Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-09-15 / 35. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVII. évfolyam 35. szám Murska Sobota, 1973. szeptember 15-én Ara 50 para Befejeződött az algíri csúcsértekezlet Belgrád polgárai hétfőn délben nagyszabású fogadtatást szerveztek Tito elnöknek és kísé­retének, akik Algírból érkeztek haza az el nem kötelezett országok negyedik és ezidáig legsike­rültebb csúcsértekezletéről. Tito elnök repülőgépe pon­tosan 12 óra 15 perckor eresz­kedett le a belgrádi repülőtér­re, ahol díszlövések fogadták a gépből kilépő Tito elnököt és a kíséretében lévő Edvard Kardeljt, Milos Minicet, La­zar Kolosevszkit, Jure Bilicet, Avgustin Pa­picot és Stana To­­masevicet. Tito elnököt megérkezése után elsőnek Mitja Ribicic, az államelnökség alelnöke köszön­tötte, fogadásán ezenkívül ott volt még Mijalko Todorovic, a szövetségi Képviselőház elnö­ke, Dzemal Bijedic szövetségi kormányelnök, Stane Dolanc a JKSZ Végrehajtó Irodája el­nökségének titkára, Nikola Ljubicic hadseregtábornok, szövetségi népvédelmi titkár, Dragosla­v Marikovic, a szerb képviselőház elnöke és mások. Tito elnök közvetlenül meg­érkezése után rövidebb nyilat­kozatot adott a jugoszláv köz­vélemény tájékoztatására az algíri csúcsértekezlettel kap­csolatban. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy igen ked­vező benyomásokkal és nagyon elégedetten érkezik haza a csúcsértekezletről. Az el nem kötelezettek negyedik konfe­renciája ugyanis világszerte nagy érdeklődést keltett, nagy visszhangra talált, s ez is az el nem kötelezett politika élet­képességét, indokoltságát és létjogosultságát igazolja — mondotta a többi között nyi­latkozatában Tito elnök. Ezután köztársasági elnö­künk és kísérete a főváros fe­lé vette útját, ahol az utcákon a repülőtértől a városig több mint százezer főnyi tömeg üd­vözölte. Tito elnök beszédét az algí­ri csúcsértekezleten, ezenkívül az értekezlettel kapcsolatos fontosabb mozzanatokról szó­ló beszámolót, sajnos, nem állt módunkban lapunk e heti számában közzétenni. Szerkesztőségünk nyolc ol­dalra tervezte lapunk e szá­mát, a gyakori és hosszan tar­tó áramszünetek miatt azon­ban a nyomdában késés állott be és ezért kénytelenek vol­tunk négy oldalra redukálni. Tito elnök beszédét és a csúcs­értekezletről szóló beszámolót ezért lapunk következő számá­ban közöljük. Amennyiben az áramkorlátozás nem fokozó­dik, lapunk jövő heti száma nyolc oldalon jelenik meg. Az egységes piac fogalma nemcsak az árucserét foglalja magába Állapították meg a szlovén gazdasági KAMARÁBAN Az egységes jugoszláv piacról és a társadalmi tervezés­ről tárgyaltak az elmúlt héten az alkotmányvita keretében a Szlovén Gazdasági Kamarában. Az összejövetel résztvevői a többi között leszögezték, hogy a monopóliumról szóló ren­delkezések túlságosan általánosak, és nincs eléggé pontosan meghatározva a monopólium és általában az egységes piac megbontása elleni társadalmi védekezés. A kompenzációval kapcso­latban elhangzott, hogy ezt az alkotmányos kategóriát a köz­társasági alkotmány valamivel részletesebben tárgyalja, mint a szövetségi. Feltették a kér­dést, miért irányozták elő a társadalmi-politikai közösségek számára nyújtandó kompenzá­ció lehetőségét. Az értekezleten ezenkívül rámutattak arra, sokszor túl­ságosan egyoldalúan értelmez­zük az egységes piac funkció­ját, illetve a kereskedelemre gondolunk, mellőzzük a többi fontos tényezőt, mint például a pénz és a társadalmi tőke, a technológiai, a munkaerő helyzetét, a tájékoztatást és ki­váltképpen a gazdasági rend­szer elemeinek együttes fej­lesztését. A piac dezintegrá­ciója a gazdasági és az önigaz­gatási struktúrák s végső fo­kon a munkásosztály dezinteg­rációjára vezet. Az alkotmánymódosítás első szakaszához viszonyított fon­tos ujjításokkal kapcsolatban leszögezték azt is, hogy a tár­sadalmi tervezés újból érvé­nyesül önigazgatási gazdasá­gunkban, mégpedig minden szinten, a társult munka alap­szervezeteitől a föderációig. Végérvényesen kiküszöböltük a társadalmi tervezéssel kap­csolatos kételyeket és szélső­séges nézeteket, s hangsúlyoz­zuk, hogy a célszerű tervezés a fejlett önigazgatás egyik fon­tos eleme. A tanterv tervezetének több kitételével nem értettek egyet a jelenlevők. Ellenezték pél­dául az úgynevezett A és B csoport bevezetését a kétnyel­vű iskolákon. Az A csoportba a szlovén a B csoportban pe­dig a magyar anyanyelvű ta­nulók tanulnának azzal a cél­lal, hogy mindketten minnél tökéletesebben sajátíthassák el anyanyelvüket — indokolta meg a javaslatot Novák elv­­társ. A jelenlevők egyöntetű véleménye szerint azonban a gyakorlatban az ilyen csopor­tosítás azt jelentené, hogy visz­szatérünk a szlovén és a ma­gyar iskolák rendszerére, er­ről pedig jól tudjuk, hogy nem váltak be. A magyar szülők óriási többsége ugyanis szlo­vén tagozatba íratná gyerme­két, mert csak a szlovén nyelv lehető legeredményesebb elsa­játítása mellett tanulhatnak tovább középiskolán. Így volt ez csaknem 15 évvel ezelőtt is, amikor a magyar tannyelvű iskolák jóformán elnéptelened­tek, és a magyar nemzetiség létének megőrzésére megala­kultak a kétnyelvű iskolák. A jelenlevők ezenkívül ki­fogásolták egy fakultatív, az­az nem kötelező magyar óra bevezetését a magyar diákok számára. Hangsúlyozták, hogy ezt az órát is kötelezővé kell tenni, hiszen a magyar gye­rekek anyanyelvüket úgyis csak az elemi iskolában tanul­hatják, középiskolai fokon már nem, tehát nem szabad őket megrövidíteni. A fakul­tatív óra bevezetése ugyanis az­zal a veszéllyel jár, hogy a diákok tehernek érzik majd és elhanyagolják. Az ülésen ezenkívül elhangzott a javas­lat, hogy a muraszombati kö­c­zépiskolákon — mindenekelőtt pedig a gimnáziumban — ala­kítsanak magyar nyelvszak­­kört be#tarffi!­?A kok°áH yá nyeleitővábbkééké® sére, illjtehtas­zakkör mggalaa­kitását/fgyéöjfgpt tabSzocialist­­ta Szövetség köztársasági jog-, 1.­sztmányának nemzetiségi bi­zottsága is hathatósan támo­­g­aja és szorgalmazza:-------------3 igen élénk (ftj sokoldalú a nemzetisé® bizottság ) mindenképpen arra u­­tal, hogy a megoldás nem lesz áaynevsgsr p lonelpllpv 19a1 kChí^íatnAi tSllügy:déá^j«Í©nfő esésben-1 aKösmzetiség a Ügye /ágés politika eredménye,, razé a no­ . sp 129STQnOrt3 Sp.tfpJJOJ litikae, amelynek alapjai al­­.s kotlá'ánya&bÉSt’I­Wí':'S­­ÍKSZca ,g pnfgílámjábálirlavaíAaft!ül§feR£ÍCI A tetybin­Ha a ‘kifogásolta­m.ezzas id A nat# helyet kapnának az p­orf ,f iMfWofilát • egy haladó szellemű politika­i állást törtíí kit é'^ezt'SérrimíSétjf351 - pen sem engedhetjük meg AÜsl js hangsúlyozták az értekezlet ha­­t­a­tározatai között. A kétnyelv^az iskolák tantervéről — a nem 2 zelfkégi'' ét-~ sí hartgióttt­'javaslatok 3 tsí'gíyéléin-'tS ül bevételé,vehhwitáin­gyalí V&kü m­égéb jal mH illetékes köztársasági fórumok, elfogadása előtt pedig még egyszer a nemzetiségi bizott­­ság is. A tervek s­zerint a két-i­­­yelvű iskolák új tanterve az el elkövetkező iskolaévben lép érvénybe. oAgussiaví A tantervi­­I, f I r r I r liqifUs^ |npdfr;ppl a nemzetiség megmaradásának erdekeben "f19S220 t9ls°2Í3ÍT9 ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET — CIPÉSZET! SZAKKÖZÉP­ISKOLA NYÍLIK TURNISCSÉN -------------------------------------------------- 3 áétségnén­ négála iz A héten, kedden a lendvai képviselő-testület megtartotta 40. értéke^l$j$^; ipríbek között megvitatták a társas munka szervezeteinek ügyvitelét 1973 januárjától júniusig; az adó­hivatal munkájáról készült beszámolót, ezenkívül több fontos szabályrenderzetet fogadtak el. P Termelési eredmények A karbamid-hiány miatt a lendvai INA-Naftában a vegyi részleg nem tudott termelni április, május és június folya­mán. Ezt a hiányt a nyári hó­napokban voltak kénytelen pótolni Nem tudták teljesíteni a formalin, a műragasztók és a lencapor termelésének tervét sem mivel a karbamid-hiány miatt később a megrendelések leszállítása és ezért a vásárlók lemondták rendeléseiket és kül­földről hozatták be a szüksé­ges anyagokat. A földgáz ki­termelése is még a­ tervezett mennyiség alatt áll. A havi terv szerint csak a nafta rész­lege, a finomító részleg vala­mint a speciális benzin terme­lésének részlege dolgozott. Hőerőmű épül Lendván? A szlovén gazdasági élet ro­hamos fejlődése egyre több energiát követel, ezért a lend­­vai olajfinomító átrendezése után (ha elkészül az országos kőolajvezeték lendvai elága­zása) amikor annak évi telje­sítménye már 2 millió tonna lesz, eljön az alkalmas időpont egy új hőerőmű kiépítésére. Lokációja az eddigi elgondo­lások szerint Lendva és Or­mosz közötti vonalon lenne. A tervezett hőerőmű teljesítmé­nye körülbelül 300 megawatt lenne. Az építés költségeihez hozzájárulna a maribori vil­lanygazdálkodási vállalat, va­lamint a Szlovén Gazdasági Kamara keretében működő e­­nergetikai bizottság. Ameny­­nyiben meg tudnak egyezni, körülbelül 1977-ig felépülne az új hőerőmű annak ellenére, hogy a szlovén erőmű­ terv sze­rint egy ilyen létesítmény épí­tése egészen 1980-ig nincs is előirányozva. Ma vita a gazdaság helyzetéről ÜLÉSEZETT A KÖZSÉGEK KÖZÖTTI NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG • MAGYAR NYELVŰ SZAKKÖR A MURASZOMBATI KÖZÉPISKOLÁKON? A héten hétfőn délután tartotta ülését Lendván a községek közötti nemzetiségi bizottság, hogy tárgyaljon a kétnyelvű iskolák új, készülő tantervének tervezetéről. A magyar nemzetiség­ szempontjából igen fontos dokumentumról az értekezleten Novák professzor tartott ismertetőt, az ülésen pedig részt vettek az összes mura­vidéki kétnyelvű iskolák képviselői is. fissusa az üzemük kibővítését. Meg­említette, hogy tavaly egész évben nem volt amijf j8$és delmük, mint az eZ’rrév éTS&t négy hónapjában.; i r Hiányolja, azonban a szakképzett ember, reket gyárukból. Erre aztrTa választ kapta Varga Sándor­tól, Lendva k^^^^littfest,­ hogy a hibát a gyár káderpo­litikájában keresse,­mert ha lennének, fifög], 1^11 töndijaznak, azok bizonyosan visszajöMnének néngygurba dol­­gozni.sgsgjíönle J­iba elsülöm Bizonyára ntós Mó!­iáméi vá» i ták,­ hogy! eo gazdaságcéll lévénl szó;; w ^vitában! részt vegyene­kn lői-ái^9ftn»^.n így történt,,, hangm, folytató-,, dott az' Lá'^lihg^omany^fíSi^ a képvTééíSi tes­tület ■■'hiürrlía kö^­­­zösségi tanácsának tagjain csak nagy ^■a^' sípahánum b gá siesélém A másik fontos napirendi, pon^^^lpviá^^lésíufet^ ng$8 ántásfyáS&k jéFéiSffsto vfeAV8 az‘3-'eddig'/végzett ‘ munk­áj a dói d­é&b^-kás^öbölli , álló- vfelad^ok­»,} ró-kM^y?m?tsst. %BA törvény, ezenkívül a földmű­vesek egészségügyi járuléka, öregségi nyugdíj-j­á­rule ka sze- 1 esebb a költü­ rmunké fot­ó: ábra dó hiTj-niÉtíhá' ;,is. ^ífühkájaka^fhég91 nehlá?P^JMiSértítés? fc3 kötí^fl, MäÄVtÄ&lMF a MFÄÄ2 M&W* -srí táji A .isgézisgii öl9S9v sd reÄtMgkÄ á.9'W“ beSlfeötf fÍl4Í03Í ki£MSfeÄIslMiai9?Wv ^vn^rn.xsvbpyl isLfdhp sp ^pifiov zeserol szóló szávályi rendele­­, . . .1911 tét is. Az értekezleten elmondták, hogy a turniacei PLanika rész­legéhez tartozó cipőgyárat ki­bővítik. Október közepén új cipészeti szakiskola is nyílik Turmniscén. Ezzel a cipőgyár eléri, hogy szakképzett embe­rek vezetik majd a gyárban a­ munkát. A másik felszólaló a Primat gyár képviselője volt, aki szó­vá tette, hogy fontosnak tartja Az új alkotmány új feladatok elé állítja a dolgozókat Mint jelentettük, falvainkban már több helyütt megtar­tották az alkotmányról szóló közvitát Szeptember nyolcadi­­kán Petesházán, Alsólakosban és Felsőlakosban tartottak alkotmány­vitát. Mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg az új köztársasági és szövetségi alkotmány iránt. Ezt bizo­nyítja az a tény is hogy a közgyűléseken nagy számú polgár vett részt. A polgárok a­ közvita fo­lyamán a legnagyobb érdek­lődést a helyi közösségek új­jászervezése iránt tanúsítot­ták. Az új delegátus rendszer nagyobb lehetőséget ad a he­lyi vonatkozású problémák megoldására, de ezzel nagyobb feladatok és felelősség elé ál­lítja a küldötteket. Többen fel­szólaltak annak érdekében, hogy a legtávolabb eső falvak­nak is biztosítani kell a jobb és gyorsabb gazdasági és egyéb kapcsolatot a központtal, mert csak ily módon kapcsolódhat­nak be a gyors ütemű fejlő­désbe. A polgárok érdeklődtek az új földtörvény egyes rész­letei iránt. Lapunk egyik elő­ző száma már részben beszá­molt az új földtörvény jelleg­zetességeiről, de valószínű, hogy ennek tolmácsolására még többször is szükség lesz. A falvakban a termelők az új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezték, hogy szilárdabb alapokra kell helyezni a me­zőgazdasági árpolitikát. A me­zőgazdasági termények meg­felelő értékelésével lehet csak biztosítani a földművelés kor­szerűsítési költségeit. A petesháziak határozatot hoztak a referendum kiírásá­ról, a helyi járulék bevezeté­sére az új falusi vízvezeték építésére. Az alsólakosiak a helyi közösségek új pénzelése mellett foglaltak állást. Ez érthető is, hisz az utóbbi évek­ben nagy anyagi gondokkal küzdöttek és mégis hozzálát­tak a faluotthon építéséhez. Nagy erőfeszítéseket tettek az uj faluotthon tető alá helye­zésekor. Szép összefogásról é¥n munkakészségről tettek tanaim­ságot. áriád A mezőgazdaság fejlesztése,­, a földműveseknek szánt hite­lek, a fejletlen vidékek fejlesz­tése és a nemzetiségi jogok felorn­tosítása voltak azok a körök, amelyek legtöbb köz­gyűlésen felmerültek. ‘ 10C­X3X91 Szombaton Pincén, hamaro­san pedig Dobrona­gy és a többi faluban is sor kerül az alkotmányvitára, j wntp­oSp

Next