Néptanítók lapja 58. évfolyam, 1925
1925-10-01 / 37-38. szám
1925 XXXVII—XXXVIII. SZÁM. 12 Hét. 18. Segítőtársaink az állatvilágból. Olvasás. (Lótartás, sertéshízlalás, baromfitenyésztés, hasznos vadak, nyúl, fogoly.) 19. Ki mivel keresi kenyerét? (Föld- Olvasás, nevesek, iparosok, kereskedők, szellemi munkások Cinkotán.) A lakosok anyanyelve, vallása, a szülőföld. 20. Hogyan utazunk Budapestre? Rajz. (A kenyérkereset sok társunkat Számtan, Budapestre utalja, A villamos vasút, a kocsiút, kerékpár, autó.) Hogyan kapunk hírt a nagyvilágról? (Posta, újságok, telefon, távíró, repülőgép.) 21. Mikor ünnepeltünk? (Hazafias. Ének, egyházi és iskolai ünnepélyek. Szavalás. A hősök iránti kegyelet. A nem- Imádság, zeti zászló. Búcsújárás Máriabesnyőre.) 22. Miért viszik a súlyos betegeket Térkép. Budapestre? Hová járnak a nagy diákok iskolába? (Budapestre és Gödöllőre.) 23. Hol nyaral a Kormányzó Úr? Térkép. (Gödöllő és a gödöllői járás.) A királyi palotáról. (Budapest mint Pest vármegye székhelye és az ország fővárosa.) 24. Pest-Pilis-Solt-Kiskún várme- Térkép.gye. (A község, a járás és a Olvasás, megye igazgatása.) Hová mehetünk panaszra? Kérelmeket hol adhatunk be? (A hatóságok.) 25. Hogyan tájékozódunk a szabad Iránytűban és a térképen. (Térképolva- Térkép, sás.) 26. Az ember társas lény. (A család, Olvasás, a község, a járás, a megye, az Ének ország, a magyar nemzet.) A Hevesvármegyei Népművelés folyó évi 9. számában Rusztek László „Aggasztó számok" cím alatt a szégyenletes százalékú gyermekhalandóság mellett az „egyke" és „nincske" nemzetfogyasztó és sorvasztó hatására mutat reá, amely a tankötelesek számának megdöbbentő csökkenésében nyilvánult meg. A magyar kormánynak, a magyar egyházaknak, a magyar társadalomnak és a magyar anyáknak meg kell látniok és érteniök ezt a veszedelmet és hozzá kell fogniok a gyógyítás nehéz munkájához. A Nemzetnevelés ez évi 18. számában Szabó Ferenc Hieronymus pedagógiai elveit ismerteti. Pál István az elemi népiskolai hitoktatásról ír. Wittendorfer István a kath. tanítói intézmények támogatására buzdítja kartársait. Radványi Sándor azt fejtegeti, hogy a gyermek idegességének orvoslásánál az orvosi tudomány mellett a pedagógiára hárul a legnagyobb feladat. A Magyar Iskola 2. számában Kornis Gyula egyetemi tanár az Orsz. Közoktatási Tanács és a Magyar Pedagógiai Társaság munkatervéről nyilatkozik. Berky Kálmán a státusrendezésről, Nagy László a Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság konkrét céljairól ír. Különösen gazdag a lapnak a hírrovata. A HAZAI TANÜGYI LAPOKBÓL A Kisdednevelés L. évfolyama 5. számának első helyén Gedeon Jerne „Levél egy kezdő óvónőhöz" című mély átgondolású szép költeményét találjuk. Dr. Kenyeres Elemér „Fröbel gyermekismerete" címen megkezdett nagy tanulmányának az iskoláskorra vonatkozó részét közli. Bató László éneknek és a zenének az óvónőképzőben való szerepéről, Trebitzky Ilona pedig az óvodai ritmikus mozgásról és táncról írt cikket. E füzetben kezdi meg Doby Ida „Svéd torna az óvodában" című tanulmányát is. A KÜLFÖLDI TANÜGYI LAPOKBÓL az Angol lapokból. Iskolaproblémák Angliában. Észrevehetjük, hogy a legújabb időkben a nép összes rétegeinél megvan az óhaj a műveltség utáni. Számolva ezzel a ténnyel, a közoktatásügyi minisztérium múlt évi beszámolója hosszasan próbálja az okát kikutatni. Húsz évvel azelőtt a legtöbb iskolának úgy kellett összeszedni a tanítványokat és még több volt állandó pénzzavarban. Ma, a magas tandíjak ellenére elözönlik mindet és a bejutás csak nehezen sikerül. A magántulajdonban lévő intézeteknél és egyetemeknél ugyanez áll, különösen pedig a női főiskolákon. A jómódú munkás ma tovább taníttatja fiát, és ugyanezt akarja elérni a földműves és iparos is. Mi lehet az oka annak, hogy az összes társadalmi osztályok továbbművelődni akarnak? Könnyebb előrejutást akarnak-e elérni az életben, vagy van valami mélyebben gyökerező vágy a lelki műveltség felé"? Ha csak az előbbi áll fönn, kérdés, nem hagy-e alább a buzgalom az első csalódás után. Ha pedig az utóbbi az eset, mi lesz, mikor a gyermekek nagy része nem tud