Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-08-13 / 32. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XX. évfolyam 32. szám Murska Sobota, 1976. augusztus 13-án Ara­­­dinár ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK A VÍZVEZETÉKET • 120 CSALÁD KORSZERŰ VÍZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLT Egy összefogás eredménye: korszerű vízvezeték Tiltakozás a gyertyánosi tömeggyű­lésen A gyertyánosi helyi közösség vasárnap ünnepelt: egy összefogás és munkaeredmény ün­nepét ülték, amikor átadták rendeltetésének a falusi vízvezetéket. Az új faluotthon épülete előtt több százan összegyűltek, hogy szemtanúi legyenek az átadási ünnepélynek, amelynek tiszteletére kivonultak a szomszédos falvak tűzoltói is. Az ünnepi emelvényen a jelszó állt: V SLOGI JE MOC — AZ ÖSSZETARTÁSBAN VAN AZ ERŐ! Tratnjek Štefan, a Szocia­lista Szövetség gyertyánosi helyi szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket és ünnepi beszédében rámuta­tott a falu fejlődésének jel­legzetességeire. Beszédében többek között a következő­ket mondatta: »Azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a mi helyi kö­zösségünk eddigi legnagyobb munkaeredményét. A vízveze­ték építésével megmutattuk, hogy Gyertyános lakói, szlo­vének és magyarok közösen, olyan munkaeredményeket tu­dunk elérni, amilyeneket ed­dig kevés helyi közösségben értek el. A vízvezeték jelentőségéről nem kell külön beszélni. Azt azonban el kell mondanunk, hogy a vízvezeték építése volt ezidán­g Gyertyánosban a leg­nagyobb beruházás, hisz a be­fektetett eszközök értéke meg­haladta a 480 ezer új dinárt. E cél eléréséig számos gyű­lésre, számításra és csoportos munkára volt szükség. A víz­vezetéket a gyertyánosiak sa­ját eszközeikből és a széle­sebb körű társadalom segít­sége nélkül építették. A vízve­zeték átadásával Gyertyános is bekapcsolódott annak a 18 községnek a körébe, amelyek­nek vízvezetéke van. Gyertyá­nos tipikus kétnemzetiségű falu, amelyben a szlovének és a magyarok békés együt­télésben és együttműködés­ben élnek. Ebben a faluban a helyi társadalmi-politikai szervezetek összetétele is több nemzetiségű és a küldöttsé­gek is úgy vannak megválaszt­va, hogy mindkét nemzetiség képviselve legyen. A régi Ju­goszláviában e faluban csak 127 házszám volt, ma pedig már 166. Az első rádiókészü­léket 1951-ben vették, ma már majdnem minden ház­ban van rádiókészülék, és több mint 50 családnak van TV készüléke. A faluban több, mint 30 traktor, 20 személy­­gépkocsi és más egyéb jár­mű van. A mezőgazdaság te­rén is óriási fejlődést értek el. Tratnjek Štefan beszédé­ben megdicsérte azokat a munkásokat, akik a helyi víz­vezeték építésénél legtöbbet tettek és önkéntes munká­jukkal hozzájárultak ahhoz, hogy e fontos létesítményt mielőbb üzembe helyezhes­sék. A kút ásásánál a következő polgárok vettek részt: Smej Franc, Hozjan Tomislav, Las Károly, Halász József, Né­meth Lajos, Matajič Jožef, Gyuran Franc, Vidovič Jožef. Külön dicséretben részesült Királyi Lajos, aki a tartály­­ház építésén dolgozott. A gyertyánosiak megköszönték Németh János mérnöknek is a műszaki munkálatok terén végzett erőfeszítéseit. A tömeggyűlésen Tratnjek Štefan javaslatára elhatároz­ták, hogy e munkasiker szel­lemében minden év augusz­tus 8-át megünneplik, mint a gyertyánosi helyi közösség ünnepét. A megnyitó beszéd után­ Fehér József, a DNSZSZ lend­vai községi választmányának titkára emelkedett szóra. Fel­szólalásában hangsúlyozta a gyertyánosi helyi közösség munkaeredmény­ének jelentő­ségét, majd pedig kitért a lendvai község tervgazdálko­­dásának legújabb célkitűzé­seire. Elmondotta, hogy a község tervgazdálkodásában a helyi közösségek a helyi járulékokkal már több mint 1,5 milliárd régi­ dináros be­ruházásokat végeztek. Dicsé­retre méltó tehát a gyertyá­­nosiak példája. Fehér József továbbá rá­mutatott a helyi közösségek soron lévő feladataira is, kü­szöbön áll ugyanis a társult munka törvénytervezetének közvitája a helyi közösségek­ben is.. E törvénytervezet ala­pos megvitatása a helyi kö­zösségekben is fontos társa­dalmi-politikai akciónak szá­mít. A tömeggyűlésen Fehér Jó­zsef, a DNSZSZ lendvai köz­ségi választmányának titkára a következő tiltakozást olvas­ta fel: »Fontosnak és szükséges­nek tartom, hogy az itt élő magyarság és szlovén nép, valamint a DNSZSZ lendvai községi választmánya nevé­ben felháborodva tiltakozzunk az Ausztriában felfogadott tör­vények miatt, amelyek az ott élő szlovén és horvát nem­zeti kisebbségek különös nép­számlálására vonatkoznak. Ez nemcsak durva megsérté­se az állami szerződés 7. sza­kaszának, hanem az alapvető emberi jogok kijátszása is­.* E szavakat élénk taps kö­vette amellyel a tömeg is tilta­kozását fejezte ki a tarthatat­lan osztrák intézkedések miatt. »Véleményünk, hogy Ausz­tria köteles a nemzetiségi ki­sebbségnek alapvető jogait biiztosítani, ha őszintén kíván­ja annak jólétét, és nem sza­bad a kisebbségekben terhet látni, hanem lehetőséget, a­­mely hozzájárul a jószom­szédi viszonyok kialakulásá­hoz.« — hangzott a tiltakozás végén. E tiltakozó levél azért is fontos, mert egy testvériség­ben, békében élő, kétnyelvű falu lakosságától ered — o­­lya­n nemzeti és népi közös­ségből, amelynek jogai alkot­mánnyal és községi statutum­mal, valamint más önigazga­tási aktusokkal biztosítva van­nak. Az elhangzott beszédek u­­tán a lakosság kivonult a viz­vezeték tartályházához és ün­nepélyes keretek között át­adták a rendeltetésének a viz vezetéket. Az új csapból kris­tálytiszta víz folyt , és a je­lenlévők elégedetten kóstol­gatták. Az ünnepi­ hangulat a tetőpontjára ért, kezdetét vet­te a mulatság, amelyet más­nap ismét szorgalmas mun­ka vált fel. Szúnyog S. Nemrégiben három tagú szakszervezeti küldöttség járt Zalaegerszegről Lendván. A Zala megyei szakszervezeti kül­döttség tagjai három napos hivatalos látogatásuk alatt esz­mecserét folytattak a lendvai községi szakszervezeti tanács vezetőivel és számos üzembe látogattak el. (Fotó: Sz.) A személyi jövedelem alakulása A Szövetségi Statisztikai In­tézet legújabb adatai, szerint a társadalmi szektorban fog­lalkoztatottak ez év májusá­ban 3309 dinárt kerestek, 405 dinárral többet, mint a tava­lyi azonos időszakban. A gazdaságban kisebb volt a kereset, mint a gazdaságon kívüli tevékenységekben. Ez a foglalkoztatottak szakkép­zettségének megoszlási ará­nyával magyarázható. A név­leges májusi személyi jövede­lem a gazdaságban 3293 di­nár, a gazdaságon kívül pe­dig 3983 dinár volt. A gazda­ságban a legnagyobb szemé­lyi jövedelmet a közlekedés­ben foglalkoztatott dolgozók teremtették meg 3797 dináros átlaggal, valamint az épí­tői­parban 3500 dinárral. Leg­kevesebbet kerestek a mező­­gazdasággal és a halászattal foglalkozók — 3137 dinárt. Macedónia kivételével a köztársaságokban és a tarto­mányokban az átlagos májusi kereset meghaladja a három­ezer dinárt. Szlovéniában a májusi személyi jövedelem 3912 dinárt, Horvátországban 3613, Vajdaságban 3405, Szer­biában (a tartomány kivéte­lével) 3265, Bosznia-Hercego­vinában 3207, Crna Gorában 3064, Kosovóban 3049 és Ma­cedóniában 2867 dinárt tett. A Szövetségi Statisztikai In­tézet adatai szerint a reális személyi jövedelem mégis a­­lacsonyabb, mint tavaly má­jusban. A névleges jövedelem 13 százalékkal növekedett, de ha összehasonlítjuk a létfenn­tartási költségek és a névle­ges személyi jövedelem emel­kedését, akkor a reális sze­mélyi­ jövedelem májusban 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly az azonos idő­szakban. Új repülőtér Szlovéniában Slovenj Gradec közelében szeptemberben megkezdik Szlovénia harmadik D-kate­­góriás repülőterének építé­sét. A futópálya 900 méter hosszú, és 23 méter széles lesz. Átadását május elsejére érvezik. Építésére 11,5 mil­­lió dinárt költenek. A követ­kező év végén a nemzetközi forgalom lebonyolítására is al­kalmassá teszik. Szlovénia harmadik repü­lőterének megnyitásával új­ lehetőségek nyílnak Koroš­ko és Pohorje idegenforgal­mának fejlesztésére. Nagy hasznát veszi majd az ipar is. '"'i. Z 1­H.IZOM. ' l’N­HiM'.UMK A " . ■ • ■So. HUSIK '.i IMiUlU'AM KI mu.no. jUiOSI.MIJt. JOSIPA Bit OZ A TITA in.t.iAA «r/. & M**#» • ir0 ■ ji* nst um yM&ytfifrtß f-O tu IK (M A N 'tff/jai m mm /ur/i(tr/hU/r<i’ /»r/riQrrK/Ác fiaifUinrfrh /t> />yr 1 7 7 REDOM ZASIJ GE ZA NAROD . S SREBRNO 'ZVEZDO k A K HpTM JI JU (A I Isi l\A I’ 1 S A K S t: o 1) I I K 'O V A N J !1*‘; 'ii ',S> (\NE %f/ ■'■V. PISARN i. ODLIKOVANJ A Népújságot Josip Broz Tito köztársasági elnök a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette ki. Van tervünk-hogy a Mb? Több mint egyévi kitartó munkára, elemzésre, megálla­podásra, összehangolásra, esz­mecserére, és rendkívül sok ember, intézmény, vezetőség, önigazgatási szerv részvéte­lére volt szükség ahhoz, hogy demokratikus légkörben, el­ső ízben az új alkotmány ál­tal lefektetett alapokon, o­­lyan okmány birtokába jus­sunk, amely kifejezi közös céljainkat és feladatainkat, politikánkat és a jugoszláv gazdaság fejlődésének irány­vonalait. Éppen azért, mert a különféle érdekek összehan­golásának eredményeként jött létre, fejlesztési tervünk nem egyszerű összesítése, ha­nem szintézise az egész ju­goszláv közösség közös szük­ségleteinek és lehetőségeinek. 1975-től 1980-ig való fejlő­désünk új társadalmi terve mélyreható strukturális vál­tozásokat irányoz elő gazda­ságunkban, ami az egész or­szág gyorsabb fejlődésének és­ a legbiztosabb az egész gazdaságunk megszilárdulása felé. Elég csak megemlíteni azt az előirányzatot, hogy a következő öt évben kil­enc­­százezer új munkahely nyí­lik, nyolcszázezer új lakás é­­pül és a termelés negyven százalékkal növekszik, és már­is kitűnik, milyen nagy, de reális ambíciókat a­karunk valóra váltani mindössze fél évtized alatt. A következő öt év fejlődé­sének céljairól és feladtairól demokratikus módon egyez­tünk meg, ami új igazolása az önigazgatási megállapodás mint a különböző érdekek­nek az egyenrangúság és a szocialista szolidaritás alap­ján történő összehangolása módja életerejének. Minden okunk megvan arra, hogy ö­­rüljünk a nagy munka sike­rének. A terv meghatározza­ a fej­lődés világos irányvonalait, amelyeket valamennyi dolgo­zónak és közösségeiknek köte­lezően követniük kell. Igaz, hogy a társult munka nem vett részt teljes mértékben és közvetlenül valamennyi cél és feladat meghatározásában, de jelen volt ebben a mun­kában, mert a munkaszerve­zetek és társulásaik tervei ad­ták meg az alapot a javasolt megoldásokkal kapcsolatos döntésekhez és a javaslatok felülvizsgálásához. Ezáltal o­­lyan társadalmi légkör ala­kult ki, amelyben a fejlesz­tési célok megvalósítását úgy értelmezik majd, mint az ön­igazgatási társadalmi-gazdasá­gi viszonyok továbbfejleszté­séért vívott politikai harc al­kotó részét a munka magas fokú termelékenysége, a ter­melés növekedése és a dol­gozók életszínvonalának emel­kedése alapján. E felfogás terjesztésében döntő szerepet kell játszania a Kommunista Szövetségnek. Az lenne a leg­rosszabb, ha azt hinnénk, hogy a terv elfogadásával a munka zömét elvégeztük. El­lenkezőleg, a legfontosabb még csak azután következik. Harminckilenc önigazgatási megegyezés elfogadása, va­gyis a fejlődés elfogadott i­­rányvonalainak és kereteinek konkretizálása a kitűzött cé­lok és feladatok megvalósítá­sa érdekében — a rendszer­be vágó törvények meghozata­lával együtt — feltételeket teremt a társultmunka-alap­­szervezetek önigazgatási kez­deményezésének kibontakozá­sára, ami nélkül szó sem le­het a terv konkrét teljesíté­séről. Most külön fontosságú, hogy még intenzívebbé vál­jon a társadalmi akció, a­­melynek célja, hogy mielőbb elfogadjuk az előirányzott megállapodásokat és megegye­zéseket méghozzá­ nemcsak a föderációban és a többi tár­sadalmi-poliitikai közösség­ben, hanem sokkal inkább a munkaszervezetekben. Létre­jött az alap ahhoz, hogy tár­sulással és más módokkal tartós megoldásokat találja­nak, sikeresebben felszámol­ják a meddő ügykezelést, mert az ilyen ügyintézés ösz­­szeegyeztethetetlen a terv el­fogadott céljaival és feladatai­val. Tervünk van, de az ütközet valóra váltásáért még csak most kezdődik, márpedig ez sokkal összetettebb és nehe­zebb, mint a terv elfogadása volt. Ebben az ütközetben az új országunkat a közepesen fejlett társadalmak közé vi­szi, olyan országgá teszi­, a­­melyben fejlett az önigazgatá­sú demokratikus viszonyok rendszere.

Next