Néptanítók lapja 43. évfolyam, 1910
1910-07-17 / 1. szám
1. SZÁM. NÉPTANÍTÓK LAPJA. 3 megtörténtéről a tanító (igazgató) az iskolai gondnokság, az iskolaszék, az iparos-, kereskedőtanonc-iskolai bizottság útján a megkereső hatóságot a megkeresés vételétől számítandó 15 napon belül értesíti. E szabályok figyelmen kívül hagyása az 1907. évi XXVI. t.-cikk 14. §-ának 1. f), illetve 1907. évi XXVII. t.-cikk 22. §-ának 1. i) pontjába, a felső nép- és polgári iskolai tanítóknál pedig az 1876. évi XXVIII. t.-cikk 7. §-ába ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg. Azt a tankötelest, akit megfenyítés végett ,az iskolai helyi hatóságnak adtak át, az 1838. évi XXXVIII. t.-cikk 1. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve, ha a szülő, vagy a gyám az 1868. évi XXXVIII. t.-cikknek 6. §-ában biztosított jogára hivatkozással ragaszkodik a tankötelesnek házi vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanító szigorúan bizalmas följegyzést készít, feltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásána hatását is. A bíróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket vagy a most említett följegyzéseket a növendék bizonyítványában feltüntetni nem szabad. II. A Bn. rendelkezései értelmében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult , gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben az erkölcsi megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre emelni, hogy az ily gyermekekben és fiatalkorúakban rejlő társadalmi veszély máskeletkezésében elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék. Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményeket elérni már csak azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyílik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfokú erkölcsi veszélyt bizonyítja és minthogy a Bn. 15. és 16. §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény reá utal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége , ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak törvényszabta és nemes hivatásukból eredő feladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes, munkás társadalom javára megmentessenek. Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert azoknak magaviseletét éséletviszonyait nemcsak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kívül is figyelemmel kell kísérnie s szükség esetében a tanulók szüleivel közvetlenül is kell érintkeznie, és így ő még idejekorán észreveheti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlődését fenyegeti. Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembeszökőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló vagy erre felhasznált, iskolakerülő, vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kisleánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (mártír), testi munkával túlterhelt, testileg degenerált vagy egyébként abnormális gyermeknél nyilvánul meg. A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelentkezik, elsősorban a környezetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él. Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket : a) Ha a szülők önhibájukon kívül, például betegség vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak, és ebből folyólag nem teljesíthetik nevelési és felügyeleti kötelességeiket, ilyenkor a szülők helyzetén kell megfelelően segíteni, hogy gyermekük erkölcsi fejlődése is biztosítva legyen. b) Ha a szülők állandó anyagi zavarokkal küzdenek, mert állandó nagy aránytalanság áll fenn a jövedelmük és eltartásra szoruló családjuk között, vagy ha épen maga a családfentartó nyomorék, gyógyíthatatlan beteg, eltűnt, vagy részeges stb., ily esetben már esetleg szükség lehet a gyermek vagy a fiatalkorú érdekében külön intézkedésre is. c) Nagy mértékben veszélyes a gyermek vagy fiatalkorú fejlődésére a környezet akkor, ha a szülők vagy a gyám nevelési kötelességeiket elhanyagolják és a gyermekeket készakarva teszik ki züllés veszélyének (pl. a gyermeket gazdaságilag kiaknázzák, velük erejüket meghaladó munkát végeztetnek, éjjeli helyiségeikben foglalkoztatják, prostituáltaik, környezetében engedik élni stb.), ha a szülők visszaélése odáig fokozódik, hogy a gyermeken büntetendő cselekményeket követnek el (a gyermektől az étkezést bűnös célzattal elvonják, rajta súlyos testi sértéseket ejtenek, vagy erkölcstelen merényleteket követnek el rajtuk, őket koldulásra, lopásra, orgazdaságra vagy más büntetendő cselekményekben való közreműködésre szorítják, leánygyermeket prostituálnak.) Az a) alatti esetekben forduljon a tanító (igazgató) közvetlenül valamely helyi vagy országos jótékonysági egyesülethez, hogy ez a 1*