Néptanítók lapja 70. évfolyam, 1937

1937-06-01 / 11. szám

208 tábláját, melynek végén a tábla, illetve az irka képe ez lesz: b) A pontok helyettesítése típusrajzzal. A gyermekek a pontok helyett, a típusrajz szem­léltetése alapján, rajzoljanak csirkéket, nyula­kat, nagy halacskákat s írják oda a szorzásokat. c) A szorzótábla gyakorlása. A leírt szorzó­táblát minél többször olvastassuk el a gyerme­kekkel. d) Feladatok a szorzatok önálló kiszámítá­sára. — Mennyi 3X1? — Mennyi 2X2? — Mennyi 2X3? — És 3X2? — kérdezem sorrend nélkül a szorzótáblát. A tábláról írjátok le a következőket s az­az jel után írjátok oda azt is, hogy mennyi. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TAN­ÜGYI LAPOKBÓL Hazai tanügyi lapokból. Siketnémák és vakok oktatásügye. Ezt a ma­gas színvonalú folyóiratot a siketnémák és va­kok tanárainak Országos Egyesülete adja ki s ezidőszerint a humanitárius törekvések két is­mert érdemes vezetője, Szentgyörgyi Gusztáv és a vakságügyi részt Bernáth István dr. szer­keszti, mégpedig olyan nagy hozzáértéssel, megértéssel, gonddal és szakszerűséggel, mely társadalmunk legnagyobb megbecsülését ér­demli. A most megjelent 3—5. hármas számban vezető helyen báró Wlassics Gyula emlékének szentel kegyeletes nekrológot a folyóirat. Köz­tudomású, hogy a nagy kultúrpolitikus nem­csak a szorosan vett szellemi kultúrának, ha­nem az emberbaráti törekvéseknek is lelkes pártfogója volt s így ez a folyóirat is méltán ápolja tiszteletreméltó emlékét és érdemeit. A fölötte gazdag tartalmú füzetbe azonkívül is csupa kiváló tudós írt a különleges témák vál­tozatos köréből egy-egy szép cikket: dr. Keme­nes Illés, Nagy Péter, Herodek Károly, Só­lyomi Schulmann Adolf, Bajkay Tibor, Szent­györgyi Gusztáv, Schreiner Ferenc, Kádas György. A folyóirat külön is részletesen fog­lalkozik az egyesületi életben fölmerült jelen­tős eseményekkel, mégpedig nagy gonddal meg­írt szép tanulmányokban. Magyar Tanítóképző. Májusi számának ve­zető helyén a Tanítóképzőintézeti Tanárok Or­szágos Egyesületének a május hó 29-én tar­tott XXVII. évi rendes közgyűlésére szóló meg­hívóját közli. Majd tartalmas szakcikkekben, amelyeket dr. Padányi Frank Antal (A neve­lői gondolat a képző-vizsgálatok eredményének megítélésében), dr. Mezősi Károly (A mai oszt­rák tanítóképzés), Marosvári Tibor (Tanítókép­zés Finnországban), Molnár Oszkár (A magyar tanítóképzés vázlatos története), Cziráki József (A magyar nyelv és irodalom ügye tanítókép­zésünkben), Undi Mária (Magyar mesterszókat kézimunkatanításunkba) és Chobodíczky Ala­jos (Amler Antal) írt, a pedagógiai élet aktuá­lis kérdéseit tárgyalja. A folyóirat Irodalom rovatában is értékes ismertetéseket olvasunk a mostanában megjelent irodalmi alkotásokról. Irodalomtörténet. Az előkelő folyóiratot Pin­tér Jenő dr., a magyar irodalomtörténet nagy tudósa indította meg s most méltó utóda, Al­szeghy Zsolt szerkeszti. A folyóirat évenként négy füzetben jelenik meg. A legújabb 3—4. kettős szám Gedeon Jolán „A nyugatos Fran­ciaország előzményei" című szép tanulmányá­val kezdődik, majd kisebb közleményül Ko­zocsa Sándor írt meleg és méltó emlékezést Reviczky Gyuláról és Justh Zsigmondról. Ala­pos és tanulságos bírálatokat olvasunk még Horváth János, Hankiss János, Zimándy Pius, Szabó Richárd, Szabó László és Kőhalmy Béla tollából. Érdekes és változatos a lap folyóirat szemléje s nagyon szép a Figyelő rovatban Kozma Andor époszterve Zrínyi Miklósról, a költőről, valamint az elhúnyt irodalomtörté­neti kiválóságokról írt nekrológ is. Oktatófilm. A filmközlemények május havi számában Láng Margit dr. a film jelentőségé­ről, Bálás Béla annak a mezőgazdasági iskolá­ban való rendeltetéséről, Kaza Lőrinc az ok­tatófilm fejlődéséről, Bartók László pedig be­számolót írt a film eddigi eredményeiről, míg dr. Egey Antal a sárospataki tanítóképzőben lepergetett filmekről ad ismertetést. Dr. Tóth Ferenc az oktatófilm csurgói és kiskunfélegy­házai eseményeiről, Gerszi Károly pedig a rá­kospalotairól számol be. A székesfővárosi film­oktatásról Cser János dr., a film szerepéről a halászatban Lenkey István ad kimerítő képet s mindezeken kívül a gazdag tartalomhoz Soós Klára, Pozsonyi Gábor dr. és Farkas Endre egy-egy szép tanulmánnyal járul. Megjelent a Családi Kör, Pettkó-Szandtner Aladár folyóiratának legújabb száma. Vezető helyen „Ahol bölcsődal a legszebb ének" cím­mel dr. Tóth K. János ír az olasz birodalom nagyszerű családvédelmi intézkedéseiről, míg ezzel kapcsolatban Pettkó-Szandtner Aladár fő- •1X1=1 •«2X1=2 •••3X1=3 ••••4X1=4 •••••5X1=5 •••••«6X1=6 •••1X3=3 • • • ••«2X3 = 6 ••1X2=2 — • • • «2X2=4 • •• ••3X2=6 • • • • 1X4 2*JlX5 = 5 •••1X6 = 6 2X1= 2X2= 1X1= 1X2= 4X1= 3X2= 3X1= 1X6= 6X1= 1X5= 5X1= 1X4= NÉPTANÍTÓK LAPJA ÉS NÉPMŰVELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 70. ÉVF. )

Next