Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)
2023-07-24 / 170. szám
VÉLEMÉNY__________________________________________________________I 9 Alkonyzóna tusnádfürdői verbális építőtábor a fideszes legendáriumban a „határon túli nemzetegye A,__ szerepel. Két kisebb baj is van ezzel. Egyrészt a nemzet nincs egyesítve, sőt, tán sosem volt ennyire töredezett: a határon belüli végletes megosztottságot egyre hatékonyabban sikerül a határokon túl is szétteríteni. A szlovákiai magyarság látványosan nem kér az orbánizmusból, Nyugaton pedig országonként tíz- és százezres magyar közösségek jöttek létre a rezsim másfél évtizede alatt, amelyek kifejezetten a Fidesz-uralom elüldözöttjeiként tekintenek magukra - ennyit röviden az egyesítésről (de nagyon hosszan lehetne folytatni). Másrészt meg milyen nemzet, milyen nemzeti nyilvánosság már az, amelyben az egyetlen valóban fórumszerű, egymás meghallgatását és megértését legalább színleg felvállaló belpolitikai eszmecserét csak külföldön lehet megtartani? A politikai uborkaszezon unalmát oldó hargitai szeánszok nagy kérdése sosem az, hogy mit akar a nemzet, hanem hogy mit akarna Orbán Viktor, ha hagynák, hogy azt csinálja, amit akar. A valóság általában nem hagyja, ezért az egy évvel korábbi nagy(nak szánt) mondások az aktuális alkalomra rendre szavatosságukat vesztik - persze csak akkor, ha nem értő füllel hallgatjuk. Merthogy akad azért, ami örök érvényű: amikor arról beszél a Cinege utcai streetfighter, hogy mit kapunk a korrupciómentes kormányzás, a tisztes munkabér, a jó oktatás, az életesélyt adó egészségügy stb. helyett. Tavaly gendert ígért, meg irgalmatlan mennyiségű méreggyárat a nyakunkba, úgy is lett. Idén meg már csak csupa régi, ócska, elhordott holmit: a NER-t 12 éven át a tenyeréből etető, az Orbán családot is multimilliárdossá tevő Európai Unió pocskondiázását, lebegtetett kilépést, LMBTQ-riogatást, se füle, se farka békemantrát, Kína-tömjénezést, 2040-ig szóló terveket (jól haladunk: Ausztria utolérése két év alatt alig 12 évvel került későbbre), meg fenyegetést, hogy decemberig már ne számítsunk semmi jóra. Ennyi volt a biztos kezű kormányos világvíziója 2023-ban: leginkább egy iránytű nélküli hajó hánykolódására hasonlított -a fő vonalait egy közepes képességű zsurnaliszta meg tudta volna rajzolni előre, 99 százalékos pontossággal. De ha már így összeszaladt a nemzet - mármint az a töredéke, ami a 12 milliós Kárpát-medencei magyarságból a miniszterelnök csonka nemzetképébe belefér -, a végére egy tanács a Fidesz rohamosztagosainak: ha Kocsis Máté még mindig nem érti, miért merik egyesek oroszbarátnak nevezni a pártját, füleljen oda, mit hazudott a maradék emberségét valahol a tusványosi susnyásban elhagyó Bayer Zsolt a 200 ezer magyar nőt végigerőszakoló ukránokról (most, amikor ukrán nőket erőszakolnak tömegesen az egyéb hadszíntereken meglehetősen visszafogottan teljesítő orosz rablóhadak). Akinek még van a fiókjában lovagkereszt, sürgősen szabaduljon meg tőle - nemcsak azért, mert ez innentől tényleg vállalhatatlan, hanem azért is, mert ha tovább inflálódik, lassan a német Vaskereszt lovagkeresztje is többet ér. HARGITAI MIKLÓS Megszorítás z egy csúnya szó. Olyannyira, hogy a kormány és leginkább a pénzügyminiszter nem is vesz tudomást róla, _____ nemhogy használná. Számára ismeretlen elvenni valakitől úgy, hogy nem adnak érte semmit cserébe. Azért gyanús, hogy mind gyakrabban győzködik a hallgatóságot, hogy ezt a kifejezést nem is ismerik. Legyen szó akár kedvezmények megvonásáról, akár a büdzsén támadt lyuk befoltozásáról. Már a jövő évi költségvetés tervezésekor egyértelművé vált, hogy a kormány által hangoztatott védelmi jelleg nem mindenkire érvényes. Valakiktől csak úgy elvesznek. Röpködtek a mínusz milliárdok a fejezeteknél, az oktatás is kevesebbet kap, az egészségügy és a rendvédelem is, ha összeadjuk, ez a kétezer milliárdot is meghaladja. A többségnek még értelme is lehet, ám érdemes nevén nevezni a dolgot, ez megszorítás, és nem csupán a költségvetésen belüli átrendezés. A „fürdővízzel” együtt öntik ki a „városi” csők lehetőségét, de a babaváró hitelben gondolkodó, gyereket 30 éves korukon túl vállaló hölgyek is úgy érzik majd jövőre, hogy a megszorítás miatt nem élhetnek a lehetőséggel. Az ársapkák eltörlése után - hallani - a rezsivédett vízdíjhoz is hozzányúlna a kormány, és adóemelések soráról is tudni. És ezek csak a közelmúlt döntései. Az Orbán-kormány eddigi regnálását tulajdonképpen végigkísérte a rejtett és a kevésbé rejtett megszorítás. Idesorolhatjuk az áfa európai csúcsra emelését, hiszen amíg fogyasztunk, az állam bevételei biztos alapon állnak - gondolták. Az elmúlt két évben - az infláció elszaladása ellenére - ez is kevésnek bizonyult, jöttek a különadók, de ezek terheit is a lakosság viseli, magyarán a megszorítás megint a végeken csapódott le. Mindeközben a NER-társaság töretlenül gyarapodott, akárcsak a költségvetési hiány. A megszorításokkal tulajdonképpen töretlenül zajlik egyfajta jövedelemátcsoportosítás. Csak az irány rossz. Törő András 2 646. A VÉG40PÍN$£, PÁPAI GÁBOR RAJZA AZ AJTÓK ZÁRÓDNAK f Országunk többnyire tarthatatlan síkvidék, ahol nemhogy a hadseregreform keretében a németektől rendelt ötvenvalahány, de ötszáz Leopard tank is kevés lenne az eredményes védekezéshez. Békegalamb rakétákkal magyar kormánypropagandát nem fekete öves Ki miben tudósoknak találták fel, az hét# ’ , szentség, vegyük ezt az egyenletet: a magyar szabadságharcos nép , legyen béke , a békéhez erő kell , vegyünk sok fegyvert , aki meg mást mond, az háborúpárti. Pont olyan képtelenül hangzó dilinyó, mint amikor valaki heterogén, keresztény országról delirál, majd a csilivili stadion VIP-páholyából nézi, ahogy odalent fekete és arab focisták küzdenek a gyepen. Persze érthető, tényleg nehéz elmagyarázni a népnek, hogy vannak idők, amikor egy öngyilkos drón inkább életmentő befektetés, mint ötven lélegeztetőgép. Például ha az ország közelségében egy olyan terrorállam liheg, mint a putyini Oroszország. A mi országunk többnyire tarthatatlan síkvidék, ahol nemhogy a hadseregreform keretében a németektől rendelt ötvenvalahány, de ötszáz Leopard tank is kevés lenne az eredményes védekezéshez. Számunkra ma csak a NATO jelent hathatós védelmet, azonban a NATO nem az Európai Unió, itt sokkal nehezebb potyautasnak lenni. Még a Fidesz által istenített putyinista lúzer Donald Trump is megfogalmazta, hogy America First, a káeurópai tagok lesznek szívesek beruházni a haderejükbe, és ne várják el, hogy Uncle Sam egyedül tartsa értük a hátát, ha úgy hozza a sors. Márpedig úgy hozta. Az eurázsiai eszmébe - Moszkva vezetésével egyesüljön Európa - tökéletesen beleőrült orosz fasizmus 2008- től hódító üzemmódba kapcsolt, 2014-től pedig gyakorlatilag egyre nyíltabb támadásba lendült Európa ellen. A keleti NATO-tagok egyre nagyobb összegeket kell, hogy beruházzanak a hadseregeikbe, így az 1998 és 2002 között a honvédelemre még pont nagy ívben fütyülő Fidesz is kénytelen-kelletlen volt áldozni a biztonságra. Megjegyzendő: a hangzatos magyar fegyverprogram még így is kutyafüle az oroszok által közvetlenül fenyegetett románok, lengyelek fegyverkezéséhez képest. Ami viszont szintén aprópénz ahhoz a pusztításhoz képest, amit Putyin okozhatna nekik és nekünk. i BATKA ZOLTÁN A párduc ebben szóvá tették, hogy ha Karinthyról írok, különösen Kosztolányiné kötete alapján (Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988), miért nem ejtek szót második feleségéről, Böhm Arankáról. Valóban, ahogy Kosztolányiné Harmos Ilona írta is: „Karinthy életének tizenhat, Arankával együtt töltött évéről, de annak talán egyetlen napjáról sem lehet megemlékezni anélkül, hogy Arankáról említés ne tétessék. Életének legutolsó idejében mondta Karinthy egyik írótársának: »Erre az asszonyra sok mindent lehet mondani, de annyi bizonyos, hogy egy percig sem unatkoztam mellette.«” „Ő Aranka volt, a párduc, a tigris” - írta róla „legkedvesebb ellensége”, Kosztolányiné, aki egy másik kötetében így jellemezte: „Afrikai nő. Ez determinálja jó és rossz tulajdonságait. Fekete és fé-Karinthy sokszor jött el hazulról szeme alatt kék folttal, összekarmolt képpel. Már megint a macskáddal játszottál? - kérdezte Heltai Jenő nyes. Fényes és fekete, mint egy arab paripa, éles, mint egy arab kés, és olyan embertelen is. Cruelle. Ez a francia szó jut eszembe róla. Se ruhát, se társadalmi konvenciót nem tűr magán. Egykettőre leveti ezt is, azt is. (...) Férjére halálosan féltékeny, de nem a szerelmére, nem az alkotására, pusztán a sikerére.” (Kosztolányi Dezsőné: Burokban születtem. Nórán könyvkiadó, 2003.) Az 1893-ban született Böhm Aranka 1920 elején találkozott először Karinthyval, és hiába volt ekkor férjnél, elhatározta, hogy megszerzi magának a híres írót (Karinthy első felesége, a színésznő Judik Etel 1918 végén spanyolnáthában halt meg). Aranka első férje imádta feleségét; az orvos Kertész Tivadarnak azért kellett amputálni egyik lábát, mert a világháború alatt átúszta a zajló, jeges Drina folyót, hogy találkozhasson a nejével. Válásuk után feleségére hagyta Verpelét utcai lakását, ide költözött be Karinthy, s itt - a mai Karinthy Frigyes úton - éltek folyamatos veszekedésben, sőt: „Sokszor jött el hazulról szeme alatt kék folttal, összekarmolt képpel. Már megint a macskáddal játszottál? kérdezte Heltai Jenő.” A kortársak jól ismerték Aranka és Ady kapcsolatát is: a még gimnazista lány 1912-ben maga kereste fel a költőt, aki beleszeretett, hozzá írta úgynevezett Arany-verseit, s egyik szerelmi légyottjuk során Ady állítólag csaknem infarktust kapott. Aranka folyamatosan, házasságai alatt is nyíltan szeretőket tartott, egyikük, Déry Tibor az ítélet nincs (1969) című önéletrajzában elég részletesen beszámol viszonyukról. Megint csak Kosztolányiné írja: „Egy ízben megkérdeztem tőle: - Milyen jogon kéred te számon Frici hűtlenségét, amikor te magad nem vagy hű hozzá? - Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm - ezt felelte.” A boszorkánynak tartott zsidó Arankával a „középkori szörnyűségeknél is szörnyűbb szörnyűség” végzett. Az orvosi diplomával rendelkező asszony 1944-ben maga jelentkezett vidéki munkaszolgálatra, abban a hiszemben, hogy ott kevésbé lesz szem előtt. Ehhez képest az elsők között deportálták Zalaegerszegről Auschwitzba, s állítólag már a vagonban megőrült. Haláláról több legenda maradt fenn, valószínű, hogy rögtön a táborba érkezése után agyonlőtték az SS-ek. SIMON ZOLTÁN