Népújság, 1966 (9. évfolyam, 1-49. szám)
1966-01-15 / 1. szám
KÜLPOLITIKA India elvesztette harmadik nagy államfőjét, Shastri kormányelnököt, ahol január 11- ére virradó éjszakán váratlanul elhunyt. Shastri elnök 1964-benkerült a kormány élére, s Nehru elnököt követtetisztségében. Személyében India, a világ második legnagyobb állama, rendkívüli tehetséges államférfiút vesztett el éppen a legkritikusabb percekben. Shastri elnök életútját a taskenti megbeszélések eredményes kimenetelével zárta le, s ezeket az eredményeket a jövőben is erősíteni kell. Ezzel megvalósult az elhunyt elnök egyik nagy kívánsága, hogy India és Pakisztán határán béke uralkodjon. Nem valósult meg azonban másik nagy kívánsága, hogy a Kínai határ mentén is béke legyen, ahonnan Indiát szüntelenül a háború veszélye fenyegeti. Shastri elnök kívánsága volt még az is, hogy India népe békés életet élhessen, mert feltétele ez annak, hogy ez a nép jobb körülmények között legyen. A tavalyi szárazság az éhínség szélére sodorta az országot, a fejletlen gazdaság pedig nem nyújthat megélhetést India 530 millió főnyi lakosságának, még kevésbé pedig, ha határain fegyverek ropognak. India nehezen találja meg békéjét. Shastri elnök személyi orvosa kijelentette, hogy az elhunyt elnök Taskentban egész idő alatt jól érezte magát, a zárófogadtatáson, s akkor is, amikor rezidenciájába vonult. Éjfél után egy óra 20 perckor kíséretéből jelentették neki, hogy az elnök roszszul érzi magát. Amikor megérkezett, már nem volt mit tennie. Tizenkét perccel utána Shastri elnök meghalt. A szovjet orvosok is segítségére jöttek, de mindhiába. Szívszélhüdésben halt meg. Az elhunyt elnököt szerdán, a hagyományos indiai szokásoknak megfelelően elhamvasztották. India új elnöke Gukralilal Nanda lett. A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE IS: SIKER TASKENTBAN Ajub Khan pakisztáni elnök és Shastri indiai kormányainak között sikeresen végződtek Taskentban a tárgyalások habár ennek jelentőségét kétségtelenül háttérbe szorította Shastri elnök váratlan halála. Mindkét elnök a tárgyalások befejeztével nyilatkozatot írt alá. Ebben kifejezik meggyőződésüket, hogy egyetértés jött létre abban, hogy mindkét országnak törekednie kell a jószomszédi viszonyok visszaállítására. A továbbiakban megegyeztek abban is, hogy a fegyveres erők visszahúzódnak legkésőbb február 25-ig hadállásaikba, ahol a fegyveres összetűzések előtt is állomásoztak. Egyik fél sem nyúl ellenséges propaganda eszközökhöz, hanem ellenkezőleg, a két nép közeledésének propagandáját erősítik. Mindkét ország kölcsönösen fejleszti gazdasági és más kapcsolatait, s ezenkívül lehetővé teszik a két ország államfőinek továbbitalálkozóit minden színvonalon. A taskenti egyezményt rendkívül megkönnyebbüléssel fogadta a közvélemény, habár a két ország között lévő bonyolult és megoldatlan problémák miatt nem lehetünk túlságosan optimisták. Mindkét országnak kétségtelenül sokat kell tennie és türelmesen megoldani mindazt, ami még nyílt kérdés, hogy baráti viszonyok fejlődjenek ki közöttük, s mindkét részes érdeknek megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki közöttünk. A SZOMSZÉDOS TARTOMÁNYI KORMÁNYZÓK ÚJÉVI NYILATKOZATAI A ljubljanai RTV egyik újévi adásában felkérte a három tartomány (Koroska, Stájerország és Furlandia-Julia) szomszédos tartomány elnökét valamint Ausztria és Olaszország főkonzuljét, hogy adjanak nyilatkozatot a határmenti együttműködés eddigi eredményeiről és további lehetőségeiről. Mindhárom elnök kedvezően nyilatkozott a Jugoszláviában folyamatban lévő reform után nyílt lehetőségekről a határmenti együttműködés terén. Josef Kramer, Stájerország tartományi kormányzója többek között említést tett egész sor problémáról, amelyeket mielőbb meg kell oldani, mind például a Murachig építését Radgonánál, vízerőművek építését, földgáz vezeték lefektetését Kopertől Ausztria felé stb. Kedvezően értékelték Szlovénia, Furlandia-Julia tartomány és az osztrák határmenti vidék eddigi gazdasági együttműködését is. Az osztrák és az olasz főkonzul elsősorban is az Olaszország és Ausztria, illetve Jugoszlávia között megszűnt vízum kényszer előnyeiről beszélt. Dr. Antonio Restivo, olasz főkonzul kijelentette, hogy a két ország lakosainak kapcsolatai olyan erősek voltak, hogy a vízumkényszer sem jelentett különösebb akadályokat, a vízumkényszer megszüntetése pedig még kedvezőbb viszonyokat teremtett e téren. Dr. Heinrich Reisenfeld, ljubljanai osztrák főkonzul ismertette a határátlépés megkönnyítésének fokozatos folyamatát a vízumkényszer megszüntetéséig, ami lényegesen növeli majd a két ország közötti személyi forgalmat. A MAGYAR NAGYKÖVET ÚJÉVI NYILATKOZATA A Novi Sadi Magyar Szó hasonlóképpen újévi nyilatkozatra kérte fel a szomszédos országok belgrádi nagyköveteit. Zágor György, belgrádi magyar nagykövet a Magyar Szónak adott nyilatkozatában a kishatárforgalommal és a vízumkényszer megszüntetésévelkapcsolatban többek között elmondotta: „Várható, hogy a vízumkényszer mentesség és a kishatárforgalom beindulása lökést ad a népeink közötti tömegkapcsolatoknak. Emlékezetes, hogy az egyes kulturális és egyéb rendezvények kapcsán már eddig is nyújtott alkalmi utazási könnyítések pozitív tapasztalatokkal szolgáltak. E könnyítések állandósításától azt várjuk, hogy újabb hozzájárulást jelentenek majd a magyar és a jugoszláv népek közötti hagyományos rokonszenv elmélyítéséhez.” „Remélhető, hogy az utazási feltételeket fokozatosan tovább tudjuk majd javítani azáltal, hogy a pénzügyi lehetőségekhez mérten a jövőben majd újabb határátkelőhelyek megnyitására kerülhet sor.” A két országgazdasági kapcsolatairól szólván: „Gyakorlati eredményként könyvelhető el, hogy a Novi Sad-i Pobeda gépgyár és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár szerződést kötött a kukorica é csilókombájn közös gyártására. A čačaki CER vállalat a Magyarországtólkapottkonstrukciók és rajzok alapján fejlesztette ki az 1,5 tonnás elektromos ívfényes kemence gyártását. Jugoszláv hajómotorokat és hajócsavarokat alkalmazunk magyar hajókon. Rendszeresen folyik az acélcső-kooperáció a sisaki és a csepeli csőgyár között.■ mondotta többek között Zágor György nagykövet. NÉPÚJSÁG POMURJÉBEN A NEMZETI JÖVEDELEM 1 MILLIÁRD DINÁR KÁRT SZENVEDETT A gazdasági szervezetek keveset törődnek a balesetek megelőzésével A pomurjei kommunákban az elmúlt évben jelentősen növekedett a munkabalesetek száma. Ugyanakkor növekedett a munkahelyen kívüli balesetek száma, meg a dolgozók megbetegedéseinek a száma is. Pomurjében a nemzeti jövedelem 1,1 milliárd dinár kárt szenvedett a különféle balesetek, megbetegedések és kimaradások miatt. Ez az adat azt mutatja, a munkaszervezetekben a belső tartalékok felkutatása során majdhogy figyelembe sem vették, hogy a tartalékok feltárása sokban a munkaballesetek, megbetegedések megelőzésében és csökkentésében rejlik. A szóbanforgó problémák annál is inkább komoly aggodalomra adnak okot, mert a gazdasági szervezetekben az idén sem sikerült megakadályozni a balesetek és ki- maradások számának a növe-ikedését. A többi pomurjei községhez hasonlóan az elmúlt évben a sobotai kommunában is jelentősen növekedett a munkabalesetek és elveszett munkanapok száma. Százalékban kifezelve tavaly az elveszett munkanapok száma kb. 50 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Az adatok szerint a múlt évben vagy 16.600 munkaórát vesztettek a gazdasági szervezetek a balesetek miatt. Ennek fejében 16 millió dinár személyi jövedelmet fizettek ki. Még ennél is több kárt okoztak a különböző megbetegedések. Ezek miatt a vállalatok, gazdasági szervezetek 110 ezer munkanapot vesztettek. A község területén a nemzeti jövedelem több mint 488 millió dinár kárt szenvedett a dolgozók megbetegedése, vagyis akimaradások miatt. Talán mondani sem kell, hogy az ilyen veszteség óriás károkat okoz a község gazdaságának, nem is beszélve arról, hogy kihat a dolgozók életszínvonalának az alakulására is. Végül: az említett adatok arra engednek következtetni, hogy a munkaszervezetekben nem fordítanak kellő gondot a műszaki munkavédelemre és nem is tartják szem előtt — vagy pedig nem is ismerik — a műszaki munkavédelemről szóló új törvény előírásait. Sok helyütt sajnos még az önigazgatási szervek sem tanulmányozzák kellő gonddal a megelőző szolgálat feladatait, bár hatáskörükbe tartozik a balesetek megelőzése és a hatásos munkavédelem szervezése. Hogy most, a gazdasági reform életbeléptetése után mennyire nem helyes a megelőző szolgálat mellőzése, azt talán nem kell külön kihangsúlyozni. -cv- PROSENJAKOVCI Évről évre több radenci ásványvíz van a piacon A Slatina Radenci ásványvízkitermelő vállalat munkaközössége még a múlt év decemberében megvalósította az 1965-ös évi termelési tervet. Az év végéig 41 millió liter ásványvizet palackoztak. Ez azt jelenti, hogy a vállalat tavaly 8 millió palackkal több ásványvizet adott a piacra mint az előző évben, és jelentősen túlszárnyalta az évi tervét is. A kimutatások szerint a Razemben. különben nem tuddenci ásványvízkitermelő vállalatban tavaly igen eredményesen gazdálkodtak. A dolgozók még december 4-én megvalósították a múlt évre előirányzott termelési tervet. Az 1965-ös évben kitermelt ásványvíz ,a szinte világszerte ismert „háromszíves” Radenska értéke meghaladta a 2 milliárd 350 millió dinárt. A Radenci vállalat három üzemben szervezte meg az ásványvíz kitermelését. Radencin, Petanjcin és Boračevon. A főidényben a munkások három műszakban dolgoztak, méghozzá mind a három ,nem tad volna eleget tenni a piac, a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődésének. Sőt, még úgy is előfordult, hogy a nyári hónapokban nem tudtak kellő mennyiségű ásványvizet szállítani a tengermelléki nyaralóba és az ország más turisztikai központjaiba. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az említett vállalatban tavaly újabb erőfeszítéseket tettek a munkaszervezés javulására, a technológiai folyamat korszerűsítésére és a munkatermelékenység emelésére. A munkaközösség törekvései mint hallottuk meg hozták a kívánt eredményeket. A termelékenység pl. a múlt évben 20°/o-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ha már az eredményeknél tartunk, meg kell említeni azt is, hogy a vállalatban tavaly, azaz az év elején bevezették a hét órás munkanapot és a dolgozók az átállás után többet termeltek és jobban dolgoztak, mint azelőtt. No, de Radencin nincsenek megelégedve az eddigi eredményekkel és a soronkövetkezőhónapokban újabb tervek, elgondolások, feladatok várnak megvalósításra. A munkaszervezés további javulásával, a termelés korszerűsítésével, a belső tartalékok maradéktalan feltárásával stb. biztosítani kívánják a termelékenység és a termelés további növekedését. A terv szerint az idén a termelékenység 14 százalékkal növekszik a múlt évhez viszonyítva. A vállalat ezenfelül az 1966-os évi termelési terv szerint 47 millió liter ásványvizet szándékozik kitermelni. Iliikel Elhanyagolt utak Goričko több más falvához, vidékéhez hasonlóan a Prosenjakovci körzetben is az utak és ezek karbantartása okozza a legtöbb gondot. A polgárok újabban főleg a Prosenjakovci és Središče közötti útra panaszkodnak. Azt mondják, amikor annak idején átadták a községi útigazgatóságnak, egyike volt a legjobb utaknak, most viszont járhatatlan, s úgy néz ki, az igazgatóság nem fogja rendbehozatni. A falubeliek emiatt elhatározták, hogy újból átveszik a szóbanforgó út karbantartását. Természetesen csak azzal a feltétellel, ha az útigazgatóság helyrehozza korábbi hibáját és rendbehozatja az utat. éledező kultúráiét Prošenjakovcin és a helyi közösséghez tartozó többi faluban — a Prosenjakovci helyi közösség egyike a község legnagyobb közösségei közül, ugyanis 7 falut ölel fel — az utóbbi időben jóval élénkebb a polgárok kultur élete. Mondani sem kell talán, hogy a kultur tevékenységbontakozásában a suboticai Népszínház vendégszereplése kapta a legfőbb szerepet. A Népszínház magyar együttese ugyanis már vagy öt éve Muravidéken vendégszerepet és előadásokat tart Prošenjakovcin még a többi vegyeslakosságú faluban is. Igaz, az immár hagyományos vendégszereplések mellett nem egy, más dolog is fontos szerepet játszott a kulturéletkibontakozásában. Gondolunk itt a TV-klubokra, a könyvtárakra, az amatőr színjátszók vendégszerepléseire, a munkásegyetem előadásaira stb. is. Az első TV-klubokat kb. 3 évvel ezelőt létesítették. A helyi közösséghez tartozó falvak közül csak háromnak nincs televíziós klubja, de a terv szerint az idén ezekben is berendezik őket.cv- KOMMENTÁR HELYETT A helyi közösségekről A lendvai községben 14 helyi közösség működik. A közösségek feladatait, a hatáskörükbe tartozó munkát, kötelezettségeket, jogokat stb. a statútumok ölelik fel. Sajnos azonban, a helyi közösségek, néhány ritka kivétellel, nem tesznek eleget az előttük álló feladatoknak. Sőt, úgy tűnik föl, hogy néhol azt sem tudják, mi tartozik hatáskörükbe, röviden, mi a tennivalójuk. A lendvai községi képviselőtestület egyik nemrégiben megtartott ülésén a helyi közösségek munkájáról szóló jelentést vitatták és olyan megállapításra jutottak, hogy ez utóbbiak mindenekelőtt a kommunális problémákkal foglalkoznak. Ugyancsak megállapították, hogy túl keveset, vagy egyáltalában nem törődnek a hatáskörükbe tartozó többi kérdéssel. Az elmúlt évben pl. egy helyi közösségben sem tűzték az ülések napirendjére a gyermekvédelem kérdését, az egészségügy problémáit. Nem tárgyaltak továbbá a tűzbiztonságról, a békélttető tanácsok munkájáról, a lakosság ellátásáról, a mezőgazdaság problémáiról sem, bár ezek a dolgok mindenegyes helyi közösség alapvető feladatai kell hogy legyenek. A szóbanforgó jelentés például külön hangsúlyozza, hogy a lendvai község agrárjellegű és a lakosság zöme mezőgazdasággal foglalkozik, majd hozzáfűzi, a helyi közösségek tanácsai a múlt évben egyszer sem javasolták, hogy a terepen napirendre kell tűzni a mezőgazdasággal kapcsolatos problémák megvitatását. Mondani sem kell, hogy a községben sok a mezőgazdaság, a társastermelés, jószágtenyésztés stb. körüli probléma, és azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy a helyi közösségek keretében nem egy kérdést meg lehetne oldani. Noha a helyi közösségek szerteágazó tevékenységét gondosan elkészített munkatervek irányítják, erre a kérdésre megintcsak túl kevés figyelmet fordítanak. Ezzel magyarázható az a körülmény is, hogy a közösségek tanácsai igen ritkán és tervszerűtlenül üléseznek. Ha össze is hívják őket, vagy a sürgős kommunális problémákat vitatják, vagy pedig olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyekre a községi képviselőtestület hívta fel figyelmüket. Ha már a helyi közösségeknél tartunk, meg kell említeni a választógyűléseket is. Ez annál is inkább fontos, mert az adtok szerint a lendvai komunában az év folyamán megtartott gyűlések száma pontosan egyezik a települések számával. Szóval, a különféle falvakban, településeken évente egyszer hívják össze a választók gyűlését. Kivételt képez a petesházi helyi közösség, ahol többször is összehívták a polgárokat. A helyi közösségek passzivitásának az okát többek között abban kell keresni, hogy a közösségek tanácsai, jobban mondva a tagok nem ismerik kellőképp a statútumokban lefektetett feladatokat, kötelezettségeket, valamint jogokat, s ilyenformán azt sem tudhatják, mi a tennivalójuk. -el- Télapó-ünnepség a lendvai iskolákban A lendvai iskolákban nagy pompával és ünnepi keretek között tartották meg a Télapó várost. December 30-án a Télapó meglátogatta mindkét lendvai elemi iskolát és az óvodát is, a látogatás alkalmával a diákok és a Télapó műsort tartottak a diákok számára. A műsorban közreműködtek a lendvai felső iskola táborozói, valamint az alsó drámai és néptánc együttese. Délután a Télapó ellátogatott a falusi iskolákba is, ahol a diákok mellett a szülők is részt vettek az ünnepségeken. Csentén például közel 200 felnőtt vett részt a kicsinyek ünnepségén, hasonlóképpen sokan voltak Pincemajorban és Völgyifaluban is. A kivándoroltak szervezetének kapcsolatai honfitársainkkal A szlovénkivándoroltak M. Sobota-i egyesülete az utóbbi időben szoros kapcsolatokat alakított ki az Ausztriában dolgozó pomurjei idénymunkásokkal. Az egyesület képviselői többször is felkeresték akint élő idénymunkásainkat. A munkahelyeken tett látogatások alkalmával megismertették őket a külföldön vállalt munka feltételeivel és lehetőségeivel, nemkülönben elősegítették a munkaadók és dolgozók közötti problémák megoldását is. Attól a kívánságtól vezérelve, hogy a szezonmunkások és a szülőföld közötti kapcsolatok minél fortósabbaklegyenek, a kivándoroltak egyesületekulturrendezményeket is szervez számukra. Az első ilyen rendezményt augusztusban szervezték. Értesüléseink szerint az Ausztriában dolgozó idénymunkások november 29-ét is méltóképpen megünnepelték. Aköztársaság napja tiszteletére a kivándoroltak maribori egyesülete Grazban kultúrműsorral és filmelőadással egybekötött ünnepséget rendezett. Ebből az alkalomból a maribori és sobotai egyesület képviselői könyveket ajándékoztak hazánk grazi képviseletének a Grazban létesítendő szlovén könyvtár számára, mely mint ismeretes az idénymunkások rendelkezésére áll majd. Végül, de nem utolsó sorban megkelll említenünk, hogy a szlavén kivándoroltak Murska Sobota-i egyesülete hamarosan naptárt ad ki az ideiglenesen külföldön tartózkodó idénymunkások részére. Vitathatatlan, hogy a naptár minden egyes dolgozónak jól jön, hiszen a tartalmát illetően szinte nélkülözhetetlen füzetnek számít. Ugyanis sok értékes és hasznos tanácsot, tudnivalót közöl. A naptár többek között adatokat hoz a külfldön való foglalkoztatás feltételeiről és lehetőségeiről, foglalkozik a szezonmunkások társadalombiztosításával és az ezzel kapcsolatos jogokkal, leközli a fontosabb hazai és nemzetközi menetrendeket stb. stb. KÖZGYŰLÉST TARTOTT A HADIROKKANTAK SZERVEZETE A minap értekezletet tartott Murska Sobotán a Hadirokkantak Szövetségének a helyi szervezete. Az értekezleten az új nyugdíjtörvényről és a tagok élet, valamint munkakörülményeiről tárgyaltak a legtöbbet. Külön figyelemmel foglalkoztak a lakásproblémákkal is. A vita során megállapították, hogy a lakáshiány Murska Sobotán okoz a legtöbb gondot. Ezért olyan határozatot hoztak, hogy a Hadirokkantak Szövetségének a szervezete a községi képviselőtestülettel közreműködve fokozatosan megoldja a legsúlyosabb lakásproblémákat. Jövőre előreláthatólag hat rokkant kap új lakást a szervezet és a képviselőtestület segítségével. TANÁCSKOZÁS AZ IFJÚSÁG KULTURTEVÉKENYSÉGÉRŐL Az Ifjúsági Szövetség Murska Sobota-i községi vezetőségét az utóbbi időben több alapvető kérdés foglalkoztatja. Ezek közé tartozik az ifjúság kulturéletének a kibontakozása is. A községi szervezet vezetősége olyannyira szorgalmazza a fiatalok aktivitásának a felélénkülését, hogy külön bizottságot alakított erre a célra. Az Ifjúsági Szövetség községi vezetőségénél működő bizottság máris megkezdte munkáját. A múlt héten külön tanácskozást szervezett a kultur, szórakoztató tevékenység időszerű kérdéseiről, amelyre az iskolák, illetve ifjúsági kulturegyletek, valamint az egyes munkaszervezetek képviselői mellett meghívta a város ismertebb kulturmunkásait is. A tanácskozásnak munkajellege volt és több konkrét javaslatot fogadtak el a kulturszórakoztató élet kibontakozását illetően.