Népújság, 1981 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-29 / 51-52. szám
Amikor a Népújság elindult Ezerkilenncszázötvanihatot írtak. Tél volt, a tizedik szabiai tél. A Pomurski Vestnik hetilapban január 19-ém először megjelent a Pomurjei Dolgozó Nép Szocialista Szóvetsége hetilapjemalk magyar nyellvű melléklete, a Népújság előde, »Ismét uij. esztendő virradt étterünkbre. Miit tartogat számunkra, mit az emberiség száméira?... Tudjuk, érezzük, hoigy ez az ujj esztendő még diusabb, vidámabb, boldogabb teszi eibbeni az aránylag kicsi országiban, ahol az emberek vér és veritek, árán,ta látták meg a simiuinika értelmiét, ahol az újévi köszöntőxuetetus, minint mindennek, kin löntage® jó érzéssel telített izze és értelme utam ...« Így köszönti a lap imája az ollva,sókiat az első számban, az ujéviben. Egy ujságlap, amelyet,, ha középen, összehajtásra négy oldalas füzetet képez. Első oldalán Lendvai látképe, Dobronak főutcája, Tito elnök újévi üzenete, Tito elmük megint itthon^ Vezércikk helyett — ezek a címek, »Bizonyára sok elvtárs 3 peminirjei imiaigyarlaikitai falvak Ibam emlékszik, hogy néhány élvvel ezelőtt megbeszéltük Lentiiváni a Niorvi Sadom megjelenő »Magyar Szól« napilap szerkesztőségével,, hogy ez a Vajdaságiban igen elterjedt lap a mai tájunkról is híreket és tudóssállássokat közöl majd. Elinek a magbeszélésmek az volt a célja, hogy a járásiunk területén élő magyar nemzetisélgű állampolgárok is időbeni anyanyelvükön tudomást szerezetnek társadalmi életünk rombosabb eseményeiről és problémáiról. Ez az együttműködés szépem kezdett fejlődni, de lassanként azonban mimidiem megszűnt. Ennek több oka van. Nem volt több állandó tudósító, nem volt elég előfizető, ezenkívül pedig a vajdasági gazdasági és kulturális viszonyok is mások, azért, sokszor nem tudtuk összehasonlítani őket a mi viszonylatunkkal A magyar nemzetiségű állampolgáraink túlnyomó része bebizonyította, hogy az elmúlt hét év folyamán, amikor a határmentién nehéz volt az élet, hogy jó állampolgárai az ufji, szocialista Jugoszláviának. Mii sokszor nem tudttnk felbecsülni elléggé e hazafias öntudatukat és nemismerrtettük meg velük alaposam és időszerűen az új életeit, a hazai és világeseményeket. A Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének járási bizottsága, azért úgy döntött, hogy ily módot nem szabad folytatni és több gondot kell viselni állampolgárainkról , a magyarokról. Mától kezdve a Pomurski Vestnik keretében tizennégy naponként külön magyar - myietivai melléklet jelenik meg, amely a legfontosabb hazai és világeseményeket, valamint ta failvaiunkból beküldött tudósításokat és órásokait is közölni fog. A Pomurski Vestnik magyarnyielvai melléklete első számáiak megjelenése alkalmából ta közösségünk minden magyar nemzetiségű tagjának azt kívánom, fogadja ezt a miellékletet örömmel, legyen állandó olvasója és terjesztője. Rogi Erane a szolbotai járási népbiizottság elnöke Ezi volt a társadalmii-politiscaii szienvek utnaiValójia és megiindoklása ara első sziámban. Átlapoztam a megsárgult újságot, érdeikieslssérgeik utám kutattam, uisiem sitiismumg hoz megfeltelő összeállítás miatt. De egy ilyen írásra sem találtam. Ezért komceptust változtattam és az 1956 élv krónikába leszek. Oldalról oldalra kísérve az akkori eseményeket a magyar lakta falvakban és ha figyelmesen utánam olvasnak, rájönnek, hogy még ma is nagyon nagyon sok ügy, kérdési, probléma aktuális. Hát fogjunk hozzál, huszoinöt év távlatából, szellemet idézve ... »... Az uji muraszombati vonatömlesztő állomáson most minden jóssziva és a betegekkel egyettérziü polgárnak alkalma nyílik,, hogy önkémtelenként adományozhasson és enziel segítsen sízieinve dó emibiertársén. A vérátömlesztő állomáson a napokban írnák jelentkeztek az első adományozóik. Az elsők között voltak Šiftar Vamek, szövetségi népképviselő, Klinar Slavko újságíró,, a járási népbizottság és a járási szövetkezeti szövetség alkalmazottak a szobotai vállalatok munkásai, és mások. Eddiig már több mint 350 ömikéntes vérradoimiáryozó jelentkezett Videimből, Palovóból, Lenidiváról és sok más helyiségekből.... A második mellikiletb nem jelent meg ez, a rövid kis beszámoló, ahol többek között a HIEREK című rovatban miéig a következőket olvashatjuk: Új helyiségbe költözött a temdvai postahivatal a napokban. *A helyiség belső belrendezése modern és szép. A szükséges muinlkáilatok körülbelül 2 milliós dinárba kerültek. A»Liiiliilomifiii« című magyar filmet mutatta ki be az elmúlt hólnapiban Leindváni A magyar nemzetiségű lakosság körében mnaigy volt az érdeklődés a film iránt. A »Liliomfi,« azi első magyar film volt Lendváni a felszabadulás óta. Tizenhárom biemuttatót több minnt 3200 látogató tekintette meg. A kappai tüzolttiószervezet megérdemeli elismerésünket, mert tevékeny. Múlt évben megkezdték az új, tüzoltószer tárbász épűléssét. Az építkezési munkálatokat a szervezet azor Joan nem képes befejezni megfelelő anyagi segítség nélküli Csemdva melletti Dolga vas helységben a napokban szülői értekezletet tartottak a magyar nemzetiségű szülők számára. A részvétel felelégi jó volt ugyan, mégis megálllapították, hoigy egyesi szüleik nem goadoskodnak eléggégyermekeikk neveléséről és haladásáról.« A harmadik számot is még félik, hava® táji képe díszíti. A Poimrurjei káshárelk rovatában itt egy szomorú hutirt olvashatunk: »A touruzElés áldozata lett K. A. 31 éves prosztenyákov éslletvie berkovcei munkásnő. Férjes kétingermakes anya. Miost várta harmadik gyermekét, akit azonban nem kívánt. Segítségért, fordult tehát P. E. ismert Csiberoska válsizii kuruzslóhoz, akiit a kuruzslás miatt már el is ítélték 22 hónapos börtönbüntetésre. K. A. eseteiben mérgezés állít be, amely után hamar bekövetkezett a halál is. P. kuruzsló most a birósági fogházban várja az igazságos és sírásgomu ítéleteit. E fiiiatalt mukukásinő tragikus hianália uljibótiazt biizonyítja, hogy a szükség esetén csak szaakértők facra, tehát orvoshoz forduljunk segítségért.« Ezen a télen ihiideg volt — írja az újság — a bőrnévű higanyszámla mintuszi 25 fok alá süllyedt. A Balti tengeren még a jégtörő hajlók is alig tudnak közlekedni. Aztán egy szép napon ideálllított a tavaszi Március volt és ,a melléklet kéthetenként megteremt. Maguk, a magyarok is megszólaltak az ujság hasábjain. H. József kritikussam miérrti fel a helyizetet:i»A Pomunski vestnik« magyarnyelvü toiadókjának terjesztését leigimkább a tanítóság végezte. A legtöbb magyarlakta falubin házról házra járva ismertették a lakossággali e lap fontosságát. Az eredmény nem maradt el. A lakosság zöme megértette, hogy a legfontosabb világeseményeket, időszerű gazdasági és, kulturális híreket csakis ez az újság hivatott közölni velünk.. Sokan vannak olyanok, akik eddig még sosem járattak újságot. Azt tartották,, hogy az »újságolvasás úri dolog«. Ez a téves, felfogás még a régebbi időkből származik, amikor a falusi nép csak arra vett jó, hogy kora reggeltől késő estig a földet túrja.. Az ilyen földhöz láncolt, kizsákmányolt ember, s csak akkor volt hű alattvaló, amíg meg nem ismerkedett az írástudással, a tudományokkal, amiig rá nem döbbent arral, hogy neki is sok mindenhez joga van, amit hosszú évtizedeken át nélkülözött. A falvakban azt ujságrendelet már kapják rendszeresen és olvassák aza uj. lapot. Különös' érdeklődéssel' követik azi uj. tör'vénycikkeket és a helybeli kulturális é® gazdasági híreket. Arra kell, teháttörekednünk,, hogy mi ennél több cikket írjunk falviaink életeiből. Nagyon, de nagyon sok esemény vár arra, hogy közöljük lapunkban. Ha tehát feldolgozzuk a lapuink ügyes bajos problémáit, akkor a lapunk elérte kitűzött célját.« A szerkesztőségbe napról napra több levél érkezett, ez pedig azt jelenítette,, hogy három hónap után a magyar nyelvű melléklet aza itteni magyaroknál nem csak helyeslésre, de támogatásira is talált. Tóth Lajos bánutai lakos leveleiben a következőket írta: Tisztelt szerkesztőség! Oviasióija vagyok a Pomiurszskai veszteik szlovén és magyar nyelvű kiadásának. Nagy öröm volt számomra, amikor megtudtam, hogy magyar nyelven is meg fog jeleni e lap. Szeretném, ha én its írója vagy tudósítója lehetnék. Az első levetem falunk, egyes gazdasági problémáival foglalkozik... És az újdonsült tudósító sorjában beszámol a mezőgazdaságfejlesztési törekvésekről és felveti, hogy hasznosak az előadások,, szép eredményeket értek elaz állattenyésztésben és hogy drága a műtrágya. A márciusi szám feltűnően sok hírt közöl a magyar lakta falvaik kulturális életéről is. A dobromninki, »Petőfi Sándor« kulturegyesület munkájáiban az utóbbi két év során, elért eredményekről számol be a serek írója és hangozatattja, hölgy »a Mura balpartján a legjobb kulturegyesületiere közé tartozik. Hivatásának jelentősége a pomurjei népkiselleiség között annál is nagyobb, mert kiterjesztette munkakörét a szomszéd magyanlajéa falvakra is. Komoly sízánimabababokoin ikmül szórakozásról is gondoskodiik azzal, hogy vidámesteket rendez. Legtevékenyebb a drámai csoport, amely az elmúlt évben négy magyarnyelvű színdarabot mutatott be. Most a »Faluressza« című margyar színmű darab bemutatására készül...« A lakosi kulturéletről J. Horvat ezeket irta: »Kicsi és felnőtt őszinte kívánsága, hoigy a kulturéletet mimnél magasabb színűra emeljük. Ez azonban nem, könnyűdolog, mert komoly akadályaink vannak. Elsősorban kulturotthon, hiányában szenvedünk. Ezért az ifjúság az iskolán kívül a Cseh-féle »öreigvárbiao« tudja magát feltalálni. Itt rendelkezésre áll két helyiség. Az egyik borbélyműhely, ahol megtalálják a legújaibb napi- és hetilapokat, a mesiita teremben pedig a közkedvelt asztalitenisz verseny folyik.. Április östöldércén írja az újság, a Szocialista Szövetség trimidai szervezetiének évi közgyűlésén elhatározták, hogy még a folyó éviben egy nagyobb terem felépítéséhez kezdenek. Nagyobb gondot fordítanak a falusi utakra és az ifjúsági szervezet munkájára. Ezenkívül több előadást is rendeznek. A nyári hónapok folytán mintha egy kicsitlankadt volna a tudósítók ereje, a meléklet több politikai ésgazdasági hírt, beszámolót jelenített meg, sokatt foglalkozók a magyarországi helyzettel, valamint a Szovjet Kommunisitia Párt kongresszusával, Tlito elnök moszkvai útjáról. OVLa elsőoldalas, keretes, hirének szármítania, ha Bilovoilban feltömne az ásványiollat mint ahogyan lilpobian, juncus végén történt. »A fáradhatatlan tiemtdíviaii »fehérlbányászok« az elmunt vasárnap reggel fél hat órakor uitt sírkeretkkel lepték meg a szocializimilist építő közösségünket. A PKG elnevezésű fúrólyukból a finoveci hegyen nagy igaznyomással feltört a kamasavin ásványolaj... Mivel komoly ásvány olajmiemnyásségre szamítanak, rötvidesen tolajitávi vezetéket építenek Lehdaváiig. Az olaj feltörését az elmúlt héten Miha Marinko, a Szlovén Népképváselólhó® elnöke és Pomurje szövetségi népképviselője is, megtekiintette ...« Továbbá az újságból meg tudjuk, hogy ezren a nyárom nagy kárt okozott a jégeső Turnovce, Dubrovnik, Žitkovei és Kobilje helységekben, ahol összesem 2500 hektár gabona, 300 hektár szőlő és sok gyümölcs, pusztult el. A júliusi számokból meg tudjuk, hogy a muhrajvidéki kisiparosok több mint fele nemen fizeti rendesen az adót és több minit fél millió dinárnál tartoznak a községnek. Úgy látszik a husigyár sorsa, hogy mindig az ujjaságokban szerepeljen, legtöbbször problémáival. Huszonhat évvel ezelőtt az újságíró akövetkezőket rótta papírra: »A muraszombati husigyár Pomurjeélelmezési és feldőlgozó álparámiak egyik legnagyobb üzeme. A gyári berendezések azonban imegtehetősen elavudltak, hiszem az első világháború utáni éveikből erednekő, az éptületek sem felelnek meg legjobban el termelési folyamatnak. A vállalat munkássitamánsia a napokban megtartott ülésén részletesen megtárgyalta agyár rekonsiatrukcióját és továbbbfejleszitését...« Miniden ibizonnyal érdeklődéssel olvasták a Lendva környélki parasztok egyik augusztusi cifckibent, hoigy kié lesz az Eziterházibirtoka Ausztriában.Arusszitikában is felfigyeltek arra a hírre, hoigy Esztarháza herceget, Magyarország valamikor leggazdagabb emberét és talán Európa legnagyobb földbirtokosát Budapesten szabaidon bocsájtották. Az újság részletesen beszámol a herceg anyagi helyzetének, földszermeki sorsáról. Minden esetben a nyári uborkaszezonban érdekes olvasmány ... (Második felébe kanyarodott az 1956-0® év, a magyarok újságában is egyre több a hír ahelyi eseményekről, a társadalmi-politikai életről, gazdaságról, kultúráról. De mégis egy vastagbetűs hír ragadja meg a figyelmemet: Családi tragédia Petiowciben — így áll a címben, majd következik a rosztettes leírás. A családi tragédiát, amelynek hét áldozata volt, metánigázzelllbamás okozta és csak a két legfiatalabb gyermek életbesmaradására van némi rémlány — írja aza Újság. Október 6-a és 8-a között Radgomám nagy mezőgazdasági kiállítás lesz. A környékbeli földművesszövetkezetek és mezőgazdaságii birtokok e kiállításon bemutatják a mezőgazdaség terén elért eredményeket. A lendvai esernyősgyár 50 éves volt l956-ban. Az ünnepről így számol be aza újság: »A lendaivai esernyőgyárban a napokban megünnepelték a vállfalakt 50. évfordulóját. A gyárat l906-ban alapították és kezdetiben csak 30 munkást foglalkoztatott. A felszabadulás utáni években a munkások száma tekinitésien növekedtett. Legjelentősebb dolog maik, amit a imunikai éltezetek javítása érdekéiben tettek, azonban az elavult és kihasznált gépek és felszerelések új gépekkel való kicserélését tekinthetjük., Továbbá az újságból még megtudjulki, hoigy a »Naftában« több bizottságot alakítottak a termelési folyamat jobb megszervezése végett, a jövőévben 2 miilliárd dinárral termést terveznek a szaobotali népbizottság tényintézetébei. És egy keretes cikk az utolsó előtti számból. Témája örökös. A címe: Kinek a számlájára? Megleshető nem régi, habár nem szép szokásról van szó. A közgyűlés utáni mulatság, a rés-iivás a vállalat számlájára. Ez volt az idén az egyik jellegzetessége az üzelmi szakcsoportok évi közgyűlésének. Nemcsak Pomurjién, máshol is, örökölt rossz szokás ez a múltból. Saijno®, sok üzemben, munkaközösségben ma sem szakítottak vele. Pedig az önigazgatásban tagadhatatlannul sokat haladtunk előre az utóbbi években. Mentségül s szolgál talán arr,, hogy ezeket a hibák inkább kis üzemeikben, kereskedelmi és vendéglátóiipari válllalatban fordultak elő,ahol a munkásöntudat, a közellenőrzési nem érte el azt a fokot, mint mondjuk, egy nagy fémipari üzemben, vagy egy textilgyár ham. Azt mondhatjuk t két ellentétet látunk a kisebb és nagyobb üzemek közgyűléseiből, azamlelbllenet, noha ugyan úgy isgyengébbek, meggomdulatlanulul költik a pénzt, a nagyobbakpedig takarékoskodnak, hogy még erősebbek legyenek. De hogyan erősödnnek meg a kicsik? Nem valami áldás a szakszervezeti kolbászra, s néha miéig ma is sok helyütt nagyon jól jönne ... De ne legyünk ünnneprontók. Elmúlt egy év, a Népujság magzatát kihordották, már csakhónapok kérdése mikor önállósul. 1956 december 27-ét iirtak, a husznemmagyedik számban az elsőoldalon, ez áll: Virrad... Ujesztendő virrad életünkre, állmok ujbódnak, izmok ifjadnak, eszméik nőinek és akaratok edződnek a szilveszteri éjszaka vastag függönye mögöttes mennyi szépség, mennyierő, akarat születik egy-egy esztendő születésével. Mennyi érzés, mennyi igaz lelkesedés... Igen, mennyi lelkesedés mennyi eszme kellett, hogy a murraviidéki magyarok lapja egy éven át megtanuljon jármni, léyagezni,élni... A régi Újságokat fellapozta: Pivar Ella Titel teák aagán (Swan SSAksiu\ú Anno Domini 1956... egykor majd így írják a muravidéki magyar nemzetiségiek történelmébe a második világháború után megjelent újságot, a Népújság elődét, kezdetét. Ez volt az első melléklet. INFOrftAG 7