Népújság, 1966 (9. évfolyam, 1-49. szám)
1966-01-15 / 1. szám
RÖVID INTERJÚ JOŽE VIDIČEL, A KSZ LENDVAI KÖZSÉGI VEZETŐSÉGÉNEK TITKÁRÁVAL A KSZ alapszervezetek értekezleteinek eredményeiről Mely problémákról esett legtöbb szó az alapszervezetek évi értekezletein? Tekintet nélkül, hogy milyen területen működik az alapszervezet, nyugodtan állíthatjuk, hogy az értekezleteken jelen volt a gazdasági reform hangulata, és hogy a viták is erre irányultak. A munkaszervezetekben hangsúlyozottabban esett szó az elosztásról és a személyi jövedelmek emeléséről, s a bővített újratermelésről. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy a munkaszervezetek nem annyira számítanak idegen forrásból, bankokból eredő eszközökre. Az értekezleteken felértékelték a gazdasági reform megvalósításában elért eddigi ereményeket is. Egyes munkaszervezetek a reform feltételeihez való hozzáilleszkedésükben integrációs kapcsolatokra törekednek, mint például a Nafta, míg a Mechanika az együttműködés szorosabb formáit keresi hasonló munkaszervezetekben. Más munkaszervezetek ilyesmire nem is gondolnak. A földművesszövetkezetekben az értekezleteken többek között megállapították, hogy 6 százalékos morzsával további fennállásuk kétséges, mert nincsen lehetőségük akkumulációra, saját eszközeiből pedig nem tudnak eleget tenni a feladatoknak. Az iskolákban lévő alapszervezetek a kultur-közművelődési tevékenység pénzeléséről vitakoztak, és magasabb társadalmi-községi eszközöket követeltek, habár a kommunisták nem tagadják, hogy a kollektívákon belül is vannak tartalékok. A falusi illetve terepi alapszervezetek inkább elvleg vitattak meg egyes kérdéseket más társadalmi-politikai szervezetek és a helyi önigazgatás tárgyköréből. Élénkült-e a gazdasági reform után a KSZ-tagok igyekezete s miben mutatkozik meg ez? Elöljáróban meg kell mondanom, hogy az igyekezet felértékelésében segítségünkre lenne a KSZ-tagok szerepéről készített elemzés, tekintet nélkül, hogy a tagok hol vannak alkalmazásban és milyen szervezetekben tevékenykednek. Ilyen elemzés még ebben az évben szeretnénk készíteni. Magukon az értekezleteken az önigazgatás rendszerének erősítése és a KSZ nagyobb eszmei befolyása mellett foglaltak állást a kommunisták. A jelenségek arra mutatnak, hogy éppen az eszmei nívó, s ezzel együtt természetesen az eszmei befolyás is, egyes munkaszervezetekben, különösen pedig az alapszervezetekben, elmarad a szükségletek mögött, ami az is jelenti, hogy csak egynéhány KSZ-tag tevékeny. Az igyekezet egyébként abban is megmutatkozik, hogy a KSZ-tagok fölismreték a kiképzés szükségességét azzal a kívánsággal, hogy a jelenben és a jövőben is megbirkózhassanak az akadályokkal. Itt-ot még mindig jelen van a kifelé irányuló kritizálás, s gyakran megfeledkeznek a belső viszonyokról, ami elsősorban is javítaná a munkaszervezet helyzetét. Megállapíthatjuk, hogy nagy vonalakban a KSZ-tagok és az alapszervezetek törekvései helyes irányba terelődnek, mert az önigazgató szervek erősítése mellett szállnak síkra. Az értekezleteken elhangzott viták arra utalnak, hogy bizonyos formalizmus áll fenn a fegyelmi eljárásokban. Az évi értekezleteken hangsúlyt fektettek-e erre a kérdésre? Az értekezleteken bírálták ugyan, de nem szenteltek külön figyelmet ennek a kérdésnek, mert úgy számították, hogy az elkövetkező értekezleteken tűznék ezt napirendre. Meg kell mondanom azonban, hogy a fegyelmi eljárások lebonyolítása lehet, hogy valóban el volt hanyagolva. A jelek szerint megfeledkeztünk a nevelő hatású fegyelmezésről, és csakis a kizárással éltünk, sokszor minden előzetes megrovás nélkül. A KSZ-tagokkal való beszélgetés alapján az embernek az az érzése támad, hogy jogot nyert az a vélemény, ha bírálok, elbocsáthatnak vagy áthelyezhetnek. Mondani sem kell, hogy ez nem kommunistákhoz méltó gondolkodás, és hogy az ilyen nézet ellen állást kell foglalni, habár nem tagadjuk, hogy ilyen nézetek vannak. Röviden: e téren nagyobb következetesség és több őszinteség szükséges a párttagok között. Az elmúlt évben községünkben 6 személyt kizártak, s közülük csak egy részesült előzetes meg rovásba. Ez tehát igazolja az előbbi állítást, hogy elhanyagoltuk a nevelő célú fegyelmezést. Hogyan értékeli az idei értekezleteket, s vajon beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket? Helyenként az értekezletek nem voltak konkrétak, mi több, elvi álláspontok taglalásába fulladtak, másutt viszont, különösen azokban az alapszervezetekben, ahol a tagság száma kevés, bizonyos kishitűséggel tekintenek munkájukra. Lényeges pedig az, hogy majdnem minden egyes alapszervezetnek helyes orientációja van, mert hangsúlyozták az aktivitás fokozásának, a tagok társadalmi-politikai kiképzésének és az önigazgatási szervek erősítésének szükségességét. Az új vezetőségeknek további munkájukban azokra a határozatokra kell támaszkodniok, amelyeket az értekezleteken elfogadtak, és záros határidőn belül meg kell hozniuk munkaprogramjukat egy-egy rövidebb időszakra. Az értekezlet határozatait tekintve, külön pedig az elhangzott vita alapján elmondhatjuk, hogy az értekezletek eredményesek voltak, mert meghatározták az irányvonalat a további munkához. *.**,• Jože Vidič SIKERES VADÁSZIDÉNY A muravidéki vadászszövetség területén a külföldi vadászok a folyó vadászidényben 185 ezer, 1266 nyulat és 170 különféle más vadat ejtettek. Ez az eredmény 42 százalékkal nagyobb mint az előző idényben. A vadászturizmus mérlege ennek alapján 45 millió devizadinárt tesz ki. TANÁCSKOZÁS AZ IDÉNYMUNKÁRÓL A Murska Sobota-i munkaközvetítő hivatal hétfőn tanácskozást tart idénymunkásaink külföldi munkavállalásáról. A tanácskozáson részt vesznek a sobotai, a lendvai és a radgona község képviselői. Gyakorlati munkán a diákok a téli szünidőben A téli iskolai szünidőben a lendvai első számú iskola nyolcvan diákja gyakorlati munkán vesz részt a lendvai vállalatokban és üzemekben. Az ilyen gyakorlati munka a múltban szép eredményeket hozott a diákok pályaválasztásának szempontjából. A szünidő alatt a gyerekek naplót vezetnek munkájukról, s az iskolában működő pályaválasztási bizottság figyelemmel kíséri munkájukat. A lendvai vállalatok ezidáig nagy megértést tanúsítottak a diákok ilyenfajta pályaválasztási akciója iránt. A gyakorlati munka január 24-től 28-ig tart. IFJÚSÁGI TANÁCSKOZÁS G. PETROVCIN Szerdán este Gornji Petrovcin megbeszélést tartottak a petrovci körzet ifjúsági szervezeteinek elnökei és titkárai az ifjúsági szervezet községi vezetőségével. Ugyanaznap este hal évein rendkívüli ifjúsági gyűlést tartottak, amelyen a helybeli szervezet további munkájáról tárgyaltak. KW A fenti képet a szerbiai Aleksinac városkában, ottan is a Hadseregotthon termében, a Jugoszláv Néphadsereg napján, december 22-én ünnepélyes keretek között leplezték le, s amelyet Franc Mesarič, akadémiai festőművész katonaidejének letöltése alatt festett. A freskót száraz vakolatra festette, s az ottani közönség körében nagy tetszést váltott ki. A festőművész egyébként a sobotai Tartományi Múzeum restaurátora, s több közismert muravidéki középkori freskóról készített művészi másolatot. A MURAVIDÉKI FÖLDMŰVESEK NAPTÁRÁT LAPOZVA.. Naptár és almanach egy könyvben Az alábbi írásunkban a muravidéki, földművesek legújabb naptáráról szeretnénk elmondani egy-két szót. Naptárról írni, bármilyen formában, manapság már furcsának tűnhet, de egyben arra is utal, hogy nem éppen mindennapi, közönséges naptárról van szó. A muravidéki földművesek amikor rövid és műfajilag fanaptára (a sobotai Pomurska založba kiadása) mint könyvkülönlegesség vagy rendkívüli szórakoztató és nélkülözhetetlen kézikönyv nem jelent különösebb értéket, mégis évről évre bizonyos fokú várakozással számolhat a muravidéki magyar olvasóközönség körében. Ebben a könyvben foglaljuk össze évről évre az itt élő lakosság kulturális, gazdasági és társadalmi életének fontosabb jelenségeit, s itt jut kifejezésre a legnagyobb mértékben az itt élő magyar ajkú lakosság írásbeli kultúrája és felkészültsége. Ilyen szempontból a 66-os naptár minden előzőt fölülmúl. Már csak azért is, mert a legszélesebbkörűen és legnagyobb számban szerepelteti a két község területén élő kultúr és társadalmi munkások véleményeit, írását, cikkét. Az írások közül elsősorban is megemlítenénk Szabó József mérnök összefoglalóját a lendvai község gazdasági helyzetéről, melyben objektív megítélés alapján és adatokkal alátámasztott érvekkel bepillantást kapunk a lendvai község távlataiba. Varga Sándor úgynevezett forrásmunkával járult hozzá a naptár anyagához, nevezetesen Lendva 1918-as történetéből mond el egy epizódot, egyszerű és tömör stílusban. Ez az írás érdeklődést kelthet minden naptárolvasóban, de ezen túl arra is mutat, hogy a történelmi anyag feldolgozásában és publikálásában még sok minden tennivaló van. Fehér József a kétnyelvű iskolákról írt összefoglalót. Röviden vázolta az ilyenfajta oktatás gondolatának felvetődését, kezdeményezését és valóraválását. Dragosics István agronómus szakcikkében a szőlők újjátelepítéséről és a szőlészet korszerű módszereiről ir. A továbbiakban Szabó Ferenc tájékoztató és összefoglaló írását olvashatjuk a lendvai népkönyvtár tevékenységéről. Varga Terézia a gyermeknevelésről, illetve a kétnyelvű óvodahálózatról közöl írást, Molnár István a muravidéki falvak visszafejlődésére céloz, tán a szociologizáló írásnak megfelelő cikkében felteszi a kérdést, hogy miért vannak fiatalság nélkül a muravidéki falvak. Az irodalmi részben Vlay Lajos, Szúnyog Sándor és Szerai Pál verseit és prózai írásait olvashatjuk. Ez jelentené a muravidéki naptár magyarul íródott szövegrészét. Azért találjuk fontosnak megjegyezni és kiemelni ezt a tény, mert ezidáig egyetlen naptárban sem, és más kiadványban sem találhattunk ennyi írást a muravidéki magyar értelmiségiek tollából. A szerkesztő körültekintő munkája nyomán a naptárban helyet kapott számos közérdekű írás is, amelyek a naptárak elmaradhatatlan és egyben nélkülözhetetlen velejárói és olvasmányossága. Cikket olvashatunk a mezőgazdasági termelésről az új gazdasági feltételek mellett, a búzafajtákról, az új erdőgazdálkodási törvényről, a lendvai műszaki iskolaközpontról, a domonkosfai óvodáról, a sobotai Tanulmányi Könyvtárról, Pandur Lajcsi festőművész munkásságáról, továbbá a gyermeknevelésről és a gyermekhalandóságról, gyakorlati tanácsok találhatunk a kelengyevásárlásról, az idegenforgalom megszervezéséről és lehetőségeiről faluhelyen stb. A szövegrész bevezetőjeként dr. Anton Vratuša a ljubljanában megtartott és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, a kisebbségekről szervezett szemináriumról közöl összefoglaló írást, melyben utal a magyar nemzeti kisebbség helyzetére Jugoszláviában. Az irodalmi részben magyar és szlovén írók prózáját és verseit találhatjuk meg a már fent említett muravidéki tollforgatók mellett. A muravidéki földművesek idei naptára meghatározott kiadói és szerkesztői elvről tesz tanúságot. Hű tükörképe egy jellegzetes vidék, s benne egy nemzetiség kultur- és társadalmi életének. Gondos munkára vall az is, hogy az idén illetve az elmúlt évben rendes időben, tehát még december megjelent, a kiadót dicséri pedig az, hogy megjelenése után röviddel már majdnem mind el is kelt. K. est tartott a munkástanács a sobotai kórházban A múlt hét végén ülésre hívták össze a Murska Sobota-i általános kórház munkástanácsát. Az ülésen a reflekció és az ezzel kapcsolatos kérdések megvitatása állott az érdeklődés középpontjában. A munkástanács tagjai az igazgató újraválasztásáról tárgyalva többek között foglalkoztak a kórház statútumával és az alapszabályzatnak a reflekcióra vonatkozó részével is. A vitán olyan vélemény alakult ki, hogy felül kell vizsgálni az intézmény statútumát és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az újraválasztást a kitűzött időpontban végre tudják hajtani. Ez annál is inkább fontos, mert a többi munkaszervezethez hasonlóan az általános kórházban is aránylag kevés idő áll az önigazgatási szervek, azaz a munkaközösség rendelkezésére. Mint ismeretes, az önigazgatási szerveknek 1966 január 16-ig pályázatot kell kiírniuk az igazgatói állás betöltésére, április 16-ig viszont végre kell hajtani a reflekciót is. A munkástanács ülésén végül többek között a reform életbeléptetése után meghozott intézkedések, határozatok végrehajtásáról tárgyaltak, különös tekintettel a beilleszkedés kérdéseire és a belső tartalékok feltárására. JÓL SZERVEZETT GYERMEKVÉDELEM LENDVÁN A lendvai községben a múltban sok gondot okozott a felügyelet nélkül maradt gyerekek nevelése. Azokra agyerekekre gondolunk ezúttal, akiknek mindkét szülője külföldre megy idénymunkára. A lendvai községi családvédelmi tanács adatai szerint 210 ilyen gyermek van a község területén, meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezekről a gyerekekről szüleik minden egyes esetben gondoskodnak. Addig ugyanis nem kapják meg a kiutazási engedélyt, míg nem biztosítottak gyermekeiknek megfelelő gyámot. Marija Tompa, a családvédelmi tanács nevében elmondotta, hogy mivel a szülők Ausztriában is megkapják gyermekeik után a pótlékot, tekintet nélkül vagyoni helyzetükre, rendszeresen hazaküldik ezt a pénzt, s így a gyermekek semmiben sem szenvednek hiányt. M. SREDIŠČEN JÁRTAK A LENDVAI DIÁKOK A múlt év végén megtartották a lendvai és a središčei nyolcosztályos iskolák diákjainak hagyományos sporttalálkozóját. A találkozót ezúttal Mursko Središčen tartották meg, ahol a lendvai diákokat meleg fogadtatásban és vendégszeretetben részesítették. A diákok sakkban és asztaliteniszben mérték össze erejüket, és mindkét sportágban a A SOBOTAI GIMNAZISTÁK SIKERES ELŐADÁSA Megboldogult Christopher Bean A sobotai gimnazisták kultúrtevékenysége időről időre alábbhagy, annál kellemesebb meglepetésben részesülnek azonban a kultúrálét figyelői egy-egy sikeresebb előadásuk alkalmával. Legutóbb a MEGBOLDOGULT CHRISTOPHER BEAN című vígjátékot adták elő. A darab szerzője, Sidny Howard amerikai színműíró, előttünk mindezidáig ismeretlen volt, a színdarab után azonban elmondhatjuk, hogy jól ért a mester ségéhez. A darab tartalma és mondanivalója röviden a következő: a címben szereplő Christopher Bean művészi tehetséggel megáldott festő, tehetségét azonban semmibe sem veszik. Maga a festő meg sem jelenik a színen, mert a darab már úgy kezdődik, hogy meghalt. A festő egykori ismerősét, Milton Haggett vidéki orvost egymás után ostromolják a műkritikusok és a képkereskedők, de olyan furfangos módon, hogy nem adják az orvos tudtára micsoda horribilis összegeket érnek az elhunyt festő képei. A darab folyamán láthattuk, hogy az orvoscsaládban a festőt nem tartották valami nagy becsben, s festményeit jobbik esetben is a padlásra dobálták föl, vagy eltüzelték. Az orvos tulajdonában lévő véletlenül megmaradt három vásznat olcsó pénzért az egyik kereskedő kaparintotta meg, a többinek pedig nyoma veszett. Volt a házban egy valaki azonban, aki mélységesen tisztelte, s szerette is Christopher Beat, és ez a személy nem más, mint Abby, a ház szolgálója volt. Ő mindvégig megtartotta s összegyűjtötte az elkallódott festményeket, s a színdarab végén elő is adja őket. Amikor azonban ezektől is meg akarják fosztani őt, végül is kiderül, hogy Abby, a szolgálóleány nem más, mint a megboldogult festő törvényes felesége, tehát a képek is őt illetik meg. A három felvonás alatt a sobotai gimnazisták meglepően jó játékról tettek tanúságot, s ez a dicséret főként a fiúszereplőket illeti, míg a leányok közül csak Abby, azaz Dragica Barbarič játéka magaslati ki nem csak a leányok, hanem az összes szereplők játéka közül. Találóan jó játékot mutatott ezenkívül Viljem Hakl, a képhamisító, aki föllépésével és mozgásával teljesen eleget tett az amatőrszínpad követelményeiknek. Jó volt még Ludvig Vadnal, az orvos, és Jože Perec a képkereskedő szerepében. Nemcsak hogy típusban teljesen megfeleltek a szerep által megkövetelt személynek, hanem meg is játszották szerepüket. A műbizáló szerepében Drago Luzar ugyancsak elégséges alakítást nyújtott. A leányok közül Dragica Kamennek az idősebb leány szerepében hellyel-közzel megfelelő alakítást nyújtott. A darabot Vlado Sagadin tanár rendezte, s dicséretére válik, hogy a fiatalok körében, a lányszerepeket kivéve, megtalálta a megfelelő alanyokat. Remélhető, hogy a gimnazisták darabjukat megismétlik s eladják a környező városok és falvak közönsége előtt is. K. NÉPÚJSÁG Köszönet a diákoknak Szerkesztőségünk előfizető-gyűjtő akciója eredményes fogadtatásra talált olvasóink táborában. A múltban is tapasztaltuk már, hogy a fiatalok, főként pedig a diákok lapunk leghűbb olvasói és támaszai, ami ezúttal is igazolást nyert. A lendvai első számú iskola tanulói szép eredményt értek el és sok új megrendelőt nyertek a Népújság számára. Igyekezetük nem is marad éppen haszon nélkül, mert az előfizetés összege után 20 százalékos részesedést kapnak, amit közös célokra fordít majd a pionírszervezet. A falusi iskolákban is hasonló eredményekről beszélhetünk, néhol a diákok, néhol pedig az előadók kezdeményezésével és támogatásával számos új megrendelőt toboroztak lapunknak. A Szerkesztőségünk tagjai a közeljövőben ellátogatnak egyes iskolába, s beszélgetést folytatnak majd a felsőbb osztályos tanulóival arról, hogy az iskolában történt eseményekről rendszeresen tudósítsák lapunkat.