Népújság, 2022. február (74. évfolyam, 24-47. szám)

2022-02-01 / 24. szám

2022. február 1., kedd __________________________________________HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 Új karanténszabályokról döntöttek Öt napra kell karanténba vonulniuk azoknak a Ro­mániába érkező személyeknek, akik beutazáskor nem tudják felmutatni a digitális Covid-igazolványt, amely bizonyítja, hogy be vannak oltva koronavírus ellen, vagy átestek a betegségen az elmúlt 180 napon, vagy van egy 72 óránál nem régebbi minta­vételezésű negatív PCR-teszteredményük. Erről hétfői ülésén döntött az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság, amely 6-os számú határozatával módosított az or­szágba beutazókat érintő karanténintézkedéseken. A testület másik döntése értelmében az igazoltan fertőzöttek közvetlen kontaktjainak 5 napra kell karanténba vonulniuk, il­letve mentesülnek a karanténkötelezettség alól, ha az elmúlt 90 napban maguk is fertőzöttek voltak. Az ülést követő sajtótájékoztatón a katasztrófavédelmi fő­­igazgatóság vezetője, Raed Arafat hangsúlyozta, ezután a kül­földről Romániába érkező személyekre ugyanazok a karanténszabályok lesznek érvényesek, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeznek. Ugyanakkor megszüntetik az or­szágok színek szerinti besorolását is - hangoztatta. A CNSU határozatának előírásai a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől lépnek érvénybe. (Agerpres) Iráni atomprogram: kézzelfogható eredményeket értek el az egyeztetéseken Kézzelfogható eredmények születtek a 2015-ös iráni atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalá­sokon Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivő szerint, aki hétfői sajtótájékoztatóján a síita állam elleni szank­ciók feloldását is sürgette. Az iráni hírügynökségek által is közzétett tájékoztatásában Hatibzadeh leszögezte: amennyiben nem támasztanak Tehe­ránnal szemben más, a nukleáris programhoz nem kapcsolódó követeléseket, „gyorsan egyezség születhet”. Elmondta továbbá, hogy előrelépést értek el egyebek között Irán kötelezettségvállalásairól a nukleáris program kapcsán, ám rámutatott arra, hogy az ország elleni szankciók kérdése továbbra is nyitva maradt, s ismét felszólította az Egyesült Ál­lamokat, oldja fel ezeket a büntetőintézkedéseket. Az IRNA iráni állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hétvégén Ebrahim Raíszi iráni elnök telefonon egyez­tetett francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban. A beszélgetés során Mac­ron a tárgyalások felgyorsítására szólította fel Teheránt. Az iráni elnöki hivatal közleményében kiemelte: a tárgyalásokon Irán bizonyította, hogy hajlandó és komolyan gondolja a meg­állapodás elérését, ám továbbra is ragaszkodik a szankciók fel­oldásához. Az Irán és a hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Taná­csának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország a 2015-ben aláírt szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. A nyugati or­szágok azzal vádolták meg Iránt, hogy atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán mindvégig cáfol Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. Az egyezmény új­raélesztéséről áprilisban kezdődtek egyeztetések, amelyeken az amerikaiak közvetetten vesznek részt, az Európai Unió és a több fél közvetítésével. Mindeközben hétfőn az iráni Mehr hírügynökség felhívta a figyelmet Kazim Garibabadi, az ország emberi jogi tanácsa főtitkárának Twitter-üzenetére, amelyben Garibabadi vissza­utasította a francia külügyminisztérium azon állítását, mely szerint Teherán „túszokat szedne”. Néhány nyugati ország többször azt vetette Irán szemére, hogy szándékosan veszi őrizetbe állampolgárait azért, hogy a nemzetközi egyeztetéseken jobb pozíciót csikarjon ki magának. A múlt héten az egyik iráni bíróság kémkedés vádjával nyolc év börtönre ítélte Benjamin Briere, 36 éves francia ál­lampolgárt. A francia külügyi tárca az ítéletet alaptalannak és elfogadhatatlannak nevezte. Briere mellett börtönben van az iráni-francia állampolgárságú Fariba Adelkhah is, akit 2019. június 5-én tartóztattak le Teheránban. Garibabadi viszont azt vetette Párizs szemére, hogy továbbra sem indított eljárást a Teherán által terroristának minősített Iráni Népi Mudzsahedek (Mudzsahedin Kaik) nevű szervezet Franciaországban élő tag­jai ellen. (MTI) Csütörtökön írhatják alá a szlovák-amerikai védelmi egyezményt Várhatóan csütörtökön írják alá a Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő védelmi együttműködési egyezményt (DCA) - jelentette hétfőn a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva. A jelentés szerint a szerződés aláírására Ivan Korcok szlo­vák külügyminiszter és Jaroslav Nad, a védelmi tárca vezetője utazik majd az Egyesült Államokba. A védelmi miniszter már megkapta a szerződés aláírására vonatkozó megbízatását Zu­­zana Caputová államfőtől, aki már korábban támogatásáról biztosította a­­ szlovák politikában komoly vitákat gerjesztő szerződést. A védelmi együttműködési szerződést mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ah­hoz, hogy ha­tályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bó­lintania, illetve az államfőnek is ratifikálnia kell. Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék eluta­sítja, s a dokumentum megítélése érezhetően megosztja a szlo­vákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak al­­kotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban. A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két leg­jelentősebb katonai repülőterét, támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehe­tővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben tá­mogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására. Az egyezményt számos bírálat érte főként ellenzéki pártok, de más szervezetek részéről is. Az egyezmény egyes pontjai­nak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is két­ségbe vonta, s a dokumentumot számos volt magas rangú politikus is bírálta. Ezekkel az állításokkal ellentétes véleménye­ket fogalmazott meg a külügyminiszter és a védelmi tárca veze­tője, akik egybehangzóan szabványos, „az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették. Az egyezménnyel ös­­­szefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) korábban rendkívüli par­lamenti ülés összehívását kezdeményezte, de ennek megtartását a kormánykoalíció képviselői nem tették lehetővé. Robert Fico pártja ezt követően jelezte: népszavazást kívánnak kezdemé­nyezni az egyezményről, amelynek ellenzői a napokban többez­res tüntetést is tartottak az államfői palota előtt. (MTI) Az adatvédelmi hatóság nem tárt fel jogsértést Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver ma­gyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésé­vel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - közölte a hatóság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, Budapes­ten. Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy a Pegasus al­kalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a 300 magyar állampolgár személya­zonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jog­ellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek. A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzet­­biztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi mi­nisztériumi engedélyezését. A portál többek között arról írt: 50 ezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű iz­raeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarorszá­gon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvé­dek és üzletemberek ellen - állapították meg. Sajtóhírek sze­rint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendel­kezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik - derül ki a NAIH honlapján olvasható je­lentésből. A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Péterfalvi Attila elmondta: helyszíni vizsgálatot végeztek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, szóbeli tájékoztatást kér­tek, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel, ugyanakkor a sajtóban felmerült esetek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak vol­tak. Péterfalvi Attila ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelen­tést tesznek. (MTI) Ország - világ Jó példa az élelmiszerárak felső határának megszabása Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) el­nöke szerint Romániában is jó megoldás lehetne, ha európai mintára itthon is felső határt szabnának az élelmiszeráraknak. A pártelnököt arról kérdezték hét­főn az újságírók, hogy jó ötletnek tartaná-e az élelmi­szerek bénmentesítését. Ciolacu azt felelte, az élelmiszerek héájának teljes mértékű eltörlését nem támogatná. Más európai országok példája azt mu­tatja, hogy az élelmiszerárak felső határának meg­szabása sokkal jobb megoldást jelent - tette hozzá a PSD elnöke. (Agerpres) Újabb alsóházi frakció Megalakult az alsóházban a „független jobboldali képviselők” frakciója - jelentette be hétfőn Ludovic Orbán. A parlamentben tartott sajtótájékoztatón a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke elmondta, az új frakciónak 13 tagja van, mind egykori PNL- tagok, akik a PNL-nek a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való koalícióra lépése után távoztak az alaku­latból. A parlamenti csoport a Jobboldali képviselők frakciója nevet viseli, vezetője Violeta Alexandru. Orbán hangsúlyozta, a képviselőcsoport „hű marad a PNL vezetése által a választási kampány alatt tett vállalásokhoz és ígéretekhez, amelyeket a PSD­­PNL-kormány megalakulásával elárultak”. (Agerpres) Jóváhagyta a kormány a fenntartható fejlődésről szóló jelentést A kormány elfogadta a Fenntartható Fejlődés Főosz­tály jelentését a fenntartható fejlődési célok megva­lósításáról a 2017-2021 közötti időszakra. A dokumentum többek közt tartalmazza a romániai fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozásának és végrehajtásának szakaszait, illetve a jogi és intézmé­nyi keretek megszilárdítását. A jelentést hamarosan a parlament elé terjesztik További támogatás a vendéglátóipari ágazatnak A kormány hétfői ülésén elfogadta a HoReCa (ven­déglátóipari) támogató intézkedésekről szóló rende­letet. A kabinet közleménye szerint az elfogadott rendelet a gazdasági környezetet támogató intézke­déseket tartalmaz, amelyeket az érintett ágazatok képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként hoztak meg. Az egyik legfontosabb előírás értelmé­ben a rendelet hatályba lépésétől számítva még 180 napig nem kell ágazatspecifikus adót fizetniük a Ho­ReCa szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak (szállodák, vendéglők, kávézók). Ugyanakkor a fize­tendő különadó újraszámításának mechanizmusát is előírták, ezt a 180 napos időszakot levonják az adóév 365 napjából - olvasható a közleményben. (Agerpres) Létkérdések, intézkedések (Folytatás az 1. oldalról) : Nagyon jó, ha a vezetők azt mondják, hogy a nettó nulla a céljuk, de ha nincsenek terveik arra vonatko­zóan, hogyan érjék el ezt, és a 2030-as céljaik nem meg­felelőek, akkor őszintén szólva ez a nettó nullának nevezett küszöb csak egy újabb kijelentés, nem válik va­lódi cselekvéssé az éghajlatváltozással kapcsolatban ” - mondta Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazga­tója. A Climate Action Tracker a közzétett jelentésben kijelentette, hogy az általuk elemzett forgatókönyvek bármelyikénél az eredmény ugyanaz: ha a globális fel­­melegedés meghaladja a 1,5 C-fokos határt, akkor a klí­maváltozás legpusztítóbb hatásai várhatók. Köztudott, hogy az eddigi klímakonferenciák sem hoztak sok eredményt. Megállapodásokat fogadtak el, aztán minden maradt a régiben. A múlt év novemberé­ben tartott glasgow-i klímakonferencia megállapította: a jövő év végéig meg kell erősíteniük a szén-dioxid-ki­­bocsátás csökkentése érdekében vállalt céljaikat az or­szágoknak. Ugyanis nagyon sokan elégedetlenek az eddig megfogalmazott eredményekkel, és gyorsabb in­tézkedéseket sürgetnek, sokkal több konkrétumot és azonnal bevezethető intézkedéseket várnak a világ ve­­zetőitől. Romániában pedig, ahol minden „ extrém ”, kezdve a politikától a közéletig, a közbiztonságtól az életminősé­gig, az árnövekedéstől az egyre gyakoribb medvetáma­dásokig, a környezetvédelmi miniszter a minap azt mondta, „ tudományos alapokra helyezik a medveállo­mány kezelését”. Ismerve a kormány intézkedéseit, il­letve az eddigi tapasztalatok tükrében ez akár azt is jelentheti, hogy a közeljövőben nemigen fognak a dol­gok változni.

Next