Népújság, 1994. február (46. évfolyam, 21-40. szám)

1994-02-01 / 21. szám

OLDAl­ — NÉPÚJSÁG 1­­-ni 1994. február 1. ) FEBRUÁR 1., KEDD Az évből eltelt 31 nap, hátravan 334 nap. A Nap kel 7 óra 55 perckor, lenyugszik 17 óra 24 perckor. Ma IGNÁC, KAROLINA és AIDA, holnap BALÁZS és NIMRÓD napja. A nap hetei KZST Stúdium Kör Ma délután 5 órakor a Kemény Zsigmond Tár­saság Stúdium Köre és a Magányosok Klubja közös összejövetelén dr. Módy Jenő professzor tart vetí­tettképes előadást Mi újat tudunk a sejt szerkezetéről és működéséről címmel. Mindenkit szeretettel várunk. Tárlatnyitás a Kultúrpalotában Szerda este 6 órakor újabb kiállítás nyílik a Képzőművészek Szövetsége helyi fiókjának szervezé­sében. A földszinti galériában Novák József forma, tervező design tárgyai, plakátjai, reklámgrafikái és a Marosvásárhelyen először bemutatkozó Molnár Ilona textilgrafikái tekinthetők meg. A kiállítókat Mure­­san Gheorghe és Molnár Dénes mutatja be. Minigaléria Marosvásárhelyen Nem új kiállítóteremnek örülhetünk, de érde­mes jelezni: a Képzőművészeti Alap főtéri üzletében ezután havi rendszerességgel váltogatják egymást az egyéni kamarakiállítások. A felújított helyiségben szerda délután 4 órakor Nagy Júlia Dalma pasztell­­jeiből nyitnak tárlatot. További találkozók Mint már hírül adtuk, a Marosvásárhelyi Tanács találkozókat szervez a lakótársulások elnökeivel és adminisztrátoraival. Szerdán a 41—64-ig terjedő szá­mú társulások vezetőit, csütörtökön a 4,9, 6, 7, 8, 9, 23, 24, 177, 182, 203, 213, 214, 215, 216, 11, 12, 13, 14, 15 és 16-osbelieket, csütörtökön pedig a 18—21, 65— 69, 26—28 és a 206—209, valamint a 212-es társulások elnökeit és adminisztrátorait várják délelőtt 10 órá­tól a tanács gyűléstermében. Azok, akik az eddigi programot objektív okokból nem tarthatták be, ked­­den és csütörtökön 14 órától jelentkezhetnek ugyanott. Tanácskozás a városok alpolgármestereivel Február 2-án, szerdán 10 órától, a Maros Megyei Tanács székházában, egy tanácsosi szakbizottság meg­beszélést tart a megye városainak alpolgármesterei­vel, a vidéki közgazdálkodási vállalatok vezetőivel. . Itt a közművek a Renellel és a gázszolgáltató válla­­lattal szembeni és a lakosság közművekkel szembeni adósságának okait vizsgálják meg. Ezenkívül, elem­zik a városgazdálkodásra, -rendezésre szánt beruhá­zások elmúlt évi és idéni helyzetét. Csökkent az utasforgalom • A vasúti viteldíjak árának emelkedése miatt né­hány helyi érdekű járaton annyira csökkent az uta­zók száma, hogy kénytelenek voltak munkaszüneti napokra vagy teljesen felfüggeszteni a működtetésü­ket. Így kivették forgalomból a Déda—Székelyko­csárd közötti, Vásárhelyen 5.13 órakor áthaladó sze­mélyt, a Székelykocsárdról 9.58 órakor Marosvásár­helyre érkező személyvonatot, a Marosvásárhelyről 14.14-kor Dédára induló munkásvonatot. A Ludasról 6.17-kor Vásárhelyre induló és a Vásárhelyről 14.26- kor Ludasra induló személyvonatok szombaton és va­sárnap nem közlekednek. Adják a bérletet Péntek reggeltől a marosvásárhelyi autóbuszjegy­árudák ismét megkezdték a bérletek forgalmazását. A helyszínen érdeklődve megtudtuk, hogy februárra a buszbérletek ára nem változott, annak ellenére, hogy a Helyi Utasszállítási ÖV már régebben beje­­lentette a jegyek februári drágítását. Szünnapi program Munkaszüneti napokon egyes marosvásárhelyi au­tóbuszjáratok csökkentett programmal működnek. Az 1-es vonalon a Nagyállomásról 6.30, 12.20, 14.40, 16.10, 20.20 és 22.40-kor indulnak buszok. A 8-ason 5.40, 7, 12.20, 14.40, 16. 20 és 22.40-kor, a 13-ason 5.45, 7.15, 12, 16. 20 és 22.40-kor, a 15-ösön 5.35, 6.45, 8. 10, 12.30, 13.40, 14.50, 18, 20.20 és 22.40 órakor, a 25-ös, maroskeresztúri járat 5.50, 6.50, 13, 14,20, 15,20, 21 és 22.20 órakor indul az állomási megállóból. A 3, 5, 7-es vonalakon az autóbuszok munkaszüneti napo­­korn is a munkanapoknak megfelelő programmal köz­lekednek. Hírszerkesztő: VAJDA GYÖRGY Örökkön és Petőfi Jövendölésének igazáról kaphattunk újabb élményteljes tanúságtételt szombaton, a ma­rosvásárhelyi 15-ös számú álta­lános iskolában. A költő neve, lírája korok, társadalmak, diva­tok változtával is tovább él, hat, diadalmaskodik, újabb és újabb nemzedékek szívében, tudatában dolgozik, építkezik az igaz köl­­tészet erejével. Jászberényi Gyöngyvér magyar nyelv- és iro­dalomtanár, illetve a városban odaadással dolgozó kollégái ösz­­szefogtak és megszervezték a Petőfi Sándor szavalóversenyt. Negyvenegy VII—VIII.-os tanuló jelentkezett megmérettetésre a társak és oktatóik, valamint az Illyés Kinga művésznő vezette zsűri előtt. Sőt, még versenyen kívüli fellépők is voltak kisebb osztályból, meg Nyárádszeredából. Sok szép vers hangzott el, szá­mos tehetséges ifjú versmondó lépett a magyar­ kabinet dobogó­jára. öröm volt nézni, hallani, milyen szépen, tisztán, helyesen beszélnek a versenyzők, hány a különlegesen értelmes, érzelmek­re, értelmezésekre fogékony, a költői üzenetet árnyaltan, hatáso­san közvetíteni képes tizenéves. Tehetségük mellett tanáraik mun­káját is dicséri a teljesítmény. Mint mindig olyankor, amikor a vetélkedő több azonos képes­ségű benevezőt vonultat föl, most is nehéz dolga volt a bíráló bi­zottságnak. De végül is megszü­letett a döntés: I. Magyarosi Kin­ga 15-ös iskola, II. Bodolai Ba­lázs 4-es sz. ssk., III. Kásler Mag­da 5-ös sz. isk. Különdíjak: a legszínesebb előadásmódért: Szen­te Zsófia 4-es sz. isk., a legszebb beszédért: Nuridsány Zsuzsanna, 5-ös sz. isk. Dicséret: Kórod! Or­­solya, Zólyomi Szabolcs, mind­kettő 20-as sz. isk. és Péterfi Ár­­pád 9-es sz. isk. A versenyen kí­vül fellépők közül a VI. osztályos Kós Szilárd, a 7-es sz. isk. tanu­­lója kapott díjat. A Talentum Alapítvány különdíját Szente Zsófiának ítélték oda. Tetemes díjakat kaptak a nyer­­tesek, gondoskodtak róla a szpon­zorok: az EMKE, az Anonymus Kft, a Népújság, a Marosvásár­helyi Rádió, a 15-ös számú isko­la szabad szakszervezete, Farkas Ernő tanár. Külön elégtételt je­lentett az első díjasnak Sütő András dedikált könyve. Követ­kezhet a folytatás, érdemes ha­gyományossá tenni ezt a szava­lóversenyt. És nem ártana a kö­vetkező ilyen rendezvényeket nagyobb teremben, népes közön­ség jelenlétében megtartani. (nk) Mézillatú nyár Szovátán Vasárnap a Szováta szálló halljában, mutatták be a testvér­­város, a százhalombattai Takács Péter új kötetét. A szokatlan premier a barátságnak és ezen belül a kölcsönös kapcsolatok gyümölcsöző ápolásának köszön­hető. Takács Péter a budapesti József Attila Körben jelentkezett írásaival, könyve a Mézillatú nyár címet viseli és elbeszélése­ket, karcolatokat tartalmaz. A szerző a százhalombattai Műve­lődési Központ igazgatója, bará­­tai, munkatársai kíséretében jött el Kötetét a köröndi Firtos Mű­velődési Egylet adta ki (elnöke Ambrus Lajos), lektora és bemu­tatója Ráduly János volt, illuszt­rátora pedig a festőművész Kuti Dénes. Kár, hogy a 46 éves szer­ző debütáló kötete mindössze e­­zer példányban látott napvilágot, s abból is csak kétszáz marad­t Sóvidéken. A kezdeményezés mindenesetre példaértékű, főleg ha szűkös anyagi lehetőségeink­re gondolunk, mert a testvérkap­csolatok során közművelődésünk könyvkiadásunk is hasznát látja az effajta együttműködésnek Tiltakoznak a sajtóban megjelent cikkek hangneme ellen A Bőr és Kesztyűgyárból kaptuk az alábbi Tiltakozást: „Azok nevében, akik a ma­rosvásárhelyi Bőr­ és Kesztyűgyár legrégibb alkalmazottai, és akik együtt indultak a kesztyűgyár­tás szép szakmájában Ferencz Gyula igazgatóval. Ez évben 70 éves a szakmánk itt, Marosvásárhelyen — ebből 35 évet dolgozott nálunk és 28 évet igazgatott. Mi Ferencz Gyulában az em­beri méltóságában megbántott embert látjuk, akit 35 évi mun­kája és 28 évi igazgatása után a mai világban jól működő gyár éléről vizsgálati fogságba helyez­tek, és mint egy közbűnözőt mutattak be. Mi nem tudjuk mi a bűne, vagy mennyire súlyos a vétsége „a mai világban“, de tudjuk azt, hogyan munkálkodott minden i­­dőben, hogy megmaradjunk. Ezért tiltakozunk a sajtóban megjelent cikkek hangneme el­len. A sajtó alkalmazottai nem foglalhatnak állást egy le nem tárgyalt ügyben, addig, amíg a személy bűnössége vagy vétlen­sége nem bizonyított. E tiltakozásunk célja visszaad­ni Marosvásárhely lakosságának hitét abban az emberben, aki minden erejét a szakmájáért és munkaközösségéért áldozott.“ VÁRATLAN FORDULAT Cora Muntean kitalálta az elrablását?! 1993. december 18-án este a marosvásárhelyi tartózkodási hellyel rendelkező MUNTEAN MARIA (CORA), az Evenimen­­tul zilei volt és a 24 óra jelen­legi riportere panaszt tett a Marosvásárhely Municípiumi Rendőrségen, hogy 1993. decem­ber 16-án, 16 óra körül ismeret­len tettesek elfogták és elrabol­­ták a helyi Dacia üzlet előtt, és két napig fogva tartották. Ez idő alatt szóban és fizikailag bántalmazták, azt kérve tőle, hogy hagyja el a várost. A panasztétel időpontjában MUNTEAN MARIA (CORA) sokkos állapotban volt, nem tudván részleteket mondani a történtekről. A Marosvásárhely Municípiu­­mi Rendőrség egy csoportjának bonyolult kivizsgálási akciója so­rán megállapítást nyert, hogy a rablás ténye nem áll fenn. A panasztevő MUNTEAN MA­RIA (CORA) depressziós lelkiál­lapotában, amelyet riporteri ál­­lásából való elbocsátása és munkaszerződésének felbontá okozott, hírnevét egy o­kitált rablási kísérlettel próbálta k­­ helyreállítani. E helyzetben, Muntean Mar panaszával kapcsolatosan, am­­lyet a Marosvásárhely Moná­piumi Rendőrségen jelentett , a rendőrség a bűnügyi nyom­zás el nem kezdését javasolja ügyészségnek. (A Rendőrség Főfelügyelőse Sajtóirodájának közleménye.) Keresik A rendőrség kért fel a kö­vetkező közlemény közreadá­sára: 1993. december 19-én eltűnt Marosvásárhely, Muncsi utca 22/8 szám alatti lakásáról a szentgericei születésű Gal A­­lexandru (sz. 1924. jún. 1.), nyugdíjas. Magassága 1,72— 1,74 m, atlétatermetű, hátra­fésült szőke hajú, őszülő, ová­lis arcú, barna szemű, kes­­kenyajkú. Különös ismertető jelei: jobb keze mutató ujjá­­nak hiányzik az első perce, vakbélműtét nyomát viseli. Eltűnésekor fekete kötött sapkát, hosszú fekete bőrka­bátot, szürke, magas nyakú, villámzáras gyapjúpulóvert, szürke szövetnadrágot, fekete bőr rövidszárú csizmát viselt. Akik információkkal szolgál­hatnak hollétével kapcsolato­san, telefonáljanak a Maros megyei Rendőrségre — 33-326, mellék 245, 250, 206 —, vagy értesítsék a legközelebbi rend­őrőrsöt. Az első negyedévi indexelésről A kormány pénteki ülésén három határozat-tervezetet vi­tattak meg és hagytak jóvá a első negyedévi indexelésről, a alábbiak szerint: A túlnyomórészt állami­u­lajdonú kereskedelmi társasága és az önálló ügyvitelű egység­ személyzete esetében, ahol béreket tárgyalások útján álla­pítják meg, az indexelés 20 szá­zalékos, ami alkalmazottankér havi 24 800 bruttó lejt jelent. Az áremelkedések 65 százal­kos fedezésére kiszámított inde­xelést a munkáltatókkal és szakszervezetekkel folytatott ta­nácskozásokon állapították me (Folytatás az 5. oldalon)

Next