Népújság, 2013. szeptember (65. évfolyam, 201-225. szám)
2013-09-16 / 213. szám
2013. szeptember 16., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Erdély a huszadik században Új történelmi eseménysorozatot szervez Marosvásárhelyen a Kós Károly Akadémia Alapítvány Erdély a huszadik században címmel. A sorozat első előadására péntek délután, teljes telt házas közönség jelenlétében került sor a Bernády Ház földszinti termében, ahol Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója tartotta meg Impériumváltás 1918-19-ben és a trianoni békeszerződés ama értekezését. A meghívott előadót, a közönséget, valamint az előadást követő beszélgetés moderátorát, Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt az alapítvány elnöke, Markó Béla üdvözölte. Mint mondta, az új eseménysorozat első értekezése rendkívül fontos előadás. A Kós Károly Akadémia Alapítvány idén több jeles magyarországi és erdélyi történészt lát vendégül. „Hozott anyagból” dolgozunk, a sorozatot a nagyváradi Szacsvay Akadémia tervezte meg, az eseményeket összehangoljuk. Az előadás-sorozat témája Erdély a huszadik században, annak elejétől a végéig. Az első előadás a huszadik század elejéről, az impériumváltásról, illetve Trianonról szól. Szász Zoltán rendkívül jelentős történész és tudós, Erdély történetének és történelmének közeli ismerője, az Erdély története című, mindannyiunk által jól ismert kiadvány egyik szerkesztője volt. Azé a kiadványé, amely komoly polémiát szült a magyar és román történészek között - mondta Markó Béla, majd átadta a szót az előadónak. - Kolozsvárt születtem, majd tizenkét évet az életemből Nagybányán töltöttem, utána kerültem Budapestre - kezdte előadását Szász Zoltán. - A huszadik század eleje a magyarság története szempontjából nagyon szerteágazó dolog, mert az a történelem sűrűsödési pontja. Az alapkép mindenki előtt ismeretes. A merénylet okán - amelynek kapcsán a Monarchia büntetőexpedíciót szervezett Szerbiába - senki sem gondolt arra, hogy többéves világháború következik, amelynek végén a kifáradt birodalomban élő nemzetiségek a Nyugat segítségével szétbontják a Monarchiát. Ezt a versailles-i, majd a trianoni béke pecsételte meg. Ez a magyarság legtragikusabb sorsfordulója, amely kapcsán a lelki béke máig sem alakult ki, és ma is a politikum részét képezi. Előadásomat több vitás kérdéskör köré építettem fel: a világháborús felelősség problémája, a vereség felelőssége, a Károlyi-kormány kudarcai, a román megszállás, az esetleges román-magyar unió, a bűnbakkeresés, illetve a békefeltételek. 1918 utolsó negyedében omlik össze a Monarchia. A világháború kitörését Ausztria-Magyarország indította el, az egyetlen ország, amelynek nem voltak területi követelései. A vezető politikusok közül mindennek egyetlenegy komoly ellenzője volt, gróf Tisza István, Magyarország miniszterelnöke. De német nyomásra ő sem ellenezte túl sokáig. Rövid háborúra gondolt mindenki. A Monarchia 51 milliós birodalom volt, amelyet 11 nemzet lakott. Mindez nem volt feszültségmentes, ennek ellenére tartós közösség alakult ki a határai között, a Monarchia erősebbnek bizonyult, mint azt az antant gondolta volna - négy évig állta a háborút, úgy, hogy nem számolt sem Itália, sem Románia támadásával, hiszen azok a szövetségesei voltak. Tisza a románokkal kapcsolatosan nem volt hajlandó engedményekre, az 1916-os támadás okaként az erdélyi románok elnyomását tüntették fel. A támadás döntő csapást mért a magyar belpolitikára, Tiszára haragudott mindenki, holott nem rajta múlt. A parlamentben meglévő háborús béke ezzel véget ért. És mindez a magyarság lejáratásával kombinálódott. Igaz, Magyarország tekintélyének elvesztése már a világháború előtt elkezdődött. ’48 után még igen jó volt Magyarország európai renoméja, a kiegyezés után pedig úgy vélekedtek róla, hogy az alkotmányos monarchiának az európai közösségbe történő bepasszírozásával a hosszú távú béke letéteményese. Mindez a XX. század elején kezdett megváltozni. Amint a magyarországi belpolitikai béke felborult, a presztízsszint lezuhant. Az addig stabilizáló tényező az 1902-es krízis után zavaró tényezővé vált. A belpolitikában Tisza rendszerét túl merevnek tartották, a külpolitika esetében pedig úgy vélték, a magyar nemzet elnyomja a kisebbségeket, és közben megpróbálja felbontani a Monarchiát. Ilyen körülmények között ért minket a háború. Az őszirózsás forradalom kitörésekor már több nemzetiség bejelentette önrendelkezési igényét. Tisza meggyilkolása illúzió volt abból a szempontból, hogy ezzel megmentik az országot. Károlyi kormányának nem volt hadserege és az antantra kellett hagyatkoznia. A keleti Svájc program, amely szerint kantonokra osztanák az országot, nem keltett nagy visszhangot, a románok pedig nem fogadták el az ajánlatot, ők el akartak szakadni. Károlyiék fő hibája az antant irányában lévő határtalan jóhiszeműség volt. A jóhiszemű politikus rossz politikus. Az 1918 közepén megkötött szerződés nagyon súlyos szerződés volt (25.000 lő, vagonok, munkaszolgálatosok), de elismerte a jogot, hogy a Marostól délre lévő területeken a közjog a magyar állam kezében marad. Ez alkalmat nyújtott az illúzióhoz, miszerint az antanttal lehet tárgyalni. A magyar nemzet esetében pedig bekövetkezett a csodavárás időszaka. A csodavárásé, amely Kelet-Európában valóságos történelmi kategória - mondta részletes, hosszú, de érdekes előadása első részében Szász Zoltán Marosvásárhelyen. Knb. Stabil gazdasági kilátások (Folytatás az I. oldalról) esti londoni elemzésében a Fitch kiemelte, hogy Románia - két egymást követő nemzetközi pénzügyi segélyprogram keretében - sikeresen konszolidálta közfinanszírozási rendszerét, és júniusban kikerült az EU túlzottdeficiteljárásának hatálya alól, miután a 2011-ben mért 5,6 százalék után tavaly 2,9 százalékra csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez megfelel a hitelminősítő által a „BBB” osztályzati sávban nyilvántartott szuverén adósok középértékének. A Fitch Ratings elemzői közölték: várakozásuk szerint a román kormány teljesíteni tudja középtávú célját, amelyben 2014-re 1 százalékos GDP-arányos strukturális hiány szerepel. A Fitch Ratings javított előrejelzése szerint a román gazdaság teljesítménye az idén 2 százalékkal növekszik, és 2014-2015-ben mérsékelten még tovább gyorsul a növekedés. A hitelminősítő elemzői ugyanakkor hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy a román gazdaság jelenlegi átlagos növekedési üteme elégtelennek tűnik a romániai és az uniós átlagjövedelmek közötti különbség érdemi csökkentéséhez, tekintettel a román gazdaságra jellemző szűk keresztmetszetekre, különösen kulcsszektorok - a közlekedés és az energiaszolgáltatás - nem hatékonyan termelő állami vállalataira, valamint az alulteljesítő egészségügyi szektorra és állami adminisztrációra. A román bankszektor tőkeellátottsága és felügyeleti rendszere mindazonáltal továbbra is jó, így a Fitch megítélése szerint a bankrendszer nem jelent komoly potenciális költségkockázatot az államra. NÉPÚJSÁG 3 Székelyföld autonómiájáért futnak Vasárnap délben Marosvásárhelyről rajtolt az a két sportoló, aki a Maraton Székelyföldért elnevezésű, 12 napig tartó, 91 települést érintő futással akarja felhívni a figyelmet a székelyföldi autonómiaigényre. Juhos Gábor székelyhídi születésű, magyarországi maratoni futó tizenkét nap alatt ötszáz kilométer, naponta egy maratoni táv (42,195 km) teljesítésére vállalkozik a Székelyföldön. Az akcióhoz időközben Csató József erdélyi sportoló is csatlakozott. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy mind a hét székely széket és a Székelyföld valamennyi nagyobb települését érintse - mondta az indulás előtt tartott sajtóértekezleten Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi régióelnöke. Kifejtette: az akcióval a székelyföldi autonómia megvalósíthatóságába vetett" hitet akarják erősíteni az emberekben. Mint mondta: bárki csatlakozhat hozzájuk, de úgy is részt vehet az akcióban, hogy a kapu előtt figyeli a futók elhaladását és meglengeti a székely zászlót. A két futó indulás előtt facsemetét ültetett el a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom kertjében, és azt tervezik, hogy minden érintett településen elültetnek egy-egy fát. Terveik szerint - a csaknem száz székelyföldi település érintése után — szeptember 28-án érnek vissza Marosvásárhelyre. Romániát zavarná a magyarországi választási kampány begyűrűzése (Folytatás az 1. oldalról) viszonyban felmerült nézetkülönbségeket, Corlátean azt mondta: folyamatos a kapcsolat a két tárca között. „Az események kronológiáját betartva látni kell, hogy ezt a nyári forróbb időszakot egyes budapesti, illetve romániai magyar politikusok román területen tett nyilatkozatai idézték elő. Ilyen nyilatkozatokat egyetlen demokratikus ország sem tűrne el, főleg a saját területén. Ezeket követték szükségszerű válaszok román részről” - állította Corlatean. Hangsúlyozta: Bukarest abban érdekelt, hogy Budapestben „korrekt és becsületes” partnerre találjon, amikor a két ország európai stratégiai partnerségének előmozdításáról van szó. Felidézte: megállapodtak a magyar külügyminiszterrel abban, hogy amikor gondok adódnak, akkor a két tárca közötti kommunikációs csatornákon keresztül tisztázzák a helyzetet, és lehetőleg nem a sajtón keresztül üzengetnek. „Most inkább nem kommentálnám, hogy egyes diplomáciai lépések után miként adták ki néhány perc múlva a sajtónak is a hírt. Mindenesetre a magyar külügyminiszterrel folyamatosan kommunikálunk, nincs szükség speciális alkalmakra. Márciusban volt az utolsó hivatalos találkozó, amikor nagyon tartalmas párbeszédet folytattunk Martonyi Jánossal. Gyakorlatilag havonta találkozunk Brüsszelben, a külügyminiszteri értekezleteken, vagy más körülmények között, és telefonon is tartjuk a kapcsolatot” - mondta a Digi 24 hírtelevízióban Titus Corlatean külügyminiszter. Bekeményítenek a gépkocsivezetőknek Az egyik javaslat a szabálytalankodás miatt megbírságolt gépkocsivezetőkre vonatkozik: a szóban forgó autóvezető gépkocsivezetői jogosítványát egy hónapra bevonhatják, ha a bírságot tartalmazó jegyzőkönyv kiállításától számított 30 napon belül nem igazolja, hogy kifizette a bírság értékét. A szaktárca a jogsira vizsgázókra is „gondolt”: kötelező lesz mind a teremben tartott tesztvizsga, mind a gyakorlati vizsga (autóvezetés) videós rögzítése, a vizsga tisztasága érdekében. A gyakorlati próbán, vagyis az autóvezetésnél a vizsgáztató gépkocsiját szerelik fel audio- és videokészülékekkel, a felvételeket 6 hónapig köteles megőrizni a forgalmi rendőrség. A tervezett módosító javaslat szerint a hang- és kép kötelező rögzítése alól kivételt képeznek az AM, Al, A2 és A kategóriákra megtartott vizsgák. A gépkocsit vásárló új tulajdonos, ha nem íratja át autóját, számíthat arra, hogy a forgalmi rendőrség bevonja a gépkocsi forgalmi engedélyét és számtábláit mindaddig, amíg az autót átíratják az új tulajdonos nevére, illetve, ha a felfüggesztett forgalmi engedélyű gépkocsi vezetéséért 1 évre bevonják a jogsit, a bírság sem kicsi: 21-124 bírságpontot róhatnak ki. Növelnék a biztonsági öv és a védősisak mellőzése miatt kiszabható bírságpontok számát is, a jelenlegi 2-3 pontról 9-20-ra. Az egyik legszigorúbb büntetés azokra vonatkozna, akik a jelzőtábla piros jelzése ellenére áthajtanak és ezzel balesetet okoznak, 3 évre maradnak jogosítvány nélkül, ugyanakkor 125- 200 bírságpontot rónak ki rájuk. Jelenleg ugyanezért a kihágásért 2 hónapra veszik el a jogsit, és 6-8 bírságpont értékét kell kifizetni. Ugyancsak 3 évre függesztenék fel a jogosítványát és 125-200 bírságpontot rónának ki arra a gépkocsivezetőre, aki a vasúti átkelőknél figyelmen kívül hagyja a jelzőlámpát vagy a leengedett (az éppen ereszkedő) sorompót, illetve hangjelzéseket. Az ittasan vezető és anyagi kárnál járó balesetet okozó sofőrök jogosítványát 4 évre függesztenék fel, és szintén 125-200 bírságpontot kapnának. Mindezek a módosító javaslatok szerepelnek a Belügyminisztérium weboldalán megtalálható, közvita alatt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezetben, amelyet az érdekeltek véleményezhetnek, újabb javaslatokat fogalmazhatnak meg. A KRESZ legutóbb augusztus 8-tól módosult. Antalfi Imola Módosítanák a KRESZ-t A Belügyminisztérium honlapján közvitára bocsátották azt a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amely módosítaná a közlekedési törvényt Romániában. A módosítási javaslatok az eddiginél drasztikusabb bírságokat és intézkedéseket helyeznek kilátásba a szabálytalanul közlekedő gépkocsivezetőknek. Megemlékezések Bánffy Miklósról Egész éves programsorozattal fognak megemlékezni Erdélyben a 140 éve született Bánffy Miklósról - közölte az MTI-vel Prőhle Gergely, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, miután szombaton a rendezvénysorozat erdélyi szervezőivel egyeztetett Kolozsváron. Kifejtette: a kolozsvári születésű volt magyar külügyminiszter emlékének ápolása nem pusztán kegyeleti aktus, hiszen mind politikai, mind művészeti tevékenysége a mai napig hat. Ő kezdeményezte a népszavazást, hogy Sopron visszakerüljön Magyarországhoz, ez önmagában egy elévülhetetlen történelmi tett. A nagy ellenállással szemben ő mutatta be Bartók Béla darabjait a budapesti Operaházban, amikor annak intendánsa volt - idézte fel Prőhle Gergely. Mint beszámolt róla, a szombati megbeszélésen több rendezvény is körvonalazódott, amelyekkel a magyar külügyminisztérium és több kolozsvári kulturális intézmény közösen emlékezne meg a nagy magyar művészről és reálpolitikusról. Folyamatban van Bánffy Erdélyi Trilógiájának román nyelvű fordítása és kiadása, ezért volt jelen Marius Tabacu, aki fordítóként számos magyar művet ültetett át románra. A bonchidai Bánffy-kastélyt is szeretnénk jobban bekapcsolni a kulturális körforgásba. A budapesti Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera szervezésében alakul egy Bánffyemlékest, ahol nem zárható ki, hogy Bánffy Miklós díszlet- és jelmeztervei újra láthatóvá válnak - sorolta a helyettes államtitkár.