Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-03-02 / 8. szám
A MAGYAR TV MŰSORÁBÓL 1973. március 2-től 18-ig Március 2, péntek; 17.35 Hírek; 17.40 25 évesek világa. Bolgár riportfilm; 18.10 Öt perc meteorológia; 18.15 Helyünk a világmindenségiben III. »Kopernikusz hatása«; 18.45 Munkahelyi közérzet, demokratizmus az üzemekben. Riportfilm; 19.15 Reklámműsor; 19.20 Esti mese; 19.30 Tv- Hiradó; 20.00 Pirx kalandjai. Stanislav Lem fantasztikus novelláinak tévéfilm-változata I. Diplomavizsga (színes!); 21.00 Dilettánsok egymás közt. Benedek István vetélkedő műsora (4.); 22.00 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.10 Telesport: Műkorcsolya VB. Jégtánc. Március 3. szombat; 14.25 Michel Vaillant. Magyarul beszélő francia filmsorozat III. rész; 14.55 Salgótarjáni Bányász — II. Dózsa bajnoki labdarúgómérkőzés. Közvetítés Salgótarjánból; 16.45 Papírsárkány. Műsor 10 éven aluliaknak; 17.20 Emberek az átlagok mögött. III. Ön is 2300 ft-ot keres? 17.40 Zenei szótár. 11. Programzene, abszolút zene; 18.10 Hírek; 18.15 Belépés csak tévénézőknek. »Kémcsőtől a betegágyig«; 18.45 A vámos gyermekei. Francia kisfilm; 19.00 Legenda a térről. Dokumentumfilm; 19.15 Cicavizió (színes!); 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Bán Róbert-Somogyi Pál: Szerelem jutányos áron, Komédia; 21.25 Az én csatornám, Komlós János műsora; 22.00 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.10 Telesport: Műkorcsolya VB. Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. Közvetítés Pozsonyból, felvételről (színes!). Március 4, vasárnap: 10.15 Játsszunk bábszínházat!. Gyermekbábosok országos fesztiválja X. rész; 13.10 Pedagógusok fóruma; 13.50 A horgászat kedvelőinek; 14.20 Telesport: 1. Tavaszi Nagy Handicap; 2. Műkorcsolya VB. Gálaest I. részének közvetítése; 16.15 Reklámműsor 16.20 Tudományos híradó; 16.45 Műsorainkat ajánljuk!; 17.10 PETŐFI SÁNDOR szavalóverseny VI. elődöntője; 18.00 Reklámműsor; 18.05 Mézga Aladár különös kalandjai. Magyar rajzfilmsorozat 9. Krimibolygó; 18.30 Sporthírek; 18.40 Esti mese; 19.00 A »Hét«; 20.00 Hírek; 20.05 Emil hajója. Magyarul beszélő francia film; 21.45 Telesport: 1. Műkorcsolya VB. Gálaest II. része. Közvetítés Pozsonyból, felvételről (színes) 2. Sporthírek; 23.00 Hírek. Március 6. kedd: 17.13 Hírek; 17.20 »Életet az éveknek«. Nyugdíjasok műsora; 17.50 Sakk-matt; 18.50 Játék a betűkkel. Vetélkedő a II. stúdióból; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 A lámpás. Tévéfilom Gárdonyi Géza regényéből; 21.35 Sanzonról — sanzonra; 21.55 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.05 Szülők, nevelők egymás közt. Mi újság az iskolában?. Március 7. szerda: 17.13 Hírek; 17.20 Kuckó; 17.40 Állatkertek a nagyvilágban; 18.00 Emberek az átlagok mögött; 18.20 Ismeretterjesztő sorozat. IV. rész: Amit a Naprendszerről tudunk; 19.00 Reklámműsor; 19.05 Tiszteljétek a nőket. NDK rajzfilm; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Miénk a szó. Monori Lili és Koltai Róbert műsora; 20.55 Juventus — II. Dózsa. Labdarúgó BEK-mérkőzés közvetítése Torinóból; 22.45 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 17.23 Hírek; 17.30 Tizen Túliak Társasága; 18.20 Reklámműsor; 18.25 A kettős kötés. Dokumentumfilm a munkahelyi és családi hivatásról; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Hoszszú forró nyár. Magyarul beszélő amerikai tévéfilm-sorozat. II. rész Harc a kenyérért; 20.50 Zenei Figyelő; 21.35 Wigner Jenő. Dokumentumfilm — I. rész; 22.10 Tv-Hiradó — 2. kiadás. Március 8 csütörtök. Minden nyugatnémet egy üveg kosovói bort iszik meg Az idén minden felnőtt nyugatnémet polgárra egy üveg kosovói bor jut a Kombik és az NSZK-beli Racke vállalat több éves együttműködésének eredményeképpen. Szerződésük értelmében az NSZK az idén 29 millió liter kosovói bort vásárolt. Az Amselfelder néven árusított kosovói bor az egyetlen jugoszláviai termék, amely nemcsak a nagy önkiszolgálókban, hanem a legkisebb élelmiszerüzletekben is kapható. Bosiljcic Branko, a Kombik igazgatója szerint az NSZ- ban évente 10 százalékkal növekszik a kosovói bor fogyasztása. Mintegy 100 nyugatnémet üzletember és borszakértő látogat hamarosan Kosovóra. A nyugatnémet nagykereskedők tárgyalni szeretnének más áruk vásárlásáról is eladásáról is. Tavaszra Kosovóra érkezik a Racke szervezésében a gazdasági kérdésekkel foglalkozó nyugatnémet újságírók 30 tagból álló csoportja is. Apróhirdetés Kepe Rozália gyertyános lakos nyilvános árverésen eladja 15 ár szőlejét, a Lendvahegyen, Újtamás311-es számú pince. Az árverés március 11-én délelőtt 11 órakor lesz a helyszínen. ELADÓ 25 lóerős Zetor-traktor. Érdeklődni lehet Horvát Gusztáv, Gyertyános 11/a. Gazdasarok A búza tavaszi trágyázásáról Az őszi vetésnél minden gázsik búzatáblákat, a heremagja eredeti búzamagot vetett. A műtrágya használata is nagyobb volt, mint a múlt években és mivel ezidáig a tél is kedvező volt, gazdaságos a tavaszi trágyázást is időben elvégezni. Ezután csak a gyomirtásra kell vigyáznunk és bő termést várhatunk. Azoknak a gazdáknak, akik ősszel hektáronként 400 kg vagy több nitrofoszkált használtak, most 200 kg KAN műtrágya használatát ajánlom.Aki ősszel kevesebb NPK műtrágyát használt, ajánlatosabb ha a KAN helyett 17,8,9-es nitrofoszkált használ és pedig hektáronként 300—400 kg-ot. Pár gazda ősszel nem használt műtrágyát és most szeretné pótolni amit elmulasztott. Ilyen esetben a 13:10:12-es nitrofoszkál használatát ajánlom. Minél előbb szórjon el hektáronként 300—500 kg-ot. Használható ilyen esetben is a 17,8,9- es NPK. Tavasszal csak a KAN (nitromonkál) használata nem ajánlatos olyan esetben, ha őszszel foszfor és káliumot tartalmazó műtrágyát nem használtunk. Minden tavasszal elég sok gazdát az érdekel, hogyan trágyázza azokat a búzatáblákat, ahol lóhermagot is vetett. Azt ajánlom, hogy úgy mint a máárát meg felejtse el. Jó búzára hiába vetünk heremagot, mert a here nem sikerül. Ha valakinek ez mégis sikerült, akkor A lendvai község területén évente 40—50 mázsa lóhermagot ad el a szövetkezet, a mezőn viszont alig találunk egykét hektár lóherevetést, amelyre rámondhatnánk, hogy jó. Az elvetett magnak több mint 3/4 része elfecsérődik. Minden tavasszal ugyanazt a hibát követjük el már több mint 5 éve, de még nem tanultunk belőle semmit. Már nagyon sok gazdának ajánlottam, hogy búzára nevesse el a magot, de majdnem mindegyik úgy határozott, hogy még egyszer megpróbálja. Az idén különös ok is van arra, hogy megváltoztassuk a régi rossz szokásunkat, mert a jó tanács mellett segélyben részesülnek azok a gazdák, akik szerződés alapján az utasítás szerint használják a heremagvakat és a famagvakat. Mivel az utasítást írásban is megadják most csak röviden annyit, hogy a lóherét, mint fő növényt, üres földbe vessük. A jó talajokon vethetünk tisztán is lóhert, a nedkivételesen szerencséje volt. Valaha 300—100 búzaszál nőtt négyzetméterenként és volt helye a lóherének is. Az ősszel vetett buzafajtáknál viszont négyzetméterenként 500—600 buzaszál nő, és a herének nincs helye. Vetés után ugyan szépen kikel, de aratás előtt már kipusztul. vesebb talajokon gazdaságosabb füvet keverve vetni. Vetés előtt minden esetre NPK műtrágyát is kell használni, istállótrágyát viszont egyáltalán nem. A mag vetésekor használhatunk tavaszi árpa vagy zabmagot mint védőnövényt, de vethetünk csak tisztán here vagy fűmag keveréket is. Ha betartjuk az utasítást 12 új dinár segélyt kapunk minden elhasznált kg heremag után és 8 dinárt az elhasznált fűmag kg-ja után. Akik magot vásárolnak, csinálják meg mindjárt az előírt szerződést is. Akik viszont már megvették a magot és az előírt feltételek szerint akarják azt elvetni és számítanak a segélyre, jelentkezzenek ott, ahol a magot vették és intézzék el a kötelezettségeket. Az idén lehetőség van rá, hogy minden gazda olcsóbban, mint bármikor, lóherterméshez jut. Mivel a segély csak az idén lehetséges, aki nem használja ki az idén, jövőre már nem kaphat. Dragosics István iroNf/a'siss'd 'SSS A termao vetéséről Varga Sándor: “T) ^ 1 1 1 • I •• r i Komák a Jenával községben Lendva község területén a jelenlegi adatok szerint mintegy 210 cigány, azaz roma nemzetiségű polgár él, összesen 43 családban. Ezek a családok Crensovci, Trnje, Gomilica, Hosszufalu és Dobronak helységekben vannak. Néhány évvel ezelőtt még Petesházán, Zsitkócban és Göntérházán is voltak cigány családok. A fejlődés azonban ezekből a falvakból eltüntette őket. Amikor elhatároztam, hogy a cigány településekről Írok nem éppen krónikát volt szándékomban írni. Gyakorlati útmutatást tartva szem előtt, rá szeretnék mutatni arra, hogyan és miképpen értsük meg azokat a kérdéseket, amelyek a romák kérdéseit befolyásolják, s hogy elősegítsük a kérdések pozitív megoldását. A lendvai községi képviselő-testület ülésén évente legalább egyszer élénk vita folyik a cigány-roma problémákról. A vita rendszerint akkor élénkül fel, amikor a szociális problémák kerülnek napirendre. Ilyenkor rendszerint három táborra szakadnak a felszólalók. Az egyik táborba azok tartoznak, akiket közvetlenül érintenek a cigány kérdések, hiszen nap mint nap találkoznak velük. A másik táborba azok tartoznak, akik mindennapjaik során nem találkoznak cigányokkal, tehát nem laknak együtt, csak mint házalókat, kéregetőket ismerik őket. A harmadik tábor pedig az, amely rendszerint próbálkozik pozitívan vitázni a roma problémákról mert tudatában van annak, hogy a régi, elavult nézetek alapján ezt a kérdést évszázadokon keresztül sem sikerült megoldani. Az első táborba tartozók azzal érvelnek, hogy a cigány nem dolgozik ,lop, lustálkodik, alkohol hatása alatt verekedik. Mindezzel bizonyítandó, hogy a társadalom káros eleme. A kérdések megoldását végül abban látják, hogy erélyesen kell fellépni velük szemben, rendőri módszerekkel. Meg vannak győződve arról, hogy ez lenne az igazi és leghatásosabb módszer a cigányproblémák felszámlására. A történelmet tekintve azonban egész sor bizonyíték utal arra, hogy egy népet magasabb kulturális szintre csak hosszan tartó, kitartó nevelőmunkával lehet emelni. Ehhez hozzá kell járulnia sőt áldozatokat is kell hoznia a kulturáltabb nemzetnek. Az átneveléssel járó anyagiak biztosítását is szintén a társadalomnak kell magára vállalnia. A legfontosabb azonban mindenképpen az, hogy a környezet, ahol a romák élnek, pozitív szerepet tudjon játszani az átneveléskor. Köztudott dolog, hogy a környezet is neveli az embert, mégis nagyon sokszor hallhatjuk azt a megjegyzést, hogy a cigányok amióta csak Európában vannak semmit sem változtak, pedig azóta már fél évezred is elmúlt. Az ilyen megjegyzések talán részben helytállóak is, tudnunk kell azonban azt is, hogy melyik cigány nem változott. Mi befolyásolta? Milyen volt a cigány nemzedékek sorsa a történelem folyamán és hogyan kerültek vidékünkre. Ha csak egy kicsit is jobban ismerjük múltjukat, bizonyára könnyebben megértjük a jelenüket is. Miként magyarázzák a szakkönyvek a cigányok múltját? »Mielőtt a cigányok Európába kerültek évszázadokon át vándoroltak. Vidékünkre a Balkán-népek viszályaitól megzavarva jutottak el. A feljegyzések szerint vidékünkrea több száz éves török háborúk során jutottak el oly módon, hogy a török erők előrenyomulása szorította őket Magyarország felé. Megjelenésük idején sok helyen gyér volt a lakosság, ezért Zsigmond király 1423-ban védlevelet bocsátott ki a számukra, mert a nép nem nagy rokonszenvvel fogadta őket. Egy részük ezért hamar hasznosította magát a nemesi kastélyok környékén. Foglalkozásuk szegkovácsolás, teknőfaragás, kemencetapasztás, vályog vetés, golyóöntés, puskaportörés, fegyverkészítés stb volt, ezért abban az időben hasznosnak mutatkoztak. A törökök kiűzése után azonban mindjobban kiszorultak a lakatlan területekre , az erdő szélére. Az európai életmódot még rendezettebb körülmények között is nehezen szokták meg. Az elzárkózottság, a megalázás, az üldözés, a hatóságok zaklatása a múltban mind hozzájárult ahhoz, hogy a cigányok olyanok, amilyenek. Egy részük évszázadokon át nem részesült semmilyen nevelésben (egy részük ilyen a lendvai községbenis). Ezek után nem is csodálkozhatunk, ha nagyon keveset változtak. A crensovci ,a gomilicai és a trnjei cigány település lakói még manapság is nagyon elmaradottak. Az utóbbi két évsorán a községi szervek fokozottabb törődést mutatnak irántuk. A gyerekek többsége már óvodába, iskolába jár. Az elmúlt év folyamán köztársasági segítséggel lakóviszonyaikon is javítottak. A felnőtt, munkaképes személyeket munkára próbálják szoktatni. Az átnevelésük azonban nem lesz egyszerű, sok fáradságra és türelemre lesz még szükség, így fest a crensovci cigány tanya. Anya gyermekeivel NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Lendvai és Muraszombati Községi Választmányának hetilapja — Megbízott felelős szerkesztő Báti Konc Zsuzsanna — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség 69220 Lendava, Partizanska 5. tel. (069) 75-085 — Kiadóhivatal 69001 Murska Sobota, Titova 29/1., tel. (069) 21-064 — Egészévi előfizetés: belföldön 20 dinár, külföldön 24 dinár— Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota — A lapot a Szlovén Kulturközösség anyagi támogatásával kiadja a Rádió- és Sajtóintézet Murska Sobota Igazgató és főszerkesztő Jus Makovec — Nyomja a ZGP »Pomurski tisk« nyomdája Murska Sobota — A forgalmi adókról szóló törvény 36 szakaszának 7. pontja szerint a Népújság azok közé a termékek közé tartozik, amelyek mentesítve vannak a forgalmi adó alól. (JSZSZK Hiv. Lapja 33/72 szám).