Népújság, 2005. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-26 / 172. szám

4 NÉPÚJSÁG Orbán Viktor szerint Magyarország jövője a 15 milliós magyar nemzetben van! A XVI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárónapján, szombaton, immár hagyományszerűen, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tartott előadást, a moderátor Németh Zsolt volt. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök egyrészt Magyarország jövőjével kapcsolatos kérdésekről beszélt, de a kettős állampolgárság, az autonómia, a magyar bék­és külpolitikai problémák sem maradtak ki, ugyanakkor a Fidesz elnöke bírálta a jelenlegi magyar kormányt, és ki­jelentette: a Kárpát-medencei magyarságnak szemlélet­­váltásra van szüksége. Magyarország jövője a 2006-os választások eredmé­nyén fordul meg - jelentette ki Tusnádon Orbán Viktor, aki a választások utáni magyar jövő karakterét néhány té­zissel próbálta megrajzolni. Elsőként a XVII. századi Svájcot említette, amely az egy évszázad alatt történő gazdasági fellendülését a személetváltozásnak köszönhe­ti, és ez Orbán Viktor szerint ma is érvényes. „A legfon­tosabb dolog, amire szüksége van ma a Kárpát-medencei magyarságnak: szemléletváltozás, és a szemléletváltozás mindent átalakító, egész nemzetet felemelni képes erejé­re. Magyarország Trianon óta gyengeségének legfőbb okát az ország területi felszabdalásában és a határon kí­vül rekedt nemzetrészek elszigeteltségében látja. Azóta eltelt 90 év, a kordivat, korszellem átalakult”. Orbán Vik­tor szerint ma a mozgékonyság, jelenlét, kapcsolatok, gyorsaság, hálózatba szervezhető személyek és tudások, csoportok, műveltség a legnagyobb versenyelőnyt kínáló tulajdonságok. A mai kordivat jellemzői: lebomló állam­határok, szabad mozgás, szorgalom, szakképzettség, egy területi, regionális közösségekre épülő új világ, decentra­lizáció, vállalkozókedv és tettrekészség. „Erről szól az EU is, ami a magyarság számára is új lehetőségeket kí­nál. A szétszóratás hátrányai mára előnnyé változtatha­tók, ha a szétszabdalt Magyarországot az új világ kor­szellemének megfelelően képesek vagyunk egyetlen, jól működő gazdasági övezetté szervezni. Ehhez van szük­ség szemléletváltásra, elsősorban az anyaországban, amely a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást nem segélyezésként, támogatásként gondolja el, nem hát­rányt és nem tehertételt lát benne, hanem befektetést, kö­zös hasznot, lehetőséget és gazdasági erőforrást. Egy olyan szemléletváltásra van szükség, amely a nemzet­­egyesítést jelöli meg fő célként. Magyarország jövője nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van!” - mondta a Fidesz elnöke. „A kormányzat rárontott saját nemzetére” Második tézisként a nemzetegyesítés feltételeit említet­te. Sorban: a kormányváltás szükségességét Magyaror­szágon. A december 5-i népszavazásra utalva Orbán Vik­tor kijelentette: nem az anyaországi magyarok mondtak NEM-et a határon túli magyarokra, hanem a magyar kor­mány, márpedig a magyar kormányt nem szabad össze­keverni az országgal és nem szabad összetéveszteni a nemzettel. Sőt, a volt miniszterelnök szerint december 5- én a kormányzat „rárontott saját nemzetére”. Orbán úgy vélte, a magyar kormány kötelessége lett volna garanciát adni az anyaországi magyaroknak arról, hogy a kettős ál­lampolgárság megadásának létezik olyan formája, amely a határon belüli magyarok tehertételeit nem növeli. Mindazonáltal Orbán Viktor bizakodó: nem zárja ki, hogy a nemzeti fordulat a magyarországi baloldal részé­ről bekövetkezik. A Fidesz elnöke szerint a románok, szerbek, horvátok, szlovákok a kettős állampolgárság kérdését szép csend­ben megoldották, és a nemzeti teljesítmény szempontjá­ból december 5-e Magyarországot a Kárpát-medencei ál­lamok között az utolsó helyre sorolta. Hozzátette: a románok, szerbek, horvátok, szlovákok erőteljesebb nemzeti elkötelezettséggel rendelkeznek, mint a ma­gyarok. Orbán Viktor a bajt abban látja, hogy a ma­gyarországi magyarok „saját nemzeti érdekeiket sem ismerik eléggé, és ma Magyarországon a nemzeti életösztön nem elég erős”. A „kenyér” hasonlattal él­ve, miszerint a kenyér romlása is belülről indul el, a végén pedig kiderül, hogy a héja tartja össze, a Fidesz elnöke hangsúlyozta, „a nemzettudat szempontjából a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a belmagyarok számára”. Továbbra is szorgalmazzák a kettős állampolgárság megadását A határon túli magyar közösségek helyzetéről szólva Orbán Viktor Kárpát-medencei jelenségekről beszélt: a magyarok rovására tapasztalt etnikai arányok megváltoz­tatására, a magyarlakta vidékek adminisztratív feldarabo­lására, a magyarok fizikai megfélemlítésére irányuló tö­rekvésekről, az igazságszolgáltatás magyarok iránti elfo­gult működéséről, a magyar oktatási intézmények hátrá­nyos megkülönböztetéséről, a magyarlakta területek gaz­daságilag hátrányos helyzetbe való hozásának kormány­zati törekvéseiről (erdélyi autópálya ügye). Ezek olyan valóságok, amelyek ellen védekezni kell - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a státustörvényhez hasonló, kisebb­ségi védelmi lépésermet is vállalni kell majd, ebben pedig szükség lesz a MAERT-ra. Bár továbbra is célnak nevezte Orbán Viktor a területi autonómiát, kijelentette: Budapest véleménye másodla­gos, fontos az, hogy az erdélyi magyarok mit akarnak. Egy kis belpolitika. ... A belpolitikai kérdésekre kitérve Orbán Viktor hang­súlyozta: Magyarország elkötelezett a transzatlanti együttműködés mellett, és nem híve annak, hogy Orosz­ország bevonásával oldják meg az európai államok és az Amerkai Egyesült Államok közti együttműködési prob­lémákat. Azonban Oroszország partner lehet a kisebbségi kérdésekben - tette hozzá. Arról, hogy mit tehet az erdé­lyi magyarság a Fidesz választási sikere érdekében, Or­bán Viktor úgy vélekedett: a határon túli magyar közös­ségek tekintsék magukat egyfajta „mércének, tükör­nek”, „mérjék meg” a magyarországi politikai erőket, hogy azok mennyiben vállalják fel az erdélyi nemzeti tö­rekvéseket. Antalfi Imola Lendvai Ildikó: Orbán Viktor a normális politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdőjelezi meg (MTI) A nemzet­politikájáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki az MSZP és a Fidesz között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán vasárnap. A Fidesz elnöke szombaton Székely­földön, a bálványosi szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a ma­gyar baloldal, ami­kor erre időnként le­hetőséget kapott „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék ide­jén, és ha nem is ilyen harcias eszkö­zökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó vasárnap felszólí­totta Orbán Viktort, hogy vonja visz­­sza a magyar baloldal nemzetellenes­­ségére vonatkozó állításait. A szocialisták frakcióvezetője sze­rint a Fidesz elnökének sikerült be­szédét az esztendő legdurvább és leggyávább mondatával emlékeze­tessé tennie. „Megdöbbentő hangvétel” „Durva és gyáva mondatok. Dur­va, mert megkérdőjelezi a fél ország hazafiságát, mindazokét, akik nem értettek egyet Orbán Viktor népsza­vazási álláspontjával. Gyáva, mert mást mond Budapesten szemtől szembe, amikor vitapart­nerrel kell szembesülnie, és mást Budapesttől távol, ahol nem kell tartania attól, hogy választ is kap” - fogalmazott Lendvai Ildi­kó, aki szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének megdöb­bentő hangvétele túlmutat a napi aktualitásokon, túl ellenzék és kor­mányoldal szokásos vitáján: a balol­daliak becsületébe gázolva a normá­lis politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdőjelezi meg. Gedei József, a szocialisták szakpolitikusa viszont kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpoliti­kát csinál. A szocialista országgyűlési kép­viselő elmondta: ott volt Tus­­nádfürdőn és hallgatta azokat a nyugat-európai politikusokat, köz­tük az Európai Parlament külpoli­tikai bizottságának elnökét, akik arról beszéltek, hogy összefogás nélkül az autonómia kérdésében nem lehet semmit elérni. A Fidesz azonban nem beszél ar­ról, hogy milyen autonómiát akar, te­rületit vagy kulturálist, milyen jo­gokkal, kötelezettségekkel. Nincs konstruktív javaslatuk, csak egysze­rűen vádaskodnak - jegyezte meg Gedei József. A nemzetpolitikát nem pipálhatja ki „Az összefogást ássa alá az a nyi­latkozat, amely Orbán részéről el­hangzott. Nagyon sajnálom, hogy ez így történt, és azt is, hogy el­kezdték méregetni, méricskélni, hogy ki nemzeti párt, ki tett töb­bet, ki nem” - jelentette a szocia­lista politikus. Gedei József szerint a nemzetpoli­tikát a Fidesz „sem pipálhatja ki”. „Most kezdtek el beszélni egyálta­lán az RMDSZ-szel. Korábban le sem ültek a vajdasági magyarok leg­nagyobb szervezetével. Most muto­gatnak vissza? Ez egyáltalán nem konstruktív” - mondta a szocialista politikus, aki arra is emlékeztetett: az MSZP nemzetpolitikai stratégiájában 2002 óta benne van az autonómia tá­mogatása és a határon túli magyarok jogainak bővítése. Erdélyben vita folyik arról, hogy milyen autonómiát szeretnének az ottani magyarok. A szocialista párt azt várja, hogy kialakítsák közös el­képzelésüket, amely mellé oda lehet állni. „Az RMDSZ nem kért területi autonómiát. De ha ez mégis úgy len­ne, akkor a szocialista párt azt fogja támogatni” - jegyezte meg Gedei Jó­zsef. Fotó: Nemes Attila AKTUÁLIS ______________________ 2005. július 26., kedd A „Tusványos” visszhangja a román nyelvű sajtóban (MTI) Orbán Viktor Romániában az összmagyarságra vonatkozó néze­teit terjesztette, támogatásáról biztosí­totta az erdélyi magyarok autonómia­­törekvéseit, kettős állampolgárságot kérve számukra - emelte ki a „Tusványosról” szóló beszámolóiban a román sajtó hétfőn. A számottevő bukaresti román na­pilapok közül hétfőn csak a Gândul (Gondolat) és a Cotidianul című új­ság nem írt a Tusnádfürdőn szomba­ton véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (a „Tusványosnak” is nevezett rendez­vénysorozat) hétvégi történéseiről. Ezzel szemben az Adevarul, a Ziua, a Curentul, az Evenimentul Zilei, a Curierul National, a Jurnalul National, az Averea (Vagyon) és más román újságok pártállásukat kifejező tudósításokban, beszámolókban fog­lalkoztak Orbán Viktor, Markó Béla és Tőkés László Tusnádfördőn el­hangzott előadásaival, kijelentéseivel. Közülük a megjelenésének mind­össze 65. számánál tartó Averea című gazdasági-pénzügyi napilap kom­mentárokkal megtűzdelt részletes be­számolót közölt a tusnádfürdői törté­nésekről, amelyek középpontjába Or­bán Viktor kijelentéseit helyezte. Az idézett újság szerint „Orbán Viktor álmaiban még mindig jelen van Nagy Magyarország, ha nem is jól kijelölt határokkal, de legalább nemzetként. Az elkövetkező magyar­­országi választások után esetleg reá váró kormányfői szék körül járó gon­dolataitól megszállott politikus, a leg­erősebb magyarországi ellenzéki po­litikai alakulat vezetője választási cé­lokra használta ki a tusnádfürdői nyá­ri iskolát, s a romániai magyar közös­ség radikálisai számára oly kedves értékeket - az autonómiát és a kettős állampolgárságot­­ népszerűsítette”. Ezzel a felütéssel indított összefog­lalójában az Averea a továbbiakban rámutatott: „Minthogy a Fidesz veze­tője számára saját hazájának jövője nem a tízmilliós lakosú Magyaror­szágban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben ölt testet, (Orbán) arra biztatta a (Tusnádfürdőn) megjelente­ket, szabadságuk idején szaladjanak át Magyarországra és ottani rokonaik körében lobbizzanak, győzzék meg őket, hogy szavazzanak a megfelelő választási megoldásra: saját szemé­lyére, mint olyanra, aki egyedül ké­pes gyakorlatba ültetni ezeket a tö­rekvéseket.” A továbbiakban a lap emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke „hagyta jóvá a magyarok státustörvényét” és „kormányzati céljai között szerepelt a kettős állampolgárság”. Ámde - tette hozzá az újság - „a törvényt magát a szocialisták jelenlegi budapesti kor­mánya alkalmazta és módosította”. A Curentul is azt emelte ki, hogy „a volt magyar kormányfő” Tusnádfürdőn „kettős állampolgársá­got kért a magyarok számára”. A Ziua pedig Orbán kijelentései alapján arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy a legnagyobb magyar ellenzéki poli­tikai erő vezetője „megpróbálta zsa­rolni Romániát”, amikor a magyar törvényhozásban kezdeményezte, hogy Románia EU-tagságának felté­teléül szabják „az erdélyi magyarok területi autonómiájának” megadását. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei Markó Béla és Tőkés Lász­ló „néma párbeszédére” összponto­sított, rámutatva, hogy bár a két er­délyi magyar vezető személyiség egy asztalhoz ült Tusnádfürdőn, de kétoldalú megbeszélésükre mégsem került sor.

Next