Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-27 / 12. szám

8 Közös erővel-egy akarattal LENDVA ÉS LENTI 1987-ES ÉVI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSÁRÓL Mint már jelentettük, március közepén Lendván járt a Lenti Városi Tanácsa küldöttsége. A látogatás célja az volt, hogy a lendvai községi képviselő-testület és a társa­dalmi-politikai szervezetek képviselőivel megvitassák és elemezzék a tavalyi évi együttműködési egyezmény meg­valósítását és elfogadják az új együttműködési megálla­podást. A lendvai eszmecsere folya­mán mindkét fél megállapí­totta, hogy az eddigi együtt­működés igen sokrétű és e­­redményes vádit, de a jövő­ben tovább kell bővíteni e­­zeket a kapcsolatokat. (Mindkét fél szorgalmazta e megállapodás kölcsönös bővítését és kiegészítését és hangsúlyozták, hogy számos lehetőség van arra, hogy ur­banisztikai, társadalmi és gazdasági téren, valamint a környezetvédelem terén kö­zös programokat dolgozzanak ki. Az elmúlt évben kapcso­latok alakultak ki az egész­ségügy, a szociálpolitika és gyermek­védelem terén és a jövőben továbbra is gondos­kodnak e kapcsolatok felújí­tásáról. Mindkét fél szorgal­mazza, hogy május elseje al­kalmából tömegesebb együtt­működést és találkozókat szervezzen a két ország pol­gárai számára. A megbeszélés folyamán különösen a gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok bő­vítését emelték ki. Fejlesz­teni fogják a kapcsolatokat a kisgazdaság (kisipar és az idegenforgalom) terén. Igen hasznos lenne, ha csere vol­na az idegenforgalmi kínálat­ban és szorosabb kapcsolat jönne létre az idegenforgal­mi munkaszervezetek között. A megállapodás egyik fon­tos pontja az, hogy mindkét fél szorgalmazza a kormánya megfelelő szervénél a Rédics — Lendva vasútvonal felépí­tését, valamint a Lenti — Lendva közvetlen telefonösz­­szeköttetés megvalósítását. A jövőben még bővíteni szeretnék a lendvai Merca­tor Univerzal kereskedelmi vállalat és a Lenti KERSZÖV közötti és határmenti árucse­rét. A Mercator és a KER­SZÖV tanulmányozni fogják azt a lehetőséget, hogy Lend­­üiben közös üzletet nyissanak a közös áruk árusítása érde­kében. Mivel a lendvai földmű­vesszövetkezetnek igen jó kapcsolatai vannak a cseszb­­­regi PETŐFI SÁNDOR TSZ- szel, azért a megállapodásban is külön hangsúlyozták ezek­nek a kapcsolatoknak a bőví­tését. A magyar fél ugyanis felkínálta azt a lehetőséget, hogy több cukorrépát ter­melhetnének az ormosi cu­korgyár számára. Szeretnék felvenni a kap­csolatot az INA Nafta Gép­műhelyek és a lenti KGD között, hogy bővítsék a kap­csolatot és az együttműkö­dést a kőolajipari gépgyár­tás terén. A megállapodás értelmében szorgalmazni fogják az állat­egészségügy terén kialakult kapcsolatokat és pontos együttműködési programot készítenek ennek érdekében. A vadászok, horgászok, spor­tolók és műkedvelők közötti együttműködéseket is támo­gatni fogják és az állami és társadalmi-politikai szerve­zetek képviselői is negyedé­venként, valamint féléven­ként egyeztetik az együttmű­ködési programokat. Sorolhatnánk még tovább az együttműködésre vonatko­zó javaslatokat, vagy azokat a pontokat, amelyek hozzájá­rultak a jószomszédi viszo­nyok és kapcsolatok ilyen fo­kú kialakításához. Hogy mi­lyen színvonalasak és sokré­tűek voltak az elmúlt húsz év során ezek a kapcsolatok, azt leginkább majd abban a közös kiadványban olvashat­juk, amelyet Lendva és Len­ti közösen adnak ki a húsz­éves együttműködés tisztele­tére. A kiadványt a két szom­szédos vidék közösen pénzeli és szlovén-magyar nyelven számol be majd a jószomszé­di viszonyokról és az együtt­működés sokrétűségéről. Szúnyogh L. Az oktatásügyi közösség közgyűlésének e héten hét­főn megtartott ülésén a kül­döttek az elmúlt év pénzügyi tervének realizálásáról tár­gyalva elfogadták a javasla­tot, hogy a közösségiben je­lentkező jövedelemmarad­­ványt miként osszák el. Va­lamivel több mint 85 millió dinárról van szó, amelynek legnagyobb részét, 60 millió dánért, az iskolahálózat to­vábbi korszerűsítésére fordít­ják. A közgyűlésen a pénzügyi tervről, illetve az idén esedé­kes beruházásokról tárgyalva úgy döntöttek, hogy a pénz­ügyi nehézségek miatt Tam­­násdon csak az új épületszár­nyat tervezik az idei évre, míg a tornaterem építése e­­gyelőre elmarad. Ehhez a be­ruházáshoz ugyanis köztársa­sági eszközökre is számítanak mégpedig 37 százalék magas­ságában, de a jelek szerint erre a pénzre az idén nem számíthatnak. Az új épület­szárny felépítésével is je­lentősen javulnak az oktatás körülményei, hiszen a lend­vai községben a turndščei, a črenšovci és az odranci isko­lán kívül már mindenütt egy váltásiban folyik a tanítás. Az értekezleten részletes magyarázatot fűztek ahhoz a beszámolóhoz, amelyet a Szlovén Oktatásügyi Intézet muraszombati kirendeltsége készített és amely az okta­tási-nevelési munka megva­lósul­ásáról szól az elmúlt év­re vonatkozóan. Mint a be­számoló megállapítás, a lend­vai község általános iskolái­ban oktató káderek felké­szültsége jó, bár a műszaki oktatás terén hiányzanak a szakképzett káderek egyes is­kolákban. Ká­d­er szempontból, a lendvai alsófokú zeneisko­lában küzdenek komoly ne­hézségekkel, hiszen már évek óta nem tudnak ide szakok­tatókat szerződtetni. A köz­gyűlésen felhívták a figyel­met arra, hogy az oktatás költségei év­ről évre rohamo­san emelkednek, az iskolák nehezen tudnak lépést tarta­ni a növekvő árakkal. Egyre drágább az iskolakonyha és kérdés, meddig bírják el a szülők az úgynevezett »iskola a természetben« program költségeit. A közgyűlésen külön szól­tak a göntérházi Vlay Lajos általános iskolában kialakult helyzetről. Itt ugyanis a diá­kok száma már a kritikus pontra csökkent és az iskola fennmaradása forog kockán. Egyes szülők ugyanis Lend­­vára íratják gyermekeiket, mert itt dolgoznak és a gön­térházi iskolában nincs me­goldva a napközi tagozat és az óvodai tartózkodás sem. Az iskola illetékesei az el­következő tanévben meg sze­retnék oldani ezeket a kér­déseket, természetesen a szü­lők segítségeivel. Az értekez­leten felhívták a figyelmet arra is, hogy az iskolataná­csokban lévő szülők nem e­­léggé aktívak, de önhibáju­kon kívül, hiszen az iskolák nem tájékoztatják őket kellő mértékben. A küldöttek fi­gyelmeztetn­ek arra is, hogy az általános iskolákban a gyermekek túlterheltek, a pe­dagógusok alig győzik a ta­nanyag átadását, a visszakér­dezésre, a megtanultak rögzí­tésére már alig marad idő. Az oktatásügyi közösség közgyűlésén határozatot hoz­tak egy alap megalakításáról, amely a tanügyi munkások napján jutalomban részesíti majd az érdemes pedagóguso­kat. B. K. Zs. Tovább korszerűsítik az iskolahálózatot A GÖNTÉRHÁZI ISKOLÁBAN AGGASZTÓAN CSÖK­KEN A TANULÓK SZÁMA — JUTALOMALAP AZ ÉR­DEMES PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA A lendvai község oktatásügyi közösségében az elmúlt évben végzett beruházásokat a referendumi program ha­tározta meg. Az általános iskolai hálózat korszerűsítése édekében társított eszközökből épült fel az odranci iskola tornaterme és a hozzá tartozó helyiség, ezenkívül elkészült a tumiščei iskola új épületszárnyának építéséhez szükséges tervdokumentáció. Az elmúlt évben készült el a črenšovci óvoda is és így a lendvai községben javultak az oktatás és az iskoláskor előtti nevelés feltételei. NÉPÚJSÁG Felkészültek a főidényre ÚJ ÁRAK A ROVINJI ÜDÜLŐTELEPEN — KIBŐVÍTIK —_____________________________________________________________________________________________________________________________ A KÍNÁLATOT — AKCIÓ AZ ÚJ TENGERPARTI ÜDÜ­____________________________________________________ LÓTELEP ÉPÍTÉSÉRE »A tavalyi évhez viszonyít­va a muraszombati üdültetési közösség 100 százalékkal nö­velte a rovinji üdülőtelep és a pohorjei Jelka árát, így a közösség tagjai a főidényben 1600 dinárt fizetnek fejen­ként egy napra, a kívülállók pedig 2000 dinárt. A fő idény előtt és utána a tagok számá­ra 1100 dinárba kerül napon­ta az üdültetés. A Jelka hegyi szállóiban a napi teljes ellá­tás 6000 dinár körül alakul Az egyre nagyobb költségek és az állandó infláció paran­csolta az új árakat, amelyek lényegéiben nem is­ olyan ma­gasak, ha figyelembe vesszük, hogy miit kérnek a tenger­parton a szállodákban és a privát szobákért...« — mon­dotta többek között Danica Cipot, a muraszombati üdül­tetési közösség újonan meg­választott elnöke, amikor a nyaralttatási lehetőségeket e­­lemezte. A tavalyi évet sikeresen zárta a közösség, bár a po­horjei Jedka sok gondot és nem utolsó sorban vesztesé­get is hozott. A több mint egymillió dinárra ugyan ta­láltak fedezetet, de kérdés, hogyan tovább, hiszen a hiányt nem fogják a közös­ség tagjai évente fedezni. A rovinji üdülő 4 309 000 dinár tiszta hasznot hozott, ami elsősorban az okos és ta­karékos gazdálkodás eredmé­nye. Ezért az idei tervek el­fogadásánál i­s hangsúlyoz­ták, hogy hasonló módon kell eljárni. Az idén a telepet bő­vítik, játszótereket építenek. Az itt felmerülő költségekhez 3 millió dinárral járul a Szlo­vén Szakszervezeti Szövetség Muraszombati Községi Taná­csa. Az idei idény újdonsága, hogy a nagyobb muraividérci munkaszervezetek sportfele­lőst küldenek Rovimnijba, akik a nyaralók szórakoztatásáról gondoskodnak. Az üdültetési közösség hosz­­szú­távú célkitűzése, hogy a rovinji Monsenahoz hasonló telepet létesítsenek valahol Közép-­Dalmáciáb­an. Ezért fel­hívást intéztek a munkaszer­vezetekhez — azokhoz is, a­­ki­k nem tagjai a közösség­nek­ — hogy vásárolják meg a kapacitásokat. A rovinjihoz hasonlóan épülő településen két, három és négy férőhe­lyes lakások épülnek, ame­lyek az átlagos létszá­mú csa­ládoknak kényelmes pihenést biztosítanak A szövetségi in­tervenciós intézkedések az idegenforgalmi beruházáso­kat, a szállodák és üdülőtele­pek építését nem gátolják, ez­ért a szakszervezet és az ü­­dültetési közösség reális lehe­tőségnek tartja az új telep építését, amennyiben a mun­kaszervezeteik körében lesz érdeklődés iránta. pivar­ella Tavaszi munkák a gyümölcsösben és a szőlőskertben. (Fotó: 1. a) 1987. március 27. A faiparban nincs fedezet a veszteségekre Muravidékén az elmúlt év­ben legrosszabbul a lendvai INA Nafta petrolkémi­a alap­­szervezetében gazdálkodtak, hiszen a veszteség jóival felül­múlja az egy és fél milliárd dinárt és a községi összehiány felét képezi. A vörös számok itt az 1985-ös évhez viszo­nyítva növekedésben vannak és az idén sincs kilátás javu­lásra. Az illetékesek a prob­léma okát a gáz és az UREA magas árában és az olcsó késztermékben látják, ugyanis a metanol világpiaci ára nem éri el a termelési költségek felét sem. aktuális téma A petrolkémi­a csak egyi­ke a veszteséges munkaszer­vezeteknek, Muravidéken rajta kívül még tizenkettő került fel a listára. Legprob­lematikusabb a helyzet a fa­feldolgozóipari ágazatban, a­­hol 604 millió dinárt tesz ki a hiány és két alapszervezet kényszerigazgatá­s alá került. Az elmúlt évi veszteség okát a nagy kivitelben és az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehéz­ségekben látják. A külföldi blokádok és egyéb intézkedé­sek a bútoripart és ezzel az egész ágazatot is vakvágány­ra állították és a munkaszer­vezetek sok rövidlejáratú köl­csönt vet­tek fel kedvezőtlen körülmények között. A tava­lyi évi gazdasági mérleg sze­rint az ágazat veszteségeire Muravidéken csak 1 százalék­ban találtak fedezetet, 99 szá­zalék pedig tiszta hiány és ezért mind szanációra szorul­nak. A húsipari munkaszervezet már évek során a vesztesége­sek listáján vezetett, tavaly azonban az év utolsó negye­dében 50 százalékkal csökken­tették a háromnegyed évi veszteséget, de így is nagy összegről van szó, hiszen a vágóhíd hiánya meghaladja a 392 millió dinárt, ami a köz­ség összves­zteségének 38 százalékát képezi. A húsipari munkaszervezet többi alap­­szerv­ezete pozitív eredmény­nyel zárták az elmúlt évet, a vágóhídinál keletkezett hiányt pedig a húsfeldolgozás, a kis­kereskedelem és a felvásár­lás terén jelentkező árarány­talanságokban kell keresni. Ezek a legnagyobb veszte­séges alapszervezetek, ami­hez még hozzá kell tenni az Elektrot, a Radenska palac­kozó felszerelést gyártó üze­mét, valamint az Autoradgo­­na és a Ljutomerčan szállí­tási alapszervezeteit ahol a drá­gia karbantartási és üze­meltetési költségek, valamint a megcsappant fuvarok okoz­zák a nehéz helyzetet. A fafeldolgozóipari munka­szervezeteken kívül a veszte­ségekre mindenütt találtak fe­dezetet: elsősorban a tarta­lékalapokat üresíttet­ték ki, ezenkívül pedig a szolidari­tás is megfelelő volt. Az idei évi gazdasági feltételek azon­ban újabb megpróbáltatások elé állítják a munkaszerveze­teket és kérdés hogyan érvé­nyesülhetnek azok, akik már évek során a csőd szélén áll­nak ... pivar­ella TÚL JÓ AZ ENNIVALÓ A BÖRTÖNBEN... állítják a dél-carolinai Bishopville-i börtön őrei. Szerintük az ada­gok túlságosan bőségesek és megengedhetetlenül ízletesek. A börtönlakók egyébként mindennap többféle ételben vá­logathatnak, amelyek minőségileg és mennyiségileg is kielégítik még a legfalánkabbak, a nagyétkűek igényeit is. A reggeli a kötelező kávéval és kétszersülttel kezdődik, aztán jön a többi. Az ilyen »tejben-vajban fürdetést« ellenzők most kiszámították, hogy évente 15 000 dollárt lehetne megtakarítani azzal, hogy a bentlakók fagyasztott és csak közvetlenül az étkezés előtt felmelegített ételeket kapnának. AZ ÜGYES TOLVAJ KIVÁRJA. . . míg elül a por. Ezt bizonyítja­­az az esett is, amely a Düsseldorf központjá­ban levő egyik mia­gy üzletiben történt. A tolvajok töb­b­­millió dollár értékű ékszert loptak el, annak ellenére, hogy behatolásukkor megszólalt a vésszcsem­gő. Az őrök ugyanis — miután körüljárták az épületet, de semmi rendellenes­ségre nem figyeltek fel — azt­­állapították meg, hogy a vészjelző készülék meghibásodott. Így a j­ól álcázott, rej­tőzködő tolvajok nyugodtan foszthatták a­­boltot. A ren­dőrség­­az eset utáni helyszínelés után is azon a vélemé­nyen van, hogy a tolvajok mindvégig az üzletben voltak. CSÖKKENTI A CSECSEMŐHALANDÓSÁGOT. An­gola hamarosan 15 millió dollár gyorssegélyt kap a cse­csemők és a gyermekek nagyarányú elhalálozásának csök­kentése, valamint a jobb egészségügyi védelemre. Ezt je­lentette ki James Grant, az UNICEF végrehajtó titkára afrikai körútjának ezen az állomásán. Grant hozzátette, hogy ez a segély része annak a programnak, amellyel az ENSZ segíti az első frontvonal országait, ezek közül is elsősorban a legsúlyosabb helyzetben levő Angolát és Mozambikot, ahol egyes felmérések szerint csak tavaly mintegy 140 ezer csecsemő és gyermek halt meg. ASZTEROIDA OKOZTA A JÉGKORSZAKOT? Két amerikai tudós az­t állítja, hogy 2,3 millió évvel ezelőtt rázuhant a Földre, egy aszteroida, tízszer akkora volt, mint amekkorának eddig állították, és 172-szer erősebb robbanást okozott az eddig felrobbant legnagyobb hidro­­­gén­bombán­ál. Szerintük ez a robbanás meggyorsította a jégkorszak kezdetét. Frank Kyta és John Wasson, a Los Ang­eles-i Kalifornia egye­tem tanárai a­z­­aszteroida marad­ványainak tanulmányozására alapítják hipotézisüket. Ők a Csendes-óceániban találták meg ezeket a maradványo­kat. Számításaik szerint az aszteroida átmérője egy kilo­méter volt, és má­sodpercenként 70 kilométeres sebességgel ütközött a Földnek. A Föld 3—3,5 millió évvel ezelőtt kezdet­t hűlni, és­­bizonyítékok vannak arra, hogy 2,2—2,5 millió évvel ezelőtt a lehűlés hirtelen következett be. A két tudós szerint ezt az aszteroida zuhanása okozta.

Next