Néptanítók lapja 41. évfolyam, 1908

1908-01-02 / 1. szám

í>00Ő7 XLI. évfolyam. 1. szám. * * I- Bu dapest, 1908 január 2. NÉ PTA Ml TOK LAPJA. KIADJA A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI KIK. MINISZTÉRIUM. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csűtöráökQiy (£sté)­r Megkaphatja e lapot minden magyarországi Mé^oktalási­intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső néj>- : polgári iskolák és tanítóképz5 - intézetek egy példányban ijigyeh. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskoja; /létezëké^ : igazoló és az illetékes kir. tanfelügyelő által láttamozott községi elöljárósági bizonyítvánnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye meg­jelölésével) és az utolsó pósta világosan kiírandó. Él'öfizeteM ár: Egy évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2-korona 50 fillér. — Egy negyed évnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. — Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalba küldendők. A lur'detési'k árszabása. — A pályázati hirdetéseknél min­den egy es szóért, minden közlés után G fillér fizetendő. Az ily módon miüdejaki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknek az egész oldal egy hotvenketted részét tevő petit, nyomású és egybasábú sora 1 korona. Ezek a díjak is előre a kiadóhivatalba küldendők. SZERKESZTŐSÉG : KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, Vili. KEK., BÉRKOCSIS-UTCA 16. SZÁM. M AGY. KIR. EGYETEMI NYOMDA, 1. KEK., ISKOLA-TÉR 3. Klessiratoliat nem advnilt vissza. Kié a föld? Kié vagy, te föld ? Magyar föld ? Kik a te uraid? Sorsodnak intézői? Jövőd irányítói? Fönnmaradásod és dicsőséged biztosítói? Kik? Ha téres síkságaidon járunk, szívünk megdobban: magyar szó csendül minden ajkon. Azt mondjuk: „Magyarok a te uraid!" Ha a felvidéken járunk, szláv áramlat szele fagyasztja le reménységünk hajtásait. Keleti hegyeink közt a dáko­román eszméket proklamálják. Délen a horvátok tűzik ormaidra a lázadás zász­laját... S a magyarság? Itt mindenütt háttérben, viszálykodás miatt gyengülten. Vannak ugyan itt is mentsváraid: az •iskolák, mindenre kész, önfeláldozó fiaid: a tanítók. Csakhogy ezek szegények és kevesen va'inak. Százannyi kellene, hogy megvívhasson mindazokkal, akik a ma­gyar földet és magyar kultúrát elárulták. Százannyi ! S mindannyi erősebb, hatá­sában védettebb. S ne legyünk tovább is magunkra árván, egyedül; de érezzük a magyar törvény fölemelő és segítő, ha kell, sújtó erejét a magyar kultúra irtásain... Kié e föld? Kik jogos tulajdonosai? Kiknek akarata kell érvényesülnie minden intézményben, hogy magyar maradjon, mindvégig ? Magyaré, magyarok, magyaroknak ! Ügy-e? Am vessünk számot. A szó igazi értel­mében tettünk-e mindnyájan, kivétel nélkül csak egy lépést is arra, hogy a mienk, egyenként tulajdonunk legyen e föld­nek akárminő kicsiny, de legalább akkora része, amekkorát szegénységünk közepett és ellenére megtakarított pénzünkön magunkhoz válthatunk, nercünkre írliatmk örök tulajdonul — a telekkönyvben. A magyar tanítókhoz intézem e kér­dést egyenként. Ha felelnünk kell rá, elmondhatjuk-e: ez a föld az enyém is. Pénzen, verejtéken szereztem, hogy el­mondhassam: a mienk. Just követeltem és kaptam belőle; just tartok hozzá s míg eszem és erőm bírom, főcélom lesz magamhoz váltani újabb és újabb darab­ját, hogy ne jusson idegen kézre; hogy necsak gyarapodjunk, szaporodjunk, de a föld is kezünkhöz kerüljön. Földet szerezni — in natura — haza­fias kötelesség! Hacsak egy kis házhely is, büszke öntudattal tölt el, hogy a mienk! De mi kezdettől fogva elvétettük a dolgot. Lelkesülten fújtuk és szavaltuk: „ A nagy világon e kívül nincsen szá­modra hely"!; lelkesen hirdettük, hogy a Kárpátoktól az Adriáig ; a Székely havasoktól a Morváig Magyarország sza­bad földje a mi hazánk, de sohasem néz­tünk a telekkönyvbe : kinek a nevén áll ? Most, amikor megnéztük, látjuk és ijedten szemlélhetjük, hogy idegen hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék