Népújság, 1994. február (46. évfolyam, 21-40. szám)
1994-02-01 / 21. szám
mm Előzetes egy (Folytatás az 1. oldalról) rénél fogva, hanem ennél közvetlenebbül is befolyást tud gyakorolni a kormányra és a kormánypártra. — Tehát a kedvező fordulat jegyében Indulnak a találkozó— Mi egy meghívásra válaszolunk. Az RMDSZ kötelességének tartja azt, hogy minden alkalmat megragadjon a romániai magyarság problémáinak nyomatékos fölvetésére, aláhú találkozóhoz ására, olyan tűrhetetlen helyzetek újbóli és újbóli jelzésére, mint például az elítéltek kérdése. Ugyanakkor én tudatában vagyok annak, hogy egyelőre a romániai közéletben, a romániai politikai életben, a romániai hatalmi intézményekben nem tapasztalható egy olyan radikális fordulatra utaló szándék, ami egyúttal följogosíthatna minket arra, hogy azt higgyük, itt rövid időn belül sorra meg fognak oldódni a problémák. Viszont nem hiszem, hogy bárki is megtehetné, — akár az államfőről legyen Szó, akár a kormány felelős tisztségviselőjéről —, hogy figyelmen kívül hagyja az RMDSZ véleményét. Köztudott, hogy a kisebbségek, az etnikai és nemzeti közösségek helyzetének megoldása általános stabilitási és biztonsági kérdés Kelet-Európában. A nyugat-európai politikusok is így tekintik. Nem véletlen az, hogy az Európa Tanácsban a legfőbb kifogások Romániával szemben éppen a kisebbségi kérdéssel kapcsolatosak. A párbeszéd tehát mindenképpen szükséges, és az előrelépés esélyének reményében megyünk Iliescu elnökhöz. Ipari termelésünk „lázgörbéje" (Folytatás az 1. oldalról) Jó, jó- csakhogy a valutára is szükség van ám, mondhatnék. Valóban. De szabad legyen megkérdezni, hatékony-e az iparunk, a mezőgazdaságunk és a kereskedelmünk, együttvéve, amíg a dollárral, márkával cukrot vásárolunk külföldről, mivel a tavaly csak 42 százalékát állítottuk elő az 1992. évi mennyiségnek? Vagy olyan körülmények között, amikor a tej és hústermelés viszszaesése közepette importhoz folyamodunk. Nem véletlenül szervezkednek a parasztság képviselői és követelik a mezőgazdasági élelmiszerek behozatalának korlátozását. Hát igen, 3z üzlet az üzlet. Valakiknek busás jövedelmet hoz, miközben mások tönkremennek. De tekintsünk el az élvezeti meg a luxuscikkektől és figyeljünk egy kicsit arra is, hogy a megyei kimutatásban listavezető kukoricalisztből az előző évinek csak a 13 százalékát termeltük meg, a kenyérgyártás is 17 százalékkal csökkent. Ha nem vigyázunk, megint beáll a hiány, kialakulnak a sorok, és vissza kell vezetni az átkos porciózást. Ez lenne az áhított piacgazdaság sajátos körülményeinkre szabott torz arca? Köszönjük, nem kérünk belőle! aoaeaa••••*•••••••••••• (Folytatás az I. oldalról) Másért megbocsátani — mondotta de csak akkor, ha megszűn-e az elnyomás. Megbocsátani őhet, de felejteni nem szabad. Az egypárti elnyomatás megszűnte után egyenrangúságra kell törekedni, mert igaz ugyan, hogy számbeli kisebbségben élünk, de ez nem jelent kisebb értéket, nem szabad olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Egyenrangú félként kell élnünk szülőföldünkön. A Tőkés László cerebrálta istentisztelet után Gáspár Sándor tolmácsolta az érdeklődők kérdéseit az autonómia, önkormányzat, önazonosság, magyarság témakörből. Arra a kérdésre, hogy milyennek látszik a romániai magyarság Szlovákiából, Duray Miklósazt válaszolta, hogy a felvidéki magyarság több szempontból is irigykedve tekint az erdélyi magyarságra. Egyrészt azért, mert jobban meg tudta őrizni szellemi erejét, másrészt azért, mert úgy érzi, hogy az erdélyi magyarság egységesebben politizál, mint a felvidéki. A fogyatkozó lélekszámról szólva Tőkés László elmondta, hogy az erdélyi magyarság számbeli csökkenése gyülekezetre menő. Figyelmeztető ez, mert oda juthatunk, hogy nem lesz kin segíteni, ha ezen nem változtatunk. Egyházkerületükben létre kívánják hozni a nagycsaládosok szövetségét. Duray Miklós ugyanebben a témakörben elmondta, hogy biztató módon a felvidéki magyarság száma az utóbbi 30 évben nem csökkent, hanem növekedett. Bár az is az igazsághoz tartozik, hogy egy részük elvész az asszimilációban. (»•••e »eo*e**«oee« *♦*)•••• Felvetődött a kitelepedés kérdése is. Duray azt mondta, hogy a szlovákiai magyarságra nem jellemző az eltelepülés, és soha nem is volt. Még a háború idején elhurcoltak is adandó alkalommal visszatértek szülőföldjükre. Felvetődött az autonómia fogalma kapcsán, hogy az RMDSZ miért határolta el magát Katona Ádám autonómia-javaslataitól? Markó Béla kijelentette, hogy semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság a maga számára ki akar alakítani bizonyos autonómiaformákat azokon a területeken, ahol nagyszámban él. Tőkés László úgy vélte, hogy módszerektől történt elhatárolódás, nem elvektől, és azoktól is csak az RMDSZ egyes vezetői határolódtak el, egyértelműen. A kétnyelvű feliratokról megtudtuk, hogy a helységneveket nem lehet magyarul kiírni Szlovákiában, a kormány tiltja. Viszont az utcanevek az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és ahol a magyarok többségben vannak, ott megjelentek a kétnyelvű feliratok. Azt is megkérdezték, létezik-e Szlovákiában gazdasági nacionalizmus, és hogy milyennek mondható a magyarok gazdasági ereje? A válaszból megtudtuk, hogy van gazdasági nacionalizmus, bár nehezen lehet nyomon követni. De előfordul, hogy egy magyar vállalkozó nem kap bankkölcsönt, vagy magyar cégeket késleltetve jegyeznek be. Végül azt is megkérdezték, mi árt többet az ottani magyarságnak: Meciar nacionalizmusa vagy az elnök opportunizmusa? Hogyan képzelik el a magyarság helyzetének megnyugtató rendezését? A válaszból kitűnt, hogy Szlovákia és az Európa Tanács viszonya nem felhőtlen, mert Szlovákia nem megbízható, de az Európa Tanács sem reagál kellőképpen Meciár megnyilatkozásaira. A magyarság számára azonban szinte jobb a Meciar nyers nacionalizmusa, mert az egyértelmű magyarellenességgel könnyebb felvenni a harcot. A második kérdésre Duray azt válaszolta, hogy a komáromi ülés szerint olyan önkormányzati rendszert kell teremteni ennek a politikai célnak" az elérésére, hogy a szlovákok és magyarok társnemzeti kapcsolatba kerüljenek. SAJTÓÉRTEKEZLETTEL ért véget a fórum. Itt megtudtuk, hogy Duray Miklós erdélyi körútjára Tőkés László személyes meghívására került sor. Hangsúlyozta: szükség volt egy ilyen fórum-szerű körútra, mert eddig (utalva az Együttélés nemrégi látogatására) zárt körű politikai találkozók történtek, de az önkormányzat kérdése nem zárt körű professzionista kabinetpolitizálás folyamata, részesévé kell tenni a tömegeket, hogy „magukévá tudják tenni az idevágó kérdéseket". Az előbbi kijelentést Duray Miklós azzal próbálta enyhíteni, hogy már korábban is készültek ilyen találkozókra, azonban ez nem fért bele a programjukba. Borbély László ehhez hozzátette, hogy a múltkor az Ügyvezető Elnökséggel történt egyeztetés nyomán szervezték a találkozót, azért volt annak úgymond ,,kabinet-jellege“. Végül Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ programszerűen szervez ilyen találkozókat, és kötelességének érzi fenntartani ezeknek a találkozóknak a folyamatosságát. 1994. február 1. Alap hitel A mozgássérültek beiskoláztatását írja elő az 53/1992-es törvény. Azokról a gyerekekről van szó, akik képtelenek elhagyni otthonukat. A Mozgássérülteket Támogató Egyesület adatai szerint Bukarestben és vidéken mintegy 539 olyan mozgássérült gyerek él, akik nincsenek beiskolázva. Azoknak a részére, akik nem képesek elhagyni otthonukat, az iskola tanárokat kell a rendelkezésükre bocsásson, akik otthon adják le a tantervben előírt anyagot, így az év végére tisztázódik előmeneteli helyzetük. Viszont a tény az, hogy az Oktatásügyi Minisztérium nem tartja tiszteletben e törvényt, így megsérti a gyermek egyik alapvető, a tanuláshoz való jogát. Másfél millió román állampolgár akarja elhagyni az országot A múlt év októberében végzett és most közzétett közvéleménykutatás eredményei azt mutatják, hogy mintegy másfél millió román állampolgár szeretné elhagyni az országot. Az elkeseredés végső határán bármire képesek, azért, hogy elmeneküljenek Romániából. Az elvándorolni óhajtók nagy része Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Kanadában szeretne letelepedni. Az is kiderül, hogy akkor is elhagyják az országot, ha esetleg nem kapnak beutazási vízumot az illető országba, különböző illegális utakat keresve a cél eléréséhez. Csak éppen nem lehet tudni, mikor kapják meg a fűtéspótlékot a 87/1993-as törvény alapján az erre jogosultak, melyet 1993. november 1 és 1994. május 1-je között kellene folyósítani. A havi 5000 lejes segélyt a 769/1993. december 30-i kormányrendelet értelmében a helyi tanácsokhoz letett kérések alapján kapnák a városi lakosok (a falvak lakói diszkriminatív módon nem jogosultak erre), attól a hónaptól kezdve, amikor benyújtják a kérést. Viszont a Pénzügyminisztériumnak az erre szolgáló különleges alapja nemigen rendelkezik pénzzel. A lakásépítés lehetőségei A Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium törvénytervezetet dolgozott ki, melynek értelmében azok a személyek, akik lakást szándékoznak építeni a jövőben, be kell hogy bizonyítsák, rendelkeznek a munkálatokhoz szükséges anyagok 30 százalékával. A különbséget hitelekből is állhatják. Azoknak a fiataloknak, akik szintén lakásépítésre szánják el magukat, 30 százalékos támogatást biztosítanak, a különbséget középlejáratú, részletre fizetendő hitelből állhatják. Ezzel próbálják fellendíteni az építészeti tevékenységet. Miniszterek a „sakktáblán“ Kormánykörökből megtudtuk: a nagy átalakítási lázban nem feledkeznek meg arról, hogy a nemzetvédelmi miniszter civil kell hogy legyen, így olyan változatok lehetségesek, hogy Niculaie Spiroiu altábornagy Romániát fogja képviselni a NATO-nál, helyébe lép Dan Mircea Popescu, a jelenlegi munkaügyi- és társadalomvédelmi miniszter, akit pedig Victor Ciorbea vagy Miron Mitrea szakszervezet is követhet a miniszteri székben. Több az AIDS-es a Duna mentén 1993-ban a HIV vírussal fertőzött személyek száma 2.635 volt, amiből 175 felnőtt és 2.460 gyermek. A felnőtteknél a fertőzés útjai a homo- és biszexualitás, a 175 megbetegedés nyolc százalékának okozója intravénás kábítószerek, vérzékenység, véralvadási zavarok 1,7 u/0, vérátömlesztéshez használt edények 12 %a, heteroszexualitás 48,9 %, egyéb ismeretlen okok 31,4 %. A gyermekek esetében a fertőzés útja anya-gyermek vérzékenység, véralvadási zavarok, vérátömlesztéshez használt edények, ismeretlen okok. Első helyen Konstanca megye áll, 815 megbetegedéssel, utána következik Bukarest 354, Giurgiu megye 173 és Galac megye 143 megbetegedéssel. Tejporkészletet hoznak létre A Tejfeldolgozó Kereskedelmi Társaságokban minimális tejporkészletet hoznak létre, hogy azt 1,8 százalékos zsírtartalmú tejjé alakítsák át A hatályos szabályzások módosításával a kormány a tejporból előállított 1,8 százalékos zsírtartalmú tej és a zsírtalanított tej ára közötti differenciát a literenkénti 75 lejről 100 lejre emelte. Az év végéig kifizetendő árukülönbséget 350 millió lejre becsülik, amit a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium költségvetéséből fedeznek. A tejtermelők ösztönzésére a kormány elrendelte, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium gondoskodjon a tejfelvásárlási rendszer átszervezéséről az ellátás javítása céljából. Hírszerkesztő: MÓZES EDITH NÉPÚJSÁG - 3. 01,f A& ~