Néptanítók lapja 5. évfolyam, 1872

1872-03-28 / 13. szám

Pest-ten­da, V. évfolyam 13. szám, 1872. márczius 28. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép­iskolák számára Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium. A szerkesztőségi és­­ A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója Minden a szerkeszti kiadó-hivatal van FSu- i és kirdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek vagy kiadói hivatalt dán a vallás-és köz-­­ alatt : 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-or­­ íjja. közlemény a oktatásügyi m. kir. S hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja,­­ " minisztériumnál az " Nem népiskolai tanítók előfizethetnek : szerkesztőséghez országházban.­­ Egy évre 3 frttal, fél évre 1 frt 50 krral.­­ küldendők. Hivatalos rész. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Popovics Györgyöt a temesvári hadpa­rancsnokság mellé tanügyi előadóvá, — to­vábbá G­r­a­­­c Zacharias mitroviczi alreál­tanodai tanárt a szerb-bánáti ezred mellé Fehértemplom székhelylyel, — Radja Lukács néptanítót a német-bánáti ezred mellé Pancsova székhelylyel, — és végre Scherbauer György karánsebesi elemi főtanitót a román-bánáti ezred mellé Ka­ránsebes székhelylyel kerületi tanfelügye­lőkké és pedig mind a négyet ideiglenes minőségben kinevezte. Budán, márczius 19-én 1872. KÁRFFY TITUS, osztálytanácsos. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter dr. montedegói Albert Ferencz egri lyceumi tanárt, a heves- és külső-szol­nokmegyei I. tanfelügyelői állomásra egy­előre ideiglenes minőségben kinevezte. Nemhivatalos rész. Tiszteletteljes felhívás „segélyző-taka­rék-magtárak" felállítására. A népnevelés, mint országos és hazánk egyik legfontosabb, legmagasztosabb ügye iránti érdekeltség nem csak puszta sza­vakban, hanem sok helyütt örvendetes je­lekben, bátorító, példaadó tettekben is nyi­latkozik. Magyarország minden józan gondolko­zású fia, s minden nemes keblű leánya, vallás- s nyelvkülönbség nélkül beismeri, bevallja, hogy a népnevelés s a közműve­lődés kedves köz-hazánk jelen fejlődésének s jövő szilárdságának, alkotmányos életünk fennmaradásának alapfeltételeit képezik. A vallás-erkölcsiségnek legerősb táma­sza az okszerű nevelés és tanítás. Az anyagi jobblét előmozdításában főté­nyező a korszerű műveltség, a világos tiszta értelem, az önmunkásság, s lanka­datlan tevékenységgel párosult szakér­telem. Az alkotmányos jogok gyakorlása csak úgy lehet az egyesekre s az egész társada­lomra üdvös, ha az azokat gyakorlók ha­zafiúi kötelmeik ismeretével józan felfogás­sal, szenvedélytelen érzület- s önzéstelen hazafisággal birnak. Ezredéves honunk életét a múltban a lángoló honszeretet s a harcztéren áldo­zatkészség , az ősi jogokhoz való rendület­len ragaszkodás sok veszélyen és viszályon át megtartotta, megvédte. Igaz ugyan, hogy a magyar haza iránti szeretet mélyen a földben van gyökerezve, ezen gyökereket ápolja a hazáért kiontott drága vér; honszeretetünk tehát élni fog 13

Next