Néptanítók lapja 70. évfolyam, 1937
1937-06-01 / 11. szám
208 tábláját, melynek végén a tábla, illetve az irka képe ez lesz: b) A pontok helyettesítése típusrajzzal. A gyermekek a pontok helyett, a típusrajz szemléltetése alapján, rajzoljanak csirkéket, nyulakat, nagy halacskákat s írják oda a szorzásokat. c) A szorzótábla gyakorlása. A leírt szorzótáblát minél többször olvastassuk el a gyermekekkel. d) Feladatok a szorzatok önálló kiszámítására. — Mennyi 3X1? — Mennyi 2X2? — Mennyi 2X3? — És 3X2? — kérdezem sorrend nélkül a szorzótáblát. A tábláról írjátok le a következőket s azaz jel után írjátok oda azt is, hogy mennyi. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TANÜGYI LAPOKBÓL Hazai tanügyi lapokból. Siketnémák és vakok oktatásügye. Ezt a magas színvonalú folyóiratot a siketnémák és vakok tanárainak Országos Egyesülete adja ki s ezidőszerint a humanitárius törekvések két ismert érdemes vezetője, Szentgyörgyi Gusztáv és a vakságügyi részt Bernáth István dr. szerkeszti, mégpedig olyan nagy hozzáértéssel, megértéssel, gonddal és szakszerűséggel, mely társadalmunk legnagyobb megbecsülését érdemli. A most megjelent 3—5. hármas számban vezető helyen báró Wlassics Gyula emlékének szentel kegyeletes nekrológot a folyóirat. Köztudomású, hogy a nagy kultúrpolitikus nemcsak a szorosan vett szellemi kultúrának, hanem az emberbaráti törekvéseknek is lelkes pártfogója volt s így ez a folyóirat is méltán ápolja tiszteletreméltó emlékét és érdemeit. A fölötte gazdag tartalmú füzetbe azonkívül is csupa kiváló tudós írt a különleges témák változatos köréből egy-egy szép cikket: dr. Kemenes Illés, Nagy Péter, Herodek Károly, Sólyomi Schulmann Adolf, Bajkay Tibor, Szentgyörgyi Gusztáv, Schreiner Ferenc, Kádas György. A folyóirat külön is részletesen foglalkozik az egyesületi életben fölmerült jelentős eseményekkel, mégpedig nagy gonddal megírt szép tanulmányokban. Magyar Tanítóképző. Májusi számának vezető helyén a Tanítóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesületének a május hó 29-én tartott XXVII. évi rendes közgyűlésére szóló meghívóját közli. Majd tartalmas szakcikkekben, amelyeket dr. Padányi Frank Antal (A nevelői gondolat a képző-vizsgálatok eredményének megítélésében), dr. Mezősi Károly (A mai osztrák tanítóképzés), Marosvári Tibor (Tanítóképzés Finnországban), Molnár Oszkár (A magyar tanítóképzés vázlatos története), Cziráki József (A magyar nyelv és irodalom ügye tanítóképzésünkben), Undi Mária (Magyar mesterszókat kézimunkatanításunkba) és Chobodíczky Alajos (Amler Antal) írt, a pedagógiai élet aktuális kérdéseit tárgyalja. A folyóirat Irodalom rovatában is értékes ismertetéseket olvasunk a mostanában megjelent irodalmi alkotásokról. Irodalomtörténet. Az előkelő folyóiratot Pintér Jenő dr., a magyar irodalomtörténet nagy tudósa indította meg s most méltó utóda, Alszeghy Zsolt szerkeszti. A folyóirat évenként négy füzetben jelenik meg. A legújabb 3—4. kettős szám Gedeon Jolán „A nyugatos Franciaország előzményei" című szép tanulmányával kezdődik, majd kisebb közleményül Kozocsa Sándor írt meleg és méltó emlékezést Reviczky Gyuláról és Justh Zsigmondról. Alapos és tanulságos bírálatokat olvasunk még Horváth János, Hankiss János, Zimándy Pius, Szabó Richárd, Szabó László és Kőhalmy Béla tollából. Érdekes és változatos a lap folyóirat szemléje s nagyon szép a Figyelő rovatban Kozma Andor époszterve Zrínyi Miklósról, a költőről, valamint az elhúnyt irodalomtörténeti kiválóságokról írt nekrológ is. Oktatófilm. A filmközlemények május havi számában Láng Margit dr. a film jelentőségéről, Bálás Béla annak a mezőgazdasági iskolában való rendeltetéséről, Kaza Lőrinc az oktatófilm fejlődéséről, Bartók László pedig beszámolót írt a film eddigi eredményeiről, míg dr. Egey Antal a sárospataki tanítóképzőben lepergetett filmekről ad ismertetést. Dr. Tóth Ferenc az oktatófilm csurgói és kiskunfélegyházai eseményeiről, Gerszi Károly pedig a rákospalotairól számol be. A székesfővárosi filmoktatásról Cser János dr., a film szerepéről a halászatban Lenkey István ad kimerítő képet s mindezeken kívül a gazdag tartalomhoz Soós Klára, Pozsonyi Gábor dr. és Farkas Endre egy-egy szép tanulmánnyal járul. Megjelent a Családi Kör, Pettkó-Szandtner Aladár folyóiratának legújabb száma. Vezető helyen „Ahol bölcsődal a legszebb ének" címmel dr. Tóth K. János ír az olasz birodalom nagyszerű családvédelmi intézkedéseiről, míg ezzel kapcsolatban Pettkó-Szandtner Aladár fő- •1X1=1 •«2X1=2 •••3X1=3 ••••4X1=4 •••••5X1=5 •••••«6X1=6 •••1X3=3 • • • ••«2X3 = 6 ••1X2=2 — • • • «2X2=4 • •• ••3X2=6 • • • • 1X4 2*JlX5 = 5 •••1X6 = 6 2X1= 2X2= 1X1= 1X2= 4X1= 3X2= 3X1= 1X6= 6X1= 1X5= 5X1= 1X4= NÉPTANÍTÓK LAPJA ÉS NÉPMŰVELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 70. ÉVF. )