Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-03 / 13. szám

XXXI. évfolyam, 13. szám Murska Sobota, 1987. április 3-án Ára 100 dinár Mi lesz a személyi jövedelmekkel? A személyi jövedelmiek kérdése egyre aktuálisabb, főleg amióta úgy néz ki, hogy csak a muraszombati községben mintegy 26 munkaszervezetnek meg kell téríteni azt a többletet, amit az idei év első két hónapjában kifizettek. A tavalyi évre ez 11 munkaszervezetre vonatkozik, de öt esetében aktuális téma azokban a községekben tárgyalnak az ügyükről, ahol a munkaszervezet központja van, mint például a pártosfalvi kötődő esetében. A muraszombati községi végrehajtó tanács eddig hat munkaszervezetről tárgyalt a legutóbbi ülésen. A Mura textilipari munkaszervezet esetében az elmúlt évben a jövedelem 1 százalékkal lemaradt a fizetés mögött. A munkaszervezet képviselője elmondotta, hogy a késztermékeik közel 70 százalékát a külföldi piacon értékesítik és a devizajövedelmüket dinárban kapják. Az árfolyam és az infláció nagyon aránytalan, a dinár értéke egy évben több mint 100 százalékkal csökken, a márka és dollár árfolyama ehhez viszonyítva alig emelkedik. Innen a több tíz milliárdos jövedelemkiesés, ami természetesen visszatükröződik a munkaszervezet életében. A muraszombati tervezőiroda igazgatója elmondta, hogy náluk a magasabb kiadások miatt van jövedelemkiesés. A tavalyi év második felében a déli köztársaságokban vállaltak munkát, ahol a költségek nagyobbak, a tiszta jövedelem pedig kisebb, erre azért került sor, mert Szlovéniában csökkentek a lehetőségek és ilyen kompromiszumokra szorultak. Az erdészet esetében a megállapodást csak nagyon kis százalékban lépték át és mint az előző két munkaszervezetnél, itt is úgy döntött a végrehajtó tanács, hogy ebből kifolyólag nem kell csökkenteni a fizetéseket. Ugyanez vonatkozik az órásműhelyre is, ahol a négy foglalkoztatott személyi jövedelme így is minimális, de a jövedelemhez tarányítva túllépték megszabott kereteket. Az illetékesek szerint a tavalyi évben a fizetések a megszabott keretek között alakultak, kivéve az említett munkaszervezeteket, ahol az eltérések nem nagyok és inkább az az aggasztó, hogy hogyan lesz az idén, amikor a szövetségi intézkedések nagyon sok dolgot megkérdőjeleznek, főleg a társadalmi szolgáltatások terén nagyon sok a tisztázatlan dolog. Ezért a muravidéki társadalmi politikai szervek úgy határoztak, hogy az elszámolást egyenlőre májusig elhalasztják. pivar MURASZOMBAT Mindennapi közlekedésünk, tűzbiztonságunk ÜLÉSEZETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURAVIDÉKI KÖZSÉGKÖZI TANÁCSA A héten csütörtökön tartott összejövetelt a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsa amelyen két figyelemre méltó kérdéskörről, a közlekedésbiztonságról és a tűzbiztonságról tanácskoztak. az alapvető tűzvédelmi szabá-Muravidéken évről évre több a közlekedési baleset amelynek okát jórészt az utak rendkívül rossz állapotában kell keresni — áll az értekezletre beterjesztett beszámolóiban. Mindehhez hozzá kell számítani a vezetők fegyelmezetlenségét is, hiszen tartományunkban az elmúlt évben a gyorshajtás és az isztaság okozta a legtöbb közlekedési balesetet. Tehát nem csak az úthálózat korszerűsítésén múlik a biztonságosabb közlekedés, hanem a vezetők öntudatán is. A tűzbiztonság terén sem sokkal jobb a helyzet. A tűzoltó-egyesületek muravidéki szövetségének parancsnoksága már két év előtt felhívta a figyelmet a tűzbiztonság terén uralkodó áldatlan állapotokra. Számos munkaszervezetben az illetékesek még B.K.Zsá lyokat sem tartják be, ezenkívül a lakosság tűzvédelmi kultúrája sincs a megfelelő szinten. Két év előtt Muravidéken 75 tűzeset volt katasztrofális következményekkel, a kár több mint 96 millió dinár volt. Az elmúlt év kilenc hónapjaiban csökkent a tűzesetek száma. A tűzoltók 28 esetben vonultak ki és az anyagi kár 850000 dinárt tett ki. A Szocialista Szövetség muravindék községközi tanácsának csütörtöki ülésén ezenkívül elfogadták a tanács ez évi munkatervét, valamint pénzügyi tervét is. Az ülésen elhangzott vitáról, valamint a határozatokról és megállapításokról lapzárta miatt a Népújság következő számában közlünk jelentést. Következetesebb munkát a gyakorlatban A közelmúltban egy interjúiban arról hallottunk, hogy a köztársasági színtű fogadáson a magyar nemzetiségi érdekközösség küldöttsége ismertette a nemzetiség helyzetét és gondjait. Az interjú meghallgatása közben az volt az érzésem, hogy ugyanezt hallottam már tíz évvel ezelőtt is, kommentárunk kezdjük az elején. Változtatni kell a kétnyelvű óvodák munkáján. Véleményem szerint az 1980-ban elfogadott nyelvoktatási programmal fejleszthetik a kicsik anyanyelvét és a másik nyelvvel is megismerkedhet a gyermek, természetesen, ha az óvónő jól ismeri mindkét nyelvet és lelkiismeretesen dolgozik. Tehát a munkát kell állandóan ellenőrizni, de olyannak, aki szintén beszéli mindkét nyelvet. És még valami fontos. Az, hogy a szülők hogyan, milyen nyelven beszélnek otthon a gyermekkel. Sajnos, sok az olyan eset, ahol az egyik szülő magyar, otthon mégis csak szlovénul folyik a társalgás. A kétnyelvű általános iskolában sem a tantervvel van baj, hanem azzal, hogy nem mindenhol valósítják azt meg következetesen. Nem tudom, hogyan folyik most a munka ellenőrzése, de a kétnyelvű oktatást bevezető első években senki sem érdeklődött az iránt, mennyire ismerik a tanulók a magyar nyelvet. Az egyik beszélgetésünkkor az egyik lendvai szülő elmondta, az az érzése, hogy a kétnyelvű oktatás a lassú asszimilációhoz vezet A mezőgazdálkodáshoz, az állatneveléshez azonban mindenekelőtt földre van szükség, pontosabban rendezett mezőgazdasági földterületekre. Az évekkel ezelőtt meghozott törvény kedvezően alaította a helyzetet olyan szempontból, hogy napjainkban komolyan és erélyesen védik a mezőgazdálkodásra alkalmas földterületeket Muravidéken a tervezetten, észszerűtlen beépítéstől. Lendületes tempóban láttak hozzá az árnemzesítéshez, a talajjavításhoz, a meliorációkhoz, a tagosításhoz, a komaszációhoz. E munkálatok kivitelezéséhez azonban számos illetékes szerv jóváhagyására van szükség. A beruházók addig hozzá sem foghatnak a munkához, amíg a térrendezést szabályozó szervek nem adják meg hozzá az engedélyt. És éppen e téren van az utóbbi években számos komoly probléma, amelyek nyomán egész Muravidék mezőgazdasága — társadalmi és magánszektor egyaránt — nálunk. Miért? — tettem fel a kérdést. »Azért, mert én a valamikori egynyelvű magyar osztályokban tökéletesen megtanultam a magyar nyelvet, az én gyerekeim viszont felemás nyelven beszélnek és jobban megy nekik a szlovén, mint a magyar nyelv. Hát konkrétan ez ellen kell küzdeni. A középiskolákban a magyar nyelv oktatása is úgy oldódott meg, ahogy három héttel ezelőtt az egyik magyartanárnő elmondta, amit a Népújságban is elolvashatunk. Itt is konkrétan kell valamit, de még ma, nem pedig újabb tíz évre várva, mert akkor már nem lesz kiért tenni. Menjünk tovább. A magyar nemzetiség tájékoztatásáról elhangzott, hogy nem megfelelő. Fejleszteni kell az újságot és a rádiót. Egyezek ezzel. De mikor mondják meg, hogyan? A legtöbben 14—15 éve dolgozunk itt újságíróiként, de még egy órás nyelvi továbbképzésre sem küldtek el bennünket, holott a magyarországi újságírók, akik más körülmények között dolgoznak, hetente folytatnak beszédgyakorlatot. Az ösztöndíjpolitikáról ne is beszéljek. Csak mondogatjuk, hogy mit kellene tenni ezért, de konkrétan semmi sem történik. A fórumokon a legtöbb esetben úgy beszélnek a nemzetiség helyzetéről, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. A lehetőségek valóban adottak, csak a gyakorlatban kell másként élni ezekkel. Kercsmár R. Átalakulásra van szükség, ha távlatokat akarunk teremteni Társult munka szervezeteinkbe friss szélre, átalakulásra van szükség, de nem rögtönzéssel, hanem szakmailag és objektíven megalapozottan. Nem csak arról van szó, hogy túléljük a jelenlegi válságot, hanem arról, hogy az átalakulással fejlődést, távlatokat, nagyobb biztonságot teremtsünk. Ezek voltak az alapvető gondolatok, amelyek a Szlovén KSZ Központi Bizottságának e héten hétfőn megtartott plénumán elhangzottak és amely összejövetelen a társult munka önigazgatói és ügyviteli hatékonyságának fokozásáról volt szó. Már önmagában az az adat, hogy 1979-ben körülbelül annyi trász volt Szlovéniában mint tavaly, igen beszédesen tanúskodik arról, hogy új szervezeteket nem alakítunk, s hogy az eredménytelenül gazdálkodó munkaszervezetekkel szemben szinte ismeretlenné vált a csődeljárás fogalma. Olyan munkaszervezetekről van szó, ahol az ügyviteli eredménytelenség önigazgatói eredménytelenséggel is párosul. Robert Černe, a SZKSZ KB végrehajtó titkárának bevezetőjét tizenhét felszólalás követte, amely a szervezési hiányosságok sorára, a sok helyen jelen lévő voluntarizmusra, a lokális érdekek érvényesülésére hívták fel a figyelmet, egyszóval mindarra, ami gúzsba köti a dolgozók alkotmányos szerepének megvalósulását, a dolgozókét, akik nem csak munkaerejük, hanem a társadalmi tulajdon gazdái is. Így a vita során elhangzott, hogy nálunk még túlzott mértékben érvényesül az elavult gondolkodásmód, amely ellenez újat, az innovációkat, a fokozottabb szakmaitást de nem csak a munkaközösségekben, hanem a társadalmipolitikai közösségekben is. Mindehhez még súlyos köröncként csatlakozik a hiba, amelyet a társult munka törvényének elfogadásakor és érvényesítésekor követtük el, hogy az önigazgatói és ügyviteli szervezettség sok helyen formális és nem veszi figyelembe az objektív feltételeket. Az egy helyben való topogást ráadásul maga az állam is támogatja a különböző intervenciós törvényekkel, amelyek rendszerint a jól, vagy jobban gazdálkodókat sújtják. Tudatunkra még mindig hatással van az etetista gazdálkodás, amely másképpen értékeli a munkást és másképpen a vezetőket. A vezetőkről a vitában igen sokat beszéltek, és egyes elgondolásokat figyelembe kell venni a társult munka törvényének módosításánál. Elhangzott, hogy nálunk a vezetés gyakran merev, bürokratikus. A vezetők ellentmondásos törvényeket, az előírások sorát, védelmi terveket tanulmányoznak és kevés idejük marad a folyó ügyviteilre. Szakmai képzésüknek lényegében olyannak kellene lennie, mint a tőkés társadalmakban, de ennek érdekében nem sokat teszünk, nemigen van szabad kezük a vezető csoportok megválasztásánál. Éppen a vezető beosztásúaknak kellene lehetővé tenniük, hogy a dolgozó mint önigazgató erkölcsileg és anyagilag is érdekelve legyen munkaszervezete eredményességében. Napjainkban ez az érdek főleganyagi érdek és erről győznek meg a munkabeszüntetések, amelyeket rendszerint fizetésemelések követnek. A bíráló szavak még élesebbek voltak, amikor a társadalmi felülépítményről volt szó, amely túlméretezett, anyagilag telhetetlen, és ahol sok tudós és szakember dolgozik. Ezt a hatalmas társadalmi felülépítményt nem kalkulálhatjuk be a külföldön eladott termékek árába és gazdálkodás jelenlegi körülmények közepette is egyre nehezebben viseljük el. A Központi Bizottság ülésén újra elhangzott, hogy hatékonyabbaknak kellene lennünk egyes hivatásos társadalmi funkciók megszüntetésénél. Az egymáshoz szükségszerűen kapcsolódó önigazgatói és ügyviteli szervezettségre vannak szép példák amelyek igazolják, hogy ilyen esetekben az önigazgatás is fejlett, s hogy mindez élő szervezet, amely nem önmagáért cél, hanem szélesebb körű társadalmi érdekeket szolgál. A hatékonyabb szervezettségre pedig a kommunistáknak több javaslatot kellene adniuk. Hogy mennyire serkentik a társult munka hatékonyabb szerveződését, amely szervezettséggel az innovatív társadalmak mellé szeretnék felsorakozni, a kommunisták egyúttal bizonyságot tesznek arról is, mennyire egységesek és következetesek az elfogadott határozatok megvalósításánál. Előrehaladást gátló előírások REGIONÁLIS TANÁCSKOZÁS A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK RENDEZÉSÉRŐL Az utóbbi években gyakran emlegetik Muravidéket úgy, mint a köztársaság éléskamráját. Ebből következően Muravidéken sok esetben hangsúlyozzák, hogy tartományunk számára az élelmiszertermelés, a mezőgazdasági termelés fokozása nemcsak létfontosságú, hanem a gazdaságfejlesztés legelőnyösebb módja is szinte megtorpant. És ami még gondbaejitőbb: az esetek óriási többségében nem pénzhiányról van szó, hanem arról, hogy a különböző engedélyek kiadása nagyon elhúzódik. Egyszóval: a törvényes rendelkezések kivitelezése túlságosan bürokratikussá vált. A beruházók maximális erőeszítései ellenére is, hogy minél előbb beszerezzék a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat a meliorációk kivitelezéséhez, a dolgok nem haladnak előre, így a probléma lassacskán már politikai kérdéssé válik, amelyet nem a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak kell megoldania. Az ilyen áldatlan gyakorlat egyik legszembetűnőbb következménye például az, hogy Muravidéknek az elmúlt évben 170 millió dinárnyi társízott eszközt más területeknek kellett átengednie, ahol lecsapolási és hasonló munkákat terveznek egyszerűen azért, mert az utóbbiaknak már megvolt a munkálatokhoz szükséges valamennyi dokumentációja, míg Muravidéken az érdekelteknek ezeket nem sikerült beszerezniük. És hogy még fonákabb legyen a helyzet hadd tegyük hozzá, hogy évekkel ezelőtt éppen Muravidéken követelték, hogy a társított eszközökből részesüljenek előnyben azok, akinek a munkálatokhoz megvan a szükséges dokumentációjuk. A puska tehát viszszafelé sült el, de nem az érdekeit muravidéki mezőgazdasági szervezetek hibájából, hiszen azelőtt a mezőgazdasági földterületek rendezésénél az illetékesek nagyobb megértést mutattak, rugalmasabban jártak el. Hogyan kellene tehát áttörni a bürokrácia által emelt barikádokon? Erről tanácskoznak ma délelőtt Muraszombatban azon az összejövetelen, amelyet a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsai szervezett. A tanácskozásra az ABC Pomurka készített terjedelmes beszámolót, amely sokoldalúan világít rá a problémákra. B-K.Zs.