Népújság, 2019. szeptember (71. évfolyam, 198-222. szám)
2019-09-23 / 216. szám
4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS Állandó kiállítás nyílt a Rhédey-kastélyban Pénteken, a hét végi erdőszentgyörgyi rendezvénysorozat nyitómozzanataként állandó kiállítás nyílt meg a Rhédey-kastélyban. A tárlat mintegy két évszázadnyira kalauzolja vissza az időben a látogatót, Rhédey Claudia korába, akinek házassága révén az erdélyi arisztokrata család Európa legelőkelőbb királyi családjaival került rokoni kapcsolatba. A néhai grófnő tragikusan rövid életútja, illetve hagyatéka négy nemzethez, a magyarhoz, a románhoz, az angolhoz és a némethez is kötődik. A megnyitóünnepségen angol részről Andrew Noble brit, magyar részről Zákonyi Botond nagykövet vett részt, a német felet Klaus Peter Krüger brandenburgi tartományi képviselő, a helyi hatóságokat Péter Ferenc megyei tanácselnök képviselte, akik valamennyien üdvözölték a kezdeményezést a Csibi Attila Zoltán polgármester által levezetett megnyitón. A mintegy kétéves kutatómunka eredményeit felvonultató tárlat a Rhédey-kastély emeletének öt termében mutatja be igényes és ötletes kivitelezésben a néhai grófnő életútját, felidézve a korai tizenkilencedik századi főnemesi életmód hangulatát, és mindezt a település történetével is összekapcsolja. A látogató betekintést kap az erdélyi főúri család történetébe, megismerkedhet az egykori grófkisaszszony neveltetésének körülményeivel, de ízelítőt kap azoknak a társadalmi eseményeknek a légköréből is, ahol az erdélyi grófnő megismerkedhetett szerelmével, Sándor württembergi herceggel. Kései leszármazottjuk, Károly walesi herceg videóüzenetben üdvözölte a megjelenteket egy, a szűkebb körű meghívottaknak rendezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol a résztvevők a közös kulturális örökség ápolásának és értékesítésének lehetséges módozatait vették górcső alá. Hasonló témakörű panelbeszélgetést a kiállítás délutáni, nagyközönség előtti megnyitását követően is tartottak helyi szakértők részvételével. A részletekre visszatérünk. (benedek) Fotó: Nagy Tibor Kelemen Hunor benyújtotta az államfőjelölti iratcsomóját Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton benyújtotta az államfőjelölti iratait a bukaresti Központi Választási Irodához. A politikus elektromos rollerrel érkezett a helyszínre. Az összegyűjtött közel 270 ezer támogató aláírás átadása után újságíróknak elmondta: gesztusával azt kívánja üzenni, hogy kevesebbet kell használni a gépkocsit. „Gondoljunk a környezetünkre, gondoljunk a gyermekeink jövőjére, és ne korlátozzuk senki jogát akár elektromos kerékpár vagy roller használatában” -jelentette ki. Hozzátette: nem korlátozásokat kell bevezetni az új járművekkel kapcsolatban, hanem szabályozni kell ezek használatát. Kelemen Hunor úgy vélte: a jelölteknek víziókat, bátor terveket kell bemutatniuk, amelyek kivezetik az országot a középszerűségből. Nyomatékosította: a választási kampánynak túl kell mutatnia az elnök alkotmányos feladatain, mert mindenki számára modellértékű az, amit az elnök mond, ahogyan az elnök reagál. Ezért a kampány 1 I » I 4 *4 ' ’ V *» 7 ^ 7 "4 t ? V során elsősorban a jövőről, a jelöltek jövőképéről kellene beszélni. „Kell beszélni az oktatásról, az infrastruktúráról, a munkahelyekről, a környezetről, mert mi is egy jobb Romániát szeretnénk. Egy igaz jogállamot” - jelentette ki az elnökjelölt. Kelemen Hunor azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az oktatás javítása a fejlődés kiindulópontja. Kijelentette: többet kellene befektetni az oktatásba, a kutatásba, hogy e tekintetben Románia térségi központtá váljon. Sérelmezte, hogy hiába foglalta bele 2011-ben a román parlament a tanügyi törvénybe, hogy a költségvetés hat százalékát oktatásra és kutatásra kell fordítani, e törvénycikkely alkalmazását minden évben elhalasztják. Kelemen Hunor arra is kitért, hogy azért választotta kampányának a Respekt jelszavát, mert az emberek tiszteletet várnak az állam intézményeitől. „Az államnak tiszteletben kell tartani az állampolgárait, és akkor az állampolgárok is tisztelni fogják az államot. Ha van tisztelet, a bizalom is kialakul” - fogalmazott Kelemen Hunor. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: reményei szerint a parlamenti ellenzék már a jövő héten benyújtja a parlamentben a bizalmatlansági indítványt, és megbuktatja Viorica Dancila szociáldemokrata kormányát. Hozzátette: az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt, de nem számol azzal, hogy kormányra lépjen. A törvények értelmében azok a jelöltek mérkőzhetnek meg az elnökválasztáson, akik több mint 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek össze. Eddig a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által támogatott Klaus Iohannis jelenlegi államfő, Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által támogatott jelenlegi miniszterelnök, Dan Barna, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) közös jelöltje, valamint Theodor Paleologu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje nyújtotta be a jelöltségét. November 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját. (MTI) 2019. szeptember 23., hétfő A marosvásárhelyi önkormányzat vessen véget a félretájékoztatásnak! Észszerű és szakmai hozzáállást kérünk a marosvásárhelyi önkormányzattól a megyei sürgősségi kórház melletti telek kapcsán A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal egyes képviselői a napokban is folytatták az állampolgárok megtévesztését annak a földterületnek a jogi helyzetével kapcsolatban, amelyen az Egészségügyi Minisztérium az Égési Sérülteket Ellátó Központot tervezi felépíteni. Az önkormányzat hozzáállása elsősorban a város és a megye lakosai számára káros, hiszen a telek tulajdonjoga körüli alaptalan vita miatt a megye elveszítheti ezt a beruházást, és nem épülhet meg az Égési Sérülteket Ellátó Központ. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, arra van szükség, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében a bíróságok rendelkezései szerint, a törvényes előírásoknak megfelelően. A marosvásárhelyi önkormányzat polgármesterének tanácsadója, Claudiu Maior olyan nyilatkozatokat tett a napokban, amelyek torzítják a valós helyzetet, hiszen érvelésében olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek több mint 50 évesek, és amelyeknek nincs jelentősége a román állam tulajdonjogának meghatározásakor a vitatott földterület kapcsán, sem pedig a terület rendelkezési jogának meghatározása kapcsán, aminek telekkönyvi tulajdonosa a román állam. Azok a dokumentumok, amelyekre a tanácsadó hivatkozik (pl. a Maros Megyei Néptanács volt végrehajtó bizottságának 1975. 03. 31./3927. számú átirata), levelezési értékű dokumentumok, amelyeket az akkori állami hatóságok váltottak egymás között, és ezek is csak a szóban forgó földterület operatív igazgatásának jogáról rendelkeznek, a tulajdonjogról nem, a tulajdonjog megszakítás nélkül a román államé volt egészen 2002-ig, amikor Maros megyének adták át a 2002/867-es kormányhatározattal. Fontos kiemelni, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat az összes hivatkozott dokumentumot benyújtotta a periratok között a telekvitára vonatkozó bírósági eljárás során, és a bíróság ezeket is szem előtt tartotta, amikor meghozta ítéletét az ügyben. A szóban forgó terület telekkönyvi tulajdonosa, a román állam a 2002/867-es határozattal az Egészségügyi Minisztériumon keresztül Maros megye tulajdonába utalta át a 20 hektáros területet, ahogyan ezt beírták a telekkönyvbe, valamint az állami köztulajdon leltárába is. Mivel a Maros megye tulajdonába történő átruházást megelőző években, főként a rendszerváltás előtt, a területen számos változás történt, azaz több helyi érdekeltségű ingatlan épült (Gheorghe Marinescu utca, Ion Vlasiu középiskola, a városi temető bővítése stb.), a bíróság elrendelte, hogy a telekkönyvben a korábban szereplő 20 ha-os felület helyett a kórházhoz „kapcsolódó földterület” kifejezés szerepeljen, és ezáltal előírta, hogy konkrét mérésekkel kell tisztázni a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz tartozó földterület nagyságát. A szóban forgó telek tagolása a kórházhoz tartozó terület és az egyéb funkciókat kiszolgáló területek megkülönböztetésével (elkülönítve azokat a telekrészeket, amelyek a helyi érdekű ingatlanokhoz tartoznak) az első lépés annak irányába, hogy a telken közberuházásokat lehessen megvalósítani. A Maros Megyei Tanács megrendelte a telek tagolásához szükséges topográfiai tanulmányt, és az elkészült dokumentumot a megyei önkormányzat soros ülésén szavazásra fogják bocsátani. Ezt követően a dokumentumot a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak is jóvá kell hagynia, és ezáltal végérvényesen tisztázni lehet a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz kapcsolódó földterület jogi helyzetét az erre az ügyre vonatkozó bírósági határozatoknak megfelelően. Ez után a lépés után a megyei tanács, a telek tulajdonosaként, átruházhatja az Égési Sérültek Központjának felépítéséhez szükséges terület adminisztrálásának jogát az Egészségügyi Minisztériumra. Ha ezt a műveletet nem sikerül végrehajtani 2019 végéig, elveszítjük az Égési Sérülteket Ellátó Központ építéséhez rendelkezésre álló finanszírozást. A Maros Megyei Tanács képviselőinek a telekvita kapcsán megfogalmazott nyilatkozatai az ügyben releváns hivatalos dokumentumokon alapulnak (kormányhatározatok, bírósági határozatok, telekkönyv), és nem spekulatív elemeken vagy olyan levelezésen, amelyeknek a tulajdonjog meghatározásában semmilyen jogi hatása nincs. Ilyen módon arra kérjük a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőit, hogy vessenek véget a torzított információkkal való félretájékoztatásnak, a helyi tanácstól pedig azt kérjük, hogy döntéshozó fórumként bocsássák szavazásra a kataszteri dokumentációt, amely tisztázza a „kapcsolódó földterület” kérdését, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a Maros Megyei Tanács továbbadja a terület adminisztrálási jogát az Egészségügyi Minisztériumnak annak érdekében, hogy megépítsék az Égési Sérülteket Ellátó Központot. A marosvásárhelyi önkormányzat csak így, a törvényes hatásköreinek gyakorlása révén támogathatja azokat a projekteket, amelyek fontosak a város jövője szempontjából. A Maros Megyei Tanács Sajtóirodája