Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)
1976-08-13 / 32. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XX. évfolyam 32. szám Murska Sobota, 1976. augusztus 13-án Aradinár ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK A VÍZVEZETÉKET • 120 CSALÁD KORSZERŰ VÍZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLT Egy összefogás eredménye: korszerű vízvezeték Tiltakozás a gyertyánosi tömeggyűlésen A gyertyánosi helyi közösség vasárnap ünnepelt: egy összefogás és munkaeredmény ünnepét ülték, amikor átadták rendeltetésének a falusi vízvezetéket. Az új faluotthon épülete előtt több százan összegyűltek, hogy szemtanúi legyenek az átadási ünnepélynek, amelynek tiszteletére kivonultak a szomszédos falvak tűzoltói is. Az ünnepi emelvényen a jelszó állt: V SLOGI JE MOC — AZ ÖSSZETARTÁSBAN VAN AZ ERŐ! Tratnjek Štefan, a Szocialista Szövetség gyertyánosi helyi szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket és ünnepi beszédében rámutatott a falu fejlődésének jellegzetességeire. Beszédében többek között a következőket mondatta: »Azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a mi helyi közösségünk eddigi legnagyobb munkaeredményét. A vízvezeték építésével megmutattuk, hogy Gyertyános lakói, szlovének és magyarok közösen, olyan munkaeredményeket tudunk elérni, amilyeneket eddig kevés helyi közösségben értek el. A vízvezeték jelentőségéről nem kell külön beszélni. Azt azonban el kell mondanunk, hogy a vízvezeték építése volt ezidáng Gyertyánosban a legnagyobb beruházás, hisz a befektetett eszközök értéke meghaladta a 480 ezer új dinárt. E cél eléréséig számos gyűlésre, számításra és csoportos munkára volt szükség. A vízvezetéket a gyertyánosiak saját eszközeikből és a szélesebb körű társadalom segítsége nélkül építették. A vízvezeték átadásával Gyertyános is bekapcsolódott annak a 18 községnek a körébe, amelyeknek vízvezetéke van. Gyertyános tipikus kétnemzetiségű falu, amelyben a szlovének és a magyarok békés együttélésben és együttműködésben élnek. Ebben a faluban a helyi társadalmi-politikai szervezetek összetétele is több nemzetiségű és a küldöttségek is úgy vannak megválasztva, hogy mindkét nemzetiség képviselve legyen. A régi Jugoszláviában e faluban csak 127 házszám volt, ma pedig már 166. Az első rádiókészüléket 1951-ben vették, ma már majdnem minden házban van rádiókészülék, és több mint 50 családnak van TV készüléke. A faluban több, mint 30 traktor, 20 személygépkocsi és más egyéb jármű van. A mezőgazdaság terén is óriási fejlődést értek el. Tratnjek Štefan beszédében megdicsérte azokat a munkásokat, akik a helyi vízvezeték építésénél legtöbbet tettek és önkéntes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy e fontos létesítményt mielőbb üzembe helyezhessék. A kút ásásánál a következő polgárok vettek részt: Smej Franc, Hozjan Tomislav, Las Károly, Halász József, Németh Lajos, Matajič Jožef, Gyuran Franc, Vidovič Jožef. Külön dicséretben részesült Királyi Lajos, aki a tartályház építésén dolgozott. A gyertyánosiak megköszönték Németh János mérnöknek is a műszaki munkálatok terén végzett erőfeszítéseit. A tömeggyűlésen Tratnjek Štefan javaslatára elhatározták, hogy e munkasiker szellemében minden év augusztus 8-át megünneplik, mint a gyertyánosi helyi közösség ünnepét. A megnyitó beszéd után Fehér József, a DNSZSZ lendvai községi választmányának titkára emelkedett szóra. Felszólalásában hangsúlyozta a gyertyánosi helyi közösség munkaeredményének jelentőségét, majd pedig kitért a lendvai község tervgazdálkodásának legújabb célkitűzéseire. Elmondotta, hogy a község tervgazdálkodásában a helyi közösségek a helyi járulékokkal már több mint 1,5 milliárd régi dináros beruházásokat végeztek. Dicséretre méltó tehát a gyertyánosiak példája. Fehér József továbbá rámutatott a helyi közösségek soron lévő feladataira is, küszöbön áll ugyanis a társult munka törvénytervezetének közvitája a helyi közösségekben is.. E törvénytervezet alapos megvitatása a helyi közösségekben is fontos társadalmi-politikai akciónak számít. A tömeggyűlésen Fehér József, a DNSZSZ lendvai községi választmányának titkára a következő tiltakozást olvasta fel: »Fontosnak és szükségesnek tartom, hogy az itt élő magyarság és szlovén nép, valamint a DNSZSZ lendvai községi választmánya nevében felháborodva tiltakozzunk az Ausztriában felfogadott törvények miatt, amelyek az ott élő szlovén és horvát nemzeti kisebbségek különös népszámlálására vonatkoznak. Ez nemcsak durva megsértése az állami szerződés 7. szakaszának, hanem az alapvető emberi jogok kijátszása is.* E szavakat élénk taps követte amellyel a tömeg is tiltakozását fejezte ki a tarthatatlan osztrák intézkedések miatt. »Véleményünk, hogy Ausztria köteles a nemzetiségi kisebbségnek alapvető jogait biiztosítani, ha őszintén kívánja annak jólétét, és nem szabad a kisebbségekben terhet látni, hanem lehetőséget, amely hozzájárul a jószomszédi viszonyok kialakulásához.« — hangzott a tiltakozás végén. E tiltakozó levél azért is fontos, mert egy testvériségben, békében élő, kétnyelvű falu lakosságától ered — olyan nemzeti és népi közösségből, amelynek jogai alkotmánnyal és községi statutummal, valamint más önigazgatási aktusokkal biztosítva vannak. Az elhangzott beszédek után a lakosság kivonult a vizvezeték tartályházához és ünnepélyes keretek között átadták a rendeltetésének a viz vezetéket. Az új csapból kristálytiszta víz folyt , és a jelenlévők elégedetten kóstolgatták. Az ünnepi hangulat a tetőpontjára ért, kezdetét vette a mulatság, amelyet másnap ismét szorgalmas munka vált fel. Szúnyog S. Nemrégiben három tagú szakszervezeti küldöttség járt Zalaegerszegről Lendván. A Zala megyei szakszervezeti küldöttség tagjai három napos hivatalos látogatásuk alatt eszmecserét folytattak a lendvai községi szakszervezeti tanács vezetőivel és számos üzembe látogattak el. (Fotó: Sz.) A személyi jövedelem alakulása A Szövetségi Statisztikai Intézet legújabb adatai, szerint a társadalmi szektorban foglalkoztatottak ez év májusában 3309 dinárt kerestek, 405 dinárral többet, mint a tavalyi azonos időszakban. A gazdaságban kisebb volt a kereset, mint a gazdaságon kívüli tevékenységekben. Ez a foglalkoztatottak szakképzettségének megoszlási arányával magyarázható. A névleges májusi személyi jövedelem a gazdaságban 3293 dinár, a gazdaságon kívül pedig 3983 dinár volt. A gazdaságban a legnagyobb személyi jövedelmet a közlekedésben foglalkoztatott dolgozók teremtették meg 3797 dináros átlaggal, valamint az építőiparban 3500 dinárral. Legkevesebbet kerestek a mezőgazdasággal és a halászattal foglalkozók — 3137 dinárt. Macedónia kivételével a köztársaságokban és a tartományokban az átlagos májusi kereset meghaladja a háromezer dinárt. Szlovéniában a májusi személyi jövedelem 3912 dinárt, Horvátországban 3613, Vajdaságban 3405, Szerbiában (a tartomány kivételével) 3265, Bosznia-Hercegovinában 3207, Crna Gorában 3064, Kosovóban 3049 és Macedóniában 2867 dinárt tett. A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint a reális személyi jövedelem mégis alacsonyabb, mint tavaly májusban. A névleges jövedelem 13 százalékkal növekedett, de ha összehasonlítjuk a létfenntartási költségek és a névleges személyi jövedelem emelkedését, akkor a reális személyi jövedelem májusban 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly az azonos időszakban. Új repülőtér Szlovéniában Slovenj Gradec közelében szeptemberben megkezdik Szlovénia harmadik D-kategóriás repülőterének építését. A futópálya 900 méter hosszú, és 23 méter széles lesz. Átadását május elsejére érvezik. Építésére 11,5 millió dinárt költenek. A következő év végén a nemzetközi forgalom lebonyolítására is alkalmassá teszik. Szlovénia harmadik repülőterének megnyitásával új lehetőségek nyílnak Koroško és Pohorje idegenforgalmának fejlesztésére. Nagy hasznát veszi majd az ipar is. '"'i. Z 1H.IZOM. ' l’NHiM'.UMK A " . ■ • ■So. HUSIK '.i IMiUlU'AM KI mu.no. jUiOSI.MIJt. JOSIPA Bit OZ A TITA in.t.iAA «r/. & M**#» • ir0 ■ ji* nst um yM&ytfifrtß f-O tu IK (M A N 'tff/jai m mm /ur/i(tr/hU/r<i’ /»r/riQrrK/Ác fiaifUinrfrh /t> />yr 1 7 7 REDOM ZASIJ GE ZA NAROD . S SREBRNO 'ZVEZDO k A K HpTM JI JU (A I Isi l\A I’ 1 S A K S t: o 1) I I K 'O V A N J !1*‘; 'ii ',S> (\NE %f/ ■'■V. PISARN i. ODLIKOVANJ A Népújságot Josip Broz Tito köztársasági elnök a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette ki. Van tervünk-hogy a Mb? Több mint egyévi kitartó munkára, elemzésre, megállapodásra, összehangolásra, eszmecserére, és rendkívül sok ember, intézmény, vezetőség, önigazgatási szerv részvételére volt szükség ahhoz, hogy demokratikus légkörben, első ízben az új alkotmány által lefektetett alapokon, olyan okmány birtokába jussunk, amely kifejezi közös céljainkat és feladatainkat, politikánkat és a jugoszláv gazdaság fejlődésének irányvonalait. Éppen azért, mert a különféle érdekek összehangolásának eredményeként jött létre, fejlesztési tervünk nem egyszerű összesítése, hanem szintézise az egész jugoszláv közösség közös szükségleteinek és lehetőségeinek. 1975-től 1980-ig való fejlődésünk új társadalmi terve mélyreható strukturális változásokat irányoz elő gazdaságunkban, ami az egész ország gyorsabb fejlődésének és a legbiztosabb az egész gazdaságunk megszilárdulása felé. Elég csak megemlíteni azt az előirányzatot, hogy a következő öt évben kilencszázezer új munkahely nyílik, nyolcszázezer új lakás épül és a termelés negyven százalékkal növekszik, és máris kitűnik, milyen nagy, de reális ambíciókat akarunk valóra váltani mindössze fél évtized alatt. A következő öt év fejlődésének céljairól és feladtairól demokratikus módon egyeztünk meg, ami új igazolása az önigazgatási megállapodás mint a különböző érdekeknek az egyenrangúság és a szocialista szolidaritás alapján történő összehangolása módja életerejének. Minden okunk megvan arra, hogy örüljünk a nagy munka sikerének. A terv meghatározza a fejlődés világos irányvonalait, amelyeket valamennyi dolgozónak és közösségeiknek kötelezően követniük kell. Igaz, hogy a társult munka nem vett részt teljes mértékben és közvetlenül valamennyi cél és feladat meghatározásában, de jelen volt ebben a munkában, mert a munkaszervezetek és társulásaik tervei adták meg az alapot a javasolt megoldásokkal kapcsolatos döntésekhez és a javaslatok felülvizsgálásához. Ezáltal olyan társadalmi légkör alakult ki, amelyben a fejlesztési célok megvalósítását úgy értelmezik majd, mint az önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztéséért vívott politikai harc alkotó részét a munka magas fokú termelékenysége, a termelés növekedése és a dolgozók életszínvonalának emelkedése alapján. E felfogás terjesztésében döntő szerepet kell játszania a Kommunista Szövetségnek. Az lenne a legrosszabb, ha azt hinnénk, hogy a terv elfogadásával a munka zömét elvégeztük. Ellenkezőleg, a legfontosabb még csak azután következik. Harminckilenc önigazgatási megegyezés elfogadása, vagyis a fejlődés elfogadott irányvonalainak és kereteinek konkretizálása a kitűzött célok és feladatok megvalósítása érdekében — a rendszerbe vágó törvények meghozatalával együtt — feltételeket teremt a társultmunka-alapszervezetek önigazgatási kezdeményezésének kibontakozására, ami nélkül szó sem lehet a terv konkrét teljesítéséről. Most külön fontosságú, hogy még intenzívebbé váljon a társadalmi akció, amelynek célja, hogy mielőbb elfogadjuk az előirányzott megállapodásokat és megegyezéseket méghozzá nemcsak a föderációban és a többi társadalmi-poliitikai közösségben, hanem sokkal inkább a munkaszervezetekben. Létrejött az alap ahhoz, hogy társulással és más módokkal tartós megoldásokat találjanak, sikeresebben felszámolják a meddő ügykezelést, mert az ilyen ügyintézés öszszeegyeztethetetlen a terv elfogadott céljaival és feladataival. Tervünk van, de az ütközet valóra váltásáért még csak most kezdődik, márpedig ez sokkal összetettebb és nehezebb, mint a terv elfogadása volt. Ebben az ütközetben az új országunkat a közepesen fejlett társadalmak közé viszi, olyan országgá teszi, amelyben fejlett az önigazgatású demokratikus viszonyok rendszere.