Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1980-12-04 / 48. szám

A dohányzás és a A dohányzás korunk legel­terjedtebb káros szenvedélye. Az Egészségügyi Vilgászerve­­z­et kimutatásai szerint ma a felnőtt férfiaknak körülbelül 70, a nőknek pedig 25 százalé­ka dohányzik. Különösen ag­gasztó, hogy mind gyakoribb a fiatalok, sőt a gyermekek körében is a ciga­rettázás. A dohány Észak-A­meri­ká­­ból származik, ott kezdetben az indiánok gyógyszernek, ké­sőbb pedig bagó, dohánypor, majd szivar formájában hasz­nál­ták. 1512-ben került Euró­pába­, vidékünkre azonban jó­val később, a Kis-Ázsiából er­re utazó kereskedők hozták. Az égő cigaretta megszívá­­sakor a 800—850 Celsius-fokú cigarettaparázson áthaladó le­vegő olyannyira felhevül, hogy a dohányon keresztülha­ladva elvégzi annak száraz le­párlását! Az ilyen módon ke­letkezett füst azután hozzáve­tőleg 530 különféle szerves és szervetlen anyagot tartalmaz, ezek legtöbbje károsan hat szervezetünkre! Ma már bebi­zonyított tény, hogy a cigaret­tában levő szerves vegyüle­­tek, valamint az égési terme­lek egy része rákképző hatá­sú, és más kóros elváltozást is okozhat. Írásom célja azon­ban csupán az, hogy néhány mondattal rámutassak a do­hányzásnak a korai érelmesze­sedés és a szívbetegségek ki­alakulásában való jelentős sze­repére! A dohányfüstnek legjelentő­sebb alkotói része, a nikotin, az idegrendszerre hajtó méreg, s mindössze 60 milligrammnyi mennyiségben is halált okoz­hat! Hogy ez milyen parányi mennyiség, az abból is látha­tó, hogy csupán egyetlenegy cigaretta 10—15 milligramm nikotint tartalmaz. Ennek el­lenére halálos kimenetelű mérgezést felnőtteknél csak nagyon ritkán okoz, egyrészt azért, mert az elszívott ciga­retták nikotintartalmának csak egy része kerül a vérbe, másrészt pedig, mert azt a máj gyorsa­n semlegesíti! szívbetegségek A nikotin először is a vege­tatív idegrendszerre hatva be­szűkíti a szervezet ütőereit. Ennek következtében emelke­dik a vérnyomás, ez viszont terheli a szív munkáját! U­­gyanakkor viszont serkenti e­­gyes belső elválasztású miri­gyek munkáját, ennek folytán beszűkülnek a szív koszorú­erei is, és csökken a már meg­terhelt szív oxigénellátása is. Ezzel párhuzamosan befolyá­solja a zsíranyagcserét, fokoz­za a koles­zterin és a telített zsírok képződését, ez pedig az elmondottakkal együtt foko­­­zott érelmeszesedést okoz, és ennek szövődményeit: szívin­­faszkibust, agyvérzést stb. idéz elő. A dohányfüst egy másik je­lentős alkotórésze a szénm­o­­noxid, ez a vérfestékkel vagy hemoglobinnal alkot nagyon maradandó vegyületet, ennek következtében a vörös­vérsej­tek a normálisnál kevesebb oxigént szállítatna­k a szerve­zet sejtjeihez, s tovább fokoz­zák a szívizom oxigénhiányát is­­ Az elmondottakból követ­kezik, hogy az orvosszakér­­tők ma a dohányzást tartják a korai érelmeszesedés és a szívinfarktus egyik legjelentő­sebb kórokozó tényezőjének! Különösen veszélyes a cigaret­ta azok számára­, akiknél az érelmes vizesedés többi kóroko­zó tényezői: a magas vérnyo­más, kövérség, cukorbetegség stb. is megtalálható. Minden cigaretta meggyúj­tásakor gondoljunk tehát e­­gés­zségünkre, és ha csak lehet­séges, a hosszabb életkor ér­dekében mondjunk le erről a káros szenvedélyről, vagy le­galább csökkentsük a napon­ta elszívott cigaretták számát! Kerüljük a dohányzást oly­an zárt helyiségekben, ahol töb­ben, különösen gyermekek vagy nem dohányzók is tartóz­kodnak, hiszen a dohányfüst belélegzésével ártatlanul a nem dohányzóknak a szerve­zete is károsul! Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, komáknak, munkatársaknak, jóbarátok­nak, ismerősöknek és szomszédoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk és testvérünk Poredoš István temetésén megjelentek, koszorú- és virágadományaikkal valamint részvétnyilvá­­nításukkal mély fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, és a nehéz napokban bármiben is a segítségünkre voltak. Külön köszönetet mondunk dr. Tomka Miklósnak a súlyos betegsége alatti segít­ségéért, Remonja Franc tisztelendő úrnak a gyászszertartásért és az énekkarnak a gyászénekekért. Gyászoló felesége, lányai Gizi és Rózsi családjukkal Pince, 1980. november 18-án. MAGYAR mű­sorából December 5. péntek; 16.05 Hírek; 16.10 Minden­ki közlekedik ...; 16.25 Ke­resztkérdés. Fejtörőjáték; 16.55 Öt perc meteorológia; 18.40 Hol tart? a budapesti Szemétégetőmál 19.10 Olvas­satok mindennap!; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Delta. Tudományos híradó; 20.20 A Magyar Dráma 30 éve Kulcskeresők. Örkény István drámájának tévéváltozata; 22.35 Jubileum a Korona pó­diumon. A 2000. előadás; 22.55 TV-Híradó 3. December 6. szombat: 16.00 Hírek; 16.15 Idesüss. Ajánlóműsor gyerekeknek; 16.40 Magyar tájak. Tiszahát; 17.50 Főzőcske — de okosan! Angol napok Budapesten; 19.15 Olvassatok mindennap; 19.20 Esti mese; 19.30 TV-Hí­radó; 20.00 Vers — minden­kinek. József Attila: Nagyon fáj; 20.05 Georges Feydeau: Zsákbamacska. Bohózat há­rom felvonásban. A József At­tila Színház előadása; 22.15 TV-Hiradó 3.; 22.25 Egy szö­kött tinédzser. Amerikai film. December 7. vasárnap; 9.20 Óvodások filmműsora, Kisfilm-összeállítás; 9.40 Egy kis kirándulás, Lengyel film­sorozat; 10.05 Hírek; 10.10 Röpsuli; 10.20 Aprók tánca, Dél-Alföld (Balástya); 11.15 Szőrmék Maci. Mesejáték két részben. A Győri Kisfaludy Színház előadása; 14.10 Az ember árnyékában. Angol is­meretterjesztő rövidfilm; 15.35 Keleti Márton-sorozat. Fel a fejjek Magyar film; 17.40 Vasárnapi muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Házában; 18.40 Ol­vassatok mindennap! 18.45 Es­ti mese; 19.00 Hét; 20.00 Hí­rek; 20.05 Charlie angyalai. Amerikai bűnügyi filmsoro­zat. A mexikói kapcsolat; 21.35 Telesport. Sporthírek; 23.15 Hírek. December 9. kedd: 8.30 óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás; 16.05 Hí­rek; 16.10 A nyelv világa; 17.00 Dél-Alföldi Krónika. A szegedi körzeti stúdió műso­ra; 18.35 Kincses sziget. A Horizont Szerkesztőség mű­sora; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Sándor Má­tyás. Tévéfilm-sorozat; 22.00 Küszöbök. Dokument­umfilm; 22.40 TV-Hiradó 3. December 10. szerda: 16.25 Hirek; 16.35 Az eleven kisértet. Amerikai burleszk­­fil­m; 17.30 Jutalomutazás. Ma­gyar film; 19.15 Esti mese; 19.30 TV­ Hiradó; 21.30 Fiata­lok (másfél) órája; 23.00 TV­­Hiradó 31 December 11. csütörtök: 16.30 Hirek; 16.35 Az em­ber és a ló. Francia rövid­film; 16.55 Ha az utcán va­gyunk ... Rip­ortfilm; 17.35 Vonuljatok a sanzonok. Em­lékezés Szalmás Piroskára; 19.10 Esti mese; 19.30 TV-Hi­radó; 20.00 San Francisco ut­cáin. Amerikai bűnügyi film­sorozat. Szoba remek Klátás­­sal; 20.45 Zene, zene, zene. Körkép; 22.50 TV-Hiradó 3.; 23.10 TV-tükör. A káposzta Régebben a savanyú káposz­ta csak a téli hónapok étrend­jében szerepelt. Ez az idénye jellege már megszűnt, hiszen egész éven át kapható kon­zervdobozban vagy üvegben, de a télen eltett savanyú ká­posztát mélyhűtőben is tartó­síthatjuk, és nyáron is fo­gyaszthatjuk. A káposzta savanyítás a bio­ló­giai tartósítási módszerek­hez tartozók, és a legrégebbi eljárások egyike. A romlás megakadályozására a tejsav­­ba­ktériumok által termelt tej­sav szolgál, ezt a többi — ká­ros jelenségeket előidéző — mikroorganizmusok nem ked­velik. A savanyításban szere­pet játszó mikroorganizmusok a káposztából a sózás és a nyo­más hatására a sejtnedvben levő cukrot bontják tejsavvá. A tejsavas erjesztésben fon­tos szerepe van a konyhasó­nak. A növényi szövetekben kötött víz és oldott anyagok a só hatására kiválnak. A só­­oldat gátolja a romlást előidé­ző baktériumok szaporodását, és elősegíti a tejsavképző mik­roorganizmusok tevékenysé­gét. A hőmérséklet az erjedés e­­rejét szabályozza­. Magasabb hőmérsékleten a folyamat gyorsabban zajlik le. A ká­poszta esetében 15—20 fok a kedvező erjedési hőmérséklet. A nyári kapros káposzta ma­gasabb hőmérsékleten rövi­­debb idő — 5-10 nap — alatt erjed, míg a téli káposzta sa­vanyítási ideje 40—60 nap is lehet. A főzelékfélék közül a ká­poszta, mint nyersanyag egész évben rendelkezésünkre áll. A nyári, kapros káposztasavanyi télhez a középérésű, míg az őszi- téli savanyításhoz a ké­sei fejeskáposztafajtárkát hasz­náljuk. Savanyításra a tömör, kemény fejű fajták alkalma­­­sak. Fontos még a levélerek vastagsága és a levelek finom­sága is­. A frissen szedett káposztát egy napig árnyékos, szellős, pormentes helyen kell fény- savanyítása nyasztani, mert így a feldolgo­zás során kevésbé törik. A szikkasztott nyersanyagot azu­tán megtisztítjuk, a torzsát ki­vágjuk, és káposztaszeletelő­vel 1,5—2 milliméter vastagsá­gúra szeleteljük. A szeletelő­­­gép kagylós fogója megaka­dályozza a káposztafejek for­gását. A gépet úgy etessük, hogy a torzsa* tengelye a vágó késekkel párhuzamos legyen, mert így kapunk csak hosszú szálú káposztát. Ezután a tisz­tára mosott erjesztőedénybe tegyük úgy, hogy rétegenként sózzuk, majd döngöljük vagy tapossuk. Ennek kettős célja van: egyik a levegő kiszorítá­sa, másik a káposzta nedvé­nek feltárása. Mindkettő a tej savas erjedést szolgálja. A káposztarétegek elhelye­zéseikor fűszerezzünk. A nyá­ri káposztába kaporlevelet, a téli káposztába szemes fekete borsót, fűszerköményt, babér levelet, csöves pirospaprikát, szeletelt almát, birset és sár­garépát tesznek ízesítőül. A téli savanyítás esetén a szeletelt káposztába 20 száza­lékos arányban egész fejet is tesznek. A negyedéig töltött hordóba a tömörített káposzta szeletekre, nagyjából azonos nagyságú kitnzitott torzsájú káposztafejeket rakunk egy sorba. Azokat is sózzuk meg, majd ismét szeletelt káposzta réteg következik úgy, hogy a fejek között hézagokat a sze­letelt káposzta sorosan kitölt­se. Amikor az erjesztőedény há­romnegyedig megtelt, akkor káposztalevelekkel borítsuk be, majd fedjük le. A tetőt tisztára mosott kerámia vagy bazaltkővel nyomatjuk le. Csa­varos hordóban erre nincs szükség. Az erj­esztőhelyiség is tiszta legyen. A hőmérséklettől füg­gően a nyári káposztánál 3—5 nap múlva hab jelenik meg az edény tetején. Ezt 8—10 nap múlva le kell mosni, és ha szükséges, 3 százalékos sóol­­datttal töltsük utána a hiány­zó levet. A nyári káposzta er­jedési ideje 2—3 hét, a téli káposzta erjedéséhez hosz­­szabb idő kell, mert alacso­nyabb a hőmérséklet. A tető és a felső réteg lemosását, to­vábbá a puhult felső káposzta réteg eltávolítását rendszere­sen kell végezni. A só­oldattal való utánatöltést is hetenként kell ismételni az őszi savanyí­tás folyamán. Száz kilogramm savanyú ká­posz­ta készítéséhez a követke­ző az anyagszükséglet: 125— 130 kilogramm fejeskáposzta, 4 kilogramm konyhasó (a nyá­ri savanyításhoz), 3 kilo­gramm konyhasó a téli sava­nyitás esetén* 30—40 deka ka­psorlevél (a nyári savanyítás­hoz), 1 háló piros csöves, pap­rika* 1 kiló alma* 2 deka fű­­szerkömény, 2 deka szemes fe­ketebors, 1 deka babérlevél, Ízlés szerint sárgarépa* Sósforgács receptek Vasárnap van. Unatkozom. De mát is csináljak? Megun­tam már a tarka-barka tévé­műsort. A kislányom alszik, a fiam kerékpároz, a feleségem süt. Olvassak? Énekeljek? Sem az elsőt, s­em a másodikat nem teszem. Hát ha írnék? De mit és kinek? A szeretőm­­­ek nem írhatok, mert egyelő­re nincsen ... Nevetséges, ugye? Nekem nem. Hátha írásommal megkínál­ném a Népújságot? Talán a szerkesztőség elfogadja és igy az unalomból jó sósforgácsot sütök. Írásommal nem szeretnék sértegetni senkit és semmit, csak szórakoztatni szeretném magamat és önöket, mert — ahogyan már említettem — unatkozom. Először is megkínálom önö­ket friss lendvai receptekkel. Kedves feleségem mákos csók nevű süteménye adott nekem ötletet az ilyenféle recept irá­sára. VIZES PISKÓTA. — Hozzá valók:­­ pár gumicsizma és egy ernyő. A receptet csak e­­sős időben l­ehet kipróbálni a lend­vai benzinkút közelé­ben. Itt ugyanis áll, áll és á­­rad a víz. Az utcát elönti, az ember idegeit öli. ÉVA SZELET, STEFÁNIA SZELET. — Hozzávalók: 25 dinár, üljünk be a lendvai moziba és próbáljuk ki a ki­váló szexi recepteket. Itt az utóbbi időben más receptet már nem is pörgetnek. FINOM ÉLESZTŐS POGÁ­CSA. — Hozzávalók: tégla, ce­ment és... PÉNZ!!! Bocsánat, ezt a receptet sajnos nem le­het kipróbálni, mert egyes é­­lesztős embereknek nem ízlik az új lendvai kultur­ház (é­­lesztős pogácsája) építése. TORD­AI MÉZES KENYÉR. — Hozzávalók: ???!!!... Las­san sütjük. Sütés közben igen magasra nő a megígért tévé­­leadó (i­nvesztálása) a szlové­niai magyarok számára* DIÓS KIFLI TOJÁS NÉL­KÜL — ennek a receptnek a hozzávalóját nem írnám le, mert ez a kifli hasonlít a ma­ribori Certus autóbuszok uta­saira, akik áznak, fáznak és várnak a megígért lendvai buszállomásra. Még meddig? — Tessék! — Köszönöm! Hű, de finom ez a mákos csók! Anyalom, igazán jól sikerült a sütésze­­ted. Engedd meg, hogy elárul­jam a receptedet az olvasók­nak: — 18 deka habosra ke­vert vajból, 6 deka cukorból és 24 deka lisztből tésztát gyű­runk. Ha nehezen áll össze kevés rummal vagy fél citrom lévé véli segítünk rajta. Vé­konyra nyújtjuk és pogácsa­­szaggatóval kiszaggatjuk. A kis korongokat megkenjük cukros tejben főtt,­­ tojással és mazsolával elkevert máktól telékkel. Kettőt-kettőt össze­ragasztunk, a tetejüket meg­kenjük tojássárgájával, min­degyiknek a közepére egy­­egy szem mogyorót vagy ma­zsolát helyezünk és mérsékelt tűzön, lassan megsütjük. Jó étvágyat! Štefan Huzjan Megemlékezés December 1-én múlt el egy szomorú éve annak, hogy itthagyott bennünket felejthetetlen feleségem, édes­anyánk, nagyanyánk, dédmamánk Soós Katalin Egy éve már, hogy a hideg földben alszol, de a szívünkben örökké élsz, gondolat­ban mindig veled vagyunk. E megemlékezés alkalmával köszönetet mondunk min­dazoknak, akik megemlékeznek rólad, gyertyát gyújtanak és virágot helyeznek csendes otthonodra! »Még éltél nagyon szerettünk, Gyászoló férjed, Gyula, lányaid Terus, még élünk el nem feledünk!« Irén és Rózsi, vejeid és dédunokád. NtrCJSAG 5

Next