Népújság, 2023. december (75. évfolyam, 275-294. szám)
2023-12-13 / 283. szám
2023. december 13., szerda_______________________________________ KULTÚRA - KÖZÉLET ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 A koronázás megnövelte az érdeklődést Rekordot döntött a Rhédey-kastély látogatottsága Minden várakozást felülmúlt az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély idei látogatottsága. A kimerítő hónapok ellenére örülnek a nagy érdeklődésnek az idegenvezetők. Gligor Róbert László A tizenkétezerhez közelít az idei látogatószám a Rhédey-kastélyban. „Ilyen évünk nem volt, ennyi turista sohasem fordult meg itt, rengeteg autóbusz érkezett” - mondotta Gáspár Péter idegenvezető. Megsokszorozódott a magyarországi buszok száma, az erdélyi magyar látogatóké is, de egyre nagyobb számban érkeztek a Kárpátokon túli területekről is. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az idegenvezetők elviszik a kiállítás hírét, de a sajtóban való megjelenés is sokat nyom a latban. A brit uralkodóház „súlya’ Kétségtelen, hogy az erdőszentgyörgyi kastély iránti fokozott érdeklődés főleg a Mysteria Residentiae Rhédey nevű állandó tárlatnak köszönhető, ugyanis a brit uralkodóház felmenői egyik ágon ide nyúlnak vissza, az itt született Rhédey Klaudia grófkisasszony a tavaly elhunyt II. Erzsébet királynő szépanyja volt. Erzsébet halála és Károly herceg királlyá koronázása kapcsán a román sajtó is „felfedezte” az erdőszentgyörgyi kapcsolatot. A grófkisasszony tragikus, de romantikus történetére ma talán az eddigieknél is kíváncsibb a világ. Azért is népszerű a turisták körében az erdőszentgyörgyi kastély, mivel a látogatói visszajelzések 4-5 csillagosak, ezért az internetes keresőmotorok az elsők között „dobják be” ezt az objektumot. A turisták többnyire tudatosan választják ezt a célpontot: a világ bármely táján élő magyarok már úgy érkeznek, hogy tudják, ki volt Rhédey Klaudia. Ez nem volt elmondható a román turistákról, de Erzsébet halála és Károly megkoronázása óta ők sem lepődnek meg, ha a brit uralkodócsalád gyökereiről hallanak. A román sajtó sokat „lovagolt” a témán, most már többnyire nem véletlenszerűen állnak meg itt a román turisták - állapította meg az idegenvezető. Míg a koronavírus-járvány idején főleg hazai turisták célpontja volt, idén a látogatók aránya visszatért a pandémia előtti számokhoz: 70 százalékuk magyar anyanyelvű, a többi román vagy egyéb. Minden csúcsot megdöntött A kastélyban a Rhédey családot bemutató kiállítás mellett a település másik ismert szülöttjét, Bodor Péter ezermestert, valamint a víz alá került Bözödújfalut ismertető tárlat is van. Egész évben fogadják a látogatókat, de az idény igazából márciustól kezdődik, és általában október közepéig tart. Idén azonban a számok egy picit másként alakultak. A csúcsot nyilvánvalóan július és augusztus hozta, a két hónap bevételeinek különbsége 10 lej volt, azaz egy nyugdíjasbelépő ára! Ami eddig nem volt jellemző, az az őszi látogatottság: eddig csak hullámzó, de kevesebb látogatószámot jegyeztek, míg idén szeptemberben és októberben is nagy volt az érdeklődés, a júniusi számokkal is vetekedett. A nagyobb csoportoknak kötelező a bejelentkezés a tárlatlátogatásra, s ha 50 fős csapat érkezett, őket két csoportra osztva, fordított irányból haladva mutatta be a tárlatokat a két idegenvezető, mivel a termek nem nagyok. Az idegenvezetés egy órát tart, ezért ha a bejelentkezett látogatók sokan voltak, ideiglenesen 2-3 órára is felfüggesztették újabb látogatók fogadását. Hogy mit találtak legérdekesebbnek a turisták? Elsősorban tetszik nekik, hogy van idegenvezetés a kastélyban, interaktív a tárlat (kinyitható falak, vetítés, beszéd), a visszajelzések szerint ilyent ritkán láttak. Sokan úgy érzik, visszarepülnek az időben, részévé válnak az akkori kornak. Felejthetetlen élmény, ezt a sok visszatérő vendég is igazolja Gáspár Péter elmondta: ez az év a tavaly látogatások kétszeresét hozta, pedig már az is magasabb volt a járvány előtti számoknál. Az idei év minden rekordot megdöntött, még november első hetében is meghaladta az ötszázat a látogatók száma. Úgy gondolták, hogy akkor nő meg igazán a forgalom, miután a kastély előtti és mögötti parkot átadják, de jövőre már az ideinél is több látogatót várnak Ami valószínűleg szükségessé teszi egy harmadik idegenvezető alkalmazását is, mert a csúcsidény kifárasztotta az alkalmazottakat az őszire bevezették a vasárnapi zárvatartást Jó tudni, hogy az egyéni érkezőknek nem, a csoportosaknak viszont ezután is be kell jelentkezniük a tárlatlátogatásra Az évszámok is beszédesek Az év során számos évfordulóra is fel tudták hívni a látogatók figyelmét: 279 éve nyert grófi címet a Rhédey család Mária Terézia császárnőtől. 211 évvel ezelőtt, szeptember 21-én, négynapos korában a szomszédos református templomban tartották keresztvíz alá az anyakönyvbe Rhédey Claudia Susanna néven bejegyzett újszülött grófkisasszonyt, gróf Rhédey László és báró Inczédy Ágnes lányát. 189 évvel ezelőtt ültették el a kastély előtt ma is álló gesztenyefát, amelyet Bécsből hozattak. 188 évvel ezelőtt hunyt el gróf Rhédey László, Klaudia édesapja, aki a régi udvarház helyére 1807-1809 között építtette a mai kastélyt, és ő alakította ki az egykori kastélyparkot (még a Küküllő folyását is megváltoztatta, hogy ehhez kellő teret nyerjen - jegyezték fel róla). Tizenöt évvel ezelőtt jár először (és eddig egyetlen alkalommal) Erdőszentgyörgyön a mai brit uralkodó, akkor trónörökös, Károly walesi herceg, aki virágot helyezett el ősanyja emléktáblájánál a református templomban (Rhédey Klaudiát hálák után férje, gróf Württemberg Sándor hazahozta Erdőszentgyörgyre, és a templom alatt, kriptában temette el) tz erdőszentgyörgyi kastély hamar a turisták kedvence lett idén rendkívül sokan voltak kíváncsiak a tárlatokra Fotó: Atyin Andrea Kata /archív A turistáknak tetszik az interaktív tárlatvezetés ¥ így kisgyermek lelkébe néha - vagy r~i inkább nagyon is gyakran — az az egész világ becsomagolódik. Nemcsak a megnyugtatóan szép és kedves mozaikdarabkák, hanem az ijesztően komorak, zordak is, amelyeket felnőttként a legszívesebben meg sem látnánk, és ha mégis, akkor minden bizonnyal elmarasztalunk. Az alábbi történetet egy kisiskolás leányka édesanyja osztotta meg velem a minap, és egyetértettünk abban, hogy ebből a szívmelengető adventi igaz meséből másokat is jó lesz „megkínálni”, mint a frissen sütött, puha mindennapi kenyérből, ami a hiány időszakaiban csodálatos módon megszaporodik - Timiké őszintén szereti az iskolát kezdte történetét az édesanya -, örömét leli az új ismeretekben, és rendkívül boldog, hogy most már ő is tud mesét olvasni a nagyszüleinek, anyósoméknak a tanórák után náluk töltött délutánokon. A tanító néni is mindig dicséri, és a lányom is el van ragadtatva a pedagógustól, akire a párommal legféltettebb kincsünkként bíztuk. Egy jó hónapja azonban történt valami. Az én folyton „csicsergő”, csupa mosoly gyermekem az egyik reggel nem akart iskolába menni. Először csak húzta az időt, aztán fejfájásra panaszkodott, ami azelőtt sohasem fordult elő. Adventi visszhang Elvittem a háziorvosunkhoz, aki megnyugtatott, hogy minden a legnagyobb rendben, bizonyára nem aludt jól, de a mi gyerekkorunkból jól ismert „ kétoldali iskolaundort ” sem lehet kizárni. Biztos voltam benne, hogy nem erről van szó, és az esti meseolvasás előtt fény is derült a lányom viselkedésének igazi okára. - Anya, mi van, ha nem is a hétfejű sárkány a rossz, hanem a királyfi, és egy jó nagy kővel leüti szegény sárkánynak mind a hét fejét? - tette fel a kérdést Timi, miután kedvenc székely népmesés könyvével „bekuckóztam’ mellé az ágyba. Ok nélkül biztos nem tenne ilyet az a királyfi, csak ha ezen múlik, hogy meg tudja-e menteni az elrabolt hercegkisasszony életét - igyekeztem meglepődésemet palástolva minél okosabb választ adni a furcsa kérdésre. - Pedig van, mikor ok nélkül dobálózik az ember -jegyezte meg a lányom elgondolkozva. - Mint az a kisfiú az iskolában a szünetekben. A múltkor majdnem eltalált. - Ennél a pontnál állt össze számomra a kép, most már értettem, mi volt a reggeli „fejfájás ” titkos üzenete. Próbáltam megnyugtatni Timit, hogy bizonyára csak rossz napja volt annak a gyereknek, és máskor nem fog így viselkedni, de ha mégis akkor kérjen nyugodtan segítséget a tanító nénitől Hétköznapi történet - Nagy Székely Ildikó Elfogadta a javaslatodat, könnyebb volt másnap az elindulás? - szóltam közbe türelmetlen kíváncsisággal. Valamivel nyugodtabb volt a reggeli készülődés, de mégsem volt olyan derűs, mint az incidens előtt. Az elkövetkező időszak arról szólt, hogy volt-e iskolában a fiúcska, vagy hiányzott, és ha volt, csinált-e valami ijesztőt. A Szent András-nappal kezdődő minivakáció végén, advent első vasárnapjának estéjén, villanyoltás előtt azt kérdezte tőlem a lányom: - Anya, ugye, nem csak karácsonyra lehet kívánni valami szépet? - Aztán a válaszomat meg sem várva így folytatta: - Én tudom, hogy az a kisfiú is csak egy gyerek, és ha kap elég szeretetet, lassan, megjavul. Szerinted mi mit tehetnénk azért, hogy ne legyenek olyan rossz napjai, és legyenek barátai? -Az első percben alig tudtam megszólalni, de aztán összeszedtem magam, és azt javasoltam, hogy kérjük meg a Jóistent, hogy segítsen ebben a kisfiúnak. - De én nem tudom, hogy kell őt erre megkérni - nézett rám segélykérőn Timi mondjad először te, anya, és én majd mondom utánad. - így is lett, csodaszép perceken át imádkoztunk együtt azért az ismeretlen gyerekért, aki kövekkel dobálózva próbál szabadulni belső feszültségétől. És az egymás után visszhangzott szavak valóban meghallgatásra találtak. Másnap délután azzal fogadott a lányom, amikor munka után anyósoméknál találkoztunk, hogy: „Képzeld, anya, ma nem volt semmi baj a kisfiúval. Sőt, beszéltem róla a tanéival, és ő megnyugtatott, hogy egy ideje lettek barátai annak a gyereknek, és már nem akar senkit sem bántani. Úgy látszik, a Jóisten nemcsak hogy meghallgatta a kívánságunkat, de már azelőtt tudta, mielőtt elmondtuk volna Neki”. — Számomra ezek a szavak hozták el az idei advent legvarázslatosabb pillanatát - emelte rám szép, tiszta tekintetét az édesanya. - Ilyen lehet az, amikor egy láthatatlan angyalszárny váratlanul hozzám ér, és megsimogat