: Dassault Aviation, szolgálatban: 1984 óta, darabszám: 601, fő felhasználók: Franciaország, UAE, Tajvan, India, ár: 23 millió USD (1998), szerke­zeti és max. felszállósúly: 7600 és 16 500 kg, haj­tómű: Snecma M53-P2 utánégetés, kétáramú sugár­hajtómű, max. sebesség: 2,2 Mach, hatósugár: 1550 km, hatótávolság: 3300 km, max. repülési magas­ság: 18 000 m, emelkedőképesség: 285 m/s, fegy­verfelfüggesztő pont: 9 F-16 Fighting Falcon - amerikai o . öo 1 <g0‰ oo< <öo A vadászgépek küldése erőteljes üzenet lenne ÉRVEK Bár egy nyugati repü­lőgépflotta jelentősen növelné az ukrán hadsereg képességeit, rend­szerbe állításuk számos járulékos problémát vet fel. Bármilyen típus jöjjön szóba, ki kell képezni hoz­zá az ukrán pilótákat, akik jelen­leg csak a légierejüket alkotó, több mint 30 éves szovjet gyártmányú gépekkel repülnek. Szakértők sze­rint a tapasztalt pilóták kiképzésé­hez általában hat hónap kell, s kér­dés, hogy ez mennyire rövidíthető. A Typhoon gépeket és az F-16-osokat sima kifutópályákhoz tervezték, nem az Ukrajnában gya­kori, egyenetlen talajon történő rövid leszállásokra - mondta Justin Bronk, a brit RUSI védelmi kuta­tóintézet munkatársa a France 24 televíziónak. A főbb ukrán bázisok kifutópályáinak újraburkolását és meghosszabbítását pedig az oro­szok aligha néznék ölbe tett kézzel. Bronk szerint a Typhoon karban­tartása meglehetősen bonyolult, speciális vállalkozókat és támoga­tó berendezéseket igényel, ame­lyek szintén célponttá válhatnak. Ehelyett Ukrajna számára a svéd Gripen gépeket vagy F-18-asokat kellene elérhetővé tenni, amelyek minimális logisztikát igénylő, ide­iglenes bázisokról is képesek mű­ködni. Greg Bagwell, a Brit Királyi Légierő egykori parancsnoka és vadászpilótája ezzel szemben a nyugati harci gépek Ukrajnába küldés mellett érvel. A kiképzés és a karbantartás várható nehézsé­geit kényelmes kifogásnak tartja. Meggyőződése szerint az elmúlt év alapján (amikor az oroszok repü­lőgép-vesztesége több mint a dup­lája volt a főleg MiG-29-esekkel repülő ukránokénak) „Ukrajnában vannak jelenleg a világ legtapasz­taltabb pilótái”. Ilyen kaliberű em­berek szerinte 6-8 héten belül ké­pesek lennének átülni egy új gépre. A „virtuális valóság” szimulációval az alapokat gyorsan el lehet sajátí­ Hollandia elsőként jelez­te, kész küldeni néhányat F-16-osaiból, s Ukrajna ezt pénteken hivatalosan is kér­te. Megkapta az ukrán kérést Szlovákia is, amely az előző napi EU-csúcson MiG-29- eseket ajánlott fel­­tani. Kicsit nehezebb lesz a karban­tartók dolga, de a „támogatott való­ság” eszközeivel valaki a távolból is diktálhatja nekik a folyamatok egy részét. Ukrajna meg fogja ezt oldani mondja Az egykori tábornagy szerint „ha a Nyugat úgy dönt, hogy a segítségét a tankokra korlátozza, azzal gyengí­tené az ukránok morálját és azt a hitüket, hogy számíthatnak a támo­gatásunkra”. Moszkvának viszont egyértelműen azt üzenné, hogy „ha Putyin elég keményen nyomul, akkor rákényszeríthet, hogy vál­toztassunk a viselkedésünkön”. El­lenben, ha átad modern harci gépe­ket, azzal „azt az erőteljes üzenetet fogja küldeni Oroszországnak, hogy nem hátrál meg és nem fogja korlá­tozni Ukrajnát. „És ha továbbra is ezt akarják csinálni, akkor a nyuga­ti ipar és fegyverzet teljes erejével fognak szembesülni.” Ami a katonai hatást illeti ■ mondja Greg Bagwell -, az F-16-os még mindig egy nagyon alkalmas platform. Jó radarral rendelkezik, emiatt az orosz lokátorok többsége fölött jól el tud repülni, s képes az orosz gépek túlnyomó többségét jó­val azelőtt megtámadni, hogy azok támadhatnak. Az F-16-os apró, ne­héz észrevenni a radaron, s még ne­hezebb szemmel követni a levegő­ben. S ez a tudat meg fogja rémíteni az Ukrajnába már most sem nagyon bemerészkedő orosz pilótákat. „Ha korlátozni tudjuk az orosz légierő befolyását a harctéren, az levegő­höz juttatja Ukrajnát. Biztosítani fogja, hogy a tüzérség, a HIMARS rakéta-sorozatvetők, a tankok és más fegyvernemek ugyanolyan jó hatásfokkal működjenek együtt, mint eddig, de anélkül, hogy a kato­náknak aggódniuk kéne amiatt, ami felettük van. „Ennek a két dolognak a kombinációja óriási erejű lesz, és végül a legtöbb orosz rájön majd, hogy nem győzhetnek...” HARSÁNYI GYÖRGY

Next