Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-10-19 / 40. szám

A világ még mindig nem tudja, mit mű­vel a junta Chiléban Csendes, de kemény arccal válaszolhatott Juarez Ferras de Maya huszonöt éves brazí­liai földrajztanár több mint fél órán át az újságírók kérdései­re. — A világnak fogalma sincs róla, mit művel a fasiszta ka­tonai junta Chilében. Mi az önök segítségét kérjük ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezte vagy az emberi jo­gok bizottsága egy tekintélyes személyiségekből álló küldött­séget menesszen Chilébe, hogy a helyszínen tapasztalhassa a gonosztetteket, a külföldiek el­leni hajszát, az emberirtást — mondta. — Nyilvánvaló, hogy vala­mennyi üldözött chilei és a 12 000 külföldi nem találhat menedéket a követségeken. — Egy razzia alkalmával fog­tak el az utcán. A kijárási ti­lalom még nem kezdődött el, de a rendőrőrsök már megje­lentek, és katonai tehergépko­csikra tuszkoltak , mindenkit: asszonyokat, gyermekeket, öre­geket — chileieket és néhány külföldit is. Egy öregember tiltakozott, hogy még nem kez­dődött el a kijárási tilalom. A rendőrök abban a pillanatban szitává lőtték — Chilében az én órám mutatja a pontos i­­dőt — mondta az őrs vezetője, és belerúgott az öreg holttesté­be. A külföldiek üldözése azon­ban az új rendszer embertelen­ségének csak egyik megnyil­vánulása. A brutális erőszak­nak mindenki ki van téve. Ghi­lében nemcsak azok gyanúsak, akik együttműködtek a népi egység kormányával, hanem mindenki, akinek kérges a tá­nyéré — főleg, ha fiatal. Egyazon napon és egyazon helyen az államcsíny végrehaj­tói megöltek hatszáz diákot. Ez a szörnyű gaztett szeptember 13-án, két nappal az államcsíny után történt. Santiago egyik külvárosa szamunkásképző is­kolájának tanulói az iskolaud­varba gyülekeztek. A tanításra jöttek. A katonaság harckocsik­kal bekerítette az iskolát, és a bejáratok elé géppuskát ál­lított. Azután megkezdődött a mészárlás. Félórás eszeveszett lövöldözés után a katonák visz­szavonultak, de az iskola fö­lött helikopterek jelentek meg, s az épületet földig rombolták. Hatszáz tanuló életét oltották ki. Arab offenzíva a sínai és goláni fronton A villámháború meghiúsulá­sa Izrael veresége — hangsú­lyozzák az arab megfigyelők — Tel Aviv mind többet ismer be az arab sikerekből, ugya­nakkor szigorú cenzúrával pró­bálja fenntartani a lakosság harci kedvét — Légiriadó Kai­róban — A szíriai csapatok kö­rülzárták Kuneitrát — A nyu­gati országok felé is összehan­golják az arab álláspontot — Szaud-Arábia belépett a há­borúba. Hétfőn reggel Kairóban a szi­rénák két ízben is megszólal­tak, és az egész légvédelmet készültségi állapotba helyez­ték. Izraeli repülőgépek azon­ban nem jelentek meg a vá­ros fölött. A jelekből ítélve az egyipto­mi hadsereg sikeres sinai had­műveletei miatt az izraeli pa­rancsnokság kezdi elveszíteni idegeit. A kairói katonai parancsnok­ság közleménye szerint a va­sárnap reggel indított nagysza­bású offenzíva során a sinai­­félszigeten 44 izraeli repülőgé­pet lelőttek. 150 izraeli páncél­kocsit és nagyszámú megerő­sített hadállást elpusztítottak. Az Al Ahram hangsúlyozta­, hogy immár tíz napja az ara­bok kezében van a kezdemé­nyezés. Az újság megállapítja, hogy Izrael hosszan tartó, ki­merítő háborúba kényszerült, s emiatt máris vereséget szen­vedett. Az algériai tudósítók tovább­ra is kedvezőnek minősítik a fronthelyzetet. A szírai fron­ton az izraeli csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek, of­­fenzívájuk nem sikerült, úgy­hogy a szíriai egységek ismét kezükben tartják a kezdemé­nyezést. Az utóbbi két nap alatt az arab államfők több tanácsko­zást tartottak, hogy meghatá­rozzák az izraeli agresszió el­leni közös stratégiát, egyszers­mind pedig az Izraelt támoga­tó nyugati országokkal szem­beni közös álláspontot is. Több arab fővárosból már erélyes til­takozó jegyzékeket intéztek az USA-hoz, amiért meg akarja szilárdítani Izrael fronthelyze­tét. A thaiföldi diákok folytatják a harcot AZ ÚJ KORMÁNY PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT ÉS ÚJ ALKOTMÁNY ÍGÉR, DE AZ EGYETEMISTÁK NEM HISZIK, HOGY A KATONAI KORMÁNY MEGBUKTATÁ­SA UTÁN HELYREÁLL A DEMOKRÁCIA AZ ORSZÁGBAN Thammasakdi thaiföldi mi­niszterelnök megígérte, hogy rövidesen kiírják a parlamen­ti választásokat és fél éven­ be­lül meghozzák az ország új al­kotmányát. Noha a katonai kormány le­mondott, a thaiföldi egyetemis­ták ezrei még mindig megszáll­va tartják a főváros utcáit. Nem bíznak benne, hogy a vé­res víkend után helyreáll a de­mokrácia az országban. A tüntető diákok folytatják a csatát a hadsereg páncélos alakulataival. A thaiföldi la­pok becslése szerint a kétna­pos véres zavargásokban lega­lább négyszáz ember vesztette életét. A kormány erélyes in­tézkedésekkel fenyegetőzik, de eddig még nem sikerült lecsil­lapítani a kedélyeket. Az elége­detlenkedők megnyugtatása vé­gett Ikittikacsom eddig minisz­terelnök és helyettese el­hagyta az országot. A hivata­los közlemény szerint az »or­szág békéje« érdekében távoz­tak. NÉPÚJSÁG Az ember felszabadításának eszméje valóra válik társadalmunkban TITO ELNÖK LELEPLEZTE MATIJA GUBEC ÉS A HORVÁT PARASZTFELKELÉS EMLÉKMŰVÉT Az 1573. évi horvát-szlovén parasztfelkelés, alkalmából a horvátországi Donja Stubicán leleplezték Matija Gubec le­gendás parasztvezér lenyűgöző emlékművét. A nagyszabású népgyűlést Ju­raj Kakolic, a Donja Stubica-i községi képvi­selő-testület elnöke nyitotta meg, és megelégedésének adott kifejezést, hog­y a vendégek között üdvözölheti Josip Broz Tito köztársasági elnököt, az ünnepség védnökét, és feleségét, Jo­­vanka Brozot. Tito elnök és felesége fél 11 óra tájba érkezett az ünnep­ség színhelyére. Vele együtt volt Stane Dolanc, a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Irodájá­nak elnöke, Mijalko Todoro­vic, a Szövetségi Képviselőház elnöke, Dzem­al Bijedic, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács el­nöke, dr. Vladimir Bakaric, a JKSZ Elnökségének tagja, Ja­­kov Blazevic, a Horvát Szábor elnöke, Milka Planinc, a Hor­vát KSZ KB elnöke, dr. Ivo Perisin, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke, Josip Vrhovec, a Horvát KSZ KB titkára és sok közéleti személyiség. Elnökünket az egybegyűltek lelkesen köszöntötték, míg az ünnepség színhelyére sietett. A helyszínen várta már Edvard Kardelj, a Föderáció Tanácsá­nak tagja, Sergej Kraigher, a Szlovén Képviselőház elnöke, Franc Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke és mások. A jugoszláv és horvát him­nusz eljátszása után a Donja Stubica-i községi képviselő tes­tület elnöke megnyitotta az ünnepséget, majd pedig átadta a szót Jakov Blazevicnak. Ezu­tán a Donja Stubica-i elnök megkérte Tito köztársasági el­nökök, hogy vegye át­­a szót és leplezze le az emlékművet. Tito elnök az egybegyűltek e­­lőtt beszélt azokról az eszmék­ről, amelyekért Matija Gubec hősi halált halt, s amelyért é­­letét áldozta népünk sok sok fia, a parasztok és általában az ember felszabadításának eszméje immár három évtize­de valóra válik szocialista tár­sadalmunkban. Október 17. a muraszombati község ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) mi­ politikai életünkben. Mi­lyen volt a helyi közösségek munkája ebben az évben, ho­gyan tettek eleget küldetésük­nek? — A helyi közösségek fontos tényezők falvaink fejlődésé­ben. Ezek­­a­ szervezetek nagy erőfeszítésekkel, közös erővel és helyi járulékok megszavazásá­val irigylésre méltó eredmé­nyeket érnek el. Majdnem min­den faluban megépítették a víz­vezetékeket és a jövőben csak ritka faluban nem lesznek az utak aszfaltozva. A muraszom­bati községi Képviselő-testület segítségével több komunális objektumot építünk. Aszfaltoz­ták már a helyi közösség és a képviselő-testület hozzáj­áru­lásával a Beltinci — Lipa, Iza­­kovci — Beltinci és a Proda­­novci útszakaszokat a Izakov­­ci utcákat; helyi járulék meg­szavazásával és a községi szer­vek hozzájárulásával készült el a beltinci vízvezeték, a mu­raszombati kanális szabályozá­sa és a vízvezeték kibővítése. De ezzel a helyi közösségek munkája még messziről sincs befejezve és a jövőben is nagy dolgok megvalósítására készül­nek.­­ Az elmondottakból is lát­ható, hogy szép eredményeket értünk el, de gondolnunk is kell a jövőre. Milyen felada­tok várnak ránk a jövőben és hogyan befolyásolhatják az e­­lért eredmények a mi egész gazdasági rendszerünket? A jövőben gazdasági szer­veinknek még nagyobb gondot kell fordítani a tevékenység folytatásához szükséges va­gyon szaporítására, a megfele­lő ösztöndíj­azási és káder­kér­désre mert csak ezen ténye­zők által lehet a jövőben jobb eredményeket elérni. Az idei községi ünnep alkal­mából elmondhatjuk, hogy ki­elégítő gazdasági eredménye­ket értünk el, gazdaságunk fej­lődött, az elért eredmények és a jövőben teljesítendő felada­tok, célok megmutatják, hogy az elmaradt agrár-muravidé­­s a fejlődés útján halad és a jövőben még sok-sok feladat megvalósítása vár ránk. I. B. Kedvezett az idő a hagyományos »Teréz-napi« vásárnak Muraszombat látképe az új piactérrel. (fotó: Klar) A nemzetiségek az új alkotmányokban Autonómia vagy önigazgatás? — Az Olasz Unió hagyja jóvá az olasz nemzetiség autonóm kö­zösségének dokumentumait — Horvátország és Szlovénia köztársasági alkotmányában egybe kell hangolni a nemzetiségek szervezeteinek státusát. Néhány nappal ezelőtt ülést tartott a Horvát KSZ KB társadalmi-politikai rendszer­es nemzetek közötti vi­szonyügyi bizottsága. Ezt me­gelőzően összeült a Központi Bizottság kibővített összetéte­lű végrehajtó bizottsága is, s a köztársaság tisztviselőinek részvételével ugyancsak a nem­zetek közötti viszonyokról tár­gyalt, és kialakította erre vo­natkozó álláspontját. A fent említett bizottság ülé­sének témája a következő volt: a nemzetiségek helyzetének szabályozásai a JSZSZK és a Horvát SZK alkotmányterveze­teiben és a községi statútumok­ban. A kérdés kereteinek meg­határozása céljából, jóllehet a problémák nem mérhetők fel csupán számadatokkal, mégis megemlítjük, hogy Horvátor­szágban ma körülbelül 100 000 különféle nemzetiségű lakos él. Legtöbb közülük a magyar, 35 485, továbbá a cseh, 19 000 és az olasz, 17 600. Őket köve­tik szlovákok, ruszinok, ukrá­nok stb. A nemzetiségek jogait, ame­lyek a­l­kotmányrendszerünk alkotóelemei közé tartoznak, s amelyeket az alkotmány sza­vatol, nem lehet egykönnyen érvényesíteni, mert ezek a nem­zetiségek autochton népcsopor­tonként a köztársaságban 34 község területén élnek. A kis­számú népcsoportok tehát meg­lehetősen nagy területen lak­nak, számuk különböző, és kü­­lönféle a­ lakott területek sű­rűsége is. Emiatt nehéz olyan egységes képletet találni,­­­­mely minden adott környezet­ben megfelel a helyzetnek. Az elmondottak miatt a Horvát KSZ KB említett bizottságá­nak ülésén Marinko Gruic el­nök valószínűleg azért muta­tott rá nyomatékkal a Horvát KSZ VI. értekezlete határoza­tainak arra a részére, amely leszögezi, hogy tovább haté­kony tevékenységre van szük­ség abból a célból, hogy a nem­zetiségek alkotmány által sza­vatolt egyenjogúsága azokban a községekben érvényesüljön, amelyekben élnek. A nehézségek ellenére, ame­lyek csak résziben és látszólag tűnhetnek technikai természe­tűeknek, Marinko Gruié hang­súlyozta, hogy mivel ilyen fon­tos jogokról van szó, nem lé­tezhetnek akkora akadályok, hogy ne lehessem őket leküzde­ni. Jogosan állítjuk, hogy a nemzetek és nemzetiségek e­­gyenjogúsága nemcsak például a horvát és a szerb nemzet helyzetében és viszonyában tükröződik vissza, hanem ab­ban is, hogy milyen a nemze­tiségek tényeleges helyzete, és tagjai hogyan érzik magukat. Az elnök a továbbiakban rámu­tatott, hogy a JKP és a JKSZ állandóan nagy figyelmet szen­telt e kérdésnek, s ez igazoló­dott 1937., 1941., 1948 sorsdön­tő pillanataiban, az alkotmány függelékek meghozatalában, s ennek az állandó gondoskodás­nak nemzetközi jelentősége van, s nemcsak azért, hogy e­­gyes olyan országok vesznek bennünket körül, amelyeknek nemzetei nálunk, a Jugoszláviá­ban­ nemzetiségként élnek. A jugoszláv kommunisták el­vi álláspontjának alátámasztá­sára Gruic emlékeztetett arra, hogy hazánk rendkívül bonyo­lult feltételek között, akkor, amikor egyes államokban két­ségbe vonták nemzeti kisebb­sé­geink alapvető jogait, illetve sértő és hátrányos megkülön­böztetésben részesítették őket, mi következetesen tiszteletben tartjuk és érvényesítjük a Ju­goszláviában élő nemzetiségek jogait. E kérdésekben tehát so­hasem alkalmaztuk a recipro­citás elvét, mert minden nem­zetiségünk tagjai elsősorban a JSZSZK polgárai, tehát ha­zánk összes más nemzeteivel és nemzetiségeivel együtt e­­­ gyenjogú polgárok. (Folytatjuk)

Next