Néptanítók lapja 1. évfolyam, 1868

1868-10-22 / 38. szám

Buda-Pest, 1868. 38. szám. Csütörtök, október 22. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép­iskolák számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Bu­dán a vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. ministeriumnál az or­szágházban. A „Néptanitók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és­­ kisdedóvoda vezérlője dij nékül kaphatja következő feltételek alatt :­­ 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 frttal, fél évre 1 frt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez kül­dendő. A nyelvoktatásról. (Folytatás.) A tanításnak szemléltetéssel kell kezdődnie, e nélkül nincs biztos alap, mert a gyermeknek elő­ször látnia kell, hogy megismerni tanuljon. A szemléltető tanmód három részből áll : a) szemlél­tetni a tárgyat úgy, hogy a gyermek azt megis­mervén, fölfogja; b) a fölfogott ismeretet gondo­lattá földolgozni ; c) e gondolatot helyes alakban nyelvileg kifejezni. E részek lényegesek, azért egyiket sem szabad elhanyagolni. A puszta magyarázat, bármily élénk és élethű legyen, a gyermekre nézve nagyon el­vont jellemű. Beszélhetek én neki igen szépen, igen vonzón az állatról, a virágról stb., a gyermek talán figyelemmel is hallgatja e beszédemet, de a dologról nem szerez magának biztos ismeretet; míg ellenben ha szemléltetem vele az állatot, szemlélet alkalmával, mutogatva az illető része­ket, számlálom elő a végtagokat, az érzékeket, pl. az emlős és madár közötti különbséget előbb megmutatom , aztán magyarázom, akkor növen­dékem tisztán fogja föl a tárgyat, s az ismeretet szilárdan bevési emlékezetébe, mert a tárgyra könnyebb visszaemlékezni, mint a gondolatra, az eszmére. Lássuk most, minő eszközöket s illetőleg foko­zatokat kell alkalmaznunk a szemléltető okta­tásnál. Első maga a szemlélés. A magyarázandó tárgyat mutassuk meg a növendéknek. Minden­esetre legjobb, ha e tárgy természetben van a ta­nulók előtt ; alkalmas képek és ábrák e hiányt csak tökéletlenül pótolják, azonban sok esetben még­is meg kell ezekkel is elégednünk ; de, mennyire csak lehet, az első szemléletek minden­esetre magukon a tárgyakon gyakoroltassanak, hogy az észrevevés és megkülönbözte­tés tehetsége szilárd alapot nyerjen. Nem kell említenem, hogy nem csak az iskolában, hanem a szabadban is szemléltethetők egyes tárgyak, sőt — hogy ily példát is idézzek, — ha a csilla­gokról akar a tanító a gyermekeknek bővebben beszélni, helyesen cselekszik, ha ezen alkalomra egy téli tiszta estét választ, midőn fönnragyognak már e bűvös fényű világtestek. Átalánvéve a szemléltető tárgyat a gyermek érzéki látköréből kell venni. Aztán vigyázni kell arra, hogy nem minden szemlélhető tárgy vonható bele az iskolai szemléltető oktatás körébe, hanem erre nézve ha­tárt képez a gyermek észrevevési és tapaszta­lási köre. Ha így helyesen választottuk meg a tárgyat, akkor szemléltessünk. Ennek lényege abban áll, hogy a gyermek ne csak fölületesen szemlélje a tárgyat, hanem a szó szoros értelmében vizsgá­lódjék rajta, s valóban észrevegye annak alakját, netáni részeit, egyes látható s általa fölfogható tulajdonságait. Hogy ezt csakugyan tegye is a gyermek, először kérdéseket intézünk hozzá, hogy a föltűnőbb tulajdonságokat ő maga ne­vezze meg. A tanító összefüggő magyarázata csak végül jön mintegy ismétlés, a részek összefogla­lása s kikerekítés végett. Ily szemlélés által gya­koroltatnak és élesednek a gyermek érzékei, mi a tanítás lényeges része, mert ez kelti föl a tapasz­talási érdeket, de veti meg alapját a szellemi he­lyes fölfogásnak, ez fejleszti legbiztosabban a gondolkodást s ennek nyomán a nyelvet. Második fokozat az érzékileg észrevett tárgynak valódi, öntudatos fölfogá­s­a. Bármi tárgyat szemléltetünk a gyermekkel, okvetetlenül legyen arra gondunk, hogy észreve­vése öntudatos megismeréssé legyen. A csupa szemlélés még nem megismerés, ilyenné csak akkor lesz, h­a a szellem a megszemlélt tár­gyat élesen fölfogja s megkülönbözteti más tár­gyaktól. Ez lényegesen függ az első fokozat, vagy­is a szemlélés minőségétől. Nem elég a tárgyat 38

Next