Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-09-15 / 35. szám

HÉTRŐL Pompidou Kínába utazott Georges Pompidou francia köztársasági elnök a héten hét­főn egyhetes látogatásra Kí­nába utazott. Kedden érkezett Pekiingbe. Tárgyalt Mao Ce­­tung pártelnökkel, Csou En­­laj miniszterelnökkel és más tisztségviselőkkel. Az eddigi hírek szerint megvitatták az általános nemzetközi helyze­tet, az indokínai és az európai állapotokat és a francia-kínai kapcsolatokat. A megbeszélé­sek a program szerint összesen 12 óra hosszat tartanak majd. Pompidou az első nyugat­európai államfő, aki látoga­tást tesz Pekingbe, s az első nyugati vezető politikus, aki ott járt Nixon tavalyi törté­nelmi jelentőségű látogatása óta. A Kínai Népköztársaság fokozódó érdeklődést tanúsít a nyugat-európai helyzet ala­kulása iránt. Megfigyelők sze­rint a nyugat-európai közös­séget számottevő erőnek te­kinti, amely a két szuperha­talom között tartja az egyen­súlyt. Franciaország és Kirm az egyedüli két ország a világon, amely továbbra is végez lég­köri atomrobbantásokat, ezzel is bizonyítva, hogy önálló nuk­leáris politikát folytat. A megbeszélések minden bi­zonnyal a Kína és Nyugat- Európa egymás közötti keres­kedelmére összpontosulnak. Az árucsere forgalom még min­dig alacsony szintű, de a meg­beszélések után Franciaország — Japán és Kanada után — feltehetőleg a Kínai Népköz­­társaság harmadik számú ke­reskedelmi partnere lesz. Fe­lülvizsgálnak majd egy 2 mil­liárd frank értékű francia i­­pari tervet, amely többek kö­zött kőolajkutatásokat is elő­irányoz. Valószínű, hogy Pom­pidou megpróbálja majd rá­venni a kínaiakat, hogy vegye­nek több francia-brit kooperá­cióban készülő Concorde típu­sú szuperszonikus utasgépet. Kína eddig két ilyen gép vá­sárlására kötött szerződést. Pompidou a program szerint ellátogat Peking környékére és több kínai nagyvárosba­­is. Brandt társadalmi reformokra készül A nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt elnöksége telj­­es mértékben támogatja Brandt kancellár koalíciós kor­miányának munkaprogramját, amely a következő időszakban az ország társadalmi-politikai életének néhány fő problémá­jára helyezi a hangsúlyt. Brandt kormánya mindenek előtt az adórendszer megrefor­málására és a munkások jó­létének nevellésére összponto­sítja figyelmét. Az év végéig többek között törvényterveze­tet terjesztenek elő, amelynek értelmében a munkások válla­latukban részt vehetnek a vál­lalati ügyekről szóló határozás­ban. A Szociáldemokrata Párt el­nöksége ezenkívül jóváhagyta Brandt kancellár nyilatkozatát is, amelyben visszautasította a fiatal szocialisták közelmúlt­ban tett kijelentését a munká­sok sztrájkjogáról. Más hír szerint Georg Le­ber, a Szociáldemokrata Párt el­nökségi tagja, véderőminiszter cáfolta a hírt, hogy a közel­múltban lemondott véderőmi­niszteri tisztségéről. Zambia kezébe vette réziparát Zambia teljes mértékben el­lenőrzése alá vonta réziparát. Kauada elnök intézkedései ér­telmében a réziparban ezentúl kizárólag zambiaiak tölthetnek be vezető tisztséget. A két ha­talmas nyugati részvénytársa­ság amely még mindig birto­kolja a zambiai rézipar rész­vényeinek 49 százalékát, meg­vonták az eddigi kedvezménye­ket. Zambia 1969-ben átvette a két vállalattól a részvények 51 százalékát, ám a nyugati részvényesek az akkor kötött szerződés értelmében megtar­tották az ellenőrzést az igaz­gatás, a technológia és a réz­piac fölött. Ugyanakkor Zam­bia kötelezettséget vállalt, hogy az átvett részvények ér­tékét 8—12 év alatt fizeti ki. Kaunda elnök most bejelen­tette, hogy az állam haladék­talanul megfizeti minden tar­tozását. Az elnök már augusztus vé­gén bejelentette az új intézke­déseket. Mint mondta, az af­rikai országok gazdasága szá­mára létfontosságú döntéseket mindeddig nem a helyszínen, hanem a nyugati világ metro­polisaiban hozták. Zambia a harmadik rézkiter­melő ország a világon, s de­vizabevételének 90 százaléka rézexportból származik. 2 NÉPÚJSÁG r Összeültek az afrikai országok kereskedelmi miniszterei Kairói körökben úgy tudják, hogy október elején Dar el Salaamban kétnapos tanácsko­zást tartanak az afrikai orszá­gok kereskedelmi miniszterei. Az értekezlet összehívását az Afrikai Egyeségszervezet má­jusi ülésén irányozták elő. Az AESZ gazdasági alapokmánya felszólítja az afrikai országo­kat, hogy fejlesszék egymás közti kereskedelmi és gazda­sági kapcsolataikat, és hangol­ják egybe álláspontjaikat a külországokkal való tárgyalá­sokon. Fejlesztési prémiumot javasolnak egyes mezőgazdasági termékekért A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE A Szövetségi Végrehajtó Tanács — a tájékoztatásügyi tit­kárság közleménye szerint — dr. Jakov Sirotkovic elnökleté­vel megtartott múlt heti ülésén megvitatott számos időszerű gazdaságpolitikai, kül- és belpolitikai kérdést. A piaci helyzettel kapcsolat­ban megállapította­, hogy az ed­digi intézkedések ellenére is augusztus második felében rosszabbodott a piac hússal va­ló ellátottsága főleg a nagyobb városokban, és ezért több ja­vaslatot fogadott el a helyzet gyors és tartós rendezésére. Úgy döntött, hogy ismét ser­tés-, marha-, birka- és csirke­húst importálunk, összhangban a hazai piac szükségleteivel. Az SZVT e­zenkívül sürgő­sen javaslatot dolgoz ki a hús kiskereskedelmi árának egybe­hangolására köztársaságközi megállapodás alapján. A mezőgazdasági újraterme­lésre vonatkozó köztársaság- és tartományközi megállapo­dás alapján a SZVT javasol­ni fogja­­a Szövetségi Képvise­lőházna­k, hogy sürgősségi eljá­rással hozzon törvényt a fej­lesztési prémiumokról és a ki­fizetésükhöz szükséges eszkö­zök biztosításról. Ennek értel­mében a jövő év elejétől 1975 végéig a következő fejlesztési prémiumokat fizetnék ki: egy kiló búzára 0,10, egy kiló cu­korrépára 0,30, egy liter tejre pedig 0,25 dinárt. Az SZVT továbbá foglalko­zott még a devizagazdálkodási törvény kiegészítésével és el­fogadta­ a külföldi tömegtájé­koztatási eszközök terjesztésé­re vonatkozó törvényterveze­tet, valamint meghallgatta az olaszországi kolerajárványal kapcsolatban hazánkban tett óvintézkedésekről szóló jelen­tést. A Szakszervezeti Tanács sürgeti a lakásépítést Mint már jelentettük, nem­régiben a lendvai Szakszerve­zeti Tanács gyűlést tartott, hogy mielőbb megválasszák a vállalatok a szolidaritási la­kásalap BEFIZETŐK TANÁ­CSÁNAK tagjait. Mivel Lend­­va urbanisztikai terve még ma sem világos, nem tudják az illetékes szervek, hogy hol épülnek majd a munkáslaká­sok és hol folyik továbbra is m­agánépítkezés. A Szakszervezeti Tanács fel­szólította a vállalatokat,­­hogy e téren közöljék igényeiket és nyújtsák be l­akásépítési prog­ramjukat. A szervezési teen­dőket haladéktalanul meg kell gyorsítani, hogy a lakásépítés­re szánt eszközök ne heverje­nek kihasználatlanul a bank­ban, mert az építkezési költ­ségek napról napra növeked­nek. A BEFIZETŐK TANÁ­CSA szerint még az idén meg­kell kezdeni a lakásépítést, hogy a jövő év elején a közös pénzeszközökből 30—40 mun­káslakást adhassanak át a la­kóknak. A hídvégiek és a bánutaiak új transzformátort szeretnének A hídvégi és a bánutai helyi közösségek már tavaly kér­vényt adtak be a­­maribori E­­lektro Villanygazdálkodási vál­lalathoz az új transzformátor építésére. A falusiak azt az ajánlatot tették, hogy a beru­házások felét ők, felét pedig­­a DES a villanygazdálkodási vál­lalat muraszombati kirendelt­sége fedezze. Már egy év el­telt a kérvény beadása óta, de a hídvégiek még a mai napig sem kaptak választ. A meglé­vő villanyhálózat már annyira meg van terhelve, hogy he­lyenként csak 140 voltos a vil­la­nyáram feszültsége. Haladék­talanul szükség volna tehát az említett transzformátor építésé­re. A számítások szerint az új transzformátor építése 16 mil­lió régi dinárba kerülne és en­nek felét, vagyis 8 milliót a falusiak készek saját eszközeik­ből fedezni. ADALÉK AZ ALKOTMÁNY VITÁHOZ Az érdekközösségek Az önigazgatási érdekközösségek (szlovénul: samoupravne interesne skupnosti) az alkotmány­rendszer részei, a társadalmi, illetve társadalmi- gazdasági berendezés tartozékai, önigazgatási szempontból lényeges elemei az önigazgatási rendszernek, mert fontos társadalmi feladatot lát­nak el: a dolgozóknak egészségügyi, tudományos, kulturális, oktatásügyi stb. szükségleteit elégítik ki. Az önigazgatási érdekközös­ségeket a közszolgálatokat i­­génylő dolgozók hozzák létre a megfelelő szo­­gálta­tásokat nyújtó társult dolgozókkal e­­gyütt, s az ön­igazgatási érdek­­közösségek útján szabad mun­kacsere alakul ki azok között, akik a szolgáltatásokat igény­lik és azok között, akik nyújt­ják. A közösség keretében a két fél egyenjogúan és meg­egyezés szerint dönt­­a szük­ségletek méretéről és kielégí­tésének módjáról, megszabja az érdekközösség fejlesztésé­nek politikáját, társítással e­­legendő anyagi eszközt teremt elő a tevékenység fejlesztésére és meghatározza a közös érde­keket. Az önigazgatási érde­kközös­ségek az egyenjogúság elve a­­lapján önigazgatási egyezmény­nyel hozhatók létre. Alapítói­nak, kölcsönös viszonyát, jo­gait, kötelességét és felelőssé­gét szintén az önigazgatási e­­gyezmény, továbbá az érdek­­közösség szabályzata, vagy pe­dig szerződés szabályozza az erre vonatkozó törvénnyel összhangban. Az önigazgatási érdekközös­ségek megalapításának másik módja a törvénnyel való elő­irányzás. Törvénnyel ugyanis kötelezővé tehető az ilyen kö­zösségek létrehozása, ezenkí­vül a törvény megszabhatja a szervezeti felépítésüket, az ér­dekelt területek dolgozóinak egymás közti viszonyát, az ér­dekközösségek pénzeléséhez szükséges járulék fizetésének kötelező voltát. Hasonlókép­pen törvénnyel előírható az ér­dekközösség megalakítására vonatkozó eljárás, valamint az, hogy a társadalmi tevékenysé­gek milyen területén alapít­ható érdekközösség, az érdekel­tek milyen módon fizetik a já­rulékot, és meddig tart a járu­lékfizetési kötelezettség. Ha­sonlóképpen a községi képvi­selő-testület is megszabhatja, milyen közös szükségletek kie­légítésére hozható létre érdek­­közösség. Az érdeközösségeken belüli önigazgatás megvalósítását az érdeközösségek megalapításá­ról szóló önigazgatási egyez­mény szabályozza, teljes tisz­teletben tartva azokat az el­veket, amelyek elengedhetet­lenül szükségesek ahhoz, hogy az érdekközösségeknek megle­gyen az önigazgatási jellege, tagjai teljes egészében élhesse­nek önigazgatási jogaikkal. Az érdekkközösség megala­pításáról szóló önigazgatási e­­gyezmény és a közösség statu­tum­a szabályozza a tagok kö­zös érdekű ügyeit, az ezekről való döntés módját, a közösség közgyűlésének és más igazga­tási szerveinek hatáskörét, megbízatását és felelősségét, valamint a tagság közös érde­kében álló többi kérdést. Az érdekközösség közgyűlé­sét és egyéb igazgatási szer­veit az érdekközösség tagjai, a dolgozók, a társult munka szer­vezetei, és egyéb önigazgatási szervezetek és közösségek kül­döttei alkotják. A küldöttek közvetlenül vagy pedig az ér­dekközösség alapközösségei vagy egységei által választha­tók. A küldöttek jogait, köte­lességeit és felelősségét az ér­dekközösség állapításáról szó­ló, a küldöttrendszer alkot­mányban megállapított alapel­veivel összhangban álló önigaz­gatási egyezmény határozza meg. Az érdekközösség igazgatási szervei és maguk ,a küldöttek közvetlenül a közösség tagjai­nak tartoznak felelősséggel. Munkájukat — szintén az ön­­igazgatási egyezményben meg­állapított módon — a közösség tagjai ellenőrzik. Az érdekkö­zösségekben való önigazgatás megköveteli a közösség tagjai­nak rendszeres tájékoztatását. Díszvezeték Kútban VASÁRNAP ÁTADJÁK RENDELTETÉSÉNEK A helyi közösségek évről­­évre több önkéntes akciót, munkát vállalnak magukra és ennek eredményeként több fa­luban helyi járulékot gyűjtöt­tek össze falusi vízvezeték épí­tésére. Az elmúlt években Kap­cán, Dobronakon és más fal­vakban építették meg a vízve­­zetékhálózatot. Az idén Kút­­ban került sor erre. Vasárnap ugyanis ünnepélyes keretek kö­zött átadják rendeltetésének az új falusi vízvezetéket. Két azoknak a falvaknak az egyi­ke, amelyik fekvésénél fogva legközelebb áll a Mura folyó­hoz. Az áradások és árvizek idején sok probléma van az ivóvízzel. Tehát egészségügyi szempontból is óriási szükség volt a megfelelő ivóvízre. A vízvezeték építésének költ­ségeit a helyi járulékból fe­dezték, ezenkívül önkéntes munkával is részt vettek az építésben. Úgy értesültünk, hogy ezút­tal alkalmi ünnepélyt rendez­nek Kótban, amelyben közre­működik a lendvai elemi is­kola egyik tánccsoportja. Jö­vő számunkban bővebben be­számolunk olvasóinknak a kö­zi vízvezeték átadásáról. jog Mennyi út kellene még? Muravidék útjain egyre nö­vekszik az aszfaltkigyó, egy­szer Dobrának, másszor Hodos felé terebélyesedik. Aztán el­indul Csente, majd Radamos felé, bekukucskál egyik-másik félreeső falucskába is. Meg sem lehet mondani, hogy meny­nyire örül a­ lakosság az asz­faltnak, másrészt viszont ki tudná megmondani, hogy hány faluban várják az aszfaltkígyó érkezését? Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a lendvai meg a mura­­szombati községben az utóbbi években sok utat korszerűsí­tettek, de persze, közel sem annyit, amennyit az emberek szeretnének. Jól tudják min­den faluban, hogy az aszfalt nemcsak az örökös portól meg a sártól való megszabadulást jelenti, hanem közelebb hozza a helységet a község központ­jához, az ipari üzemekhez, jobb autóbusz és egyéb össze­köttetést teremt az utazó diá­koknak, munkásoknak. Az aszfalt ezenkívül nagyot változtat a falvak arculatán is. Nézzük meg csak Dobrona­­kotts, mennyire megváltozott a falunak a fő út mentén lévő része, miután elkészült az asz­falt! Az ablakok tiszták, nyu­godtan nyitva lehet hagyni őket, nem kell tartani a por­tól, emellett a kertekben a vi­rágok, meg az útmenti fák mi­lyen üdén zöldelnek! Arról meg talán nem is kell külön beszélnünk, hogy mennyire »örülnek« a sima aszfaltnak a járművek, az egyszerű paraszt szekértől egészen az autóig. Hi­szen mindenki jól tudja, meny­nyit szenvedett a bicikli, a mo­ped meg az autó ,a gödrös ma­­kadámon. Az aszfalt megérke­zésével mindezek a problémák megszűntek. De mikor szűn­nek meg ottan, ahol még nem tudni biztosan, hogy mikor ér­kezik meg az aszfalt? Mert a korszerű útra nem­csak Dobronakon vártak. Ép­pen úgy várnak rá Völgyifa­luban, meg Pincén, és monda­ni sem kell, hogy egyaránt örülnének az aszfaltnak Pár­tosfalván vagy Domonkosfán is. Annyi bizonyos, hogy majd oda is elér az aszfalt. Ha nem kettő, hát három, vagy négy év múlva. Vagy még több év múlva. Mert ugyebár, egyszer­re nem lehet minden utat rend­beszedni. Nem lehet úgy gaz­dálkodni, hogy mondjuk, há­rom vagy négy évig egymás­után másra semmire sem köl­tünk pénzt, mint aszfaltra. El­sősorban pedig azokat az uta­kat kell rendbehozni, amelye­ken nagyobb a közlekedés. Mégis, ,az aszfaltozás állan­dóan halad. Most Radamos fe­lé indul, jövőre talán már Völgyifal­u felé. Aztán hama­rosan aszfaltot kapnak egyes falusi utak is. Aszfalt lesz nem­sokára Dobronak összes fon­tosabb útján, aszfalt lesz ha­marosan Völgyifa­luban is. És lassanként a többi fal­vakban is. rös

Next