Népújság, 2014. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-22 / 68. szám

NEPUJSAG-MELLEKLET SZERKESZTETTE: NAGY MIKLÓS KUND 1121. sz2014. március 22. Elkészült a Petőfi-kárpit A tavalyi nyár végén, amikor a ma­rosvásárhelyi Kultúrpalotában mu­tatkozott be a Magyar Kárpitművé­szek Egyesülete, a Ferenczy Noémi­­díjas egyesületi elnök, Balogh Edit el­mondta, hogy legújabb monumentális közös munkájukkal nemzeti költőnk emléke előtt tisztelegnek. Azt is jelez­te, hogy a Petőfi-kárpitot az idei már­cius idusán szeretnék felavatni. Ter­vüket valóra váltották. „Az egész töre­déke és a töredék egésze" című alkotás szerdán Kiskőrösön került közönség elé ünnepélyes keretek között a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásá­val a szülőhely­e jelentős intézménye tudhatja magáénak a művet. Heteken át naponta reggeltől estig 21 textil­­művész teljes erőbedobással dolgo­zott, hogy idejében elkészülhessen a közel öt négyzetméteres kárpit. Vá­sárhely textilművészeit ezúttal Koz­ma Rozália képviselte az együttes vál­lalkozásban. A szőnyeg egyik fontos szövegrészének a megszövése volt az ő feladata, azt a kárpitfelületet formál­ta meg, ahol jól olvasható a költő gyakran idézett mondata, a „Ma olvastam a Toldit.” A textilalkotás egésze Pe­tőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia arcát, alakját örökíti meg, a háttér kü­lönféle dokumentumok elmosódott szövevényével utal a magyar forradalom és a világszabadság halhatatlan egyéniségének életútjára, sorsfordulóira. A kis­kőrösi múzeum ugyancsak a március 19-i avatóünnepségen Széri-Varga Géza Kol­ó című kisplasztikájával is gazdagodott. Balázs József arcképcsarnoka Impozáns portrégyűjtemény a gyergyóalfalui Lövér Elek Alapítvány kiállító­termeinek falain és A lélek tükrei című, frissen megjelent, szép kivitelezésű, ünnepi albumban. Mindket­tőnek egyszerre örülhetett az a sok-sok ember, aki a községből, a Gyergyós­­medencéből és jóval mesz­­szebbről is egybegyűlt már­cius 16-án, hogy 60. szüle­tésnapján köszöntse a festő­művészt. Az alapítvány elnöke, Gál Mihály volt az ötletgazda és az elképzelés kitartó meg­valósítója, ő gondolta úgy, hogy ezúttal arcké­pekkel kellene tükrözniük Balázs József tehetségét, művészi termékenységét, emberi, alkotói törekvé­seit. Sokan megértették, felkarolták a Vadárvácska Alkotótábor működtetőjének a szándékát, támogatásukkal válhatott valóra ez a sokáig emlékezetes jubileumi est, amelyen látvány, veretes szó, zene egymást váltva, egymással harmonizál­va mutatta fel Gyergyóalfalu, a szülőhely, a tágabb pátria és az itt élő hagyo­mányőrző, erős közösség megtartó erejét, értékteremtő szellemét. A fiatalos energiáiról is jól ismert, népszerű képzőművész számos műfajban örökítette meg mindazt, amit a hely jelene, múltja s ezekbe ágyazódó jövője ihletően felkí­nált, a legösztönzőbben talán mégis az emberi karakterek ragadták meg a fes­tőt. Pályája mindenik szakaszában arcok sokaságát rögzítette papírlapra, festő­vászonra, metszette linóleumba. Olajba, akvarellbe lényegített át megannyi egyéniséget, szénnel, krétával, tussal, ceruzával rajzolta meg falustársait, jeles elöljárókat és kisembereket, fiatalokat, időseket, gyermekeket, aggokat egy­aránt. Kevés honi kollégája mondhatja el magáról, hogy annyi kiváló portrét (Folytatás a 4. oldalon) önarckép a könyvborítón • • Magyar Örökség Díjak Ismét átadják a Magyar Örökség Díjakat. Az elismerést hét kiemelkedő kulturális, tudományos személyi­ség, illetve intézmény veheti át életművéért, teljesítményéért ma a Pesti Vigadóban. Elismerésben részesül a Kaláka együttes költészetet és zenét újraegyesítő művészete, Kunkovács László szerves magyar műveltséget megörökítő művészete, Csonka Ferenc katakombacserkész pasztorációja, vala­mint a kiskőrösi Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Kispálné Lucza Ilona hagyatékápoló munkássága. A bírálóbizottság Magyar Örökség Díjban részesíti továbbá Takaró Mihály irodalomtanítását, Huszárik Zol­tán filmművészetét, Kalász Márton költészetét és irodalomszervező tevékenységét - közölték a szervezők az MTI-vel. A Magyar Örökség Díjat, amellyel korunk, valamint a 20. század első felének legjelentősebb magyar telje­sítményeit jutalmazzák, évente négy alkalommal adják át. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.

Next