Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-03-02 / 8. szám

A MAGYAR TV MŰSORÁBÓL 1973. március 2-től 1­8-ig Március 2, péntek; 17.35 Hírek; 17.40 25 évesek világa. Bolgár riportfilm; 18.10 Öt perc meteorológia; 18.15 Helyünk a világmindenségiben III. »Kopernikusz hatása«; 18.45 Munkahelyi közérzet, de­mokratizmus az üzemekben. Riportfilm; 19.15 Reklámmű­­sor; 19.20 Esti mese; 19.30 Tv- Hiradó; 20.00 Pirx kalandjai. Stanislav Lem fantasztikus novelláinak tévéfilm-változa­­ta I. Diplomavizsga (színes!); 21.00 Dilettánsok egymás közt. Benedek István vetélkedő mű­sora (4.); 22.00 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.10 Telesport: Mű­korcsolya VB. Jégtánc. Március 3. szombat; 14.25 Michel Vaillant. Ma­gyarul beszélő francia filmso­rozat III. rész; 14.55 Salgótar­jáni Bányász — II. Dózsa baj­noki labdarúgómérkőzés. Köz­vetítés Salgótarjánból; 16.45 Papírsárkány. Műsor 10 éven aluliaknak; 17.20 Emberek az átlagok mögött. III. Ön is 2300 ft-ot keres? 17.40 Zenei szó­tár. 11. Programzene, abszolút­­ zene; 18.10 Hírek; 18.15 Belé­pés csak tévénézőknek. »Kém­csőtől a betegágyig«; 18.45 A vámos gyermekei. Francia kis­film; 19.00 Legenda a térről. Dokumentumfilm; 19.15 Cica­­vizió (színes!); 19.30 Tv-Hira­dó; 20.00 Bán Róbert-Somogyi Pál: Szerelem jutányos áron, Komédia; 21.25 Az én csator­nám, Komlós János műsora; 22.00 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.10 Telesport: Műkorcsolya VB. Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. Közvetítés Po­zsonyból, felvételről (színes!). Március 4, vasárnap: 10.15 Játsszunk bábszínhá­zat!. Gyermekbábosok orszá­gos fesztiválja X. rész; 13.10 Pedagógusok fóruma; 13.50 A horgászat kedvelőinek; 14.20 Telesport: 1. Tavaszi Nagy Handicap; 2. Műkorcsolya VB. Gálaest I. részének közvetíté­se; 16.15 Reklámműsor 16.20 Tudományos híradó; 16.45 Mű­sorainkat ajánljuk!; 17.10 PE­­TŐFI SÁNDOR szavalóverseny VI. elődöntője; 18.00 Reklám­­műsor; 18.05 Mézga Aladár kü­lönös kalandjai. Magyar rajz­filmsorozat 9. Krimibolygó; 18.30 Sporthírek; 18.40 Esti me­se; 19.00 A »Hét«; 20.00 Hírek; 20.05 Emil hajója. Magyarul beszélő francia film; 21.45 Te­lesport: 1. Műkorcsolya VB. Gálaest II. része. Közvetítés Pozsonyból, felvételről (színes) 2. Sporthírek; 23.00 Hírek. Március 6. kedd: 17.13 Hírek; 17.20 »Életet az éveknek«. Nyugdíjasok műso­ra; 17.50 Sakk-matt; 18.50 Já­ték a betűkkel. Vetélkedő a II. stúdióból; 19.10 Reklám­­műsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 A lámpás. Té­véfilom Gárdonyi Géza regé­nyéből; 21.35 Sanzonról — san­zonra; 21.55 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.05 Szülők, nevelők egymás közt. Mi újság az is­kolában?. Március 7. szerda: 17.13 Hírek; 17.20 Kuckó; 17.40 Állatkertek a nagyvilág­ban; 18.00 Emberek az átla­gok mögött; 18.20 Ismeretter­jesztő sorozat. IV. rész: Amit a Naprendszerről tudunk; 19.00 Reklámműsor; 19.05 Tiszteljé­tek a nőket. NDK rajzfilm; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hi­­radó; 20.00 Miénk a szó. Mo­­nori Lili és Koltai Róbert mű­sora; 20.55 Juventus — II. Dó­zsa. Labdarúgó BEK-mérkő­­zés közvetítése Torinóból; 22.45 Tv-Hiradó —­ 2. kiadás; 17.23 Hírek; 17.30 Tizen Tú­liak Társasága; 18.20 Reklám­­műsor; 18.25 A kettős kötés. Dokumentumfilm a munkahe­lyi és családi hivatásról; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti me­se; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Hosz­szú forró nyár. Magyarul be­szélő amerikai tévéfilm-soro­­zat. II. rész Harc a kenyérért; 20.50 Zenei Figyelő; 21.35 Wig­ner Jenő. Dokumentumfilm — I. rész; 22.10 Tv-Hiradó — 2. kiadá­s. Március 8 csütörtök. Minden nyugatnémet egy ü­veg kosovói bort iszik meg Az idén minden felnőtt nyu­gatnémet polgárra egy üveg kosovói bor jut­­ a Kombik és az NSZK-beli Racke válla­lat több éves együttműködé­sének eredményeképpen. Szer­ződésük értelmében az NSZK az idén 29 millió liter kosovói bort vásárolt. Az Amselfelder néven áru­sított kosovói bor az egyetlen jugoszláviai termék, amely nemcsak a nagy önkiszolgá­lókban, hanem a legkisebb é­­lelmiszerüzletekben is kapha­tó. Bosiljcic Branko, a Kom­bik igazgatója szerint az NSZ- ban évente 10 százalékkal nö­vekszik a kosovói bor fogyasz­tása. Mintegy 100 nyugatnémet üz­letember és borszakértő láto­gat hamarosan Kosovóra. A nyugatnémet nagykereskedők tárgyalni szeretnének más á­­ruk vásárlásáról is eladásáról is. Tavaszra Kosovóra érkezik a Racke szervezésében a gaz­dasági kérdésekkel foglalkozó nyugatnémet újságírók 30 tag­ból álló csoportja is. Apróhirdetés Kepe Rozália gyertyános­ lakos nyilvános árverésen el­adja 15 ár szőlejét, a Lendva­­hegyen, Újtamás­­311-es szá­mú pince. Az árverés március 11-én délelőtt 11 órakor lesz a helyszínen. ELADÓ 25 lóerős Zetor-trak­tor. Érdeklődni lehet Horvát Gusztáv, Gyertyános 11/a. Gazdasarok A búza tavaszi trágyázásáról Az őszi vetésnél minden gázsik búzatáblákat, a heremag­ja eredeti búzamagot vetett. A műtrágya használata is na­gyobb volt, mint a múlt évek­ben és mivel ezidáig a tél is kedvező volt, gazdaságos a ta­vaszi trágyázást is időben el­végezni. Ezután csak a gyo­mirtásra kell vigyáznunk és bő termést várhatunk. Azoknak a gazdáknak, akik ősszel hektáronként 400 kg vagy több nitrofoszkált hasz­náltak, most 200 kg KAN mű­trágya használatát ajánlom.Aki ősszel kevesebb NPK műtrá­gyát használt, ajánlatosabb ha a KAN helyett 17,8,9-es nitro­foszkált használ és pedig hek­táronként 300—­400 kg-ot. Pár gazda ősszel nem használt mű­trágyát és most szeretné pótol­ni amit elmulasztott. Ilyen e­­setben a 13:10:12-es nitrofosz­­kál használatát ajánlom. Mi­nél előbb szórjon el hektáron­ként 300—500 kg-ot. Használ­ható ilyen esetben is a 17,8,9- es NPK. Tavasszal csak a KAN (nit­­romonkál) használata nem a­­jánlatos olyan esetben, ha ősz­szel foszfor és káliumot tartal­mazó műtrágyát nem használ­tunk. Minden tavasszal elég sok gazdát az érdekel, hogyan trá­gyázza azokat a búzatáblákat, ahol lóhermagot is vetett. Azt ajánlom, hogy úgy mint a má­árát meg felejtse el. Jó búzára hiába vetünk heremagot, mert a here nem sikerül. Ha vala­kinek ez mégis sikerült, akkor A lendvai község területén évente 40—50 mázsa lóherma­­got ad el a szövetkezet, a me­zőn viszont alig találunk egy­két hektár lóherevetést, a­­melyre rámondhatnánk, hogy jó. Az elvetett magnak több mint 3/4 része elfecsérődik. Minden tavasszal ugyanazt a hibát követjük el már több mint 5 éve, de még nem ta­nultunk belőle semmit. Már nagyon sok gazdának ajánlot­tam, hogy búzára nevesse el a magot, de majdnem mindegyik úgy határozott, hogy még egy­szer megpróbálja. Az idén kü­lönös ok is van arra, hogy meg­változtassuk a régi rossz szo­kásunkat, mert a jó tanács mellett segélyben részesülnek azok a gazdák, akik szerződés alapján az utasítás szerint használják a heremagvakat és a famagvakat. Mivel az utasítást írásban is megadják most csak rövi­den annyit, hogy a lóherét, mint fő növényt, üres földbe vessük. A jó talajokon vethe­tünk tisztán is lóhert, a ned­kivételesen szerencséje volt. Valaha 300—100 búzaszál nőtt négyzetméterenként és volt helye a lóherének is. Az ősszel vetett buzafajtáknál viszont négyzetméterenként 500—600 buzaszál nő, és a herének nincs helye. Vetés után ugyan szé­pen kikel, de aratás előtt már kipusztul. vesebb talajokon gazdaságo­sabb füvet keverve vetni. Ve­tés előtt minden esetre NPK műtrágyát is kell használni, istállótrágyát viszont egyálta­lán nem. A mag vetésekor hasz­nálhatunk tavaszi árpa vagy zabmagot mint védőnövényt, de vethetünk csak tisztán he­re vagy fűmag keveréket is. Ha betartjuk az utasítást 12 új dinár segélyt kapunk min­den elhasznált kg heremag után és 8 dinárt az elhasznált fűmag kg-ja után. Akik ma­got vásárolnak, csinálják meg mindjárt az előírt szerződést is. Akik viszont már megvet­ték a magot és az előírt fel­tételek szerint akarják azt el­vetni és számítanak a segély­re, jelentkezzenek ott, ahol a magot vették és intézzék el a kötelezettségeket. Az idén le­hetőség van rá, hogy minden gazda olcsóbban, mint bármi­kor, lóherterméshez jut. Mivel a segély csak az idén lehet­séges, aki nem használja ki az idén, jövőre már nem kaphat. Dragosics István iroNf/a'siss'd 'SSS A termao vetéséről Varga Sándor: “T) ^ 1 1 1 • I •• r i Komák a Jenával községben Lendva község területén a jelenlegi adatok szerint mintegy 210 cigány, azaz roma nemzeti­ségű polgár él, összesen 43 családban. Ezek a családok Crensovci, Trnje, Gomilica, Hosszufalu és Dobronak helységekben vannak. Néhány évvel ezelőtt még Petesházán, Zsitkócban és Göntérhá­­zán is voltak cigány­ családok. A fejlődés azonban ezekből a falvakból eltüntette őket. Amikor elhatároztam, hogy a cigány­ településekről Írok nem éppen krónikát volt szán­dékomban írni. Gyakorlati út­mutatást tartva szem előtt, rá szeretnék mutatni arra, hogyan és miképpen értsük meg azo­kat a kérdéseket, amelyek a romák kérdéseit befolyásolják, s hogy elősegítsük a kérdések pozitív megoldását. A lendvai községi képvise­lő-testület ülésén évente lega­lább egyszer élénk vita folyik a cigány-roma problémákról. A vita rendszerint akkor élén­kül fel, amikor a szociális problémák kerülnek napirend­re. Ilyenkor rendszerint há­rom táborra szakadnak a fel­szólalók. Az egyik táborba a­­zok tartoznak, akiket közvet­lenül érintenek a cigány­ kér­dések, hiszen nap mint nap találkoznak velük. A másik táborba azok tartoznak, akik mindennapjaik során nem ta­lálkoznak cigányokkal, tehát nem laknak együtt, csak mint házalókat, kéregetőket ismerik őket. A harmadik tábor pe­dig az, amely rendszerint pró­bálkozik pozitívan vitázni a roma­ problémákról mert tu­datában van annak, hogy a régi, elavult nézetek alapján ezt a kérdést évszázadokon ke­resztül sem sikerült megolda­ni. Az első táborba tartozók az­zal érvelnek, hogy a cigány nem dolgozik ,lop, lustálkodik, alkohol hatása alatt verekedik. Mindezzel bizonyítandó, hogy a társadalom káros eleme. A kérdések megoldását végül ab­ban látják, hogy erélyesen kell fellépni velük szemben, ren­dőri módszerekkel. Meg van­nak győződve arról, hogy ez lenne az igazi és leghatáso­sabb módszer a cigány­prob­lémák felszámlására. A történelmet tekintve a­­zonban egész sor bizonyíték utal arra, hogy egy népet ma­gasabb kulturális szintre csak hosszan tartó, kitartó neve­­lőmunkával lehet emelni. Eh­hez hozzá kell járulnia sőt áldozatokat is kell hoznia a kulturáltabb nemzetnek. Az­­ átneveléssel járó anyagiak biz­tosítását is szintén a társada­lomnak kell magára vállalnia. A legfontosabb azonban min­denképpen az, hogy a környe­zet, ahol a romák élnek, po­zitív szerepet tudjon játszani az átneveléskor. Köztudott do­log, hogy a környezet is ne­veli az embert, mégis nagyon sokszor hallhatjuk azt a meg­jegyzést, hogy a cigányok ami­óta csak Európában vannak semmit sem változtak, pedig azóta már fél évezred is el­múlt. Az ilyen megjegyzések talán részben helytállóak is, tud­nunk kell azonban azt is, hogy melyik cigány nem változott. Mi befolyásolta? Milyen volt a cigány­ nemzedékek sorsa a történelem folyamán és ho­gyan kerültek vidékünkre. Ha csak egy kicsit is jobban is­merjük múltjukat, bizonyára könnyebben megértjük a je­lenüket is. Miként magyarázzák a szak­könyvek a cigányok múltját? »Mielőtt a cigányok Európá­ba kerültek évszázadokon át vándoroltak. Vidékünkre a Balkán-népek viszályaitól meg­zavarva jutottak el. A feljegy­zések szerint vidékünkre­­a több száz éves török háborúk során jutottak el oly módon, hogy a török erők előre­nyo­mulása szorította őket Ma­gyarország felé. Megjelenésük idején sok helyen gyér volt a lakosság, ezért Zsigmond ki­rály 1423-ban védlevelet bo­csátott ki a számukra, mert a nép nem nagy rokonszenv­­vel fogadta őket. Egy részük ezért hamar hasz­nosította magát a nemesi kas­télyok környékén. Foglalkozá­suk szegkovácsolás, teknőfara­­gás, kemencetapasztás, vályog vetés, golyóöntés, puskaportö­rés, fegyverkészítés stb volt, ezért abban az időben hasznos­nak mutatkoztak.­ A törökök kiűzése után azon­ban mindjobban kiszorultak a lakatlan területekre , az er­dő szélére. Az európai életmó­dot még rendezettebb körülmé­nyek között is nehezen szok­ták meg. Az elzárkózottság, a megalázás, az üldözés, a ható­ságok zaklatása a múltban mind hozzájárult ahhoz, hogy a cigányok olyanok, amilye­nek. Egy részük évszázadokon át nem részesült semmilyen ne­velésben (egy részük ilyen a lendvai községben­­is). Ezek után nem is csodálkozhatunk, ha nagyon keveset változtak. A crensovci ,a gomilicai és a trnjei cigány­ település lakói még manapság is nagyon el­maradottak. Az utóbbi két év­­során a községi szervek foko­zottabb törődést mutatnak i­­rántuk. A gyerekek többsége már óvodába, iskolába jár. Az­ elmúlt év folyamán köztársa­sági segítséggel lakóviszonyai­­kon is javítottak. A felnőtt, munkaképes személyeket mun­kára próbálják szoktatni. Az átnevelésük azonban nem lesz egyszerű, sok fáradságra és tü­relemre lesz még szükség, így fest a crensovci cigány­ tanya. Anya gyermekeivel NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Lendvai és Muraszombati Községi Választmányának hetilapja — Megbízott felelős szerkesztő Báti Konc Zsuzsanna — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség 69220 Lendava, Partizanska 5. tel. (069) 75-085 — Kiadóhivatal 69001 Murska Sobota, Titova 29/1., tel. (069) 21-064 — Egészévi előfizetés: belföldön 20 di­nár, külföldön 24 dinár­— Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota — A lapot a Szlovén Kulturközösség anyagi támogatásával kiadja a Rádió- és Sajtóintézet Murska Sobota Igazgató és főszerkesztő Jus Makovec — Nyomja a ZGP »Pomurski tisk« nyomdája Murska Sobota — A forgalmi adókról szóló törvény 36 szakaszának 7. pontja szerint a Népújság azok közé­ a termékek közé tartozik, amelyek mentesítve vannak a forgalmi adó alól. (JSZSZK Hiv. Lapja 33/72 szám).

Next