Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-05-31 / 20. szám

VETÉLKEDŐ ISKOLÁNKON Március 1­5-­én, csütörtökön vetélkedőt rendeztünk az iskolánkon. A vetélkedő résztvevői kert iskola tanulói voltak, a mi hetedikesei­­k és nyolcadikosaink, valamint a lendvai középiskola második t­ét osztályá­nak diákjai. A vetélkedő témája az 1848-as forradalmi év történetei Európában, és e kor nagy alakjai, eszmei hordozói Magyaror­szágon és a szlovéneknél: Petőfi Sándor, Arany János és France Prešeren életéből adtak átfogó képet az általános iskolások, a középiskolások pedig Adyról és Móricéról, a két magyar szek­omáricsról. A bíráló bi­zottságnak három tagja volt: Papp József magyartanár, Lázár Aranka általános isko­lai magyartanár és Varga József egyetemi tanár, ők értékelték és pontozták­­tudásun­kat. A vetélkedő izgalmas volt. A hallgató­ság szurkolt, mi meg izgultunk. A kezem, amelyet a vetélkedő kezdetétől a végig erő­sem összeszorítva tartottam, csupa nedves volt. Nemhiába. Tudásunkkal szép ered­ményt értünk el. Iskoláink győztes bajnokai lettünk. A középiskolások a, ib és c csopor­tokban vetélkedtek. Feleleteik és széleskörű tudásuk elbűvölte a vendég- és a hazai hall­gatóságot egyaránt. A három csoport közül kevés ponts­zám különbséggel a c csoport nyert. Az élvezetes feleleteket részben a szlo­vén, de főleg a magyar­­irodalom területéről, a magyar történelemből hallottam. Boldog voltam, hiszen elődeink dicső múltjával is­merkedhettem meg alaposabban. A vetélke­dőre a tanulókat Varga Idén általános iskolai magyar tanár készítette fel. Dnk Klári, 8. osztály Vlay Lajos Általános Iskola, Göntérháza OBISK­IZ VOJVODINE Naša šola je dvojezična. Mnogo otrok je madžarske narodnosti, zato je na naši šoli veliko madžarskih časopisov. Tak časopis je Jó Pajtás, .ki ga radi beremo vsi mladi. 'Zbrali smo .se dopisniki vseh dvojezič­nih šol. Obiskali so nas: novinar in mladi pisatelj Sándor Guelmina iz Vojvodine ter urednik tega lista. 'Podarili so nam koristna diarila, ki smo se jih zelo razveselili. Izrekli smo jim dobrodošlico in povedali, da smo zelo veseli, ker je letos to srečanje pri nas v Dobrovniku. Pogovarjali sirno se o vsebini časopisa. Pogrešamo križanke, glasbo, šport, itd. Obljubili so nam, da nam ibodo to željo izpolnili, öas analize sodelovanja z JP je hitro minil, prišel je .trenutek, katerega smo najbolj pričakovali .im ta je bil nastop pisa­telja. Prebral je nekaj poglavij iz svoje knjige, nato pa je predlagal, naj si ogledamo film, ki so ga .posneli novinarji iz Vojvodine. Film so snemali v Dalmaciji, Afriki in Špa­niji. Vse je prehitro minilo in naši gostje so se morali posloviti. Bili smo zelo veseli, ker smo dobili spet nove prijatelje. Obljubili smo, da jim bomo več pisali v naš časopis .»Jó Pajtás«. Melita Laci, 8. razred OŠ Joško Talanyi-Janez Dobrovnik ISKOLÁNKON MAGYARUL ÉS SZLOVÉNUL BESZÉLÜNK A testvériség és az egység az embernek olyan fontos, mint a nap vagy a víz. Ha­zánkban békében és egyenjogúságban, élünk. Az emberek közt­­testvériség és egység ural­kodik, amelyet mi tanulók is büszkén ápo­lunk. A népfelszabadító háború harcosai nem­csak önmagukért harcoltak, hanem az em­berek szabadságáért és egységéért. Hazánkban több nemzet és nemzetiség él. Több területen vegyesen él két vagy több nemzetiség, akik becsülik és megértik egymást. A mi környékünkön szlovénok és magya­rok élnek. Ezért az iskolánk is kétnyelvű. Az iskolában jól megértjük egymást, és egy­más segítségével oltunk meg számtalan kér­dést. Baráti­­kapcsolatot tartunk Magyaror­szágom a felsőszölnöki és bajámsenyei paj­tásokkal. Évente egyszer felkeresnek ben­nünket, és sok érdekeset mesélnek az isko­lai élettüriről, szakköreikről. Természetesen mi is viszonozzuk a látogatást. Iskolánkon is van számtalan szakkör, amelyekben részt vehetünk. Úgy az áréinál, miint a szakköröknél is a tanítók az anya­got, mind a két nyelvet elmagyarázzák. És ezért jó, ha mind a két nyelvet tanuljuk, hiszen úgy erősítjük a testvériség-egység hídját a népek­­között. Hazánk nagy vezető­je Tito elvtárs is ama tanított, hogy őrizzük a testvériséget és egységet, mint szemünk fényét. Mi megfogadjuk, hogy­­tovább is őrizzük e két fogalom tartalmát, mert csak úgy él­hetünk békében és függetlenül. Testvériség-Egység Általános Iskola Kencsmár Valéria, 8. osztály Pártosfalva KÖNYV ÁRUSÍTÁS Március utolsó hetében Lenidván könyv­vásár volt. A könyveket a vajdasági Forum Könyvterjesztő szállította le hozzánk. Isko­lánk könyvtára megszervezte a könyvek árusítását a falvakban is. Ebben az akció­ban én is részt vettem testvéremmel. A könyveket szépen becsomagolva, ko­sarakba rakva kaptuk ,az iskoláiban. Már az autóbuszon, sokan érdeklődtek az érdekes olvasmányok iránt. Hazaérkezésünk után azonnal megkezdtük a könyvek árusításét. Mindjárt az első háznál vásároltak az em­berek. És így folytatódott tovább. Ahová betértünk, szívesen fogadtak­­bennünket. Né­­hányan nagyon megörültek az érdekes ol­vasmányoknak, hisz már évek óta vártak­­a jó könyvre. A falu nagy, úgy az első na­pon csak a felét jártuk ide. Ekkor legin­kább a 'gyerekeknek való olvasmány fo­gyott. Másnap újra 'megkezdtük az árusí­tást. Ezen a napon legjobban a szakkönyvek­­és a regények 'iránt érdeklőditek a felnőttek, így hát estefelé már jól kiürült a kosarunk. Elszámoláskor kiderült, hogy mi lettünk a harmadikak a könyveladása akcióiban. Ju­talmat is kaptunk. Nagyon örülök, hogy részt vehettem a könyvterjesz­tésiban, hisz hasznos munkát vé­geztem saját magam és mások számára. Adorján Róbert és László, 7.b Drago Lugarič Elemi Iskola Lendva PONOSNO ME OPAZUJE Hodim v dvojezično šolo. Učim se slo­venski, madžarski in. nemški jezik. Z učenci se mnogokrat pogovarjam v madžarskem jeziku, kljub temu, da sem Slovenec. Srečen sem, ker sem otrok svobo­de. Stara mama mi pripoveduje, kako je bilo nekoč mjeij hudo. Ni imela možnosti, da bi se hkrati učila tari jezike in .se smela iz­ražati v materinem jeziku. Ponosno me 'Opazuje, ko govorim v drugem jeziku. Za­vedam se, da za vse to, kar imam sedaj ijiaz, moram biti hvaležen iborcem in našemu tovarišu Titu. Sklenil sem, da 'bom vedno Obiskoval in. krasil grob padlega partizane na našem stnebovskem pokopališču.' Želim tudi poznejšim generacijam toliko svobode, sreče in zadovoljstva, kot je imam jaz! Varga Dejan, 5. razred OŠ Joško Talanyi-Janez Ddbnavniik MOJ PRIJATELJ Že četrto leto hodim v dvojezično osnov­no šolo. Sedim pri učencu, ki je madžarske narodnosti. V šoli imamo dvojezične učne ure. Drug drugemu vedno pomagava. Domače naloge rešujeva skupaj. Sodelujeva pri dramsko-recitačijsikem in folklornem krož­ku. Z veseljem jih obiskujeva. V razredu se .primerno obnašava. Hodiva tudi na spre­hode .po svežem gozdu. Ko se srečava z drugimi prijatelji, jih veselo .pozdraviva. V šoli se dobro .počutiva. Ko greva iz šole, se težko posloviva, ker sva najboljša prija­telja.. Komaj čakava srečanja naslednjega dne. Tako tečejo šolski dnevi v sožitju med učenci slovenske in madžarske narodnosti. Želel bi, da bi vsi ljudje na svetu živeli v bratstvu in sožitju, kakor mi. Bojan Bočkoree, 4. razred OŠ Bratstvo in enotnost Prosenjakovci NAŠA ŠOLA JE DVOJEZIČNA Naša šola, ki jo obiskujem že osmo leto, se imenuje OŠ Joško Talanyi-Janez v Dob­rovniku. V samem Dobrovniku in tudi v okolici živi več Madžarov, zato je naša šola dvojezična. Letos praznujemo že petindvaj­seto obletnico dvojezičnosti. Našo šolo Obiskujejo učenci še iz treh vasi. Ko 'smo prvič prišli v šolo, smo se težko sporazumevali zaradi jezika. Zdaj, ,po osmih letih pa se že vsi razumemo, ži­vimo v bratstvu in sploh ne opazimo, da smo nekateri madžarske, drugi pa slovenske narodnosti. Pogovarjamo .se v obeh jezikih. Počutimo se kot doma. Tudi učitelji so ve­seli, da se med sábo vsi razumemo. Prire­jamo razne proslave v obeh jezikih. De­luje tudi pevski zbor, kjer se učimo sloven­ske in madžarske pesmi. Vaščani so zalo zadovoljni in tudi veseli, ko poslušajo svoje otroke na proslavah, in sicer, ko recitirajo otroci madžarske narodnosti slovenske pes­mi, Slovenci pa madžarske. Veseli smo, da živimo v tako lepem sožitju, bratstvu in enakopravnosti! Želim si, da hi bdi tudi v bodoče tako trdno povezani med seboj, kot amo bili doslej. Dragica Bürmen, 8. razred OŠ Joško Talanyi-Janez Dobrovnik ÉN IS TAGJA VAGYOK A TUDÓSÍTÓ SZAKKÖRNEK Iskolánkon aktívan működik számos is­­kollánkívülli­­szakkör. Ezek­­közé­­fonallhatjuk a tudósító csoportot is, melynek kilenc tag­ja kéthetenként egyszer, szerdán tart ösz­­szejövetelt. Ekkor a­­tanító néni segítségével megtárgyaljuk a következő két hét teendő­jét.­­Fő feladatunk, hogy rendszeresen tudó­sítsuk a Jó Pajtást, s a muravidéki Népúj­ság c­ímű hetilapot. Megjelent már számos fogalmazásunk is ezekben a lapokban. Általában iskolánk és községünk eseményeit foglaljuk rövid tudó­sításokba. Az idén rész­t vettünk egy irodalmi talál­kozón, melyen Guelminó Sándor vajdasági író­­mutatkozott be a »Nebuló könyve« című­­művével. A Jó Pajtás Rügyfakadiás nevű találkozó Dobnonakon volt. A Jó Pajtás se­gédszerkesztője utasításokat adott további tudósítói munkánkhoz, majd a beszélgetés folyamán javaslatokkal, észrevételekkel já­rulhattunk hozzá­ kedvenc lapunk­­bővítésé­hez. A tudósító szakkör feladata az is, hogy­­alkalmi faliújságokat készítsen. "örömmel működök közre a tudósító szak­körben, hisz számomra élvezetet nyújt az is­kolánkban történt események megörökítése. Gönc Anna Mária, Z. e Drago Lugarič Elemi Iskola LendVa OBRAMBNI DAN Danes smo imeli obrambni dan. Zjutraj smo imeli pouk v tehnični delavnici. Ko smo zaslišali sireno, .smo takoj splezali skozi okno na dvorišče. Zbrali srno se po skupi­nah in odšli v gorice. Z nami sta šla vojaka in miličnik, ■Na zbornem mestu nam je tov. povedal, ■kako se orientiramo v namavi. Poiskali smo drevo in ugotovili, da na severni strani raste mah. Vojaki so nam pokazali, kako se raz­stavlja in sestavlja puška. Bilo je zelo zanimivo. Tudi mi bi radi postali dobri vojaki iin branitelji naše domovine. Upamo, da nikoli ne bo vojne in da bo ostal ob­rambni dan za nas le vaja in prijeten spo­min na šolske dni. 6. razred Dor enčec Anton Cener Jožica OLVASSUNK! Aki valamiről, vagy valakiről többet tud, az többet i­s ér. Mindenkinek, aki szeret olvasni, bizto­san van kedvenc írója is. Én is szeretek ol­vasni, hiszen így s­ok érdekeset tudok meg a világról és hazámról. Olvasni már régen elkezdtem. Amikor iskolába kerültem, már érdekeltek a köny­vek. Persze, még nem a regények, mert ol­vasni még nem tudtam, hanem a képesköny­vek. Később, harmadik osztályban, kezdtem könyveket olvasni. Akkor kezdtem járni a lendvai iskolába. Itt gazdag könyvtár van, é­s le­het válogatni a könyvek közül, ötödik osztályban a városi könyvtárba iratkoztam. Legtöbbször meséskönyveiket vittem haza. A könyvtárosnő sokszor ajánlott szép kis elbe­széléseket, de nekem nem igen volt kedveim hozzá. Idővel a mesekedvelés hanyatlott. Megszerettem rá regényeket. Még ma is a regények a legkedvesebb olvasmányaim. Legkedvesebb regényeim »Az aranyember«, melyet Jókai Mór írt. Jókai írásában gon­­dosan ír az egyszerű emberekről, úgy mint Az aranyember-ben Tímár Mihályról, a sze­gény hajtóbiztosról, aki később meggazdago­dik,­­ mert kezében minden arannyá válik. Regényeit úgy írja, hogy könnyen meg le­het érteni. Az aranyember diafilm változatát is láttá­m. Gyönyörűen mutatja be a Senki szigetét, meg sok más színes helyet. Jókai regényei közül. A kőszívű ember fiai. Mire megvénülünk, Szegény gazdagok, Kárpáthy Zoltán a kedves olvasmányaim. Jókai regényeit még továbbra is fogom ■olvasni, hiszen számomra nagyon érdekesek. Könyveit azoknak ajánlom, akik szeretik a kaland- és történelmi regényeket.. Idzsig Katarina, 7. , Drago Lugarič Elemi Iskola Lendva KAJ BI V VRTCU SPREMENILI? MIT VÁLTOZTATNÁL MEG AZ ÓVODÁBAN? — naredila bi zlati vrtec — rad bi­­imel modne mize — magnetno igrišče bi naredil — nagy sátrakat állítanék fel — az óvodát körülültetném rózsákkal — pobarval bi na zeleno barvo — mize bi pogr­ila s­prti — da ne bi trehalo v vrtcu spati — na dvorišču bi narisal magnetno igrišče — az óvodát elvinném az erdő­­közepébe — soha­­sem főznék a gyerekeknek tejet — megverném azokat, akik eldugják a papucsokat — prepovedal bi pretepanje med otroki — .spremenil bi v staro hišo — az udvaron állatkertiét csinálnék — naredil bi letališče, da bi se peljal v Ameriko KAJ IMAŠ NAJRAJŠI? MIT SZERETSZ A LEGJOBBAN? — svojo punčko, ker ime vedno uboga — sladoled in čokolado — sneg, ker se lahko smučam z atekom — kerékpározni a mamával — a disznóölést, 'mert akkor sekan vannak ■nálunk — szeretek labdázni és játszani a gyerekek­kel — s az én kiskutyámat, Bánit, mert minidig ugat — živali, ker se ne pretepajo — banano — da bi mamica rodila deklico — 'da .bi bili ve dno vsi doma — rada bi mamici v tovarnipomagala, da ne ibi bila vedno utrujena — našo parcelo, ker je tam dosti rožic — torto z orehi — dedka Mraza, ker mi prinese darila KAM BI RAD ŠEL NA IZLET? HOVA SZERETNÉL KIRÁNDULNI? — v Pulo, .ker je tam morje in bi se kopala — v Italijo, ker je tam dosti .igračk v čokoladnem jajčku — šla bi tja, kjer živijo žabice — na modno rev.ijo, da bi ,mi mamica kupila obleko — Magyarországra, és meglátogatnám Lacit — A Murára, hogy halat fognék — v gorice, ker tam lahko skačem — nia Roglo, ker tam se lahko .smučam — k atiju v Varaždin — v Ljubljano k prijateljici, spet bi jo na­učila pesmico »Sétálunk« — Afrikába, hogy megnézném a tigrisekéit — a nagymamához és a nagypapához Zágrebba — v Aimeriku k bratrancu, tam ,tako govo­rijo, da mi ne razumemo — k omici v Nemčijo, .tam bi pne peljala v luna park — k stari mami na morje — k mamici in bratecu — v Mostar, ker tam skačejo z mosta — v Baško, ker še nikoli nisem -bila na morju — Münchenbe a nagyn­énémhez, ott megta­nulnék németül — v .Budimpešto, ,ker je tam zelo lepo KDO NAS JE OBISKAL? KI LÁTOGATOTT MEG BENNÜNKET? — Teta Mika in sitnic iz Italije — stare mame -in idedki in ismo njim na­stopali — dve teti iz Madžarske — vojaki, prinesli so puške in so z namii korakali — pustne šeme, to so bile tovarišice iz drugega vrtca — miličnik, ki nam je povedal, kako smemo prečkati cesto — otroci iz glasbene šole, lepo so igrali na Kitaro — telta iz Avstralije in je nismo ra­zumeli — tovarišice ,ih. tovariši iz Avstrije — óvónténl­ik Magyarországról, és meséltek egy mesét a három pillangóról — nagycsoportosok a lendvai óvodából — a­ napközisek az elemi iskolából; velük játszottunk az udvaron — mamica-Éíviljia, nam je zašila predpasnik za kotiček — ena teta, katera slika, mane je naslikala — pismonoša je prinesel slikanice in ciciban. HONVÉDELMI NAP Ma honvédelmi napunk volt. Sziréna je­lezte a veszélyt. Amikor meghallottuk a szi­réna veszélyt jelző hangját, rögtön elhagy­tuk az iskola épületét. Külön csoportokban indultunk egy félre­eső, biztosabb helyre. Ott folytattuk a tanu­lásit. Az ivóvízről tanultunk. Tízórai után kultúrműsor és­­sportverseny .volt. __ Az ellenség megtámadott bennünket. Többen­­megsebesültek. A sebesülteket egy sátorba vitték, ahol elsősegélyben részesül­tek. Kellemes és nagyon hasznos napunk volt. Felső J­anez Horvat Robert 5. osztály Olah Brigita 6.r, OŠ Jože Kramar-Juš 1984. május 31. NÉPÚJSÁG 5

Next