Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-10-19 / 40. szám
A világ még mindig nem tudja, mit művel a junta Chiléban Csendes, de kemény arccal válaszolhatott Juarez Ferras de Maya huszonöt éves brazíliai földrajztanár több mint fél órán át az újságírók kérdéseire. — A világnak fogalma sincs róla, mit művel a fasiszta katonai junta Chilében. Mi az önök segítségét kérjük ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezte vagy az emberi jogok bizottsága egy tekintélyes személyiségekből álló küldöttséget menesszen Chilébe, hogy a helyszínen tapasztalhassa a gonosztetteket, a külföldiek elleni hajszát, az emberirtást — mondta. — Nyilvánvaló, hogy valamennyi üldözött chilei és a 12 000 külföldi nem találhat menedéket a követségeken. — Egy razzia alkalmával fogtak el az utcán. A kijárási tilalom még nem kezdődött el, de a rendőrőrsök már megjelentek, és katonai tehergépkocsikra tuszkoltak , mindenkit: asszonyokat, gyermekeket, öregeket — chileieket és néhány külföldit is. Egy öregember tiltakozott, hogy még nem kezdődött el a kijárási tilalom. A rendőrök abban a pillanatban szitává lőtték — Chilében az én órám mutatja a pontos időt — mondta az őrs vezetője, és belerúgott az öreg holttestébe. A külföldiek üldözése azonban az új rendszer embertelenségének csak egyik megnyilvánulása. A brutális erőszaknak mindenki ki van téve. Ghilében nemcsak azok gyanúsak, akik együttműködtek a népi egység kormányával, hanem mindenki, akinek kérges a tányéré — főleg, ha fiatal. Egyazon napon és egyazon helyen az államcsíny végrehajtói megöltek hatszáz diákot. Ez a szörnyű gaztett szeptember 13-án, két nappal az államcsíny után történt. Santiago egyik külvárosa szamunkásképző iskolájának tanulói az iskolaudvarba gyülekeztek. A tanításra jöttek. A katonaság harckocsikkal bekerítette az iskolát, és a bejáratok elé géppuskát állított. Azután megkezdődött a mészárlás. Félórás eszeveszett lövöldözés után a katonák viszszavonultak, de az iskola fölött helikopterek jelentek meg, s az épületet földig rombolták. Hatszáz tanuló életét oltották ki. Arab offenzíva a sínai és goláni fronton A villámháború meghiúsulása Izrael veresége — hangsúlyozzák az arab megfigyelők — Tel Aviv mind többet ismer be az arab sikerekből, ugyanakkor szigorú cenzúrával próbálja fenntartani a lakosság harci kedvét — Légiriadó Kairóban — A szíriai csapatok körülzárták Kuneitrát — A nyugati országok felé is összehangolják az arab álláspontot — Szaud-Arábia belépett a háborúba. Hétfőn reggel Kairóban a szirénák két ízben is megszólaltak, és az egész légvédelmet készültségi állapotba helyezték. Izraeli repülőgépek azonban nem jelentek meg a város fölött. A jelekből ítélve az egyiptomi hadsereg sikeres sinai hadműveletei miatt az izraeli parancsnokság kezdi elveszíteni idegeit. A kairói katonai parancsnokság közleménye szerint a vasárnap reggel indított nagyszabású offenzíva során a sinaifélszigeten 44 izraeli repülőgépet lelőttek. 150 izraeli páncélkocsit és nagyszámú megerősített hadállást elpusztítottak. Az Al Ahram hangsúlyozta, hogy immár tíz napja az arabok kezében van a kezdeményezés. Az újság megállapítja, hogy Izrael hosszan tartó, kimerítő háborúba kényszerült, s emiatt máris vereséget szenvedett. Az algériai tudósítók továbbra is kedvezőnek minősítik a fronthelyzetet. A szírai fronton az izraeli csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek, offenzívájuk nem sikerült, úgyhogy a szíriai egységek ismét kezükben tartják a kezdeményezést. Az utóbbi két nap alatt az arab államfők több tanácskozást tartottak, hogy meghatározzák az izraeli agresszió elleni közös stratégiát, egyszersmind pedig az Izraelt támogató nyugati országokkal szembeni közös álláspontot is. Több arab fővárosból már erélyes tiltakozó jegyzékeket intéztek az USA-hoz, amiért meg akarja szilárdítani Izrael fronthelyzetét. A thaiföldi diákok folytatják a harcot AZ ÚJ KORMÁNY PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT ÉS ÚJ ALKOTMÁNY ÍGÉR, DE AZ EGYETEMISTÁK NEM HISZIK, HOGY A KATONAI KORMÁNY MEGBUKTATÁSA UTÁN HELYREÁLL A DEMOKRÁCIA AZ ORSZÁGBAN Thammasakdi thaiföldi miniszterelnök megígérte, hogy rövidesen kiírják a parlamenti választásokat és fél éven belül meghozzák az ország új alkotmányát. Noha a katonai kormány lemondott, a thaiföldi egyetemisták ezrei még mindig megszállva tartják a főváros utcáit. Nem bíznak benne, hogy a véres víkend után helyreáll a demokrácia az országban. A tüntető diákok folytatják a csatát a hadsereg páncélos alakulataival. A thaiföldi lapok becslése szerint a kétnapos véres zavargásokban legalább négyszáz ember vesztette életét. A kormány erélyes intézkedésekkel fenyegetőzik, de eddig még nem sikerült lecsillapítani a kedélyeket. Az elégedetlenkedők megnyugtatása végett Ikittikacsom eddig miniszterelnök és helyettese elhagyta az országot. A hivatalos közlemény szerint az »ország békéje« érdekében távoztak. NÉPÚJSÁG Az ember felszabadításának eszméje valóra válik társadalmunkban TITO ELNÖK LELEPLEZTE MATIJA GUBEC ÉS A HORVÁT PARASZTFELKELÉS EMLÉKMŰVÉT Az 1573. évi horvát-szlovén parasztfelkelés, alkalmából a horvátországi Donja Stubicán leleplezték Matija Gubec legendás parasztvezér lenyűgöző emlékművét. A nagyszabású népgyűlést Juraj Kakolic, a Donja Stubica-i községi képviselő-testület elnöke nyitotta meg, és megelégedésének adott kifejezést, hogy a vendégek között üdvözölheti Josip Broz Tito köztársasági elnököt, az ünnepség védnökét, és feleségét, Jovanka Brozot. Tito elnök és felesége fél 11 óra tájba érkezett az ünnepség színhelyére. Vele együtt volt Stane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának elnöke, Mijalko Todorovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke, Dzemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, dr. Vladimir Bakaric, a JKSZ Elnökségének tagja, Jakov Blazevic, a Horvát Szábor elnöke, Milka Planinc, a Horvát KSZ KB elnöke, dr. Ivo Perisin, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke, Josip Vrhovec, a Horvát KSZ KB titkára és sok közéleti személyiség. Elnökünket az egybegyűltek lelkesen köszöntötték, míg az ünnepség színhelyére sietett. A helyszínen várta már Edvard Kardelj, a Föderáció Tanácsának tagja, Sergej Kraigher, a Szlovén Képviselőház elnöke, Franc Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke és mások. A jugoszláv és horvát himnusz eljátszása után a Donja Stubica-i községi képviselő testület elnöke megnyitotta az ünnepséget, majd pedig átadta a szót Jakov Blazevicnak. Ezután a Donja Stubica-i elnök megkérte Tito köztársasági elnökök, hogy vegye áta szót és leplezze le az emlékművet. Tito elnök az egybegyűltek előtt beszélt azokról az eszmékről, amelyekért Matija Gubec hősi halált halt, s amelyért életét áldozta népünk sok sok fia, a parasztok és általában az ember felszabadításának eszméje immár három évtizede valóra válik szocialista társadalmunkban. Október 17. a muraszombati község ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) mi politikai életünkben. Milyen volt a helyi közösségek munkája ebben az évben, hogyan tettek eleget küldetésüknek? — A helyi közösségek fontos tényezők falvaink fejlődésében. Ezeka szervezetek nagy erőfeszítésekkel, közös erővel és helyi járulékok megszavazásával irigylésre méltó eredményeket érnek el. Majdnem minden faluban megépítették a vízvezetékeket és a jövőben csak ritka faluban nem lesznek az utak aszfaltozva. A muraszombati községi Képviselő-testület segítségével több komunális objektumot építünk. Aszfaltozták már a helyi közösség és a képviselő-testület hozzájárulásával a Beltinci — Lipa, Izakovci — Beltinci és a Prodanovci útszakaszokat a Izakovci utcákat; helyi járulék megszavazásával és a községi szervek hozzájárulásával készült el a beltinci vízvezeték, a muraszombati kanális szabályozása és a vízvezeték kibővítése. De ezzel a helyi közösségek munkája még messziről sincs befejezve és a jövőben is nagy dolgok megvalósítására készülnek. Az elmondottakból is látható, hogy szép eredményeket értünk el, de gondolnunk is kell a jövőre. Milyen feladatok várnak ránk a jövőben és hogyan befolyásolhatják az elért eredmények a mi egész gazdasági rendszerünket? A jövőben gazdasági szerveinknek még nagyobb gondot kell fordítani a tevékenység folytatásához szükséges vagyon szaporítására, a megfelelő ösztöndíjazási és káderkérdésre mert csak ezen tényezők által lehet a jövőben jobb eredményeket elérni. Az idei községi ünnep alkalmából elmondhatjuk, hogy kielégítő gazdasági eredményeket értünk el, gazdaságunk fejlődött, az elért eredmények és a jövőben teljesítendő feladatok, célok megmutatják, hogy az elmaradt agrár-muravidés a fejlődés útján halad és a jövőben még sok-sok feladat megvalósítása vár ránk. I. B. Kedvezett az idő a hagyományos »Teréz-napi« vásárnak Muraszombat látképe az új piactérrel. (fotó: Klar) A nemzetiségek az új alkotmányokban Autonómia vagy önigazgatás? — Az Olasz Unió hagyja jóvá az olasz nemzetiség autonóm közösségének dokumentumait — Horvátország és Szlovénia köztársasági alkotmányában egybe kell hangolni a nemzetiségek szervezeteinek státusát. Néhány nappal ezelőtt ülést tartott a Horvát KSZ KB társadalmi-politikai rendszeres nemzetek közötti viszonyügyi bizottsága. Ezt megelőzően összeült a Központi Bizottság kibővített összetételű végrehajtó bizottsága is, s a köztársaság tisztviselőinek részvételével ugyancsak a nemzetek közötti viszonyokról tárgyalt, és kialakította erre vonatkozó álláspontját. A fent említett bizottság ülésének témája a következő volt: a nemzetiségek helyzetének szabályozásai a JSZSZK és a Horvát SZK alkotmánytervezeteiben és a községi statútumokban. A kérdés kereteinek meghatározása céljából, jóllehet a problémák nem mérhetők fel csupán számadatokkal, mégis megemlítjük, hogy Horvátországban ma körülbelül 100 000 különféle nemzetiségű lakos él. Legtöbb közülük a magyar, 35 485, továbbá a cseh, 19 000 és az olasz, 17 600. Őket követik szlovákok, ruszinok, ukránok stb. A nemzetiségek jogait, amelyek alkotmányrendszerünk alkotóelemei közé tartoznak, s amelyeket az alkotmány szavatol, nem lehet egykönnyen érvényesíteni, mert ezek a nemzetiségek autochton népcsoportonként a köztársaságban 34 község területén élnek. A kisszámú népcsoportok tehát meglehetősen nagy területen laknak, számuk különböző, és különféle a lakott területek sűrűsége is. Emiatt nehéz olyan egységes képletet találni,mely minden adott környezetben megfelel a helyzetnek. Az elmondottak miatt a Horvát KSZ KB említett bizottságának ülésén Marinko Gruic elnök valószínűleg azért mutatott rá nyomatékkal a Horvát KSZ VI. értekezlete határozatainak arra a részére, amely leszögezi, hogy tovább hatékony tevékenységre van szükség abból a célból, hogy a nemzetiségek alkotmány által szavatolt egyenjogúsága azokban a községekben érvényesüljön, amelyekben élnek. A nehézségek ellenére, amelyek csak résziben és látszólag tűnhetnek technikai természetűeknek, Marinko Gruié hangsúlyozta, hogy mivel ilyen fontos jogokról van szó, nem létezhetnek akkora akadályok, hogy ne lehessem őket leküzdeni. Jogosan állítjuk, hogy a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága nemcsak például a horvát és a szerb nemzet helyzetében és viszonyában tükröződik vissza, hanem abban is, hogy milyen a nemzetiségek tényeleges helyzete, és tagjai hogyan érzik magukat. Az elnök a továbbiakban rámutatott, hogy a JKP és a JKSZ állandóan nagy figyelmet szentelt e kérdésnek, s ez igazolódott 1937., 1941., 1948 sorsdöntő pillanataiban, az alkotmány függelékek meghozatalában, s ennek az állandó gondoskodásnak nemzetközi jelentősége van, s nemcsak azért, hogy egyes olyan országok vesznek bennünket körül, amelyeknek nemzetei nálunk, a Jugoszláviában nemzetiségként élnek. A jugoszláv kommunisták elvi álláspontjának alátámasztására Gruic emlékeztetett arra, hogy hazánk rendkívül bonyolult feltételek között, akkor, amikor egyes államokban kétségbe vonták nemzeti kisebbségeink alapvető jogait, illetve sértő és hátrányos megkülönböztetésben részesítették őket, mi következetesen tiszteletben tartjuk és érvényesítjük a Jugoszláviában élő nemzetiségek jogait. E kérdésekben tehát sohasem alkalmaztuk a reciprocitás elvét, mert minden nemzetiségünk tagjai elsősorban a JSZSZK polgárai, tehát hazánk összes más nemzeteivel és nemzetiségeivel együtt e gyenjogú polgárok. (Folytatjuk)