Népújság, 2013. szeptember (65. évfolyam, 201-225. szám)

2013-09-16 / 213. szám

2013. szeptember 16., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Erdély a huszadik században Új történelmi eseménysorozatot szervez Marosvásárhelyen a Kós Károly Akadémia Alapítvány Erdély a huszadik században címmel. A sorozat első előadására péntek délután, teljes telt házas közönség jelenlétében került sor a Bernády Ház föld­szinti termében, ahol Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója tartotta meg Impériumváltás 1918-19-ben és a triano­ni békeszerződés ama értekezését. A meghívott előadót, a közönsé­get, valamint az előadást követő beszélgetés moderátorát, Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi tör­ténészt az alapítvány elnöke, Markó Béla üdvözölte. Mint mondta, az új eseménysorozat első értekezése rendkívül fontos elő­adás.­­ A Kós Károly Akadémia Alapítvány idén több jeles magyar­­országi és erdélyi történészt lát vendégül. „Hozott anyagból” dol­gozunk, a sorozatot a nagyváradi Szacsvay Akadémia tervezte meg, az eseményeket összehangoljuk. Az előadás-sorozat témája Erdély a huszadik században, annak elejé­től a végéig. Az első előadás a hu­szadik század elejéről, az impéri­umváltásról, illetve Trianonról szól. Szász Zoltán rendkívül jelen­tős történész és tudós, Erdély törté­netének és történelmének közeli is­merője, az Erdély története című, mindannyiunk által jól ismert kiad­vány egyik szerkesztője volt. Azé a kiadványé, amely komoly polémiát szült a magyar és román történészek között - mondta Markó Béla, majd átadta a szót az előadónak. - Kolozsvárt születtem, majd tizenkét évet az életemből Nagybá­nyán töltöttem, utána kerültem Bu­dapestre - kezdte előadását Szász Zoltán. - A huszadik század eleje a magyarság története szempontjá­ból nagyon szerteágazó dolog, mert az a történelem sűrűsödési pontja. Az alapkép mindenki előtt ismeretes. A merénylet okán - amelynek kapcsán a Monarchia büntetőexpedíciót szervezett Szer­biába - senki sem gondolt arra, hogy többéves világháború követ­kezik, amelynek végén a kifáradt birodalomban élő nemzetiségek a Nyugat segítségével szétbontják a Monarchiát. Ezt a versailles-i, majd a trianoni béke pecsételte meg. Ez a magyarság legtragiku­sabb sorsfordulója, amely kapcsán a lelki béke máig sem alakult ki,­ és ma is a politikum részét képezi. Előadásomat több vitás kérdéskör köré építettem fel: a világháborús felelősség problémája, a vereség felelőssége, a Károlyi-kormány kudarcai, a román megszállás, az esetleges román-magyar unió, a bűnbakkeresés, illetve a békefelté­telek. 1918 utolsó negyedében omlik össze a Monarchia. A világháború kitörését Ausztria-Magyarország indította el, az egyetlen ország, amelynek nem voltak területi kö­vetelései. A vezető politikusok kö­zül mindennek egyetlenegy ko­moly ellenzője volt, gróf Tisza Ist­ván, Magyarország miniszterelnö­ke. De német nyomásra ő sem elle­nezte túl sokáig. Rövid háborúra gondolt mindenki. A Monarchia 51 milliós birodalom volt, amelyet 11 nemzet lakott. Mindez nem volt feszültségmentes, ennek ellenére tartós közösség alakult ki a határai között, a Monarchia erősebbnek bizonyult, mint azt az antant gon­dolta volna - négy évig állta a há­borút, úgy, hogy nem számolt sem Itália, sem Románia támadásával, hiszen azok a szövetségesei voltak. Tisza a románokkal kapcsolatosan nem volt hajlandó engedményekre, az 1916-os támadás okaként az erdélyi románok elnyomását tün­tették fel. A támadás döntő csapást mért a magyar belpolitikára, Tiszá­ra haragudott mindenki, holott nem rajta múlt. A parlamentben meglé­vő háborús béke ezzel véget ért. És mindez a magyarság lejáratásával kombinálódott. Igaz, Magyaror­szág tekintélyének elvesztése már a világháború előtt elkezdődött. ’48 után még igen jó volt Magyar­­ország európai renoméja, a kiegye­zés után pedig úgy vélekedtek róla, hogy az alkotmányos monarchiá­nak az európai közösségbe történő bepasszírozásával a hosszú távú béke letéteményese. Mindez a XX. század elején kezdett megváltozni. Amint a magyarországi belpoliti­kai béke felborult, a presztízsszint lezuhant. Az addig stabilizáló té­nyező az 1902-es krízis után zava­ró tényezővé vált. A belpolitikában Tisza rendszerét túl merevnek tar­tották, a külpolitika esetében pedig úgy vélték, a magyar nemzet el­nyomja a kisebbségeket, és közben megpróbálja felbontani a Monar­chiát. Ilyen körülmények között ért minket a háború. Az őszirózsás forradalom kitöré­sekor már több nemzetiség beje­lentette önrendelkezési igényét. Tisza meggyilkolása illúzió volt abból a szempontból, hogy ezzel megmentik az országot. Károlyi kormányának nem volt hadserege és az antantra kellett hagyatkoznia. A keleti Svájc program, amely sze­rint kantonokra osztanák az orszá­got, nem keltett nagy visszhangot, a románok pedig nem fogadták el az ajánlatot, ők el akartak szakad­ni. Károlyiék fő hibája az antant irányában lévő határtalan jóhisze­műség volt. A jóhiszemű politikus rossz politikus. Az 1918 közepén megkötött szerződés nagyon sú­lyos szerződés volt (25.000 lő, va­gonok, munkaszolgálatosok), de elismerte a jogot, hogy a Marostól délre lévő területeken a közjog a magyar állam kezében marad. Ez alkalmat nyújtott az illúzióhoz, miszerint az antanttal lehet tárgyal­ni. A magyar nemzet esetében pe­dig bekövetkezett a csodavárás időszaka. A csodavárásé, amely Kelet-Európában valóságos törté­nelmi kategória - mondta részle­tes, hosszú, de érdekes előadása első részében Szász Zoltán Maros­­vásárhelyen. Knb. Stabil gazdasági kilátások (Folytatás az I. oldalról) esti londoni elemzésében a Fitch kiemelte, hogy Románia - két egymást követő nemzetközi pénzügyi segélyprogram keretében - sikeresen konszolidálta közfinanszírozási rendszerét, és júniusban kikerült az EU túlzottdeficit­­eljárásának hatálya alól, miután a 2011-ben mért 5,6 százalék után tavaly 2,9 százalékra csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez megfe­lel a hitelminősítő által a „BBB” osztályzati sáv­ban nyilvántartott szuverén adósok középérték­ének. A Fitch Ratings elemzői közölték: várakozá­suk szerint a román kormány teljesíteni tudja középtávú célját, amelyben 2014-re 1 százalékos GDP-arányos strukturális hiány szerepel. A Fitch Ratings javított előrejelzése szerint a román gazdaság teljesítménye az idén 2 száza­lékkal növekszik, és 2014-2015-ben mérsékelten még tovább gyorsul a növekedés. A hitelminősítő elemzői ugyanakkor hangsú­lyozták azt a véleményüket, hogy a román gaz­daság jelenlegi átlagos növekedési üteme elégte­lennek tűnik a romániai és az uniós átlagjövedel­mek közötti különbség érdemi csökkentéséhez, tekintettel a román gazdaságra jellemző szűk keresztmetszetekre, különösen kulcsszektorok - a közlekedés és az energiaszolgáltatás - nem hatékonyan termelő állami vállalataira, valamint az alulteljesítő egészségügyi szektorra és állami adminisztrációra. A román bankszektor tőkeellátottsága és fel­ügyeleti rendszere mindazonáltal továbbra is jó, így a Fitch megítélése szerint a bankrendszer nem jelent komoly potenciális költségkockázatot az államra. NÉPÚJSÁG 3 Székelyföld autonómiájáért futnak Vasárnap délben Marosvásárhelyről rajtolt az a két sportoló, aki a Maraton Székelyföldért elnevezésű, 12 napig tartó, 91 települést érintő futással akarja felhívni a figyelmet a szé­kelyföldi autonómiaigényre. Juhos Gábor székelyhídi szüle­tésű, magyarországi maratoni futó tizenkét nap alatt ötszáz kilométer, naponta egy maratoni táv (42,195 km) teljesítésére vállalkozik a Szé­kelyföldön. Az akcióhoz időköz­ben Csató József erdélyi sportoló is csatlakozott. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy mind a hét székely széket és a Székelyföld valamennyi nagyobb települését érintse - mondta az indulás előtt tartott sajtóértekezleten Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi ré­gióelnöke. Kifejtette: az akcióval a székelyföldi autonómia megvaló­síthatóságába vetett" hitet akarják erősíteni az emberekben. Mint mondta: bárki csatlakozhat hozzá­juk, de úgy is részt vehet az akció­ban, hogy a kapu előtt figyeli a futók elhaladását és meglengeti a székely zászlót. A két futó indulás előtt facsemetét ültetett el a maros­vásárhelyi Bolyai téri unitárius templom kertjében, és azt tervezik, hogy minden érintett településen elültetnek egy-egy fát. Terveik szerint - a csaknem száz székely­­földi település érintése után — szeptember 28-án érnek vissza Marosvásárhelyre. Romániát zavarná a magyarországi választási kampány begyűrűzése (Folytatás az 1. oldalról) viszonyban felmerült nézetkülönbsé­geket, Corlátean azt mondta: folya­matos a kapcsolat a két tárca között. „Az események kronológiáját betartva látni kell, hogy ezt a nyári forróbb időszakot egyes budapesti, illetve romániai magyar politiku­sok román területen tett nyilatko­zatai idézték elő. Ilyen nyilatkoza­tokat egyetlen demokratikus or­szág sem tűrne el, főleg a saját területén. Ezeket követték szük­ségszerű válaszok román rész­ről” - állította Corlatean. Hangsúlyozta: Bukarest abban érdekelt, hogy Budapestben „korrekt és becsületes” partnerre találjon, amikor a két ország euró­pai stratégiai partnerségének elő­mozdításáról van szó. Felidézte: megállapodtak a ma­gyar külügyminiszterrel abban, hogy amikor gondok adódnak, ak­kor a két tárca közötti kommuni­kációs csatornákon keresztül tisz­tázzák a helyzetet, és lehetőleg nem a sajtón keresztül üzengetnek. „Most inkább nem kommentál­nám, hogy egyes diplomáciai lépé­sek után miként adták ki néhány perc múlva a sajtónak is a hírt. Mindenesetre a magyar külügymi­niszterrel folyamatosan kommuni­kálunk, nincs szükség speciális alkalmakra. Márciusban volt az utolsó hivatalos találkozó, amikor nagyon tartalmas párbeszédet foly­tattunk Martonyi Jánossal. Gya­korlatilag havonta találkozunk Brüsszelben, a külügyminiszteri értekezleteken, vagy más körülmé­nyek között, és telefonon is tartjuk a kapcsolatot” - mondta a Digi 24 hírtelevízióban Titus Corlatean külügyminiszter. Bekeményítenek a gépkocsivezetőknek Az egyik javaslat a szabálytalankodás miatt megbírságolt gépkocsivezetőkre vo­natkozik: a szóban forgó autóvezető gép­kocsi­vezetői jogosítványát egy hónapra bevonhatják, ha a bírságot tartalmazó jegyzőkönyv kiállításától számított 30 na­pon belül nem igazolja, hogy kifizette a bírság értékét. A szaktárca a jogsira vizs­gázókra is „gondolt”: kötelező lesz mind a teremben tartott tesztvizsga, mind a gya­korlati vizsga (autóvezetés) videós rögzíté­se, a vizsga tisztasága érdekében. A gya­korlati próbán, vagyis az autóvezetésnél a vizsgáztató gépkocsiját szerelik fel audio- és videokészülékekkel, a felvételeket 6 hónapig köteles megőrizni a forgalmi rendőrség. A tervezett módosító javaslat szerint a hang- és kép kötelező rögzítése alól kivételt képeznek az AM, Al, A2 és A kategóriákra megtartott vizsgák. A gép­kocsit vásárló új tulajdonos, ha nem íratja át autóját, számíthat arra, hogy a forgalmi rendőrség bevonja a gépkocsi forgalmi engedélyét és számtábláit mindaddig, amíg az autót átíratják az új tulajdonos nevére, illetve, ha a felfüggesztett forgalmi engedélyű gépkocsi vezetéséért 1 évre be­vonják a jogsit, a bírság sem kicsi: 21-124 bírságpontot róhatnak ki. Növelnék a biz­tonsági öv és a védősisak mellőzése miatt kiszabható bírságpontok számát is, a jelen­legi 2-3 pontról 9-20-ra. Az egyik legszi­gorúbb büntetés azokra vonatkozna, akik a jelzőtábla piros jelzése ellenére áthajtanak és ezzel balesetet okoznak, 3 évre marad­nak jogosítvány nélkül, ugyanakkor 125- 200 bírságpontot rónak ki rájuk. Jelenleg ugyanezért a kihágásért 2 hónapra veszik el a jogsit, és 6-8 bírságpont értékét kell kifi­zetni. Ugyancsak 3 évre függesztenék fel a jogosítványát és 125-200 bírságpontot róná­nak ki arra a gépkocsivezetőre, aki a vasúti átkelőknél figyelmen kívül hagyja a jelző­lámpát vagy a leengedett (az éppen ereszke­dő) sorompót, illetve hangjelzéseket. Az itta­san vezető és anyagi kárnál járó balesetet oko­zó sofőrök jogosítványát 4 évre függesztenék fel, és szintén 125-200 bírságpontot kapná­nak. Mindezek a módosító javaslatok szere­pelnek a Belügyminisztérium weboldalán megtalálható, közvita alatt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezetben, amelyet az érdekeltek véleményezhetnek, újabb javas­latokat fogalmazhatnak meg. A KRESZ legutóbb augusztus 8-tól módosult. Antalfi Imola Módosítanák a KRESZ-t A Belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátották azt a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amely módosítaná a közlekedési törvényt Romániában. A módosítási javaslatok az eddiginél drasztikusabb bírságo­kat és intézkedéseket helyeznek kilátásba a szabálytalanul közlekedő gépkocsivezetőknek. Megemlékezések Bánffy Miklósról Egész éves programsorozattal fognak megemlékezni Erdélyben a 140 éve született Bánffy Miklósról - közölte az MTI-vel Prőhle Gergely, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, miután szombaton a rendezvénysorozat erdélyi szervezőivel egyeztetett Kolozsváron. Kifejtette: a kolozsvári születésű volt ma­gyar külügyminiszter emlékének ápolása nem pusztán kegyeleti aktus, hiszen mind politikai, mind művészeti tevékenysége a mai napig hat. Ő kezdeményezte a népszavazást, hogy Sopron visszakerüljön Magyarországhoz, ez önmagában egy elévülhetetlen történelmi tett. A nagy ellenállással szemben ő mutatta be Bartók Béla darabjait a budapesti Operaház­ban, amikor annak intendánsa volt - idézte fel Prőhle Gergely. Mint beszámolt róla, a szombati megbeszé­lésen több rendezvény is körvonalazódott, amelyekkel a magyar külügyminisztérium és több kolozsvári kulturális intézmény közösen emlékezne meg a nagy magyar művészről és reálpolitikusról.­­ Folyamatban van Bánffy Erdélyi Trilógi­ájának román nyelvű fordítása és kiadása, ezért volt jelen Marius Tabacu, aki fordító­ként számos magyar művet ültetett át román­ra. A bonchidai Bánffy-kastélyt is szeretnénk jobban bekapcsolni a kulturális körforgásba. A budapesti Operaház és a Kolozsvári Ma­gyar Opera szervezésében alakul egy Bánffy­­emlékest, ahol nem zárható ki, hogy Bánffy Miklós díszlet- és jelmeztervei újra láthatóvá válnak - sorolta a helyettes államtitkár.

Next