Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)
1983-06-16 / 24. szám
Egyeztetni kell a kétnyelvű ügykezelésről szóló határozatokat ÜLÉSEZETT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MINDHÁROM TANÁCSA A KÖZSÉGBEN FOLYÓ KÉTNYELVŰ ÜGYKEZELÉSRŐL Mint már jelentettük, a lendvai községi képviselő-testület mindhárom tanácsa legutóbbi, keddi ülésén a többi között tárgyalt arról a beszámolóról is, amely a magyar nemzetiség különjogainak megvalósulására vonatkozik a közigazgatási szervek és az érdekközösségek kétnyelvű ügykezelése terén. A végrehaajtó tanács külsőn imjuiikiacisio politija készített beszámolót a fenit említett kérdésről és érméik tartalmáról már tárják ioszhattrtatk olvasóinkat. A kédidii ülésein a küldötteletnek felolivaistáik a magyar nemzettiségi émdeiklki öszlönség el niölkiségiéiniek, a DNSZSZ községi válaisizldlmánya és a KSZ köziségii íhiszetti teáigia mielmeieitásiégibiizoittisiáigiáinialki áláspomtjaiirt iis a beszámolóval kapcsolatilbaini.i Lendva A tanácsok ülésén a küldöttek megalapították, hogy abeszámolóval kapcsolattban javasolt határozatok, amelyeket a kiülömblöző iHellékiee testüiletek terijasiziteititek a tanácsok elé, egymás között ellenü maradóak. Az egyikben azt álltják, hogy a kétnyelvű ügykezelés fejlődött, a másik ham azt,, hogy nem. Az egyik ai kétnyelvű kádereikről való gonldasikiodiátst a ruem zieitisiégi éndeikikiöiziöisisiégire bizza, ennek elmlökiségi határozatában pedig az áll, hogy ez az alkotmány értelmében nem ezen némdelkikiöszölisség feladata. A kérdésről az utóbbi megállapítás értelmiéiben vélekedik a Kommunista Szövetség nemzetiiségi biizottsága is. A társadalmii-politikiai tanálás a hatlákoszintti javaslatokkall é® álláspontokkal kapcsolatban felmerült a kétnyelvűséget serkentő intézkedésekkérdése is. Viajan kiket skimiulálnii, miért és milyen módom? Az egyöntetű megálliapítások közé sanokhaitjillik aizit, amely szierint az értekeszletieken jótformián alig van magyar nyelvű felszólalási, jóllehet enre viami sietőség. Dilemimiáik meirülteto fel arria aészivela, vajjon megfelelő miértékben tárjlékoztatjiák-e az ügyfeleket — és milyen irányban? — amikor kétinyelvű eljárásról, jeigyinőkönyvről van szó. Eltértek a véleményeik abban is, hogy vajon siepődlötik-ei az írássbeli kétnyelvűség vagy isem? A kiépitsenlő-teisitiüizet tanácsai tehát igen kritikusan értékeltéik a beterjesztett besszé mólót és az egyes illetékes szervek határozati jiaivaislatait és mitigállapítáisiaiit. Tekintettel arra, hogy asz üláis idején szánt© lehetetlen lett volnia közös megállaipoldásnakiuitni úgy döntöttek, hogy a ható mozaitok végleges szövegének melgforgalmiaizésáit öttegiú munkialbilapittisságra bdiznák, amelynek teigijia között ott lessenek a községvégrehajtó tanács, a neimizetiiségii éndeiki közösség és a DMSZSZ-Iben iwalaimiiuit a KISZ-beni, műföldő nemizettiségi bizelbírságok képviselői is. B.K.Zs. Isaport a mezükről és a kaszálókról A minhanzardbati községi végrehajtó tanács a keddi ülési ép külön napirendi pontot üzenteltetk a mezőgazdasági termékeikkel kapcsolatos kérdésnek, így kiülöm szóltak a kenyérglabonánól, a cukorrépáról, a kukoricáról, a szójababról és a kaszálók állapotáról. Napikremdirei került az aratás is. Az általános megállapítások szerint a kenyérgabona jól kitelelt, bár a májusi sízáraiaságiok ás egyes gabonaieár tervek meglehetős kárt okoztak és a hozam mintegy 15 százalékkal alacsonyabb lesz. A termelők nagy része az ősszel kicserélt friss magokat vetett a földbe. A cuscoimépia perspektívák nem ilyen jók, hiszen a nakiéárai mezőgazdasági birtokon kívül sehol sem teljesítették a vetési terveket. A tánsaszemmel histven közel kétszáz hektárnál kevesebb cukorrépát vetettek, minit a tervezett mennyiség megkívánta.. Például a beltinci alapszörvetkeszteti egységben, a tervezett 130 hektár helyen csak 23 hektárba került vetőmag. A kelésviszonyok nem voltak a legjobbak és így a rakicama birtokon , a Pamomikásoani pedig 50 hektárt szántottak fel. A vetések 50—60 százaléka van csak jó áffripciíiban, amit elsősorban a rosszul mergímű vert földek, a növésmybetelgsé gelle ,kentejára lehet róni. A kukorica, vetés körül nem jelentkeztek nehézségek, da sajnos a májusi szárazság követkeiziményeit itt is lehet érezni. A kulkiornica termelés májlumkáikiafiálbsin is magas sízájnyomalon van, hiszem a gazdáik évente cserélik a miagot, újabb és újraibb toorsszerűbb verbőgépeikkel remdelkeznek. Az időjárás az idén kedvezett a kukoricamiolly és a kukorica bagolypinle elszaporodásárat, és ezek a kártevők nem sriász károkat okoztak — állapították mag a szakemberek., Szójababbal most kísérleteznek még csak és az idén 35 hektárom vetették ezt a fejlényékben gazdag, takarmányt. A azémaisizárátás most folyik. Az időjárás miatt csak a kaszálók 10 százalékáról sikerül idejében betakarítani a számát. A községben 15 gazda kaszáló-legelő módszert vezetett be, és az első eredmények már érezhetőek — állapították meg az ülés résztvevői amikor a mezőgazdasági termelési helyzetét elemezték. -ep NÉPÚJSÁG 10 Az egésznapos iskoláról A Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsa a héten pénteken széles körű tanácskozást szervez Muraszombatban az általános iskolák új programjának megvalósulásáról és az egésznapos oktatás további érvényesüléséről. Mint knismeretes, néhány évvel ezelőtt kezdődött meg Szkovénásábaim az akció, hogy ott, ahol eme objektív lelhetőségeik vannak hozzá kell látni az egésznapos okltatás megszepvienéseihez. Az egész,napos oktatás természetem merni azt jelenti, hogy a tanulók egyfolytában tanulnak, hanem azt, hogy az iskola úgy szervezi meg számukra az oktatást, hogy a tananyag elsiajátátáisiáltól kezdve a hásznfeladatelőírásiáiig miniden ,az óiskiditába történik, így a tanulóik tulajdonképpen imegszarba dúlnak az ottlhoni tanulás kötelezettségiétől. A gyakorlatban természetesen mindezt nem könnyű megvatossítatni, hiszem az egiésznapois iskola bevezetésének alapvető feltétele, hogy aziskoláiban csak egy váltásiban, folyjon a tanítási. Ez komoly nehézségek elé állítja a muravidéki általános kikoloktatás, hiszem közfelidomásia, hogy a legtöbb helyiem helyisiéighiáninigiait kíszdenek. A pénteki tamáasikiazárs megszervezéséit az a koordinációs bizottságkezdeményezte, amelya DNSZSZ Köztársasági Válaiszimiánya kereteiben ,alakiult. Hasonuló koordinációs biztoittas láigiolk maminak a skiözisségi választmányokban is, csakhogy munlkiájiulk az utóbbi idő síralkiban nemigenérezhető. Ezért ,a tanácskozás egyik fő célja az, hogy újból fellélánikk siélk eizek munlkéját. Felmérik azt is, mi a teendő annak érdekében, hogy valamennyi társadalmi-politákiai, önműigazgatási és szakmai tényezőt még hatéskiányiabban mozgósítssanak a megkezdett munka folytatására... Az ülésien az említett koordinációsbizottságoik feépviselői számolnak majd ide ,arról, írni a helyzet egy-egy ikrözségiben az egésztnapos i iskolla bevezethése körül, ezenkívül a Köztársasági Osdiaitársi Intézet muraiszomlbiati felrendeiltsségének s képviselőii szakmai szempontból adnak majd helyzetterermtést. B.K.Zs. Akik a párokat megbecsülik, azok a milliókat kiérdemlik . A mi intézetünk már tíz éve fogtaltk roszük a fiatalokkal, 1973-ban kezdtük és a kezdeti nehézségeik leküzdése utáni szép eredményeket mutathatunk fel. Konkrétan ez a tavalyi élvidem számban 7 millió új dinárt tesz ki, amelyeit mintegy 8000 pionír apórolt meg. Itt igazán a szó azorosi értelmében, összekuporgatott dinárokról van szó, hiszen nem ritka esett, hogy a gyerekek a fagylaltra szánt tíz-húsz dinárt is beteszik a bankjukba. — Említette, hogy eleinte voltak mieihézségjelki... — Mimit minden kezdet, így a máennk is nehéz hiszen újdonságról volt szó, miéig sokszor a tanügyi dolgozók sem értették meg a dolog lényegét. Hogy ezt nagyon sikeresen sikerült áthidalnunk tanúsítja ,az az adat, amely szerint ma Miuravidéken csak három iskolában nem működik a pionír takarékipiénztár. — Ezután feltehető a kérdés, hol a legsikeresebbek? — Mindenütt. A pionír staktaméikpémztaraik kereteiben nem csak a gyerekeik takarékassi feddmasc, hanem a tanítóik, az iskolájuk többi dolgozója. Itt tartják a tejfcomyhiapémzt, az iskolai szövetkezetek jövedelmét, bánik módjára gazdálkodnak a pénzzel. Ha érdekességként megemlíthetnék valakit, akkor ez a folkovoi iskola nyollcadikos tanulói lenniének, akit három éven át 13 millió dinárt takarítottak miéig és ebből teljes egészében fedezték a többnapos boszniai kirándulás költségeit. S még gardbartináim a jellegzetességeiket, és, a sajátosségiokat, bármely iskolától iskoláiig, megvannak. Például az is érdekes mit csinálnak a kamattal: a megtakiakított összegre közös kamatot kapnak, amelyet a saját belátásuk szerint hinazinoisíthatnak. Nem egy esetiben ebből pénzelik az err© rászoruló osztálytársaik kirándulási söltségieiit,, vagy valami hasznos dolgot vásárolnak az iskola részére. — A segítségen és a kiaimlaton kívül a Ljulbnjianissca banka hogyan ösztönözni még a fiatalokat? — A takarékossági mozgalom célja a fialtalokat nevelni apénz iránti megbecsülésre, a takarékosságra és ha ők maguk is aktív tényezői ennek a nevelői folyamatnak, akkor az eredmények ettamaradhaitatlanok. Mit a szakmabeli taimolgattássaini kívül éveinte, megszerveztük az ilyen összejöveteleket, mint péitteken volt, ahol agyerekek számára hangversenyt adtunk, megvendégeltük őiket, elvittük stúdió nézésre a rádió székházába, mozif előtadást rendeztünk a számukra. Év végén pedig a retgis sikeresebb és a legaktívabb pioníroknak kiioartjuk a pionír-telkahétkpénztárasó jlelvényeit. pivar Csoportkép a találkozóról. A muravidéki elemi iskolások »banktisztviselői« immár nyolcadszor gyűlnek össze a látványokban és élményekben gazdag találkozóra. A kétszázfőnyi »tisztviselő« csoport mintegy nyolcezer takarékoskodóról gondoskodik (Fotó: Abrahám Albert). KÚT A HALADÁS ÚTJÁN megvalósított és a megvalósításra váró köti tervek Egy kis falunak sokat jelent a néhány száz méternyi aszfalt, az új vízpumpa, egy egy közös akció — mind a fejlődést szolgálja. Erre jó példa a lendvai község legkisebb falva Kót, ahol a községi ünnep keretében készülnek az aszfaltos út átadására. — Igaz, még csak ma láttunk hozzá az aszfaltozáshoz, de ez a nyolcszáz méter nem jelent nagy munkát a varazsdi közművesítési vállalatnak és azt hiszem most már semmi akadálya sem lesz, hogy a községi ünnep alkalmából ünnepélyesen át ne adhatnánk — mondotta Kelenc Dezső, aki mindenben segít Zsákg Lászlónak, a falu elnökének, hogy fennakadás nélkül bonyoluljon le a szervezés és a munka. — Híre járja, hogy nem is olyan régen a falusi vízvezeték kútját újították fel... — Az idén tizedik éve, hogy működik a falusi vízvezeték és bizonyos felújításokra van szükség. A legfőbb munkálatokat kilenc millió régi dinár értékben a lendvai Gidos már be is fejezte. Felújítottuk a tartályt, és új vízpumpákat is vásároltunk. Egy ideig erre nem lesz gondunk és félnünk sem kell a problémáktól a vízellátás terén. — Mi a terveik? Inkább úgy kérdem mi a kótiak hosszú távú terveik, hiszen most az aszfalt eléggé kiürítette a falu kasszáját? — Terveink vannak, de igazán hosszútávúak, mert mostanában nagyobb kiadásra nem futja. Elkelne egy kisebb, a viszonyoknak megfelelő faluotthon, hiszen nincs egyetlen közös helyiségünk sem, ahol összejöveteleket tartanánk, vagy a fiatalok elszórakozhatnának. Ez a jövő feladata, s azt hiszem milyen ütemben dolgozunk, egyszer ezt a tervet is valóra váltjuk. Az elmúlt tíz év során ez a pár háztartás majdnem a saját erejéből bevezette a vízvezetéket, kiaszfaltozta a falusi utcát, most a Kót-Kapca összekötő utat aszfaltozzuk, megkavicsozzuk évente a falu határában lévő mezei utakat. Ezenkívül több más apróbb dologra is futotta a pénzünkből. Most még sürgősen néhány kutat kell ásni a falu különböző pontjain, ez tűz- és népvédelmi szempontból nagyon fontos. — Az utóbbi időben csend van a telefon körül. — Csend. Nem csak mi, hanem máshol is hallgatnak. Az egész a levegőben függ, mert nincs rá pénz. A telefon közelebb hozna bennünket a világhoz, hiszen ha orvosra, állatorvosra, mentőre van szükség, a legközelebbi telefon Gyertyánosban vagy Hotizán van, de csak a munkaidő alatt hozzáférhető, mert az egyik az anyakönyvi hivatalban, a másik pedig a szövetkezet irodájában van. így orvosért és az állatorvosért autón kell bemenni Lendvára és a mentőért is előbb be kell menni, vagy a beteget saját kocsiján beszállítani, ami mindig nem a legtanácsosabb. Így van ez a község legkisebb falujában, ahol egyre épülnek az új házak, ahol hosszú évek után újra kezdenek letelepedni a fiatalok és ők vették kezükbe a falu sorsát. Az egykori elöljárók örökségét megbecsülik, napról napról új dolgokat gondolnak, meg is valósítják a terveket. Ami szép és jó az egész ügyben , az öregek tapasztalatához párosul a fiatalok munkakedve és tehetsége, így szépen vállvetve dolgoznak. pivarella A falu főutcája. Itt is lassan a régi házakat újak váltják fel, az utat aszfaltozták, ritka kivétellel minden konyhában, fürdőszobában csapból folyik a víz. NÉPÚJSÁGOT