Néptanítók lapja 23. évfolyam, 1890
1890-04-02 / 27. szám
—O 212 Kro utja előtt Volosca felé, még itt járt a műcsarnokban, maga mondta, mennyire sajnálta volna, ha a téli kiállítást el kellett volna mulasztania; első kimenetelét felhasználta arra, hogy kedvence szórakozásának, a művészet élvezetének engedje át magát. Arcza kiderült, betegségtől lankadó szeme sugárzott, a mikor a magyar művészet ujabb sikereivel és a feltűnő ifjú tehetségekkel találkozott. Végül indítványozza, hogy a közgyűlés gróf Andrássy Gyula emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés az elnöki indítványt általános helyesléssel fogadta. Barabás Miklós alelnök ez alkalommal fölemlíti azt az érdekes tényt, hogy az első egyesülés a magyar művészet pártolására és fejlesztésére a "pesti műegylet" létrehozása épen 50 évvel ezelőtt történt s az akkori alakuló közgyűlésen ő is egyike a ma még életben levő keveseknek, aki szintén részt vett. A közgyűlés az érdemes művészt lelkesen megéljenezte. Ezután jóváhagyta a közgyűlés a választmány jelentését a társulat lefolyt évi működéséről, mely a műcsarnokban s a vidéken rendezett kiállítások erkölcsi sikereit konstatálja. A közgyűlés elfogadta a választmány által előterjesztett múlt évi zárszámadást és a folyó évi előirányzatot s azután a számvizsgáló bizottságot s a választmányt egészítette ki, s a nyugdíj szabályzatot hagyta jóvá. A mű barátok körének választmánya márczius 25-én délelőtt a műcsarnokban gróf Dessewffy Aurélné szül. Károlyi Pálma grófnő elnöklete alatt ülést tartott, melyben megalakították a kör szakbizottságait. E szerint az irodalmi bizottság elnöke: Csáky Albinné grófnő, előadója: Justh Zsigmond; állandó szakértő tagok: Berczik Árpád, Szana Tamás és Zichy Antal; a képzőművészeti bizottság elnöke: Károlyi Gyuláné grófnő, előadó: Feszty Árpád; állandó szakértők : Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv és Zala György; az iparművészeti bizottság elnöke : Zichy Nepomuk Jánosné grófnő, előadó: ifj. Batthyány Géza gróf; állandó szakértők: Fittler Kamil, Györgyi Géza, Rauscher Lajos; a zenészeti bizottság előadója: Hubay Jenő; állandó szakértők: Aggházy Károly, Manojlovich Emil és verebi Végh János. — A kör titkárának egyhangúlag megválasztották : Kadocsa Lippich Elek min. fogalmazót, a vallás-és közoktatásügyi ministérium művészeti osztályából. A választmány köszönettel fogadta Neugebauer László ajánlatát, hogy a kör pénztárnoki teendőinek díjtalan ellátását magára vállalni hajlandó. A megválasztott bizottságok már a napokban fognak külön-külön tanácskozni a legközelebbi teendők felett. Dankó József pozsonyi prépost, pápai praelatus pozsonyi palotája összes szobáit és termeit eltöltötte gazdag könyvtára és páratlanul álló rézmetszete s arczképgyűjteményével. Műkincsei később a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek. Ez által a hazafias főpap a régi koronázó város gyűjteményeit új múzeummal fogja gyarapítani. A külföldről legnevezetesebb hír most az, mely a berlini munkás-konferencziáról szól. A konferenczia már ez, 28-án bezáratott. Az általa kifejezett óhajtások, mert természetesen kötelező erejű szabályokat nem hozhatott, most már Európa előtt vannak. Ezek az óhajtások azonban így is sok könnyítést, sok hasznost fog a munkásokra eredményezni. Vonatkoznak azok a bányászat űzésére, a vasárnapi munkára, a gyermekek gyári munkájára, az ifjú munkásokra, s a női munkára. A gyermekek 12 éves korukban vagy déli vidékeken 10 éves korukban fogadhatók fel a gyárakba, s 14 éves korukig éjjel s vasárnap nem foglalkoztathatók. Napi munkájuk 6 óra, egészségtelen foglalkozást nem űzhetnek, s a mi fő, tankötelezettségüknek pontosan eleget kell előbb tenniök. Külföldi tanügyi szemle. A porosz közoktatásügyi minister 1889. évi nov. 14-én kelt rendeletével utasította a kir. kormányokat, hogy a kerületi tanfelügyelők írásbeli közlekedését a felügyeletek alá rendelt tanítókkal a lehető legkisebb mértékre szállítsák le; ezen hivatalnokok által kiadni szándékolt tudósító vagy rendeleti lapoktól a jóváhagyást tagadják meg s már létező ily lapok kiadásának folytatását tiltsák meg; végre figyelmeztessék a kerületi tanfelügyelőket arra, hogy működésüknek csak akkor lesz meg a kívánt sikere, ha a tanítókkal közvetlen személyes összeköttetésben maradnak és azoknak az utasítást, illetőleg tanácsot, iskolalátogatások vagy kerületi tanácskozások alkalmával szóval adják meg. A magdeburgi porosz kormány kimondta, hogy a nem teljes értékű, vak és siketnéma gyermekek nincsenek az általános tankötelezettség alól kivéve, ennélfogva kötelesek a tanköteles korban a helyi iskolába járni. A tapasztalat által megczáfolt előítélet, azt hinni, hogy ily gyermekek az iskolában semmit sem tanulhatnának vagy az iskolának terhére volnának. Kivált a vak gyermekek részt vehetnek a hittani, számtani, történeti és természettani oktatásban és az énekben, és e szakokban gyakran meglepő előmenetelt tanúsítanak. Azonfelül az érintkezés tanítóval és tanulótársakkal, egy jól szervezett és figyelmezett iskola rendes élete a legjótékonyabb hatással van szellemi és erkölcsi fejlődésükre, miután azáltal kiragadtatnak szomorú magányokból, melyre otthon rendesen kárhoztatva vannak. Igaz ugyan, hogy a nem teljes értékű gyermekek oktatása a tanítónak nagyobb fáradságot okoz, de az a tanító, kit hivatása és reá bízott gyermekek igazi szeretete lelkesít, a fáradságot nem sajnálhatja. A teljes értékű gyermekekben pedig a tanító a vak vagy siketnéma gyermeket mint gyöngéd részvétre és tevékeny segítségre szorulót fogja feltüntetni és védelemre, segítségre, hazakisérésre stb. fogja azokat ösztönözni. Gyenge vagy hülye gyermekeket a nyilvános oktatástól csak az esetben lehet kizárni, ha magaviseletük az