Népújság, 1995. január (47. évfolyam, 1-20. szám)

1995-01-04 / 1. szám

(úi mondatban) • A Párizsban élő­ 86. életé­vét taposó Fejtő Ferenc polito­lógus az emberiség jövőjéről szóló katasztrófa-forgatóköny­vekkel szemben, valami derű­sebb után kutat. „Diogenész-lám­­pával keresek egy olyan forgató­könyvet, amely nem ennyire pesszimista..• Szép és hatásos volt Markó Béla szilveszterkor — jól ötvözte a politikust a köl­tővel, a pátoszt a realisták pesz­­szimizmusával. • Ügyes fifikával sütötték ki: január elsejétől tilos a közszolgálatinak mondott tele­vízióban délután 6 és este 11 ó­­ra között reklámokat közvetíteni! — nem tudok nem gondolni ar­ra, hogy akiknek pénzük van reklámokra, többnyire külföldi befektetők vagy vegyes társaságo­kat működtetnek, vagyis a rek­lám­tiltás érvényesülésük bur­kolt akadályozása ... • Miért is ne süllyedjenek a mer­e vál­lalkozások is a honi tehetetle­nek színvonalára?! — vagy így képzelik a kormányon lévők a versenyegyenlőséget ... • Ezen túl, ami igaz, az igaz: az ember idegeire megy a sok reklám, s ezért lehetett olyan könnyen megetetni a szóban forgó intéz­kedést a közvéleménnyel. • Be­láthatatlan mélységű erkölcsi válság fenyegeti az RMDSZ-t, s a mélység felett Markó Béla lebeg — ahogy látom, egyelőre tanácstalanul ... • Csupa rossz alternatíva áll előtte, s ha valami nehéz, akkor az a lehető leg­kisebb rosszra rátalálni — ebben a költő bizonyos, hogy többre mehet, mint akár a legjobb tak­kai érzékkel megáldott politu­­st • Nyilvánvaló: a morált nem lehet semmilyen körítéssel a politikai taktika szintjére zül­­leszteni! • Remélhetőleg nem vesz erőt rajta a tériszony, de­­ha mégis, és minden kötél sza­kad, elorozhatatlanul kéznél van Kant kategorikus imperatívusza: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximái mindenkor egyben a köztörvény alapjául szolgálhas­sanak". • De talán arra sem lesz haszontalan emlékezni, amit Platon mondott: „A rendezetlen vagy rosszul elrendezett dolgok még a helyesen szabályozott dolgokra is bomlasztó hatással vannak“! — de hát ezt már eddig is tapasztaltuk ... • Ioan Donca, Románia budapesti nagykövete onnan úgy látja, hogy az anya­nyelvi oktatás, az anyanyelvhasz­­nálat lehetőségeit illetően „a magyar kisebbség európai szintű, széles körű jogokat élvez Romá­niában“ — ahhoz képest, hogy a többségi nyelv oktatása sem ol­­yyan, amilyennek lennie kellene, mi egészen jól állunk ... (ma) Öt lány és két fiú Marosvásárhely ezévi első új­szülöttje a 2-es Számú Szülésze­ti Klinikán látta meg a napvi­lágot. A 3.90 kilós Neaga Monica Andrea 1.30 órakor született, őt követte Ambrus Hunor István 2.10-kor 3.30 kilóval, majd 1-jén 10 órakor Borbély Andrea jött világra. A Megyei Kórházban működő szülészeti klinikán csendes volt a szilveszter. Január elsején azon­ban nem ültek tétlenül a szol­gálatos orvosok és középkáderek. .A klinika első szülöttje 1995 -ben­­Moldován Lajos, a a maros­­szentgyörgyi Moldován Teréz há­ziasszony negyedik gyermeke. A többi mama első gyerekét hozta január elsején világra. A 18 é­­ves Vizi Rózsika kislánya Rozá­lia, a 26 éves Kacsó Irén első­szülött lánya a Brigitta, a 17 é­­ves Kovács Rozália kislánya az Hona nevet kapta. Isten éltesse valamennyiüket! (b.) Murich Béla újévi köszöntője a tilt na tel (f­olytatás a/ I oldalról) hoz, magyar vemet irt a magyar külső Marosvásárhelyért, Buda­pesten, Kassán, Szabadkán, Ung­­váron, Párizsban vagy Chicagó­ban. Az így épült hidak lerom­bolhat­atlanok. Ezek az értékek felszámolhatatlanok. Jogérzelmek, egyéni szenvedés, közös nyomorú­ság sem feledtetheti velünk, hogy egy nemzet voltunk ebben az esz­tendőben is, egy szellemi hazá­ban leltünk otthonra és lettünk gazdagabbak mindahányan. Lassan letelik ez az évszázad is, és Petőfi Sándor Kánaánjának eljövetelét az 1995-ös évre­ sem ígérheti senki. De ígérnünk kell egymásnak több figyelmet, meg­értést, szolidaritást, szeretetet. Kérhetünk egymástól több hitet, több reményt. Most, amikor egy új ajtón belépünk, tudnunk kell, hogy új esély nyílik mindannyi­­uu­knak: esély a megtisztulásra és az újrakezdésre, de esély arra is, hogy félretegyük a rosszat és folytassuk a jót. Magyarok a nagyvilágban! Ma­gyarok Magyarországon, Erdély­ben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján és másutt, kéznyúj­­tásnyira vagy sokezer kilométer­nyire egymástól, mind, akik bú­csúztatjátok a régit­ás ünnepinek az újat, gondolatban vagy való­ságosan elkoccintjátok a pezsgős­poharat, kívánjunk egymásnak olyan víg esztendőt, amelyben e­­gyütt lehetünk, amelyben teherez­tünk is egymásért valamit! Kívánok jó iskolát a gyermek­nek, anyanyelvű iskolát minde­nütt, kívánok hűséges társat a szerelmesnek, értelmes munkát nőknek, férfiaknak, nyugalmat az öregeknek, bizalmat az utódok­ban, hogy van mit örökségül hagyni, és van kinek hagyakozni. Kívánok bort, búzát, békességet mindannyiunknak, de kívánok jó kedvet is a borhoz, kenyér dagasz­tó erőt­ is a búzához, kivívott jo­got, a kivívható jog hitét és aka­ratát is a békességhez. Kívánok derűt embertársaink­nak, kívánok egészséges bizako­dást a nemzetnek, kívánom, hogy abból a történelemből, amely ke­serűségre is bőven nyújt okot,, végre lássuk meg az erőt adó példák hosszú sorát. Vegyük ész­re, hogy tudtunk élni, megmarad­ni, építeni, szellemi értékeket te­remteni, gyarapodni és másokat gyarapítani. Kívánok nem csak békét, de békétlenséget mindaddig, amíg jobbá lesz a világ, kívánom, hogy személyes vágyaink és közös ál­maink beteljesüljenek, hogy nem­zet legyünk és hogy emberek le­gyünk, hogy mások minket el ne nyomjanak, és hogy mi mások­nak is akarjuk a jót, amit önma­gunknak. Kívánok felelős elszá­molást mindazzal, amit ránk bí­zott a mindenható, legfőképpen az egymás iránti szeretet kötelessé­gével. Kívánok a Duna Televízió né­zőinek boldog új esztendőt! Van ok bizakodásra (Folytatás az 1. oldalról) valósítása eredményeképpen a szervezet különböző fórumain — a belső viták és érdekütközteté­sek közepette is — gördüléke­nyebben és összehangoltabban folyik a munka. Sikerült megő­rizni és megerősíteni a szövetség cselekvési egységét. Markó Béla hangsúlyozta, hogy bár Európa-szerte nagyon zava­ros a helyzet a nemzeti kisebb­ségek törekvéseinek megvalósí­tása szempontjából, hiszen a ki­sebbségi, etnikai, nemzeti kér­désben nem haladt úgy előre a rendezés, ahogyan kellett volna, " a nemzetközi élet politikai kény­szerei mégis e kérdések megol­dásának irányában hatnak. Erre példának említette a Moldovai Köztársaság etnikai feszültségei­nek feloldására és rendezésére tett lépéseket. — Analógiákat ebben a kér­désben nem lehet felállítani, de észre kell vennünk, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek a ro­mániai helyzetre is hatni fog­nak. Ahhoz viszont, hogy az RMDSZ számára is kedvezővé váljon a környezet, át kell han­golódnia, át kell alakulnia a ro­mán belpolitikának is. De első­sorban önmagunktól várom azt, hogy erősödjünk, hogy ez a kö­zösség építse tovább azokat az intézményeket, amelyeket létre tudott hozni az elmúlt öt esz­tendőben az RMDSZ-en belül, egyáltalán az egész romániai magyar civil társadalomban. A különböző oktatási, művelődési, gazdasági társaságok, alapítvá­nyok és szervezetek jelentik eb­ben a pillanatban a legfőbb erőn­ket — mondotta Markó Béla. txx&l jut áe (Folytatás az 1. oldalról) kik meg se fordultak akkor a közelebbi környéken. A szerző telepatikus képességekkel rendel­kezhet, lévén, hogy testileg ő is hiányzott a találkozóról. De va­lakijük mégiscsak ott lehetett, ha hangfelvétel készült minden­ről! Megeshet, hogy távolabb le­hallgatható mikrofon van az ősi falakba építve, vagy­­pedig az ilyen összejöveteleken is, ahol mindenki ismeri a többieket és bízik is bennük, különleges fel­adatokkal megbízott beépített e­­gyének vannak. Mindkét mód­szer ismerős a terrorra alapozott múlt rend mindennapjaiból. Le­hangoló ugyan, de nem kell tőle megijedni. Mert már rég kimon­dunk nyíltan mindent, amit a mindenhol titkos szervezkedést sejtő, beteges képzelődök és di­verziókeltők kínosan álcázva igye­keznek rögzíteni és diadalmasan félremagyarázni. Ez a nyíltság és szókimondás lehet továbbra is a mi hatástalaníthatatlan fegy­verünk. Nem szabad hagynunk, hogy lehallgatással, bizalmatlan­ság-keltéssel, a kölcsönös gya­nakvás légkörét terjesztve és más jól bevált régi eljárással fel­újítsák a félelmet az emberek­ben, ekképpen késztetve őket új­ból némaságra, a törvénytelen­ségek, igazságtalanságok szóljan tudomásul vételére. Új évet kezdve erről se feled­kezzünk meg. Egyébként pedig legyünk optimisták. Ha más nem, legalább az egykor népszerű ka­barészöveg jusson az eszünkbe, és ehhez tartsuk magunkat. Min­den mindjárt könnyebb lesz. Ha én egyszer kitátom a számat! Ha én egyszer elkezdek beszélnii... ­995. Január 4 A nap híres Bukaresti festő gyulai tárlata Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum Dürer termében nyílt meg Mihal Horea bukaresti festőművész tárlata. Az idős mester a közelmúltig a bukaresti művészeti akadémián tanított. Most 22 absztrakt alkotását tárta közönség elé a Körös-parti fürdővárosban. Mihai Horea Erdélyben nevelkedett, iskoláit Marosvásárhelyt vé­gezte, s fiatal korában Mattis-Teutsch János, neves erdélyi festő és szobrász baráti köréhez tartozott. Ki­állítása január 15-ig tekinthető meg. Magyar pénzérmék bevonása Már csak fél évig használhatók a különféle régi, Magyar Népköztársaság jelölésű pénzérmék, azután kizárólag az 1992 után kibocsátott érmék számítanak törvényes fizetőeszköznek. Kivonják az alumínium 1, a sárgaréz 2 forintosokat, a kupronikkel 5 és 20 fo­rintosokat, valamint az alubronz 10 forintosokat. Ezeket június 39-ig kötelező elfogadni mindenütt, utána már csak a Magyar Nemzeti Banknál és a pénzintézeteknél lehet beváltani őket. Német útadó újévtől A német hatóságok már 1995 első napjától szigo­rúan ellenőrzik, hogy a hazai és külföldi teherfuvaro­zók befizették-e az év elején bevezetett úthasználati díjat. Az autópályák mentén, a határállomásokon, a benzinkutaknál összesen több mint hétezer helyen áru­sítják őket, a 12 tonna összsúlyt meghaladó kocsikra aszerint váltakozik a díj, hogy három- vagy négy-, esetleg többtengelyesek-e, és évi másfélezer márkától két és fél ezerig terjed, de kiváltható egy napra, egy hétre, egy hónapra is, és érvényes a Benelux álla­mokra és Dániára is. A büntetés 700 márkától 10 000 márkáig róható ki. A németek is petárdáztak Ha ez vigasztal egyáltalán, a szilveszteri tűzijáté­kokra 140 millió márkát költöttek a németek, pedig a jótékonysági szervezetek meghirdették: „Rakéták és petárdák helyett kenyeret!“ — nem lett foganatja. 15—30 márkába kerültek a tíz-tizenöt rakétából, pc-* járdából ,mini tűzkerékből álló egységesek.!". •­.* és tömegével vásárolták fel az emberek. Olajszennyezés a Berettyón Hétfőn vízminőségvédelmi készültséget rendeltek el a folyó határszakaszán, jelentették a magyar víz­ügyi hatóságok. A román vízügyi szervek január el­sején értesítették a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, a­hogy a Berettyó romániai szakaszán olajszennyező­dést észleltek. Egy nappal később az olaj elérte a folyó magyarországi szakaszát is.. A határvízi szaka­szon a folyó teljes szélességében szennyezett, az­­Ér csatornában magas az ammónia-tartalom is, ami a Berettyó folyó élővilágát veszélyezteti. A magyar szak­emberek merülőfalat építenek Pocsajnál, hogy meg­akadályozzák a szennyeződés továbbterjedését. 179 millió lejre büntettek novemberben A fővárosi polgármesteri hivatal ellenőrei csak november­ folyamán 179 millió lej értékben róttak ki különböző szabálysértéseket, kihágásokat, törvény­telenségeket büntető bírságokat. Első helyen az épít­­­­kezések körüli bajok vannak (112 millió lej), húsz­milliós büntetést a tisztaság, a rend be nem tartásáért róttak ki, a többit a fogyasztók védelme érdekében ké­szült jegyzőkönyvek tételei teszik ki. Zsirinovszkij pökik a Nyugatra A hírhedt botránypolitikus, aki nemrégen a ne­vével jelzett vodkával kedveskedett parlamenti kollé­gáinak, 1995 folyamán könyvet szándékszik írni, még­pedig ilyen címmel: Én pökök a Nyugatra! A kötet­ről azt nyilatkozta, hogy „filozófiai könyv“ lesz. 1993- ban is volt már egy hasonló műve, melyben azt írta, hogy az orosz bakák nemsokára az Indiai-óceánban mossák a csizmájukat, amiért perbe fogták, de akár­csak minálunk Vadimnak, neki se lett semmi baja, megúszta „szárazon“. A kötetet egyébként Az ifjú Gárda c. folyóirat adja ki. Lorán­d Gáspár költői nagy­díja 1994. december 15-én nyújtotta át a­­......... mű­velődési miniszter a párizsi Operában a ma.o.vásár­helyi születésű költőnek az 1994-es év költészeti nagy­díjat. Gáspár Loránd , február 28-án született Ma­rosvásárhelyen. 953-ban felvdtenizik a pesti Műegye­temre, de csakhamar katonának viszik. 1944-ben de­portálják, 1945-ben megszökik, és francia földön sze­rez orvosi diplomát, sebészdoktorként a jeruzsálami és a betlehemi francia kórházakban működött. 1970 óta a tuniszi Charles­ Nivelle kórház sebésze, de kie­melkedő orvosi munkája mellett egy életre eljegyezte magát az irodalommal, kapott már Apollinaire-díjpt .1967-ben, a Mallarmé Akadémia költészeti díját híd­ban, most pedig a Gallimardnál 1993-ban megjelent Egéé Judée című kötetét jutalmazták a nagydíjjal. Loránd Gáspár mintegy húsz kötetet tudhat magáé­nak, verset, prózát, esszét ír, és fordít is. Hírszerkesztő: BÖLÖNI DOMOKOS f. #UDA& — NÉPÚJSÁG

Next