Néptanítók lapja 23. évfolyam, 1890

1890-04-02 / 27. szám

oktatást zavarja.­­ A kormány egyszersmind közhírré teszi, hogy a vakok barby-i intézete utasítva van, hogy a tanítóknak kívánatra a vak gyermekek oktatására szolgáló utasítást és a szükséges taneszközöket szolgáltassa ki. Ausztriában Krajna herczegség területére ér­vényes törvény alkottatott, melyben kimondatik, hogy a nyilvános népiskolákban külön hitoktatók vagy díjazással vagy állandó fizetéssel alkalmaztatnak. Állandó fize­téssel bíró hitoktató csak azon esetben alkal­mazható, ha az általa adandó hittani oktatás legalább heti 20 órára terjed ki. E hitoktatók heti 24 órai tanításra kötelezhetők. Exhortácziók 2 órának számítandók. Az állandóan fizetett hitoktatók csak egy iskolánál alkalmaztatnak, azonban kötelezhetők, hogy az előbb meghatá­rozott óraszám keretén belül a hittant más nyilvános népiskolában is tanítsák. Ezen hitok­tatók állandó fizetésére nézve az illető iskola világi tanítóinak illetményeire és nyugdíjazására nézve fennálló szabályok irányadók; a hitoktatók fizetése és díjazása ugyanazon forrásokból fedez­tetik, melyekből a világi tanítók illetményei vé­tetnek. Ezen törvény 1890. év elejével lépett életbe. Hasonló törvény alkottatott Galiczia és Lodo­meria tartományra nézve. Itt állandó fizetéssel biró hitoktatók a 4 és több osztályú népiskolák­nál és polgári iskoláknál alkalmaztatnak, ha a hitoktatásra szükséges heti órák száma legalább 18, és ha az illető felekezet tanulóinak száma a 80-at meghaladja. A hitoktatás díja a népiskola felső osztályaiban és a polgári iskolában egy heti óra után évi 20 frában állapíttatik meg, de ily díjazásra csak oly hitoktatónak van igénye, ki lelkiatyai kötelességéből kifolyólag az alsó 3 osztályban a hittant dijtalanul tanították. Münchenben a város több év óta, s így a jelen­tésen át is az iskolák udvarait korcso­lyázó pályákká alakíttatta át, melyeken a tanuló ifjúság dijtalanul űzheti a korcsolyázás élvezetes és egészséges sportját. A jégen eleven élet fejlődik , játékok, versenyfutások rendeztet­nek. A jégpálya télen át a játszó­tért pótolja. Ily korcsolyázó pályák berendezése nem sokba kerül. Nálunk a budapesti II. és VI. ker. áll. tanítónőképezdékben és a Nőképző­­ Egyesület intézetében is szokták az udvart télen korcso­lyázó helylyé tenni. E jó példa általános köve­tést érdemel. A szettini porosz tartományi kormány 1889. nov. 14-én kelt rendeletével az elemi népiskolai kézimunkaoktatásra nézve a következő alapelve­ket állította fel: 1. A hetenként 2 órára terjedő kézimunkaoktatás valamennyi leánynövendékre kötelező, kik valamely iskolai félév kezdetével életök 8-ik évét betöltötték. Ha a növendékek száma a 40 et meghaladja, két külön kézimunka­osztályt kell berendezni, mindeniket heti 2 órai oktatással. 2. A tanítónő első­sorban jó fegyel­met tartson; ne engedje meg, hogy valamely gyermek tétlenül üljön vagy egyébbel mint a kiszabott munkával foglalkozzék. 3. A munkák mindig tisztán tartassanak; minden leczke végez­tével azokat be kell szedni s e czélra beszer­zendő zárható tartóba tenni. A munkák besze­désénél az óra végén, és kiosztásánál az óra elején a tanítónő vegye igénybe megbízható idősebb növendékeinek segítségét. 4. A padokat úgy kell elhelyezni, hogy a tanítónő könnyen hozzá­férjen a növendékekhez. 5. Miután az oktatás a befejezett 2-ik vagy 3-ik tanévvel kezdődik, azért azt a hátralevő 6, ill. 5 tanévre a következőképen kell felosztani : 1. év a kötés kezdete; 2. év harisnyakötés, a varrás kezdete; 3. év különféle varrás, foltozás; 4. év a köny­nyebb fehérnemű varrása és fehérnemű jegyzése; 5. év fehérneművarrás és stoppolás; 6. év nehe­zebb fehérneművarrás és szabása. — A korábban tanultakat a felsőbb fokokon gyakorolni kell. — 6. A tanitónő ne csak mutassa a gyermekek­nek, mit és mikép dolgozzanak, hanem azt ha­tározott szavakkal magyarázza meg és követelje, hogy a gyermekek is tevékenységökről szóval nyilatkozhassanak. 7. Kivált az egyes munka­nemek megkezdésekor lassan és biztosan kell haladni, hogy a gyengébb gyermekek is követ­hessék az oktatást. 8. Minden egyes oktatás­ágat apróbb fokozatokra kell szétbontani. Segéd­eszközükül a tanítónőnek ajánltatnak: Merget »Anweisung, die nothwendigsten weiblichen Handarbeiten schulgerecht anzufertigen" . Ro­salie Schallenfeld: „Der Handarbeits-Unterricht in Schulen." Ugyancsak Poroszországban az aacheni tartományi kormány is rendeletet adott ki az iránt, hogy a falusi iskolákban a női kézimunkaoktatásra nagyobb figyelem fordíttas­sák. Kizárandónak mondja az u. n. finomabb kézimunkákat (horgolást, hímzést stb). Kívánja, hogy a növendékek foltozására és beszövésre alkalmas ruhadarabokat hozzanak magukkal az iskolába. A porosz közoktatásügyi miniszer egy felme­rült eset alkalmával kijelentette, hogy külön­leges háztartási oktatás csak tovább­képző, esti vagy mellékiskolákban van helyén. A népiskolákban meg kell elégedni a női kézi­munkaoktatás czélszerű szervezésével, az olvasó­könyv tárgyszerű felhasználásával és a házi élet szükségleteinek az oktatás körében való folyto­nos gondos figyelembe vételével. Az olvasóköny­vek adjanak anyagot, hogy a tanítónők a leányo­kat jövendőbeli kötelességeikre taníthassák. A természetrajzi és természettani oktatás a gya­korlati életet tartsa szem előtt. Attól azonban, hogy még ki nem próbált új tantárgyak vétes­senek fel a népiskola tantervébe, lehetőleg tar­tózkodni kell. A párisi városi hatóság figyelmezteti a szülő­ket, hogy ne adják leányaikat a tanítónői pályára. Üresedésben levő 54 állomásra ez idő szerint 6441 teljesen kompetens folyamodó van előjegyezve. S. V.

Next