Népújság, 1995. április (47. évfolyam, 65-83. szám)

1995-04-29 / 83. szám

flfl POJSAG - « »EDA* 1995. április 29. 125 éve született Leh­ár Ferenc A múlt század végén, amikor Johann Strauss meghalt, úgy látszott, hogy vége az operett aranykorának. Bécsre, a Kék Duna keringő városára szomo­rúság borult, a monarchia virágzásá­nak vége szakadt, az égbolton már gyü­lekeztek a felhők, amelyek alatt a Habsburg monarchia uralmának alko­nya közeledett. A valeci király halálának híre Bu­dapesten ért egy fiatal katonakarmes­tert, aki éppen akkor érkezett a ma­gyar fővárosba, miután áthelyezték az egyik bosznia-hercegovinai ezredtől. A fiatalembert Lehár Ferencnek hívták. A csillogó szemű, pedánsan nyírt ba­­juszú Lehár azokban a napokban pró­bált kilépni a hadseregből, de hiába. Lehár Ferenc Komáromban született, 1870. április 30-án. Már kora ifjúságá­ban szerencséje volt: a prágai konzer­vatóriumban nem kisebb komponista, mint Antonin Dvorzak vezette be a zeneszerzés rejtelmeibe 26 éves ko­rában Lipcsében szép sikerrel mutat­ták be Kukucska című operáját — em­lékezik a DPA német hírügynökség. .Lehár többször megkísérelte, hogy uniformis helyett frakkot ölthessen. Ez azonban csak 1902-ben sikerült. A nemzetközi hírnevet az 1905. év hozta meg neki: decemberben bemutatták a Víg özvegyet. Az operett — mint sok más mesterm­ű — a premieren langyos fogadtatásban részesült. A közönség még nem szokta meg az operett új stílusát. A Víg özvegy a századvég ér­tékeinek bomlásáról szól. Az állami szolgálat nem kifizetődő, a házasság még kevésbé. A hivatalnokok túlóráikat a Maxim­ mulatóban töltik, miközben a haza hiába számít rájuk. Aki kinyit­ja a száját, rendszerint hazudik. A szavaknak egyébként amúgy sem hisz­nek. Csupán a tánc beszél az érzések­ről: minden valcerlépésben a lélek is benne van. Jelen van a tangó és a foxtrott rit­musánál is. Jelen van Lehár legköze­lebbi éveinek sikereinél, a Luxemburg grófjánál és a Cigány szerelemnél is. Ezek az új ritmusok az Atlanti-óceán túlsó feléről érkeznek Európába, s Le­hár plasztikusan jeleníti meg azokat Frasquita című operettjében. A 30-as években Lehár új utakat ke­res. A Carevies és a Mosoly országa — mindkettőt Berlinben mutatták be — megmutatja, hogy vége a korábbi operettekben fellelhető szentimentaliz­­musnak. Lehár utolsó évei keserűek: legjobb barátjának, Richard Tauber operaéne­kesnek emigrálnia kell, Lehár bécsi lakását kifosztják. Feleségének, Zsófiá­nak halála után, a zeneszerző életked­ve is megtörik. 1918-ban Ischl fürdő­helyen kihuny az operett egyik legra­­gyogóbb mesterének csillaga. SZAKMABELIEK (Démos) MIÉRT TARTJÁK LILÁNAK A­­TEHENET? Minden harmadik német kis­gyermek azt hiszi, hogy a te­henek lila színűek. Egy Bajor­országban rendezett közvéle­ménykutatás során állapították ezt meg. A kampányt úgy szer­vezték meg, hogy szétosztottak 40 ezer űrlapot, amelyek egy­­egy tehén körvonalait ábrázolták, S felkérték a gyermekeket, szí­nezzék ki a tehenek „portréját"­. A gyermekek egyharmada lilára festette az állatokat. A közvélemény-kutatás vezetői, de általában mindenki bizonyos­ra veszi, hogy a gyermekeket a Milka svájci csokoládégyár hir­detése befolyásolta. A gyár hir­detésén ugyanis lila színű tehén látható. A Milka csokoládét ál­talában lila színű papírba cso­magolják. „A hirdetések által keltett ir­reális nézetek a gyermekek fejé­ben keverednek a realitással“ — mondta a közvélemény-kutatás vezetője az AFP francia hírügy­nökség munkatársának. A bajor mezőgazdasági szövetség becslé­sek szerint a hirdetések különö­sen a falvakban befolyásolják a gyermekek képzelőerejét. 1995. április 29., szombat. Szerkesztette: FERENCZI ILONA Mészáros József TÖMÖREN — Legolcsóbb a humanizmus, s mégsincs keletje. — Az emberi világegyetem két részből áll: az emberből és osto­baságaiból. — A hazugság mifelénk messzire bűzlik s még a kutyák is meg­ugatják. A nyomozók viszont rá se szagolnak. — Nem leszek bolond, hogy a nihilistákhoz csatlakozzam. Ki a fenének kell a semmi, így is elegendő van belőle. — A poklot nem kell elképzelni: nyakig benne pörkölődünk. — A teremtés szerzői joga máig tisztázatlan. — Pofonegyszerű: nem kell zsebeket varrni s eltűnnek a zseb­metszők. — Miért rossz egy költemény? — kérdik sokan. Azért, mert ért­hető, megható, sőt, értelmezhető is és hangulatos — vélik a hóbortokat hajhászó, leghangosabb és legp­ r­oszabb ítészek. — A legtermészetesebb következtetés: a gyalázkodók a leggyalá­zatosabbak. — A hátsó gondolat rangsor és fajsúly szerint nem az utolsók kö­zé tartozik. — A demokráciának egyre terebélyesebb az árnyéka, mint ön­­­maga, s ebben az árnyékban még megpihenni sem lehet. — Ott tartunk, hogy már csak akkor törődünk egymással, ha ütni kell. — Az emberi testen kilenc lyuk van. Valószínű, ezért olyan hu­zatos. Az angol királyi pár — ruhátlanul Nem mindennapi esemény tart­ja izgalomban az ausztrál fővá­ros lakosságát: II. Erzsébet an­gol királynő és férje, Fülöp her­ceg életnagyságú szobra látható Canberra központjában — amint ruhátlanul üldögélnek egy padon Őfelsége minden ruházata a fe­jét ékesítő korona, férjének azon­ban még ennyi sem jutott. „Ezek a szobrok sértőek. U­­gyan melyik ország engedné meg, hogy ilyesmit tegyenek államfő­jével?" — panaszkodott a DPA hírügynökség tudósítójának Alan Fitzgerald, a monarch­isták helyi szervezetének vezetője. A szob­rok alkotójának, a melbourne-i Greg Taylornak ezzel szemben más a véleménye: „Egyszerűen itt ülnek és rozsdásodnak. Nagy­­szerűnek találom!“ A szobrász nem is tagadta, nagy vitát kavart alkotásával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy milyen keveset is jelent a királyi ház napjaink­ban távoli alattvaló számára. A szobrot egyébként április 10- én leplezték le a Canberrai Bur­ley Griffin tó partján, s mint az AFP jelentéséből megtudható, „A tóparton Lizzel és Phillel" ne­­vet adták neki. Leleplezése óta százszámra vonzza a külföldi tu­ristákat, különösen a japánokat, akik előszeretettel fényképeztetik magukat együtt a szoborral. Ismeretes, hogy Paul Keating ausztrál miniszterelnök szorgal­mazza a köztársasági államforma bevezetését. Az a szándéka, hogy 2001-re felszámolja a Nagy-Bri­­tanniával fennálló perszonáluniót. Összefoglaló,áttekintés a Kastélyok és u­dvarházik sorozathoz m :4# 5­­ *53 PARKOK, TEMETKEZÉSI HELYEK Hiányos lenne a kastélyainkról nyújtott összefoglaló, ha az a­­zokhoz tartozó parkról és kertek­ről nem írnék. Az emberi kéz építette és díszítette erdélyi fő­úri otthonok festői keretét a természet, az erdélyi táj adta, melyet fokozott az ember termé­szetrajongása, a háza körül kia­lakított kertje-parkja. A XVI. századi okiratok tudósítanak az erdélyi szebbnél-szebb kertek létezéséről, melyek a kastélyokat övezték. Rákóczi György szenve­délyes kertművészetéről, az ál­tala létrehozott görgényszentim­­rei dendrológiai parkról is van tudomásunk. Az 1687. évi szám­adások könyve 400 forint kiadást jegyzett fel a szép radnóti feje­delmi kert rendezéséről. A ba­rokk stílus elterjedésénél egy­­időben, a francia park divatja is tért hódított. A franciakert kiala­kításánál a reprezentatív szellem a szabályos és a világos áttekint­hetőségre, a nagy változatosságra és meglepetésekre törekedett (Gernyeszeg, Fehéregyháza, Erdő­szentgyörgy). A barokk kert nem a természetszeretet, hanem az önkényes művé­szet élvezet jegyé­ben fogant. Tervezője architek­­tonikus rendbe, geometriai for­mákba rendezte a parkot. A vi­rág, a bokor, a fa, a gyep, az út és minden más elem — a barokk­ kompozíció elvei szerint formálva — elvesztette önálló jelentőségét, s így minden a park övezte épület egységének szerves részévé vált, az épület és a kert főtengelye azonos volt (Kerelőszentpál). A XIX. század­ folyamán a kertépítészet terén az angolkert festői kialakítása vált kedveltté, s a barokk és fran­ciakerteket átrendezték tájker­tekké (Gernyes? Abafája). Nagyernyében a U Hit kastély­ból szép kilátás adódott a park­ban létesített halastóra. Maros­­keresztúron a Maros a kastély közelében folydogált, mégis a kastély előtti nagy parkban csó­nakázótavat létesítettek. Az an­golkert tervezője a természet szabadságának szellemében a geometrikus, centrális vonalveze­tést elhagyta, és szabadvonalú kialakításra törekedett (Mező­­sámsond). A hagyomány szerint a koronkai 120 holdas angolpar­kot Bodor Péter, a székely ezer­mester tervezte. A sáromberki angolkert a tájkertek legjelleg­zetesebb példájaként ismeretes. A sok generációs főúri csalá­dok jelentősebb tagjai már éle­tükben elkészítették a család te­metkezési helyét. Építettek föld feletti és alatti sírkamrákat ,mauzóleumot­, sírboltot, sírhe­lyet. Sok főurat életében viselt tisztségei érdeméért (egyházi fenntartó, építtető, adományozó stb.) a templom sírboltjába, a templom padlózata alatti sírhely­be helyeztek örök nyugalomra. A családi sírkamrákat az urada­lom (park) területén, vagy an­nak közelében építették, de min­den esetben szép és csendes he­lyen. Gernyeszegen a Teleki család sírboltja a református templom közvetlen közelében é­­pült (barokkos kis építmény). Sáromberkén a falu mögötti domboldalon, a temető közelében, egy nagy termet magába foglaló épületben van a könyvtáralapító Teleki Sámuel díszes szarkofágja és a Teleki család tagjainak sír­helye, a padló szintjébe helye­zett sírkőlapokkal lefedve. Az építmény homlokzatait lécrácso­zattal elzárt íves ablaknyílások és függőleges falisávok tagolják, barokk külsőt kölcsönözve az épületeknek. Sárpatakon a Tele­kiek sírboltja a magas hegyol­dalba építve (vájva) piramis formájú kőtömbjével, bejáratánál zömök oszlopállással kialakítva az eklektika (egyiptomi és görög­­dór) építészet jegyében készült. Marosszentgyörgyön a­­­astély­­lyal szemben lévő magaslaton, 2—3 km távolságra áll a Máriá­sz kápolna, melynek környékét a városi új temető sírhelyeivel te­lepítették be. A Degenfeld csa­lád kutyfalvi sírboltja a falu be­járata előtt, a falu szélén áll, gótizáló mérműves díszítésű fa­ragványaival. Rhédey Claudiát az erdőszentgyörgyi református templom belsejében temették el, de a falu fölé emelkedő domb­tetőn, egy egyedülálló, kripta­építmény szolgált a család te­metkezési helyéül. A Toldalagiak­ részben a koronkai református templom padlózata alatti sírbolt­ba temetkeztek, részben pedig a nagy park domboldalába épített föld alatti kriptába, melye csuszamlás semmisített­e helyette építették az új tozatot. Művészeti szempot legszebb síremlék a nagy Sükösd család és a fehéré Haller család szarkofágja, kettő múzeumba került. .4 di várkastély gótikus kápu­ba a Bethlenek temetkeztél gényszentimrén a nagy k épülettel egybeépített k szolgált temetkezési helyei­gyedülállónak tekinthető­­ szentpálon a Stallerek „Ko heg­i"-en épített, különl szép négy saroktornyos, s összekötő fallal bezárt sír közepén a magas különáll szögű tornyával (lábazatáb­pített sírkövekkel) és a ket­dalán épített nagy temet kápolnával. A népes csatai­den egyes sírköve egy­ er­mekmű. Az udvarházak ti­losai közül sokan a neme­tokon, a szőlőhegyen, az szélén stb temetkeztek, áll­ fel sírkövet. Időszerű, s ta­lán még késő felleltározni valar síremléket és lejegyezni a magyar nyelvű feliratokat kövekről, a márványtáblás KERESZTES G­ ­4* Ifi so­o felcsík­ nép hiedelmek BAJBLSARÍTÁSOK Szent György napján aj tokát láncon hajtják át, kiengedik a kapun, hogy megóvják a vadállatoktól. Ha szülő asszonyhoz ír látogatóba, akkor szokás a csika­vetés, ami azt jelenti a látogató letép a ruhájába egy cérnaszálat is, amit miközben ezt­ mondja: kell se tejed, se álmod“, megőrzik az anyát attól,­­ elveszítse a tejét. „ Ha a tehén borjadzott, míg a kapun kívül semmi adtak ki, hogy a tehénnel menjen el a teje. Ha meg ment, akkor vesznek egy vasat, amit tekével letet és addig ütik, amíg az, aki­ket elvitte, vissza nem jól tartják, hogy az ütést és aki a tehén tejét elvitte, miatt visszamegy a ház, mivel a kaput zárva talál, kiállt: „Hann van-e valaki­től visszajön a tehén teje. Ha reggel a lovasgazda vagy borzosan találja a ez azt jelenti, hogy éjjel a asszonyok nyergettek meg latokat. Ilyenkor keresztel­nek a lovak fölé a falra, kenderszöszt akasztanak , féje tükröt tesznek azért, a szépasszonyok legyen lefoglalják magukat, ionjai nézzék magukat a tükörbe Ha valaki hosszú útra nem volt szabad a házát törnie, mert így elsöpörte a szerencséjét. Este a patakban su­lykolt szabad, mivel elveri a­­ határt-Este vizet nem szabad i­ni, mert ilyenkor a halott­­ra járnak, és nem szabad kéket megsérteni azzal, leöntik. Ha mégis szükség vizet kiönteni, ezt kell ma „minden lélek félreálljon". Falun keresztül szentes halottat vinni nem szabad elveni a jég a határt. Út év napján fával kel házába menni és ilyenko illik lányoknak va­gy­­ menni, mivel ők nem­­ szerencsét. A jégszerencsés cigánygyerek látogatása. ADATKÖZI,DK: Miklós és neje, Miklós Mártonné,­­ Margits 70 évesek. Mezei Horváth Anna 73 éves és B Barna 40 éves Csíkszeredái •] Gyűjtötte: KOPACZ­KA­ a Marosvásárhelyi Népi Ej III. éves néprajzos hallga Irányító tanár: ASZTÓ ENIKŐ

Next