Népújság, 1968 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1968-10-19 / 40. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XI. évfolyam 40. szám Murska Sobota, 1968 október 19-én Ura 50 para (50 régi dinár) A parasztbiztosítás A napokban gyűlést tartott a Murska Sobota-i Kommu­nális parasztbiztosító intézet szkupscsinájának végrehajtó bizottsága. Az összejövetelen megvitatták és elemezték az 1968-as évi biztosítási alap pénzügyi problémáit. A beszá­molóból megállapítható, hogy az előre látott járulékból az év folyamán fedezni tudják a kiadásokat. A biztosítási alap azonban nehézségekkel küzd. Az Auszt­riában dolgozó földművesek utáni biztosítási járulékot i­­gen rendszertelenül számolja el a két ország egymás között. Nagy kiesés van a földműve­sek járulékánál is. Az évnek már a vége felé járunk, de a járuléknak még csak 51 szá­zaléka folyt be. Az előirányzot­tak szerint azonban legalább 70 százalék be kellett volna, hogy folyjon a pénztárba. E kiesések miatt a kommunális intézet sokszor nem tehet ele­get kötelezettségeinek. Annak ellenére, hogy a járu­lék jóval kisebb összegben folyt be mint ahogy tervezték, a végrehajtó bizottság tagjai úgy vélekednek, hogy ez nem ad aggodalomra okot, mert a földművesek az őszi hónapok­ban rendszerint több pénzhez jutnak és a társadalom iránti kötelezettségeiket is nagyobb mértékben teljesítik. Bírálat hangzott el az egész­ségügyi szolgálat munkájára is. Feltették a kérdést, hogy miért van szükség olyan nagy adminisztrációra. Miért van szükség például arra, hogy a betegnek, ha kórházba akar menni, először el kell mennie az egészségházba beutalásért, azután a kórházban megvizs­gálják, majd ismét visszakül­dik az egészségházba és ott receptet írnak neki. A felszó­lalók véleménye szerint az e­­gészségház közvetítő szerepe kimaradhatna és ezzel a költ­ségek is csökkennének, s el­maradna az ide-oda járkálás is. Felvetették azt a kérdést is, hogy miért van a gyógyszerek­nek mindenütt más ára. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a gyógyszertárakat egye­síteni kellene egy közös igaz­gatóságba az egészségügyi szolgálat keretében és akkor a gyógyszereknek egységes le­hetne az ára. Javaslat hang­zott el arról is, hogy a jövő évben fel kellene emelni a biz­tosítási járulékot és a feleme­lésből eredő összeget tartalék- problémás alapba kellene helyezni. Az ilyen tartalékból fedezhetnék a költségeket akkor, amikor a rendes alapnak nincs elég pén­ze. Ezt a javaslatot a végre­hajtó bizottság tagjai elutasí­tották azzal a megindoklással, hogy a földművesek újabb megterheléseket nem vállal­hatnak magukra és a biztosí­tási alappal úgy kell gazdál­kodni, hogy a kiadások ne lép­jék túl a bevételt. Varga Sándor ­---------------------------------------­Mint előző számunkban je­lentettük, az elmúlt vasárnap ünnepi ülést tartott a Murska Sobota-i községi képviselőtes­tület a községi ünnep alkalmá­ból. Az ünnepi ülésen STEFAN TÓTH községi elnök mondott beszédet, s többek között han­goztatta, hogy a község idei ünnepét is jelentős anyagi és szellemi vívmányok jegyében ünnepeljük. Az idei ünnep kü­lönlegessége a domicilium a­­dományozása az I. Muravidéki partizánszakasznak és brigád­nak, amelyek harca vidékünk népének hozzájárulását jelen­ti a szlovén népnek a nemzeti felszabadításáért, függetlensé­géért, az igazságosabb társa­dalmi rendszerért folytatott harcában. _________________________ Vidékünk a felszabadulás u­­tán — mondotta Štefan Tóth elnök — különösen az önigaz­gatás bevezetése után jelentős eredményeket ért el: új gyá­rak, utak, iskolák, egészség­­ügyi intézmények épültek. Sok mindent tettünk, hogy felszá­moljuk az örökölt elmaradott­ságot, hogy megvalósítsuk az eszményeket, amelyekért azok az elvtársaink áldozták életü­ket, akik ma már nincsenek köztünk, és akik emlékére ok­tóber 17-ét községünk ünnepé­vé avattuk. Eredményeinkről szólva el­mondta, hogy legnagyobb fej­lődést az ipar ért el, amely lassan megváltoztatja közsé­günk kimondottan mezőgazda­­sági jellegét. A feldolgozóipar fejlődése kihatott a falu fej­lődésére is, a parasztgazdasá­gokban pedig egyre nagyobb mértékben növekedik a piaci termelés. Jelentős fejlődést ért el a község központja is, a­­melyben az utóbbi 10 évben több mint ezer új lakás épült és a lakosság száma is meg­kétszereződött. 1960—1965-ös időszakban a község gazdaságának termelé­se évente átlag 12 százalékkal növekedett, ebben az öt évben 155,6 százalékkal növekedet a község nemzeti jövedelme, a dolgozók személyi jövedelme pedig 128,4 százalékkal. Ebben az időszakban nemcsak a gyár­ipar, a feldolgozó-és a textil­ipar fejlődött, hanem a nem­gazdasági tevékenységek is, a­­mit az az adat bizonyít leg­jobban, hogy az iskoláztatás és az egészségügy beruházásai elérték az ipari beruházásokat. A terciális tevékenységbe, a vendéglátóiparba és a keres­kedelembe az elmúlt három évben többet fektettünk, mint az azelőtti tíz évben. Nagyot fejlődött községünk mezőgaz­dasága is, megnőtt a falusi la­kosság életszínvonala, bár az utóbbi egy-két évben nehéz helyzetbe került a mezőgazda­ság, amelyből a község lakos­ságának 60 százaléka él. Bár a mezőgazdaság helyzete ne­héz, a község össztermelése és nemzeti jövedelme mégis emel­kedik. Hangsúlyozta, hogy a jövőben arra kell töreked­nünk, hogy növeljük a nemze­­ti jövedelmet, a foglalkozta­tottak számát, több pénzt te­remtsünk az iskoláztatás és az egészségügy céljaira, hogy ja­vítsunk dolgozóink anyagi hely­zetén. Ezt pedig csak úgy ér­hetjük el, hogy ha továbbra is önfeláldozóan, kitartóan dol­gozunk, célszerűen kihasznál­juk községünk adottságait. Beszédében elismerően szólt a faluközösségek munkájáról, a­­mely nagy hozzájárulást je­lent a falvaik társadalmi élet­színvonalának növeléséhez, és amely munkában döntő szere­pe van a polgárok munkaköz­ségének és kezdeményezésé­nek. Štefan Tóth községi elnök ünnepi beszédében végül hang­súlyozta, hogy bár nagy ered­ményeket értünk el, a jövő­ben sem ülhetünk ölbe tett kezekkel, hanem továbbra is szorgalmasan, kitartóan kell dolgoznunk községünk polgá­rainak szebb holnapjáért. A Murska Sobota-i községi képviselőtestület ünnepi ülése után bensőséges ünnepség ke­retében adták át a domiciliu­­mot jelképező okmányokat az I. Muravidéki partizánszakasz és brigád harcosainak. Jelentős vívmányok jegyében új tagok a Kommunista Szövetségben A Kommunista Szövetség Murska Sobota-i községi veze­tőségében a nemrégen megbeszélést tartottak a Kommunis­ta Szövetség aktíváinak titkáraival, amelyen a tagfelvétel kérdéseiről is tárgyaltak. Megállapították, hogy az a­­lapszervezetek komolyan dol­goznak a feladat megvalósítá­sán és az elmúlt napokban 3 alapszervezetben 16 új tagot vettek fel a Kommunista Szö­vetségbe. Az előkészületek a­­lapján úgy vélték, hogy az el­következő hetekben még 80 ta­got vesznek fel. Örvendetes az a tény, hogy az új tagok kö­zött legtöbb a fiatal, továbbá a közvetlen termelésben dol­gozó munkás és a földműves. Az új tagok számára a közsé­gi vezetőség ünnepi fogadta­tást rendez majd a köztársa­ság napján. Az Ifjúsági Szövetség lend­vai községi vezetőségében ar­ról kaptunk hírt, hogy az if­júsági szervezetben is komoly munka folyik új tagok felvé­telére a Kommunista Szövet­ségbe. Nem teljes adatok sze­rint 15 tag felvételét tervezik, s köztük a legtöbb az ifjú munkás és értelmiségi. HÁZTARTÁSI TANFOLYAM A LENDVAI ESERNYŐGYÁRBAN A lendvai INDIP esernyő és kötöttáru gyárban a héten kez­dődött meg a háztartási tan­folyam az érdekelt munkás­nők részére. A tanfolyamot a lendvai Munkásegyetem szer­vezi és a költségekhez a hall­gatókon kívül a vállalat is hoz­zájárul. Az esernyőgyárban egyébként nagy érdeklődés e­­lőzte meg a háztartási tanfo­lyam kezdetét, így a tanfo­lyamra 50-en jelentkeztek és számukra két elődássorozatot tartanak majd. Időjárásjelentés Október 19-től 21-ig Október 19 körül változé­kony idő várható, kisebb eső­vel és fokozott lehűléssel. Az elkövetkező napokban szép, de­rült, de hidegebb idő várható, 21 után reggeli délrel, 24 kö­rül pedig újabb lehűléssel és esővel. Dr. V. M. Kiadós szüret volt (De mi legyen a borral?) Nemcsak Csentevölgyben, de egész Lendva környékén az idén kiadós volt a szüret, noha a must nem mindenütt volt jó minőségű: hamarabb kellett leszedni a szőlőt az esős, hűvös időjárás miatt. Akárhogy is van, a boroshordók megteltek a Lendva környéki pincékben, jobban mondva sok helyütt még ki sem ürült a régi bor, úgyhogy az újbor tárolása sok helyen komoly problémát okoz. Csentevölgyben például — ahol az idén ismét sok volt a szőlő — olyan szőlősgazda is van, aki­nek a megmaradt tavalyi borral együtt jelenleg közel 5000 liter bora van a pincéjében. Ennyi bort igazán nem lehet meg­inni, de sajnos eladni sem lehet. A bor ára jelenleg 300 régi dinár körül mozog literenként, de még így sem tudják eladni, mert senki sem veszi. A bor eladása körül uralkodó áldatlan állapot bizonyára csak a kádároknak kedvezett az idén ősszel, mert a tavalyi kiadós szüretet az idén ismét jó szüret követte és nagy volt a hordóhiány. A kőolaj és a petrokémia a képviselőházi tanácsok napirendjén A szlovén köztársaság 1967—1970 éves társadalmi tervé­nek teljesítéséről tartottak nemrégiben elemző vitát a Szlo­vén Képviselőház valamennyi tanácsában. A képviselőház árutermelési és forgalmi tanácsa a kereskedelmi és az ide­genforgalmi tanáccsal egyetemben a gazdaság eddigi fejlő­déséről tárgyalt, s ennek várható hatásáról az elkövetkező évek során. A gazdaság különböző ága­zatairól folyó vita során a kö­vetkező megállapítás jutott ki­fejezésre: a kőolajipari termé­kek fokozott használata a szlo­vén köztársaságban arra utal, hogy gondoskodni kell egy na­gyobb kapacitású kőolajfino­­mító felépítéséről az elkövet­kező évek során. A Szövetségi Gazdasági és Tervintézet ada­tai szerint 1970-ig — a meglé­vő kőolaj­finomítók bővítésé­vel, valamint újak építésével Szlovénián kívül — elérjük a 12 millió tonnányi összterme­lést, s ez 3—4 millió tonnával több, mint amennyire az or­szágnak szüksége van. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy új kőolaj­finomító építése ese­tén alaposan áttanulmányoz­zák e finomító helyét a szlo­vén összgazdaság keretein be­lül. A vita során hangsúlyozták, hogy megbeszéléseket kell foly­tatni az új kőolajfinomító ki­építéséről, s ugyanakkor a szlo­vén köztársaság vegyiparának összekötöttségéről a többi köz­társasággal mindenekelőtt pe­dig a horvát INA vállalattal, amely vállalatnak Szlovéniá­ban már van leányvállalata. A szlovén vegyiparra egyébként jellemző, hogy 28 vállalat fog­lalkozik vegyipari termeléssel, s minden egyes vállalatnak sa­ját elképzelései vannak a ter­melés távlatait illetően, tehát hiányzik az egységes köztár-­ sasági konceptus a vegyipar fejlesztésére és a vegyipari termelés egybehangolására. Ezt a mulasztást igyekszik most bepótolni a Szlovén Gaz­dasági Kamara, ahol jelenleg a szlovén vegyipar fejlődésé­nek távlattervén dolgoznak. E távlatterv keretében — külö­nösen a petrokémiai részt il­letően — egyes újdonságokat látnak elő a lendvai INA-Naf­­ta vállalattal kapcsolatban is. —Sz— A Murska Sobota-i községi ünnep az idén az I. Muravidéki partizánalakulat és brigád jegyében zajlott le. Képünk a domicilium adományozásának bensőséges ünnepségén készült, amikor Au­gust Vork parancsnok a brigád zászlajával a kezében köszöni meg a domicilium adományo­zását.

Next