Népújság, 1975 (19. évfolyam, 1-50. szám)

1975-01-10 / 1. szám

HÉTRŐL A portugál külügyminiszter hazánkban A héten kedden hivatalos és baráti látogatásra hazánkba érkezett M. Soares portugál külügyminiszter, a portugál szocialista párt főtitkára. A magas rangú vendéget Miloš Minic, a szövetségi képviselő­ház alelnöke, szövetségi kü­­lügyi titkár, dr. Francisco Ra­mos da Costa, Portugália bel­grádi nagykövete és Milan Stojakovič, hazánk portugáliai nagykövete valamint más po­litikai és közéleti személyiség fogadták. Soares külügyminiszter me­gérkezése után találkozott Ti­to köztársasági elnökkel, aki­vel hosszabb baráti megbeszé­lést folytatott. A portugál szo­cialista párt főtitkárát ezenkí­vül fogadta Stane Dolanc, a JESZ végrehajtó bizottságá­nak elnöke. A­­megbeszélések során véleményt cseréltek a két párt közötti további együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről, valamint több idő­szerű nemzetközi kérdésről. Soares külügyminisztert ezu­tán Džemal Bijedic, a szövet­ségi kormány elnöke fogadta. A megbeszélések során véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről külö­nös hangsúllyal Portugália és Jugoszlávia kapcsolataira. Elé­gedetten állapították meg, hogy a legfontosabb nemzetkö­zi kérdésekben a két ország nézete azonos vagy hasonló, és minden lehetőség megvan a kétoldali kapcsolatok tovább­fejlesztésére. Beszéltek ezenkí­vül azokról a konkrét megálla­podásokról is, amelyeket a két ország különböző munkaterü­leteken köt egymással. A por­tugál külügyminiszter jugoszlá­viai látogatása során ellátoga­tott a Szocialista Szövetség szövetségi választmányába is, ahol Marin Cetin elnök, Mar­jan Rožić titkár, Aleksander Bakočević és Rajcsán István, a titkárság tagjaival fogadták és folytattak vele megbeszélést, és a portugál szocialista párt és a Szocialista Szövetség kö­zötti együttműködés lehetősé­geiről tárgyaltak. Soares kü­lügyminiszter szerdán Zágráb­ba utazott. Magyar vendég hazánkban A héten kedden háromnapos hivatalos és baráti látogatás­ra hazánkba érkezett Puja Fri­gyes, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere. A bel­grádi vasútállomáson Miloš Mi­nic, a szövetségi képviselőház alelnöke, szövetségi külügyi titkár fogadta. A magyar ven­dég fogadására a belgrádi va­sútállomáson megjelent dr. Ži­ga Vodušek, hazánk budapesti nagykövete is. Miután az Avalon megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sírját, megkezdte tárgyalásait Miloš Miničcsel a két ország kapcsolatait érintő kérdések­ről. Az időszerű nemzetközi helyzetről tárgyalva külön súlyt helyeztek az európai vi­szonyok taglalására. A tárgya­lások középpontjában azonban a két ország gazdasági kapcso­latainak megtárgyalása volt, különösen tekintettel az áru­csereforgalom bővítésére és a kereskedelem korszerűbb for­máinak alkalmazására. HÉTRE 2 NÉPÚJSÁG Nagyobb eredményeket várunk Muravidék idegenforgalmától VIDÉKÜNKÖN IS FEJLESZTENI KELLENE A PARASZT­­TURIZMUST Az infláció egyre érezhetőbb minden gazdasági ágazat­ban, s így vidékünk idegenforgalmában már a tavalyi évi eredmények sem voltak a legkedvezőbbek. A szakemberek véleménye szerint Muravidék a leggazdagabb ásvány- és ter­málvíz- forrásokban európai viszonylatban is, de sajnos még távolról sincsenek kihasználva ezek a lehetőségek és a je­lenlegi gazdasági helyzetben nincs is kilátás nagyobb mé­retű beruházásokra ez irányban. A turizmus másik jövedel­mező ága nálunk a vadászat, s az is krízisbe jutott a tava­lyi évben. Jóval kevesebb nyu­gati vadász látogatott el ugyan­is hozzánk és a kapacitások fe­le sem volt olyan mértékben kihasználva mint az előző é­­vekben. Az idegenforgalom fejleszté­sének hordozója vidékünkön a muravidéki turista szövetség, amelynek munkája a tavalyi évben igen sokoldalú volt. Fő­leg a szervezés, az informá­ció, a propaganda terén tevé­kenykedtek. A jövőben e szö­vetség munkája lesz a paraszt­idegenforgalom­­fejlesztése a muravidéki falvakban. Az új törvény által megszabott ked­vezményes idegenforgalmi kölcsönt reméljük több pa­rasztgazda kihasználja a turiz­mus fejlesztésére. Vidékünk gazdasági helyzetére való te­kintettel az effajta turizmus­nak szép jövője lesz, hiszen egyre több azoknak a száma, akik a városokból a hét vége felé a falura vonulnak tiszta levegőt és igazi házi kosztot élvezni. A rakičami mezőgazdasági is­kolaközpont keretében műkö­dő panaszt gazdák és gazdasz­­szonyok iskolájában már há­rom éve tantárgyként tanítják az idegenforgalmat, amelynek fő célja a korszerűsített és i­­rányított gazdaságokban a pa­raszt turizmus fejlesztése. A muravidéki idegenforgal­mi központokban — miután a saját bőrükön tanultak — be­látták, hogy nem csak a kül­földi turistáktól kell várni mindent, hanem hogy a hazai ember is kifizetődő vendég. Ezért a a jövőben ez irányban is folytatják propaganda te­vékenységüket­­a muravidéki turista szövetségben. Ha megalakul a muravidéki idegenforgalmi önigazgatási érdekközöség, akkor a turista szövetség munkáját az itt be­folyó anyagi eszközökből pén­zelik. Amennyiben pedig ma­rad minden a régiben, a mu­ravidéki turista szövetség 373 700 dináros tervezett költ­ségvetését a következő módon gyűjtik össze: 10 500 dinárt tagsági díjból, 102 000 dinárt a muraszombati, 57 000 dinárt a radgonai, 23 200 dinárt a lju­­tomeri, 18 500 dinárt pedig a lendvai község költségvetésé­ből. A Szlovén Gazdasági Ka­mara 33 000 dinárral, a gaz­dasági szervezetek pedig pro­paganda céllal 120 000 dinár­ral járulnak a szövetség költ­ségvetéséhez. -ep. Kitüntetések a muraszombati községben Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök odaadó munkájuk­ért több egyéni kitüntetésben részesített a muraszombati községből. A kitüntetéseket Karel Sukič, a muraszombati községi­­képviselői testület el­nöke nyújtotta át. A mura­­szombati bíróság dolgozói kö­zül a következő egyének ré­szesültek kitüntetésben: Vlaj Štefan aranykoszorús munka­érdemrendet kapott. Az ezüst koszorús munkaérdemrenddel a következő egyéneket tüntet­ték ki: Matuš Vendelt, Pore­doš Štefant, Krančič Ludvi­­kot, Legen Štefant, Serec An­tont és Vereš Marjetát, Bene­dik Kristinát pedig munkaér­demrenddel tüntették ki. A munkaszervezetekből a következő egyének részesültek kitüntetésben: Kolmanič Vla­do, Muk­tič Silva és Haril Jan­ko az ezüstkosztos munkaér­demrendet kapták. A Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsilla­­gos Érdemrendjével Siker Ma­­ricát tüntették ki, míg Kerec Zina a Népért Tett Szolgála­tok Érdemrendjét kapta. A ki­tüntetettek nevében Vlad Šte­fan mondott köszönetet. K. R. Szép eredmények a Murában Annak ellenére, hogy nehéz­ségei voltak a nyersanyag és villanyenergia ellátásban, si­keresen zárta a tavalyi gazda­sági évet a Mura textilgyár. Az elmúlt esztendőben a gyár jövedelme 23 százalékkal e­­melkedett, a belföldi piacon 422 millió, a külföldi piacon 300 millió dinár bevételük volt, ebből hat millió dollárt az amerikai piacon kerestek Az idei évre a realizáció a számítások szerint a hazai pia­con 31 százalékkal fog növe­kedni, míg a kivitel 13 száza­lékkal, amennyiben sikerül a foglalkoztatottak a számát hét százalékkal emelni és nem szorulnak nagyobb nyersanyag -behozatalra. A tavalyi évben a nyersanyag 30 százalékát külföldről hozták be, s mivel a behozatali lehetőségek rosz­­szabbodtak, a gyárnak nehéz­ségei voltak ezen a téren. Az idén is dinamikus év vár a Mura-gyár dolgozóira, hiszen új termelési kapacitásokat lé­tesítettek és ezáltal a terme­lést is növelni fogják. A sze­mélyi jövedelmek is az adott­ságokhoz mérten növekedtek, s ,a dolgozók szociális helyze­tének javítására is nagy gon­dot fordítanak. így tavaly 29 dolgozó jutott lakáshoz, az i­­dén is 39 lakást biztosítanak az épülő lakótömbökben. -ep. Olvassuk és terjesszük a Népújságot IDŐSZERŰ TÉMÁK Bonyodalom a jegyzőkönyvek körül A lendvai községi képvise­­lői testület legutóbbi ülésén egy szokatlan témát vitattak a küldöttek. A társadalmi-poli­tikai tanácsban és a társult munka tanácsában is igen é­­lesen és erélyesen tiltakoztak a küldöttek amiatt, hogy az e­­lőző ülésen elhangzott felszóla­lásaik nem a valóságnak meg­­felelelően került jegykönyvbe, sőt egyesek felszólalását be sem jegyezték. Előre kell bocsátanom, hogy amikor a kezembe került az előző képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, egy kissé meg­lepődtem: olyan terjedelmes volt, hogy önkéntelenül is fel­merült bennem a gondolat, mi­lyen sok munkába került ez, s hogy ilyen részletes jegyző­könyvet még a szlovén képvi­selőház sem engedhet meg ma­gának. Annál nagyobb volt a­­zután meglepetésem az ülésen, amikor a küldöttek még ezt is kevesellték. Az igazság kedvéért persze nem hallgathatom el azt sem, hogy a jegyzőkönyv bizonyos szempontból tényleg hiányos. A hiányosság alatt inkább a nem találó, sokszor félreérthe­tő megfogalmazást értem ami bizonyára onnan ered, hogy a jegyzőkönyvvezető igyekezett szó szerint leírni amit a kül­dött mondott ahelyett, hogy a lényeget emelte volna fel. Vé­leményem szerint a jegyző­könyveket a jövőben összevon­tabban, tömörebb formába kel­lene készíteni, de ez persze nem lehet akadálya annak, hogy minden egyes felszólalót regisztráljanak. Elmondom azt is miért gondolom így. Az elő­ző képviselő-testületi ülésen csak a társult munka tanácsán elhangzott vita jegyzőkönyve nem kevesebb mint 25 sűrűn gépelt oldalt tesz ki (és még így is kifogásolták, hogy nem elég részletes). A képviselő­­testületnek pedig ugyebár há­rom tanácsa van. Nem nehéz kiszámítani, mennyi csak a gé­­pelnivaló három tanács jegy­zőkönyvének elkészítésekor. Azt sem lesz nehéz megérteni, hogy ha havonta egyszer ülé­sezik a képviselő-testület, ak­kor csak a jegyzőkönyvek el­készítéséhez, összeállításához, legépeléséhez, sokszorításához mennyi munka kell. Végső so­ron mit jelent ez? Új munka­erőt kellene alkalmazni a köz­ségháza adminisztrációjában (ilyenfajta javaslatok hangzot­tak is el az ülésen). Erre pe­dig véleményem szerint nincs szükség, mert csak racionali­zálni kellene a munkát a köz­ségi adminisztráción belül. Nem sok értelmét látom an­nak sem, hogy minden egyes felszólaló vitáját terjedelme­sen lejegyezzék, hiszen elegen­dő az egész vita lényegének és a határozatoknak a rögzí­tése. Akinek pedig valamilyen oknál fogva szüksége van vi­tája teljes szövegére, annak át­gépelhetik a községházán, ahol az egész vita magnetofonszalag­ját két évig őrzik. Egyébként, mint már említettem, a szlo­vén képviselőházban is így csi­nálják. A delegáción belül pe­dig a küldöttek egymást nem csak jegyzőkönyv útján tájé­koztathatják. A küldöttség sza­bály szerint ugyanis az képvi­selő-testület ülése előtt és után is összeül, tehát az ülésen részt vevő küldött ezúttal részlete­sen tájékoztathatja a többsé­­két a vitáról. B.K.Zs. Az adó változatlan, a járulékok emelkedtek A LENDVAI KÖZSÉGI ADÓHIVATAL 1974-ES ÉVI MUNKÁJÁNAK JELENTÉSÉRŐL A lendvai községi képviselő­­testület mindhárom tanácsá­nak december végén megtar­tott ülésén a többi között az adóhivatal jelentéséről is tár­gyaltak. A beszámolóból ki­tűnik, hogy a földművesek a­­dója az 1974-es évben sem vál­tozott, ugyanakkor viszont az egészségügyi és a nyugdíjbiz­tosítási járulék emelkedett. A földművesek társadalmi köte­lezettségének emelkedése te­hát nem az alaptevékenység után fizetendő adó emelkedé­se miatt nagyobb hanem azért, mert a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás lett drágább, így például az öregségi nyug­díjalapba fizetett járulék az 1973-es esztendőben 732,60 di­nárt tett ki egy gazdaság ka­taszteri jövedelme után (4,90 százalék), az 1974-es évben ez az átalány már 7,60 százalék­ra emelkedett, azaz összegben 1136,00 dinárt tett ki. A községi adóhivatal jelen­tésében a többi között a ma­­gániparosok adójáról is beszá­mol. Az elmúlt év során 54 adóköteles polgár üzleti köny­veit vizsgálták felül és az ál­talános megállapítás az, hogy azok túl alacsony tiszta jöve­delmet »vallottak be«. A jö­vedelemszerzés ellenőrzése u­­gyanakkor nehézkes, hiszen az iparosok gyakran a község ha­tárain kívül dolgoznak. Az 1973-as évre vonatkozólag 21 esetben felemelték a bejelen­tett összjövedelmet (összesen 496 000 dinárral) - 59 esetben pedig a tiszta jövedelem össze­gét emelték fel összesen 899 800 dinárral, mert az adó­hivatal véleménye szerint az említett, iparosok nem adtak reális adatokat jövedelmük­ről. (zs) Az Univerzal is társult December utolsó felében a lendvai Univerzal, Kereske­delmi Vállalatban referendum volt. A referendumon a vál­lalat valamennyi dolgozója a ljubljanai Merkator Kereske­delmi Vállalattal való egyesülés mellett szavazott. A Mer­kator dolgozói majd az év első felében szavaznak a társu­lásról. Az Univerzal Kereskedelmi Vállalatban elkészítették a tár­sulásról az elkövetkező év be­ruházásairól szóló terveket. A társított munkával a Merkator Kereskedelmi Vállalat kereté­ben az Univerzalnak több le­hetősége lesz a kereskedelmi hálózat modernizálására. Mint ismeretes az Univerzál­nak 36 üzlete van a lendvai község területén és 4 fióküz­lete a szomszédos Horvátor­szágban, ezenkívül számotte­vő forgalmat bonyolítanak le a büfférjel is, amelyből 10 van a községben. A nemrégiben megkezdték a Nafta településen egy áru­ház építését, amely előrelátha­tólag az idén elkészül. Ugyan­csak folyamatban van három montázs­ épület építése: egy üzlethelyiség Črenšovcin, egy Völgyifaluban és egy a lend­vai egészségház közelében. Az Univerzal számára a Merkatorral való társulás i­­gen jelentős lépést jelent. A Merkator keretében az Univer­zalna­k biztosabb piaca lesz és eredményesebb lesz az árube­szerzés is. Nem lebecsülendő az új piacokon való részvétel sem. A mai bonyolult keres­kedelmi viszonyok között na­gyobb biztonsággal dolgozhat majd a lendvai Univerzal Ke­reskedelmi Vállalat munkakö­zössége. A társulás tehát biz­tosíték arra, hogy jelentősebb fejlődést ér el községünk ke­reskedelme.­ ­og­­sz Az épülő muraszombati társadalmi étkezde Találkozás a nyugdíjasokkal Az INA-Nafta vállalatban az év utolsó hetében megszerve­­zék a tavaly nyugdíjba vonult dolgozók találkozóját. A vál­lalat szakszervezete bensősé­ges ünnepély keretében felkö­­szöntötte a nyugdíjas dolgozó­kat és karórával, valamint jel­vénnyel, ajándékozta meg ő­­ket. A nyugdíjas dolgozók név­sora a következő: Tu­rk An­ton, Zay István, Novak Filip, Kraljič Djuro, Čurin Marko, Marčec Ljudevit, Prendl Ivan, Špilak Janez, Lipič Janez, O­­rosz János, Gömböc Jožef és Bene Štefan. A találkozón a nyugdíjasok visszaidézték azokat a régi i­­dőket, amikor még szerény körülmények között kint az o­­lajmezőkön dolgoztak.

Next