Népújság, 1968 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1968-10-19 / 40. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XI. évfolyam 40. szám Murska Sobota, 1968 október 19-én Ura 50 para (50 régi dinár) A parasztbiztosítás A napokban gyűlést tartott a Murska Sobota-i Kommunális parasztbiztosító intézet szkupscsinájának végrehajtó bizottsága. Az összejövetelen megvitatták és elemezték az 1968-as évi biztosítási alap pénzügyi problémáit. A beszámolóból megállapítható, hogy az előre látott járulékból az év folyamán fedezni tudják a kiadásokat. A biztosítási alap azonban nehézségekkel küzd. Az Ausztriában dolgozó földművesek utáni biztosítási járulékot igen rendszertelenül számolja el a két ország egymás között. Nagy kiesés van a földművesek járulékánál is. Az évnek már a vége felé járunk, de a járuléknak még csak 51 százaléka folyt be. Az előirányzottak szerint azonban legalább 70 százalék be kellett volna, hogy folyjon a pénztárba. E kiesések miatt a kommunális intézet sokszor nem tehet eleget kötelezettségeinek. Annak ellenére, hogy a járulék jóval kisebb összegben folyt be mint ahogy tervezték, a végrehajtó bizottság tagjai úgy vélekednek, hogy ez nem ad aggodalomra okot, mert a földművesek az őszi hónapokban rendszerint több pénzhez jutnak és a társadalom iránti kötelezettségeiket is nagyobb mértékben teljesítik. Bírálat hangzott el az egészségügyi szolgálat munkájára is. Feltették a kérdést, hogy miért van szükség olyan nagy adminisztrációra. Miért van szükség például arra, hogy a betegnek, ha kórházba akar menni, először el kell mennie az egészségházba beutalásért, azután a kórházban megvizsgálják, majd ismét visszaküldik az egészségházba és ott receptet írnak neki. A felszólalók véleménye szerint az egészségház közvetítő szerepe kimaradhatna és ezzel a költségek is csökkennének, s elmaradna az ide-oda járkálás is. Felvetették azt a kérdést is, hogy miért van a gyógyszereknek mindenütt más ára. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a gyógyszertárakat egyesíteni kellene egy közös igazgatóságba az egészségügyi szolgálat keretében és akkor a gyógyszereknek egységes lehetne az ára. Javaslat hangzott el arról is, hogy a jövő évben fel kellene emelni a biztosítási járulékot és a felemelésből eredő összeget tartalék- problémás alapba kellene helyezni. Az ilyen tartalékból fedezhetnék a költségeket akkor, amikor a rendes alapnak nincs elég pénze. Ezt a javaslatot a végrehajtó bizottság tagjai elutasították azzal a megindoklással, hogy a földművesek újabb megterheléseket nem vállalhatnak magukra és a biztosítási alappal úgy kell gazdálkodni, hogy a kiadások ne lépjék túl a bevételt. Varga Sándor ---------------------------------------Mint előző számunkban jelentettük, az elmúlt vasárnap ünnepi ülést tartott a Murska Sobota-i községi képviselőtestület a községi ünnep alkalmából. Az ünnepi ülésen STEFAN TÓTH községi elnök mondott beszédet, s többek között hangoztatta, hogy a község idei ünnepét is jelentős anyagi és szellemi vívmányok jegyében ünnepeljük. Az idei ünnep különlegessége a domicilium adományozása az I. Muravidéki partizánszakasznak és brigádnak, amelyek harca vidékünk népének hozzájárulását jelenti a szlovén népnek a nemzeti felszabadításáért, függetlenségéért, az igazságosabb társadalmi rendszerért folytatott harcában. _________________________ Vidékünk a felszabadulás után — mondotta Štefan Tóth elnök — különösen az önigazgatás bevezetése után jelentős eredményeket ért el: új gyárak, utak, iskolák, egészségügyi intézmények épültek. Sok mindent tettünk, hogy felszámoljuk az örökölt elmaradottságot, hogy megvalósítsuk az eszményeket, amelyekért azok az elvtársaink áldozták életüket, akik ma már nincsenek köztünk, és akik emlékére október 17-ét községünk ünnepévé avattuk. Eredményeinkről szólva elmondta, hogy legnagyobb fejlődést az ipar ért el, amely lassan megváltoztatja községünk kimondottan mezőgazdasági jellegét. A feldolgozóipar fejlődése kihatott a falu fejlődésére is, a parasztgazdaságokban pedig egyre nagyobb mértékben növekedik a piaci termelés. Jelentős fejlődést ért el a község központja is, amelyben az utóbbi 10 évben több mint ezer új lakás épült és a lakosság száma is megkétszereződött. 1960—1965-ös időszakban a község gazdaságának termelése évente átlag 12 százalékkal növekedett, ebben az öt évben 155,6 százalékkal növekedet a község nemzeti jövedelme, a dolgozók személyi jövedelme pedig 128,4 százalékkal. Ebben az időszakban nemcsak a gyáripar, a feldolgozó-és a textilipar fejlődött, hanem a nemgazdasági tevékenységek is, amit az az adat bizonyít legjobban, hogy az iskoláztatás és az egészségügy beruházásai elérték az ipari beruházásokat. A terciális tevékenységbe, a vendéglátóiparba és a kereskedelembe az elmúlt három évben többet fektettünk, mint az azelőtti tíz évben. Nagyot fejlődött községünk mezőgazdasága is, megnőtt a falusi lakosság életszínvonala, bár az utóbbi egy-két évben nehéz helyzetbe került a mezőgazdaság, amelyből a község lakosságának 60 százaléka él. Bár a mezőgazdaság helyzete nehéz, a község össztermelése és nemzeti jövedelme mégis emelkedik. Hangsúlyozta, hogy a jövőben arra kell törekednünk, hogy növeljük a nemzeti jövedelmet, a foglalkoztatottak számát, több pénzt teremtsünk az iskoláztatás és az egészségügy céljaira, hogy javítsunk dolgozóink anyagi helyzetén. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, hogy ha továbbra is önfeláldozóan, kitartóan dolgozunk, célszerűen kihasználjuk községünk adottságait. Beszédében elismerően szólt a faluközösségek munkájáról, amely nagy hozzájárulást jelent a falvaik társadalmi életszínvonalának növeléséhez, és amely munkában döntő szerepe van a polgárok munkaközségének és kezdeményezésének. Štefan Tóth községi elnök ünnepi beszédében végül hangsúlyozta, hogy bár nagy eredményeket értünk el, a jövőben sem ülhetünk ölbe tett kezekkel, hanem továbbra is szorgalmasan, kitartóan kell dolgoznunk községünk polgárainak szebb holnapjáért. A Murska Sobota-i községi képviselőtestület ünnepi ülése után bensőséges ünnepség keretében adták át a domiciliumot jelképező okmányokat az I. Muravidéki partizánszakasz és brigád harcosainak. Jelentős vívmányok jegyében új tagok a Kommunista Szövetségben A Kommunista Szövetség Murska Sobota-i községi vezetőségében a nemrégen megbeszélést tartottak a Kommunista Szövetség aktíváinak titkáraival, amelyen a tagfelvétel kérdéseiről is tárgyaltak. Megállapították, hogy az alapszervezetek komolyan dolgoznak a feladat megvalósításán és az elmúlt napokban 3 alapszervezetben 16 új tagot vettek fel a Kommunista Szövetségbe. Az előkészületek alapján úgy vélték, hogy az elkövetkező hetekben még 80 tagot vesznek fel. Örvendetes az a tény, hogy az új tagok között legtöbb a fiatal, továbbá a közvetlen termelésben dolgozó munkás és a földműves. Az új tagok számára a községi vezetőség ünnepi fogadtatást rendez majd a köztársaság napján. Az Ifjúsági Szövetség lendvai községi vezetőségében arról kaptunk hírt, hogy az ifjúsági szervezetben is komoly munka folyik új tagok felvételére a Kommunista Szövetségbe. Nem teljes adatok szerint 15 tag felvételét tervezik, s köztük a legtöbb az ifjú munkás és értelmiségi. HÁZTARTÁSI TANFOLYAM A LENDVAI ESERNYŐGYÁRBAN A lendvai INDIP esernyő és kötöttáru gyárban a héten kezdődött meg a háztartási tanfolyam az érdekelt munkásnők részére. A tanfolyamot a lendvai Munkásegyetem szervezi és a költségekhez a hallgatókon kívül a vállalat is hozzájárul. Az esernyőgyárban egyébként nagy érdeklődés előzte meg a háztartási tanfolyam kezdetét, így a tanfolyamra 50-en jelentkeztek és számukra két elődássorozatot tartanak majd. Időjárásjelentés Október 19-től 21-ig Október 19 körül változékony idő várható, kisebb esővel és fokozott lehűléssel. Az elkövetkező napokban szép, derült, de hidegebb idő várható, 21 után reggeli délrel, 24 körül pedig újabb lehűléssel és esővel. Dr. V. M. Kiadós szüret volt (De mi legyen a borral?) Nemcsak Csentevölgyben, de egész Lendva környékén az idén kiadós volt a szüret, noha a must nem mindenütt volt jó minőségű: hamarabb kellett leszedni a szőlőt az esős, hűvös időjárás miatt. Akárhogy is van, a boroshordók megteltek a Lendva környéki pincékben, jobban mondva sok helyütt még ki sem ürült a régi bor, úgyhogy az újbor tárolása sok helyen komoly problémát okoz. Csentevölgyben például — ahol az idén ismét sok volt a szőlő — olyan szőlősgazda is van, akinek a megmaradt tavalyi borral együtt jelenleg közel 5000 liter bora van a pincéjében. Ennyi bort igazán nem lehet meginni, de sajnos eladni sem lehet. A bor ára jelenleg 300 régi dinár körül mozog literenként, de még így sem tudják eladni, mert senki sem veszi. A bor eladása körül uralkodó áldatlan állapot bizonyára csak a kádároknak kedvezett az idén ősszel, mert a tavalyi kiadós szüretet az idén ismét jó szüret követte és nagy volt a hordóhiány. A kőolaj és a petrokémia a képviselőházi tanácsok napirendjén A szlovén köztársaság 1967—1970 éves társadalmi tervének teljesítéséről tartottak nemrégiben elemző vitát a Szlovén Képviselőház valamennyi tanácsában. A képviselőház árutermelési és forgalmi tanácsa a kereskedelmi és az idegenforgalmi tanáccsal egyetemben a gazdaság eddigi fejlődéséről tárgyalt, s ennek várható hatásáról az elkövetkező évek során. A gazdaság különböző ágazatairól folyó vita során a következő megállapítás jutott kifejezésre: a kőolajipari termékek fokozott használata a szlovén köztársaságban arra utal, hogy gondoskodni kell egy nagyobb kapacitású kőolajfinomító felépítéséről az elkövetkező évek során. A Szövetségi Gazdasági és Tervintézet adatai szerint 1970-ig — a meglévő kőolajfinomítók bővítésével, valamint újak építésével Szlovénián kívül — elérjük a 12 millió tonnányi össztermelést, s ez 3—4 millió tonnával több, mint amennyire az országnak szüksége van. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy új kőolajfinomító építése esetén alaposan áttanulmányozzák e finomító helyét a szlovén összgazdaság keretein belül. A vita során hangsúlyozták, hogy megbeszéléseket kell folytatni az új kőolajfinomító kiépítéséről, s ugyanakkor a szlovén köztársaság vegyiparának összekötöttségéről a többi köztársasággal mindenekelőtt pedig a horvát INA vállalattal, amely vállalatnak Szlovéniában már van leányvállalata. A szlovén vegyiparra egyébként jellemző, hogy 28 vállalat foglalkozik vegyipari termeléssel, s minden egyes vállalatnak saját elképzelései vannak a termelés távlatait illetően, tehát hiányzik az egységes köztár- sasági konceptus a vegyipar fejlesztésére és a vegyipari termelés egybehangolására. Ezt a mulasztást igyekszik most bepótolni a Szlovén Gazdasági Kamara, ahol jelenleg a szlovén vegyipar fejlődésének távlattervén dolgoznak. E távlatterv keretében — különösen a petrokémiai részt illetően — egyes újdonságokat látnak elő a lendvai INA-Nafta vállalattal kapcsolatban is. —Sz— A Murska Sobota-i községi ünnep az idén az I. Muravidéki partizánalakulat és brigád jegyében zajlott le. Képünk a domicilium adományozásának bensőséges ünnepségén készült, amikor August Vork parancsnok a brigád zászlajával a kezében köszöni meg a domicilium adományozását.