Népújság, 1991. december (43. évfolyam, 238-256. szám)
1991-12-03 / 238. szám
I. OLDA - KÉPÜTLÁS Románia Alkotmánya (Folytatás 32 . oldalról) feleljenek a többi román állampolgárhoz viszonyított egyenlőség és meg nem különböztetés elveinek. 7. SZAKASZ A KÜLFÖLDI ROMÁNOK. Az állam támogatja a kapcsolatok erősítését az országhatárokon kívüli románokkal és munkálkodik etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséért, fejlesztéséért és kifejezéséért, ama állam törvényeinek tiszteletben tartásával, amelynek állampolgárai. 8. SZAKASZ A PLURALIZMUS ÉS A POLITIKAI PÁRTOK. (1) A pluralizmus a román társadalomban egyik feltétele és garanciája az alkotmányos demokráciának. (2) A politikai pártok a törvény feltételei között alakulnak meg és fejtik ki tevékenységüket. Hozzájárulnak az állampolgárok politikai akaratának meghatározásához és kifejezéséhez, tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitást, a területi épséget, a jogrendet és a demokrácia elveit. 9. SZAKASZ A SZAKSZERVEZETEK. A szakszervezetek szervezeti szabályzatuknak megfelelően, a törvény feltételei között alakulnak meg és fejtik ki tevékenységüket. Hozzájárulnak az alkalmazottak jogvédelméhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeik előmozdításához. 10. SZAKASZ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. Románia békés kapcsolatokat tart fenn és fejleszt az összes államokkal és ilyen keretek között jószomszédi kapcsolatokat a nemzetközi jog elvei és többi általánosan elfogadott szabályai alapján. 11. SZAKASZ A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELFÖLDI JOG. (1) A román állam kötelezi magát, hogy pontosan és jóhiszeműen teljesíti az azon szerződésekből fakadó kötelezettségeit, melyek részese. (2) A parlamentben a törvény szerint ratifikált szerződések hozzátartoznak a belföldi joghoz. 12. SZAKASZ A NEMZETI FELSÉGJELVÉNYEK. (1) Románia zászlaja a trikolór: a színek függőlegesen helyezkednek el a zászlók dtól kezdve a következő sorrendben: kék, sárga, piros. (2) Románia nemzeti ünnepe december 1. (3) Románia nemzeti himnusza a Desteaptate románé. (4) Az ország címerét és az állam pecsétjét alaptörvények állapítják meg. 13. SZAKASZ A HIVATALOS NYELV. Romániában a hivatalos nyelv a román nyelv. 14. SZAKASZ A FŐVÁROS. Románia fővárosa Bukarest municipium. II. CÍM Az alapvető jogok, szabadságjogok és kötelezettségek I. FEJEZET Közös rendelkezések 15. SZAKASZ AZ EGYETEMESSÉG. (1) Az állampolgárok az Alkotmány és más törvények útján szentesített jogokat és szabadságjogokat élvezik és az ezekben előírt kötelezettségeikkel rendelkeznek. (2) A törvény csupán a jövőre nézve rendelkezik, kivéve a kedvezőbb büntetőtörvényt. IC. SZAKASZ A JOGEGYENLŐSÉG. (1) Az állampolgárok egyenlők a törvényés a közhatóságok előtt, kiváltságok és megkülönböztetések nélkül. (2) Senki sem előbbrevaló a törvénynél. (3) A polgári vagy katonai köztisztségeket ésméltóságokat olyan személyek tölthetik be, akik csak román állampolgárok és lakhelyük az országban van. 17. SZAKASZ A ROMÁN ÁLLAMPOLGÁROK KÜLFÖLDÖN. A román állampolgárok külföldön a román állam oltalmát élvezik és eleget kell tenniük kötelezettségeiknek, kivéve azokat, amelyek nem egyeztethetők össze az országból való távollétükkel. 18. SZAKASZ a külföldi Állampolgárok és a hazátlanok. (1) A Romániában lakó külföldi állampolgárok és hazátlanok a személyek és a vagyonok általános oltalmát élvezik, amelyet az Alkotmány és más törvények szavatolnak. (2) A menedékjogot a törvény feltételei között és azoknak a nemzetközi szerződéseknek és megállapodásoknak a tiszteletben tartásával adják meg, illetve vonják vissza, amelyeknek Románia részese. A 19. SZAKASZ A KIADATÁS és kiutasítás. (1) A román állampolgár nem adható ki, illetve nem utasítható ki Romániából. (2) A külföldi állampolgárok és a hazátlanok csak nemzetközi megállapodás alapján vagy kölcsönösségi feltételek között adhatók ki. (3) A kiutasítást vagy a kiadatást az igazságszolgáltatás határozza el. 20. SZAKASZ AZ EMBERI JOGOKRA VONATKOZÓ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. (1) Az állampolgári jogokra és szabadságjogokra vonatkozó alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, ama paktumokkal és többi szerződéssel összhangban értelmezendők és alkalmazandók, amelyeknek Románia részese. (2) Amennyiben eltérések állnak fenn az alapvető emberi jogokra vonatkozó olyan paktumok és szerződések, amelyeknek Románia részese, és a belföldi törvények között, a nemzetközi szabályozásoknak van elsőbbségük. 21. SZAKASZ SZABAD HOZZÁJUTÁS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ. (1) Bármely személy az igazságszolgáltatáshoz fordulhat törvényes jogainak, szabadságjogainak és érdekeinek védelmében. (2) Semmilyen törvény sem korlátozhatja ennek a jognak a gyakorlását. II. FEJEZET Az alapvető jogok és szabadságjogok 22. SZAKASZ AZ ÉLETHEZ, A TESTI ÉS LELKI ÉPSÉGHEZ VALÓ JOG. (1) A személyek élethez, valamint testi és lelki épséghez való joga szavatolt. (2) Senki sem vethető alá kínzásnak, és semmilyen embertelen vagy megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A halálbüntetés tilos. 23. SZAKASZ Az EGYÉNI SZABADSÁG. (1) Az egyéni szabadság és a személyi biztonság sérthetetlen. (2) Egy személy megmotozása, őrizetbe vétele vagy letartóztatása csupán a törvényben előírt esetekben és eljárással engedélyezett. (3) Az őrizetbe vétel nem haladhatja meg a 24 órát. (4) A letartóztatás az ítélőbíró által kibocsátott parancs alapján történik legfeljebb 30 napos időtartamra. A parancs törvényességét illetően a letartóztatott panaszt tehet a bírónál, aki megindokolt döntés útján köteles állást foglalni. A letartóztatás meghoszszabbítását csak az igazságszolgáltatási fórum hagyhatja jóvá. (5) Az őrizetbe vettnek vagy letartóztatottnak haladéktalanul a tudomására hozzák azon a nyelven, amelyet ért, az őrizetbe vétel, illetve letartóztatás okait, a legrövidebb időn belül pedig a vádat, a vádat csak egy választott vagy hivatalból kinevezett ügyvéd jelenlétében hozzák a tudomására. (6) Az őrizetbe vett vagy letartóztatott szabadon bocsátása kötelező, amennyiben ezen intézkedések indokai megszűntek. (7) Az előzetes letartóztatásban levő személynek joga van kérni ideiglenes szabadlábra helyezését bűnügyi ellenőrzés mellett vagy óvadék ellenében. (8) Az elmarasztaló bírósági végzés jogerőre emelkedéséig a személyt ártatlannak tekintik. .(9) Bármely büntetés csakis a törvény feltételei között és alapján szabható ki vagy alkalmazható. 24. SZAKASZ A VÉDEKEZÉSI JOG. (1) A védekezési jog szavatolt.. (2) A tárgyalás egész folyamán a feleknek joguk van választott vagy hivatalból kinevezett ügyvéd segítségéhez. ■ 25. SZAKASZ A SZABAD MOZGÁS. (1) A országban és külföldön történő szabad mozgáshoz való jog szavatolt. A törvény megszabja e jog gyakorlásának feltételeit. (2) Minden állampolgárnak szavatolják a jogát, hogy lakhelyét vagy tartózkodási helyét az ország bármely településén válassza meg, emigráljon, illetve visszatérjen az országba. 20. SZAKASZ AZ INTIM, CSALÁDI ÉS MAGÁNÉLET. (1) A közhatóságok tiszteletben tartják és oltalmazzák az intim, családi és magánéletet. (2) A fizikai személynek joga van rendelkezni önmagával, amennyiben nem sérti mások jogait és szabadságjogait, a közrendet vagy a közerkölcsöket. 27. SZAKASZ A MAGÁNLAK SÉRTHETETLENSÉGE. (1) A magánlak és a tartózkodási hely sérthetetlen. Egy személy magánlakába vagy tartózkodási helyére senki sem hatolhat be és nem maradhat ott az illető hozzájárulása nélkül. (2) Az (1) bekezdés előírásaitól törvény útján az alábbi helyzetekben lehet eltérni: a) letartóztatási parancs vagy bírósági végzés végrehajtása; b) egy személy életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszélyelhárítása; c) a nemzetbiztonsági vagy a közrend védelme; d) járványterjedésének megelőzése. (3) A házkutatásokat kizárólag az itélőbíró rendelheti el, és csakis a törvényben előírt formákban hajthatók végre. (4) Az éjszakai házkutatás tilos, kivéve a tettenérés esetét. 28. SZAKASZ A LEVÉLTITOK. A levelek, a táviratok, más postaküldemények, a telefonbeszélgetések és a többi törvényes közlési eszköz titkossága sérthetetlen. 29. SZAKASZ A LELKIISMERETI SZABADSÁG. (1) A gondolkodás- és véleményszabadság, valamint a vallási hit szabadsága semmi,lyen formában sem korlátozható. Senki sem kényszeríthető egy vélemény elfogadására, vagy egy vallásfelekezethez való csatlakozásra meggyőződései ellenére. (2) A lelkiismereti szabadság szavatolt, ennek a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében kell megnyilatkoznia. (3) A vallásfelekezetek szabadok és saját státusuknak megfelelően szerveződnek a törvény feltételei között. (4) A vallásfelekezetek közötti kapcsolatokban tilos a vallási ellenségeskedés bármely formája, eszköze, aktusa vagy akciója. (5) A vallásfelekezetek önállóak az államhoz viszonyítva, és ennek támogatását élvezik, beleértve a vallási szolgálatot is a hadseregben, a kórházakban, a börtönökben, az aggmenházakban és az árvaházakban. •(6) A szülőknek vagy a gyámoknak joguk van saját meggyőződéseiknek megfelelően biztosítani ama kiskorú gyermekek nevelését, akikért felelősek. 30. SZAKASZ A SZÓLÁSSZABADSÁG. (1) A gondolatok, a vélemények vagy a hit kifejezésének szabadsága és mindennemű alkotás szabadsága élőszóban, írásban vagy kép alján, hang vagy más közlési eszközök útján a nyilvánosság előtt sérthetetlen. (2) Mindennemű cenzúra tilos. (3) A sajtószabadsághoz hozzátartozik a kiadványok létesítésének szabadsága is. (4) Egyetlen kiadvány sem szüntethető meg. (5) A törvény kötelezheti a tömegtájékoztatási eszközöket finanszírozási források nyilvánosságra hozatalára. (6) A szólásszabadság nem károsíthatja a személyek méltóságát, becsületét, magánéletét, sem a saját elképzeléshez való jogát. (7) Törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, az agreszsziós háborúra, a nemzeti, faji, osztály- vagy vallási ■ gyűlöletre, a megkülönböztetésre, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a közerkölcsökkel ellenkező, erkölcstelen megnyilatkozásokat. (8) A nyilvánosság tudomására hozott információért vagy alkotásért a polgári felelősség a kiadóra vagy a megalkotóra, a szerzőre, a művészeti rendezvény szervezőjére, a sokszorosító eszköz tulajdonosára, a rádió- vagy televízióállomás tulajdonosára hárul a törvény feltételei között. A Sajtóvételeket törvény állapítja meg. 31. SZAKASZ AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG (1) Nem korlátozható a személy joga mindennemű közérdekű információhoz. (2) A közhatóságok illetékességüknek megfelelően kötelesek biztosítani az állampolgárok pontos tájékoztatását a közügyekről és a személyes érdekű problémákról. (3) Az információhoz való jognak nem szabad károsítania az ifjúságoltalmi intézkedéseket, vagy a nemzetbiztonságot. (4) A köz és magán tömegtájékoztatási eszközök kötelesek biztosítani a közvélemény pontos tájékoztatását. (5) A rádió és televíziós közszolgálatok önállóak. Szavatolniuk kell a fontosabb társadalmi és politikai csoportok számára a műsorszórás jogát. E szolgálatok szervezését és tevékenységük parlamenti ellenőrzését alaptörvény szabályozza. 32. SZAKASZ A TANULÁSHOZ VALÓ JOG. (1) A tanuláshoz való jogot a kötelező általános oktatás, a líceumi és szakmai oktatás, a felsőoktatás valamint a képzés és továbbképzés más formái útján biztosítják. (2) Az oktatás minden fokon román nyelven folyik. A törvény feltételei között az oktatás történhet egyik világnyelven is. (3) Szavatolt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga, hogy tanulják anyanyelvüket és hogy képzést nyerjenek e nyelven; e jogok gyakorlásának módozatait törvény szabja meg. (4) Az állami oktatás a törvény értelmében ingyenes. (5) Az oktatási intézmények, beleértve a magánintézményeket is, a törvény feltételei között létesülnek és fejtik ki tevékenységüket. (6) Az egyetemi autonómia szavatolt. (7) Az állam biztosítja a felekezeti oktatás szabadságát minden vallásfelekezet sajátos követelményei 33. SZAKASZ AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM JOGA. (1) Az egészségvédelem joga szavatolt. (2) Az állam köteles intézkedni a közhigiénia és -egészség biztosításáról. (3) A törvény értelmében állapítják meg az orvosi ellátás és a társadalombiztosítási rendszer szervezését betegség, balesetek, szülés és rehabilitáció esetére, továbbá az orvosi foglalkozások és a paramedikális tevékenységek ellenőrzését, valamint a személyek fizikai és szellemi egészségét oltalmazó egyéb intézkedéseket. , 34. SZAKASZ A SZAVAZATI JOG. (1) Az állampolgárok szavazati joggal rendelkeznek 18 éves koruktól, ha azt a választások napjáig bezárólag betöltötték. (2) Nem rendelkeznek szavazati joggal a gondnokság alá helyezett elmebetegek vagy szellemi fogyatékosok, sem azok az elítéltek, akiktől jogerős bírósági végzés útján megvonták a választójogokat. 35. SZAKASZ A VÁLASZTHATÓSÁG JOGA .(1) A választhatóság jogával rendelkeznek azok a szavazati joggal bíró állampolgárok, akik eleget tesznek a 16. szakasz (3) bekezdésében megjelölt feltételeknek, amennyiben a 37. szakasz (3) bekezdése értelmében nem tiltották el számukra a társulást politikai pártokba. (2) A jelöltek a választások napjáig bezárólag be kellett, hogy töltsék legalább a 23. életévüket ahhoz, hogy beválasszák őket a Képviselőházba vagy a helyi szervekbe, és legalább a 35. életévüket, hogy beválasszák őket a Szenátusba vagy Románia elnökének tisztségébe. 36. SZAKASZ A GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG. A nagygyűlések, a tüntetések, a felvonulások vagy bármely más összejövetel szabad, de csak békés módon, mindennemű fegyver nélkül szervezhető és bonyolítható le. 37. SZAKASZ A TÁRSULÁSI JOG. (1) Az állampolgárok szabadon társulhatnak politikaipártokba, szakszervezetekbe és más társulási formákba. (2) Azok a pártok vagy szervezetek, melyek céljaikkal vagy tevékenységükkel a politikai pluralizmus, a jogállamiság elvei, illetve Románia szuverenitása- integritása vagy függetlensége ellen küzdenek, alkotmányellenesek. (3) Nem vehetnek részt politikai pártokban az Alkotmánybíróság bírái, a népügyvédek, az ítélőbírák, a hadsereg aktív tagjai, a rendőrök és az alaptörvényben megjelölt más köztisztviselői kategóriák. (4) A titkos jellegű egyesületek tiltottak. 38. SZAKASZ A MUNKA ÉS SZOCIÁLIS OLTALMA. (1) A munkához való jog nem korlátozható. A foglalkozás és a munkahely megválasztása szabad. (2) Az alkalmazottaknak joguk van a munka szociális oltalmához. Az óvintézkedések a munkabiztonságra és -higiéniára, a nők és a fiatalok munkarendjére, a gazdaság viszonylatában létesítendő bérminimumra, a heti pihenőre, a fizetett pihenőszabadságra, a nehéz körülmények között végzett munkára, valamint más sajátos helyzetekre vonatkoznak. (3) A munkanapi normális időtartama átlag legfeljebb 8 óra. (4) Egyenlő munka esetén a nők a férfiakkal egyenlő bért kapnak. (5) Szavatolt a kollektív munkaügyi tárgyalások joga és a kollektív szerződések kötelező jellege. (folytatjuk) nek megfelelően. Az állami iskolákban a vallásoktatást törvény szerint ■ szervezik és szavatolják.