New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-23 / 25. szám

1979. június 23. Barabás Tibor: AZ INZULIN REGÉNYE Anyám, testvéreim cukorbetegek voltak, s akik él­nek még, ma is az inzulinnak köszönhetik életüket, de hát a tömegek két százaléka cukorbeteg, és Banting ta­lálmányáig különösen a gyermek diabeteseknek meg vol­tak számlálva napjaik. Pedig Bantingot, szorgalmán és kemény elhatározásán kívül nem sok predesztinálta az inzulin felfedezésére. Néhány hónappal az első világ­háború után — amelyből karján mély sebbel tért ha­za — egyetlen ambíciója volt: jó orvos akart lenni. Ta­nulmányai befejeztével a torontói gyermekklinika körze­ti orvosa lett, majd az Ontario-beli London városkában lett gyakorló orvos, de miután az első hónapban 4 dollárt keresett csak, állást vállalt Toronto orvosi fa­kultásán vizsgázók előkészítésére. Banting eddig alig foglalkozott a diabétesszel, pedig annak már nagy i­­rodalma volt. 1920. október harmincadikára virradó éj­szakán mégsem tudott elaludni, egyetlen gondolat nyug­talanította, zaklatta, amelyet így foglalhatnék össze: ha nem volna bennünk hasnyálmirigy, mindenkinek cukor­­bajban kellene meghalnia. Ez a fermentumgyár egy sa­játos anyagot szállít a cukor feldolgozásához, amely tá­rolásra és felhasználásra teszi alkalmassá. Ahogy Paul de Kruif leírja, Minkowski professzor egy kísérletére kel­lett gondolnia. Minkowski kivágta egy kutya hasnyálmi­rigyét. A kutya lefogyott, szomjúság és éhség gyötörte, a gyengeségtől inni is alig tudott és tíz nap múlva cu­korbajban felfordult. Banting rávetette magát a diabetes­­irodalomra és a hasnyálmirigy kérdéseire. Langerhans kis szigeteket fedezett fel, amelyeknek nem volt kivezető út­juk. Banting legszívesebben világgá kiáltotta volna,hogy a Langerhans máltai felfedezett szigetecskék védenek meg bennünket a cukorbajtól. Egy Opie nevű amerikai kuta­tó boncolások által megállapította, hogy a cukorbajban meghaltaktjól a Langerhans-szigetek sorvadtak, betegek voltak. Ezek a szigetek valamit kitermeltek, ami a cuk­rot a szervezetben elégette és elraktározta. Orvostudó­sok sokasága kereste már hiába ezt az ismeretlen anya­got. Banting egész éjszaka másnapi egyetemi előadásán dolgozott, a diabetesről szólt, írás közben kezébe ke­rült az orvosi folyóirat legutóbbi száma. Lapozgatni kez­di. A lapban egy tanulmány,Mózes Baron írta, tárgya: a pankreas és a diabetes. Mintha a sors adta volna ke­zébe ezt a tanulmányt, persze ugyanez, a sors vezette Fleminget is. A véletlen csak akkor siet a tudós segít­ségére, ha örökösen kutat. Ezen a nyugtalan éjszakán végre két mondatot írt a füzetébe.1 .,Egy kutya pankre­­asát elkötni. Hat-nyolc hétig várni, amikor a szervek de­generálódtak, a maradékot lefejteni és kivenni.” Ezek után nem maradhatott tétlen. A torontói egye­tem élettani tanszékének akkor kiváló professzora volt John James Richard Macleod. Macleod 1906-ban jelen­tette meg első munkáját a szénhidrát-anyagcseréről, s majd 1913-ban nagy könyvét a ,,Diabetes és annak­ kór­élettana” címmel. Macleod már első tanulmányaiban is hasnyálmirigy-eredetűnek tartotta a cukorbetegséget. És most itt áll a fiatal, falusi orvos a világot járt világhírű tudós előtt, és az amúgy is gátlásos, szó­fukar Basting küzd a szavakkal: — Professzor úr, ha egy kutya pankreasát elzár­juk. . . és itt még két ismert mondat következett. Mac­leod mosolygott. — Ha ön előbb egy-két évet foglalkozott volna, ezzel a pontos anatómiával és a hasnyálmirigy fizio­lógiájával — nem mondom, de így. . . — Igaza van, professzor úr, de ha a lekötött ve­zeték kivétele után a szigetecskék épek maradnak és bennük a hormon, a hormon, akkor kezünkben az esz­köz, amellyel a cukorháztartást rendbe hozhatjuk. Mit kíván, barátom? — kérdezte Macleod tapin­­tattal, megértően. — Tíz kutyát és nyolc hétre egy asszisztenst. Banting barátai lehetetlennek tartották, hogy orvo­si-docensi állását azonnal feladja. Ezt a telet takaréko­san töltötte, és minden szakirodalmat végigolvasott.Fo­ Aranypiac Hongkongban E nemesfém, az arany változó értékét ma már nem New Yorkban és Chicagóban,hanem Londonban és Zü­richben, sőt elsősorban az angol koronagyarmaton,Hong­­kongban határozzák meg. Ebben a 4,5 milliós, alig 1031 négyzetkilométeren, fekvő félszigetvárosban bonyolódik le a legnagyobb forgalom. Naponta itt átlag 23.000 kiló aranyrúd cserél gazdát.­ Az elmúlt esztendőben értéke meghaladta az 56 milliárd dollárt. Néhány esztendő ó­­ta a londoni és a zürichi börze is Hongkonghoz igazo­dik. Mi több, a nyugateurópai nagyvárosok börzéinek ügynökei kénytelenek két-három órával korábban felkér­­ni, hogy időben értesüljenek telefonon a napi árfolyam­ról, és a híreket azonnal továbbítani a Wall Street-re s a világ minden tájára.Mert fontos üzleti érdekek fű­ződnek az­ arany árának alakulásához. Vagyonokat le­het veszíteni vagy nyerni rajta. Ez nem csupán a vál­lalkozókra, az egyéni spekulánsokra, de országokra is vonatkozik. Ez az aranypiac, amelynek jelentőségéről az alábbi­akban majd beszámolunk, Hongkong belvárosának egyik mellékutcájában, a Mercer Steet-en rendezkedett be, egy tizenöt emeletes üzletház földszinti nagycsarnokában. Több mint száz tisztviselő szaladgál, kiabál, telefonál a 300 készüléken, avagy egyszerűen kézjelekkel értesíti egy­mást az üzleti egyezményekről. Látszólag teljes itt a zűr­zavar, írja a különféle nyelven 30 millió példányszámban megjelenő ,,Reader’s Digest” tudósítója, ennek ellenére a valóságban jól szervezett rendben megy végbe az arany­vásár. Ez az épület ugyanis a hongkongi arany- és ezüsttár­saság világhírű börzéje. (Angol rövidítése: CGSES.) A világ nagy aranytartaléka természetesen nem itt ta­lálható, még csak nem is Fort Knox-ban (az USA Kentu­cky államában), hanem a New York-i „Federal Reserve Bank” pincéiben. Az árfolyamot azonban Londonon és Zürichen kívül, elsősorban Hongkongban határozzák meg. Ez nyilván mindenkit meglep, hiszen mi köze ennek az angol koronagyarmatnak a világgazdaság alakulásához. A történet tömören a következő. A cikkünkben említett CGSES tulajdonképpen 1904- ben alakult meg, mint nemzetközi társaság. Az időben főként valutaügyletekkel foglalkozott, s csak 1920-ban,az innitininitiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmnii első világháború után tért át a nemesfémek árucseréjére. A második világháború azután új lendületet adott a vál­lalkozásnak. Bretton Woods-ban (az USA News Hamps­hire nevű államában) a tőkés államok 1944-ben megala­pították a Világbankot és a Nemzetközi Valutalapot. A cél az volt, hogy stabilizálják a pénz értékét egymás kö­zött és megakadályozzák az aranyár szabad­ árfolyamát. E megállapodás természetesen az angolokra és korona gyarmatokra, Hongkongra is vonatkozott. Igen ám, de a portugálok nem írták alá ezt a szerződést. Gyarmataik egyike, Macao szigete, alig 60 kilométer távolságra van Hongkongtól. Egyszeribe Macao lett az aranygyűjtőhely. A Bretton Woods-i szerződés minden a­­láíró országa ide szállította, tonnaszám, aranytartalékait. A portugál gyarmatszigeten szindikátus alakult hivatalo­san azonban nem tudott mit kezdeni a felhalmozódott aranyrudakkal. A hongkongi kínai csempészek megszaba­dították őket gondjaiktól. Bárkákon, vitorlásokon,motoros­hajókon szállították az aranyat az angol szabadkikötőbe. Hongkongnak külön kapóra jött a nemzetközi deviza­­válság.Az arany értéke ennek csökkenése arányában emel­kedett. A CGSES aranyhatalommá lépett elő. Különösen a hetvenes évek elején, amikor az Egyesült Államok — és több nyugat-európai ország — függetlenítette magát az aranytartaléktól, s bevezették a pénz „lebegő” árfolya­mát. Hongkongban erre (1974-ben) megszüntették az a­­rany behozatali és kiviteli tilalmát. Ettől kezdve szabad piaca lett itt az aranynak. Adják-veszik, árusítják, amint mondottuk, meghatározzák a világpiaci árat. A MAGYAR ÉLET HIRDETÉSEI EREDMÉNYESEK! GABRIELLA a magyar nóták ének­­művésznője csak péntek—szombat­vasárnap lép fel. Budapestről jöttünk szórakoztatni Önöket, Farkas Nándor — Gombkötő István tánczenével és cigányzenével minden este. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. Egy jó pesti hangulatért érdemes a Woodenplate-be menni 5 fogásos menü $5.95 Mindennap rántott borjúláb, halászlé, rántott hal, fatányéros és még sok más finom étel. Asztalfoglalás: 923-6599 200 Bloor St. W. közel az Avenue Rd.-hoz. Parkoláshoz bejárat a Bedford Rd.-ról.­­ JÖNNEK! Augusztus 1-től Aradszk­y László, november 1 -től Korda György magyar művészek. MAGYAR ÉLET Ki a szemüveg feltalálója? Történeti források tanú­sága szerint a régi kínaiak és arabok már ismerték a szemüveget, de nem jegyez­ték föl „feltalálójának” ne­vét. Valószínűleg azért,mert a szemüveg egyes elemei­­ (nagyító vagy kicsinyítő ha­tású csiszolt prizma, külön­böző tartószerkezetek stb.) nem egyszerre alakultak ki. Plinius például feljegyezte Néró császárról, hogy a császár smaragdon keresz­tül nézte a színházi előa­dásokat. Ezt a smaragdda­­abkát Néró a kezében tar­totta, az ókori Rómában te­hát még nem ismertek orr­nyeregre csíptethető szemü­veget. Egy időben úgy tar­tották, a szemüveget 1285. és 1290. között Salvino d’ Armato degli Armati fedez­te fel, aki 1317-ben halt meg, Firenzében. Sírfelira­tán ez áll: Inventore degli Occhiali, azaz a szemüveg feltalálója. Vallásos — vagy tréfás kedvű? — emberek u­­tólag még rávésették a sír­kőre: Die gli perdoni la peccata (Uram,bocsásd meg az ő bűneit). Sajnos, tudjuk, a sírfeliratok nem mindig ragaszkodnak a pontos va­lósághoz, s gyakran talál­kozni tréfásnak szánt sír­feliratokkal is. Magyarok az „Európai Napokon” Több mint 3000 neves nemzetközi politikus vett részt a Páneurópai Union wiesbadeni kongresszusán, a­­melynek rendezésében Filippi István, a Volt Magyar Po­litikai Foglyok Világszövetségének főtitkára aktív szere­pet töltött be. Az ünnepi napok ökomenikus istentisztelettel kezdőd­tek, amelyen a burg-kastli magyar gimnázium kórusa ma­gyar nyelven zengte gyönyörű templomi énekeinket. Zam­­belli Bianka, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsé­ge kultúrbizottságának tagja és a wiesbadeni operaház szólóénekese Schubert híres miséjét énekelte. A nagyszabású esti díszelőadáson a burg­kastli ma­gyar gimnázium kiváló kultúrműsort adott elő, amelyet Tollas Tibor kislányának konferálása vezetett be. Ma­gyar tánccal, zenével és énekekkel szórakoztatták a nagy­számú közönséget. Dr. Dregger, bonni politikus és a hes­­seni Keresztény Demokrata Unió elnöke Filippi Istvánnak adott interjúja során megkérdezte, hogy többségben van­nak-e a magyarok a kongresszuson? Filippi, aki egyébként a Német Magyar Társaság elnöke, szerényen megjegyezte, hogy nincsenek többségben, de a rendezésben teljes erő­vel részt vesznek. A Rhein-Main Halléban megtartott pompás záróüün­­nepélyen több mint kétezer ember jelent meg. Az ünnepi beszédet dr.Habsburg Ottó tartotta,aki kijelentette, hogy a Jaltában meghúzott határokat nem tekinti Európa vég­leges határainak. A főherceg beszéde idejére a szónoki emelvény az 1956-os lyukas magyar zászlóval volt dí­szítve. Dr. Habsburg Ottó ezzel fejezte be nagyszerű be­szédét: Európa minden nép szabad hazája kell, hogy le­gyen és az európai nemzetek szolidaritása meg fogja hozni a Kelet, és a Középeurópai népek szabadságát is. Majd dr. Dregger emelkedett szólásra és hangsúlyoz­ta, hogy egy lengyel kardinális pápává választása a vil­lám fényével mutatta meg, hogy az ezeréves Európát nem lehet huzamosabb ideig kettéosztani. És folyt a pezsgő... Francia pezsgős üvegdugók durrantak s a levegő­ben Martini Rossi, Benedictiner, Cointreau, Daqu­lri s egyéb hasonló finom illatok terjengtek. Mégis, mi történt? A rendkívül szigorú és a vallási dogmákat mereven követő Ayatollah Khomeini parancsára a teheráni villa­negyed egyik gyönyörű kurtájának borpincéjében felnyi­tottak minden szeszesitalt tartalmazó üveget és a drága nedűt a szenny­csatornába öntötték. Ardeshir Zahedi volt amerikai nagykövet borpincéje, szegényebb lett a Mumm és Heidsiek, meg a Veuve Cli­­got márkájú, csillagászati árakát elért francia pezsgőspa­lackokkal, melyek a nagy iszlám tisztogatás során a szennycsatornában végezték dicstelen létüket. A nagy iszlám tisztogatás nemcsak a szeszesitalok­ra terjed ki, hanem a szexuális elhajlókra is. Nemrégen a nemi erőszaktevők és a homosexuális személyek egy csoportját állították falhoz, hogy sortűzzel végezzenek velük. Ezzel csaknem háromszázra emelkedett azon szemé­lyek száma, akiket a „forradalmi” Ayatollah rezsimje alatt kivégeztek úgy, hogy erről hírt adtak az újságok. HUMOR A nagykanizsai gyors me­netközben letér a sínekről és három kört ír le a me­zőn, majd visszatér a sín­párra és folytatja útját Bu­dapest felé. Az utasok si­koltoznak, óriási botrány! Budapesten már várja a mozdonyvezetőt a rendőr­ség, összeverik, szabotázs­­­sal vádolják. A mozdonyve­zető kétségbeesetten védek­­zik: — Egy szovjet katona állt a sínen elvtársak! A rendőrök visszviszik cellájába. Három nap múl­va sokkal barátságosabban kezdik újra: — Lakatos elvtárs, rend­ben van, egy orosz katona volt a mozdony előtt, de maga a vonaton 800 utas életét veszélyeztette! El kellett volna ütni azt a katonát! — Mozdonyvezető: Hát kérem én megpróbáltam,de mindig elszaladt. 1 6. oldal . galma se volt a laboratóriumi kísérletekről. Tanulnia kellett, 1921. május 16-án igazi kutató orvossá lett.Ott él a torontói fiziológiai intézet egy oldalhelyiségében. Tapasztalatok és fizetés nélkül. Hogy megélhessen, el­adta berendezésének javát, s mindent, ami értéke csak volt. Egy huszonegy éves, a sebészetben járatos orvos­tanhallgató lett az asszisztense, Charles H. Best. Ér­tett a vércukorszint meghatározásához is. A szőke,kék szemű, szép fiatalember sokban hasonlított Banting­­hoz. Elhatározott volt, szenvedélyes, szorgalmas és kutató értelmű. Egy valamivel többet tudott Banting­­nál, hogy nyolc hét alatt tíz kutyával aligha érhetik el a céljukat és mégis hozzákezdtek. Bantingot nagyon gátolta, hogy szerette a kutyákat. De munkához látott. Orvosi gyakorlata, manuális képessége segítette, öt ku­tyának elkötötte a pankreasát, ötnek nem. Egy kutyá­hoz sem nyúlt, míg nem hevert ott teljes narkózisban. Július 6-án egy forró napon, hét hét már letelt a nyolc­ból. A kis laboratóriumból lépcsők vezettek egy pad­lásszobába, ahol Best dolgozott. Az első két kutya a kísérlet számára már elveszett, túl szorosra kötötték el a kijáratot... A folytatás jobban sikerült, de a nyolc hét már letelt. Bestnek egy fillére sem volt, Banting valahonnan kölcsönt szerezhetett. Szerencsére Macleod európai körúton volt, s a munka tovább folyhatott a forró bádogtető alatt, az éterszagtól teli padlásszobá­ban. Július 20-án egy kutyája már szinte kiszenvedett. A kutya pankreasmaradékát Banting utasítására Best darabokra vágta, hideg sósvízben tette, papíron át fil­trálta, majd testhőmérsékletig melegítette. Aztán Ban­ting a félholt cukorbeteg állat nyakába fecskendezte a folyadékot. . . Best a vércukorszintet mérte, majd fel­kiáltott: „Fred, a vércukor esik!” 0,1 lett. Ez az egész­séges állat cukorszintje. A csoda megtörtént. A félholt állat felemelte a fejét. A szeme fénylett, a farkát csó­válta, és körülfutotta sokszor a padlásszobát. Best meg­nézte a kutya vizeletét. Elégette a cukrot. Még hosszú Út állt Banting és Best előtt a győzelemig, de a kuta­tásokhoz mérten gyorsan haladtak. . . Az a fáradhatatlan erély, amellyel Banting és Best célja felé tört, leírhatatlan. November lett, igazi Onta­­rio-tól, mire egész kis mennyiségben hozzájutottak az életmentő „szlétinhez”. Banting ott állt állás, jövede­lem nélkül. Henderson professzor vette fel laboratóriu­mába docensként, fizetést kapott, de előadásokat nem kellett tartania. Az volt a kérdés, honnan kaphat, ve­het inzulint nagyobb mennyiségben. Laguesse egyik ré­gi könyvében megtalálta a kiindulópontot. Banting ezt továbbfejlesztette. A tehenészetben, a borjadzó tehenek­­­­től nyerhet inzulint. És az ötlet bevált... Most műsoron: ‘RIVALS IN LOVE” ‘NAUGHTY CO-EDS” ‘EROTIC GIRLS” EVE CANADIAN 0DE0N Theatres június 15 — június 21 NEGYEDIK HÉT Peter Sellers és Elke Sommer a főszerepben. “THE PRISONER OF ZENDA” Akár hiszi, akár nem, ez egy komédia. Második műsor a Drive In mozikban “FAST CHARLIE” HYLAND I Y0NGE AT ST. CLAIR > 962-2191 SHERIDAIM 1 SHERIDAN HALL*822-1111 HUMBER 1 8L00R&JANE .769*1177-8 FAIRV1EW 2 O. MILLS 6 SHEP. 481-3337 4 FINCH. 2 tPH AT 0uFFERIN *663-950S^6-7 BRAMPTON 0DE0N • 451-3373 ODEON- Oshawa Restricted TIZENHARMADIK HÉT! Ma csak kevés ember tudja, hogy mi a kínai Syndrome ... Ha megnézi, tudja. Főszerepben: Jack Lemmon, Jane Fonda és Michael Douglas “CHINA SYNDROME” HYLAND N­ YONGE AT ST. CLAIR • 962 2891 DON MILLS DON MILLS CENTRE • 447.6451 Adult Ent. MÁSODIK HÉT Egy kellemes dolog történik itt, vegye komolyan! Jeff Bridges és John Huston a főszerepben. “WINTER KILLS” HUMBER 2 ÜL00R 6 JANE • 769-1177-6 EGUNTON E. OF Y0NGI. 4S6-fOQ0 Restricted HARMADIK HÉT A film ijesztő, a holnapot letaroló. Oliver Reed és Samantha Eggar a főszerepben. “THE BROOD” VARSITY­­ BLOOK & BAY • 961-6303 ADULT­ENT. A halálukig harcoltak, Bruce Lee-vel... Chuck Norris a főszerepben. “GOOD GUYS WEAR BLACK” A Drive In mozikban második film. “EAT MY DUST” “ 5 DRIVE­ IN OAKVILLE Bay Ridges Drive In VARSITY 2 BLOOK & BAY 861-6303 YOUIGE K.OF LAWRENCE * 481-113! ’ MISSISSAUGA * 822-5313 FAIRVIEW 1 O. MILLS & SHEP. 491-3337 ALBION 1 ALBION BALL AT WPUNQ • 742-0666 ODEON - Weston WESTON RD. AT LAWRENCE • 241-1821 DUFFERIIM DRIVE-II\I S. OF HtyY. 7? 889-2605 PLAZA 1 OAKVILLE 645-5553 SHOPPERS BRAMPTON 457-0411 SKYWAY BURLINGTON 632-1881 Restricted

Next