Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-04-29 / 16. szám

Hajós Ferenc A Népújság utolsó számában olvashattuk, hogy az alkotmányfüggelékek szövegét május 15-­­ig nyilvános vitára bocsátották. Mivel a Szocialista Szövetség lendvai községi választmányának végrehajtó bizottsága már határozatot hozott a nyilvános vita megszervezéséről a lendvai köz­ségben, szeretném néhány mondattal vázolni a huszonegy új alkotmányfü­ggelék néhány leglé­nyegesebb kérdését. Egyes függelékről még igen eltérő vélemények vannak. Ezért remélhető, hogy a közvita igen élénk és hasznos lesz és hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a közvita so­rán is értékes módosításokat javasolnak a végleges szöveghez Első alkotmányunk 1946-ban lépett életbe. Ez az alkotmány sok mindenben átvette a szov­jet alkotmányból a központosí­tott államirányítást. A demok­rácia fejlődése és az önigaz­gatási viszonyok bevezetése megkövetelte az alkotmány fej­lődését is. 1953-ban alkotmány törvények léptek életbe. Az 1963-as évi új alkotmány me­galapozta az önigazgatáson a­­lapuló társadalmi rendszerün­ket, de még nem biztosította elegendően a köztársaságok és tartományok önállóságát. Az 1967 és 1968 évi alkotmányfüg­gelékek részben bővítették a köztársaságok és tartományok hatáskörét, de még mindig ta­pasztalhatók voltak a régi cent­ralizmus elemei. Ezek viszont károsan befolyásolták a gazda­ság és az önigazgatás fejlődé­sét és ezért megérett a helyzet egy új alkotmánymódosításra. Az alkotmány módosítása e­­lőreláthatólag két szakaszban történik. Az elsőben a födera­tív rendszert, a föderáció funk­cióit és szerveinek hatáskörét és szervezését, valamint a tár­sadalmi-gazdasági viszonyokat rendezi, a másikban pedig — amely 1973 májusában fejeződ­ne be — a képviselőházi rend­szert, a kommunális berende­zést, az igazságügyrendszert és a törvényesség, valamint az al­kotmányosság védelmét rende­zi. A legtöbb vita és nézetelté­rés eddig is és valószínűleg a jövőben is a XX. függelék kö­rül volt és lesz. Ebben a füg­gelékben határozzák meg, hogy a dolgozó emberek, nemzetek és nemzetiségek a szocialista köztársaságokban és a szocialis­ta autonóm tartományokban ér­vényesítik szuverén jogukat al­kotmányos jogaikkal összhang­ban. Ez a tétel hangsúlyozza a köztársaságok államiságát, mivel a köztársaságok föderá­ció iránti viszonyát úgy rende­zi, hogy szuverén jogukat csak akkor érvényesíthetik a föde­ráció szintjén, ha ezt közös ér­dekből az alkotmány így álla­pítja meg. Szóval minden jog a köztársaságoktól ered és bi­zonyos dolgokat a föderáció­ban csak önkéntes alapon és közös érdekből intéznek. Hogy ne fejlődjön etatizmussá a köz­társaságok államisága és önál­lósága az alkotmány külön hangsúlyozza szocialista közös­ségünk önigazgatási jellegét. A XX. függelék második bekez­dése meghatározza, hogy a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi állam, önként egyesült nemzetek és köztársaságaik, továbbá a Szerb Szocialista Köztársaság összetételébe tartozó Vajdaság és Kosovo Szocialista Autonóm Tartományok a munkásosztály és minden dolgozó ember ha­talmára és önigazgatására é­­pült államközössége; dolgozó emberek és polgárok, egyenjo­gú nemzetek és nemzetiségek szocialista önigazgatása demok­ratikus közössége. Ez a tétel igen jellemző, mi­vel szövege szövetségi állam­ról és államszövetségről is be­szél. Ebből viszont arra lehet­ne következtetni, hogy egyszer föderációról, másodszor pedig konföderációról van szó, ami között igen lényeges a különb­ség. A föderáció az államok o­­lyan csoportosulását jelenti, a­­melyben az államügyek közös vezetése mellett a tagállamok bizonyos, meghatározott önkor­mányzatot élveznek, a konfö­derációnál viszont önálló álla­mok szövetségéről van szó, a­­hol a szövetséges államok kö­zött a kapcsolatok sokkal la­zábbak mint a föderációban. Valószínűleg a közvita során dől el, hogy melyik államrend­szer mellett szóló érvek kerül­nek túlsúlyban és ezért lesz a közvita tartalmas és külön­legesen érdekes. De már az ed­digi vita során eldőlt, hogy ál­lamrendszerünk külön jelleg­zetességeket tartalmazó föde­ráció lesz. A XXIV. függelék meghatá­rozza, hogy Jugoszlávia dolgo­zó embereinek, népeinek és nemzetiségeinek közös gazda­sági érdekei az egységes ju­goszláv piacon valósulnak meg. Kétségkívül igen fontos az ed­digi midenkitől elfogadott elv, hogy a gazdasági rendszer egy­séges. Vitára legtöbbnyire ed­dig is akkor került sor, amikor meg kellett határozni, milyen intézkedésekkel kell az egysé­ges gazdasági rendszert megva­lósítani. A XXIV. függelék 6. pontjában meghatározza, hogy a társult munka szervezetei e­­gyenjogúságának biztosítása vé­gett a jövedelemszerzésben és a munka eredményeivel való rendelkezésben, s a köztársa­ságok és tartományok egyen­jogúsága végett az egységes pi­acon a közös gazdasági politika megállapításával egyidejűleg kárpótlást kell megállapítani arra az esetre, ha a föderáció szerveinek aktusai meghozják ezt az egyenjogúságot. A kár­pótlásról az eddigi vita során már több nézet is kialakult. A XXXV. függelék megala­kítja a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­ségét. Az elnökségben egyen­­jogúan vannak képviselve a köztársaságok és tartományok. Az elnökség kollektív szerv, a­­mely képviseli a JSZSZK-t bel­földön és külföldön, valamint az alkotmányban megállapított más jogokat és kötelezettsége­ket gyakorolja. Annak ellené­re, hogy az elnöki jogokat és kötelezettségeket kollektív szerv végzi, a XXXVI. függe­lék meghatározza, hogy Josip Broz Titót érdemeiért a Szövet­ségi Képviselőház a szocialista köztársaságok és a szocialista autonóm tartományok képvise­lőházainak javaslatára megvá­laszthatja a köztársaság elnö­kévé. A fent említett kérdéseken kívül természetesen még egész sor kérdés megoldásra vár a vita során. Cikkemben csak né­hány legérdekesebb kérdésre és határozatra mutattam rá az­zal a szándékkal, hogy a már elindult közvita során felme­rült néhány problémát megvi­lágítsam. Egymillió jugoszláv dolgozik A becslések szerint körülbelül egymillió jugoszláv munkás dolgozik külföldön és ennek 35 százaléka nő, akik körülbelül 35—40 százalékkal kisebb fizetést kapnak mint férfi társaik — ál­lapította meg a Szocialista Szövetségi Szövetségi Választmányának Végrehajtó Bizottsága. Dolgozóink három okból ke­resnek elhelyezkedési lehetősé­get külföldön. Egyrészt mert itthon nem kaphatnak munkát, másrészt mert külföldön töb­bet kereshetnek mint itt, ezen kívül szakképesítést nyernek. Munkaerő vándorlással a jö­vőben is számolnunk kell, mi­vel, főleg falun, egyre több munkaerő szabadul fel. Csupán a Szerb Köztársaságban félmil­lióra becsülik a falusi munka­erőfölösleg számát. Mivel mind több polgárunk keres külföldön munkát, a Szocialista Szövetség ezentúl nagyobb figyelmet szentel a munkaerővándorlás problémái­nak, mint eddig. Elsősorban is elősegítik a külföldön élők szervezkedési lehetőségét oly­módon, hogy ennek határozot­tan jugoszláv jellege legyen, továbbá jobban tájékoztattják őket a jogaikról. Feltételezik u­­gyanis, hogy minden jugoszláv munkás évente átlag egyhavi keresetét elveszti azért, mert nem ismeri a munkaviszony­ból és társadalombiztosításból eredő jogait. Ezért a külügyi államtitkárság hamarosan meg­kétszerezi a követségi tisztvi­selők számát, hogy minden i­­dőben megfelelő útbaigazítást tudjanak adni hozzájuk for­duló honfitársainknak. A külföldön dolgozók megle­hetősen szétszóródva élnek, e­­gyedüli találkozási lehetősé­gük az átaluk alakított klub, de ide is alig 15 százalékuk jár el. Csupán Nyugat-Németor­szágban más a helyzet. Ugya­nis az ott dolgozó jugoszlávok­­nak mintegy 30 százléka tag­ja az ottani szakszervezetnek. Ez a munkásvédelem terén is igen jelentős számukra. A külföldön élőkkel foglal­koznak a katolikus papok is, akik közül hetvenet az itteni egyház küldött ki. Igen sok szervezett, politikai­lag elkötelezett munkásunk is van külföldön, közöttük sok kommunista is. De mivel szét­szórtan élnek, jelenlétük alig, vagy egyáltalán nem érezteti hatását környezetükre. Miután a felszólalók megvi­lágították a külföldi munka­­vállalás gazdasági, politikai, er­kölcsi és pszichológiai szem­pontjait, Beno Zupančič főtit­kár javasolta, hogy egy mun­kacsoport dolgozzon ki határo­zati javaslatot, amely azután politikai iránymutatóul szolgál­hat mind a társadalmi szerve­zeteknek, mind a munkások elhelyezésével foglalkozó intéze­teknek. Bővül a és a ljubljanai Litostroj A ljubljanai Litostroj és a franciaországi Renault autó­gyár együttműködése hamaro­san fejlettebb szakaszba lép: még néhány cég bevonásával gépkocsi áttétel-gyárat építe­nek Ljubljanában. Ez évente egymillió erőátviteli szerkeze­tet fog gyár­tani és 30 000 Re­nault személygépkocsit össze­szerelni. Ezenkívül tervbe vet­ték még néhány részleg építé­sét, valamint elárusító és javí­tószolgálat létesítését. A ljubljanai Litostroj után a koperi Tomos és a szarajevói Unis is bejelentette, hogy a jövőben egyre több külföldi gépkocsit fog összeszerelni. Az Unis idén 8000 NSU és 6000 Volkswagent állít össze beho­zatali alkatrészekből, a koperi Tomos pedig a Citroennel e­­gyütt még két gyárat épít, hogy már 1973-ban 18 000 jár­művet szerelhessen össze. VELJKO VLAHOVIČ A SZOCIALISTA FORRADALOMRÓL ÉS A NEMZETI KÉRDÉSRŐL Milyen változást hoznak államrendszerünkbe az A balkáni vitatkozási mód mögött kiváltságok iránti törekvés bújik meg Veljko Vlahovič a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja »A szocializmus és a nemzet« tár­gyú titográdi szemináriumon a szocialista forradalomról és a nemzeti kérdésről beszélt. Megál­lapította, hogy az új Jugoszlávia nem holmi külső erő vagy bármely nemzet játékának eredmé­nyeként jött létre, sem az uralkodó körök közti megegyezés eredményeként, hanem forradalmi harc útján a kapitalista és burzsoá fejlődési móddal való végleges szakítás útján. Magában a forradalmi harc­ban az ország minden népe és nemzetisége a saját felszabadí­tásáért harcolt, nemzeti hadse­reget hozott létre, nemzeti po­litikai vezetősége és politikai szervezete volt. Minden egyes nemzet saját forradalmi ha­tósági szervet és önálló politi­kai képviselő testületet hozott létre. Eszerint a forradalom i­­dején saját szuverenitásuk hor­dozóiként léptek föl és önként választották a közös életet, egy országban való együttélést. A nemzeti kérdéssel és a nemzetek közti viszonyokkal kapcsolatos vitában Vlahovič elengedhethetetlenül szükséges­nek tartja a demokratikussá­­got. Lenin már hatvan évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy kétféle­képpen lehet vitatkoz­ni a nemzeti kérdésről és a munkásság kérdéséről: skandi­náviai és balkáni módon. Ná­lunk sajnos még makacsul tart­ja magát a balkáni vitatkozási módszer, amely mögött gyak­ran kiváltságok vagy hegemó­nia iránti törekvés bújik meg. Pedig a szocialista Jugoszlávia számára a népek és nemzeti­ségek testvérisége és egysége sokkal fontosabb, minden bü­rokratikus gazdasági és egyéb kiváltságnál. A történelem már nemegyszer megmutatta, hogy a nemzeti szenvedélyeket köny­nyebb felszítani, mint lecsilla­pítani. A nemzeti érzésekkel és szenvedélyekkel való játék rop­pant veszélyes politikai és tár­sadalmi játék különösen, ha olyanok játszik, akik forradal­mároknak tartják magukat. Az ilyenek gyakran nem érzik a kor tényleges problémáit, meg­feledkeznek arról, hogy mit is őrölnek: buzát-e vagy kon­kolyt. 000000000000000000001000000000000 3 33333 3 3 33 333 33 333 3­351 Muravidék valamennyi polgárának, munkaszerveze­tének és intézményének május elseje, a munka ünnepe alkalmából legjobb kívánságait küldi szocialista társa­dalmunk továbbépítésére a KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET és munkaközös­sége, A SZSZ KÖZSÉGI VÁLASZTMÁNYA, A KSZ KÖZSÉGI VÁLASZTMÁNYA, A KÖZSÉGI SZAKSZERVEZETI TANÁCS, A HARCOS SZÖVETSÉG KÖZSÉGI BIZOTTSÁ­GA, AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET KÖZSÉGI VÁLASZT­MÁNYA, 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 0 3 3 000000000000000000001000000000000 valamint a község többi társadalmi és tömegszervezetei­nek vezetősége Muraszombat AZ ENSZ STATISZTIKAI ADATAI A jugoszlávok életkora alacsonyabb az európai átlagnál Jugoszláviában még jóformán be sem fejeződött a nép­­számlálás és az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakem­berei máris kiszámították, milyen ütemben fog gyarapodni Jugoszlávia népessége 1985-ig. Becslések szerint 1975-ben hazánknak 21,7 millió, 1985-ben 23,8 millió lakosa lesz. Másfél évtized múlva a szom­szédos országok közül tovább­ra is Olaszországnak lesz a leg­több lakosa: 59,9 millió, utána valószínűleg Románia követke­zik 23,2 millióval, Magyaror­szág 11 millióval, Görögország 9,2 millióval Bulgária 9,4 mil­lióval, Ausztria 8 millióval és Albánia 3,2 millióval. Az ENSZ statisztikusai sze­rint a jugoszlávok átlagos é­­letkor 1965 és 1970 között 65,2 év volt. 1975-ben 65,9, 1980-ban 66,7, 1985-ben pedig 67,4 év lesz. Tehát még mindig alacso­nyabb mint Európa többi orszá­gában. A becslés szerint a jö­vő évtized derekán dél-euró­paiak átlagos életkora 71,8 év lesz a nyugat-európaiaké 73,4, az észak-európaiaké 73,6, a ke­let-európaiaké 73,9 év lesz. Az ENSZ szakemberi arra a következtetésre jutottak, hogy a Földnek 1985-ben 4,9 milli­árd lakosa lesz. A század vé­gén pedig nem kevesebb, mint 6,5 milliárd. A nagyarányú sza­porulat mindenekelőtt a fejlő­désben levő országokban megy végbe. 1975-ben a világ fejlett országainak 1147 millió lakosa lesz, a fejlődőben levőknek pe­dig 2874 millió. Tíz évvel ké­sőbb a fejletteknek 1217 millió lakosuk lesz, a fejlődőben le­vőknek 3658 millió. Az ENSZ szakeberei szerint 2000-ben Kínának 1176 millió lakosa lesz, Indiának 1084 mil­lió, a Szovjetuniónak 329 mil­lió az Egyesült Államoknak 300 millió, Indonéziának 255 millió, Brazíliának 215 millió, Mexikónak 135 millió, Japán­nak 132 millió, Nigériának pe­dig 131 millió. Olvassuk és terjesszük a Népújságot! VÍZVEZETÉK GORNJA BISTRIČÁN Az elmúlt vasárnap, április 25-én, a népfelkelés 30. évfor­dulójának tiszteletére ünnep­séget rendeztek Gornja Bistri­­cán. Ez alkalommal adták át rendeltetésének a polgárok kö­zös összefogásával épült falusi vízvezetéket. A lendvai községben ez már ötödik falu, amelybe a polgá­rok hozzájárulásával vízvezeté­ket építettek. & © Hx © £ © ©-1x © £ © ■fr © & & 0 Xh © X}­©xf­©x[­© xh 0 x^ 0x!] Őszinte üdvözleteinket és jókívánságainkat küldjük Muravidék valamennyi dolgozójának és munkaszerve­zetének május elseje a munka ünnepe alkalmából. Az elkövetkező időszakban is sikerekben gazdag, jó munkát kíván a községi képviselőtestület és a község társadalmi-politikai tősége szervezeteinek veze-Lendva xj­©xj> © X­* © 0 Xj-Oxj-Oxj-0 *x­­Oxj-O x£ oxj­©xj-0xj­©x|* © ^©^©^©^©^©^©^©^•©☆©☆©☆©^©☆©☆©☆©í?r NÉPÚJSÁG

Next