New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-28 / 30. szám

Ausztráliai mozaikok: Itt is keleten kel föl a nap Van áfa külföldi útján képeslapokat gyújt, van aki bélyeget, én a napilapokat vásárolom szorgalmasan, a­­merre csak járok. New Yorkban a N.Y. Timest böngész­tem át (mind a 172 oldalát), kerestem benne „otthoni", ausztráliai híreket. Egy sornyit sem találtam. De így jár­tam az Egyesült Államok és Kanada többi nagy lapjai­val is. Pedig kérem ezalatt nálunk is volt földrengés. (Ny.Ausztrália egyik részén 12.hónap alatt éppen annyi volt, mint a Times oldalainak száma: 172), választás sztrájk, rablás, vonatkatasztrófa, sőt az ausztráliai si­vatagban ezekben a napokban tudódott ki a­ 20. század legmeghatóbb, ötven évig tartó romantikája, két nomád bennszülött között. — Ekkor gondoltam arra, hogy­­ ha az angol újságok semmit sem írnak „Délsziget"­ lakói­ról, akkor legalább a magyar olvasók kapjanak­­híreket a világ legelhagyottabb kontinenséről, amelyen imm­ár harminc esztendeje élek. Mert tudom, hogy százak­­ és ezrek szeretnének olvasni itteni dolgokról!? Hogy hon­nan tudom? Hát elmondom. A legutóbbi torontói „Kolozsvári" Bálon felkértem táncolni az egyik hölgyet a társaságunkból, aki néhány keringő­ fordulat után így szólt hozzám: „Nagyon örülök, hogy találkoztunk, hisz már régen szerettem volna meg­kérdezni valakit, aki tudja, mert onnan való. Ausztráliá­ban is keleten kel föl a nap?” Tehát van érdeklődés és ezért bátorkodom feltételez­ni, hogy „hézagpótló" munkát végzek tudósításaimmal. Talán nem veszítem el kedves olvasóimnak és a szerkesztő úrnak kegyét, ha egy új ausztrál világrekord leírásával kezdem. Futásban. Azt mindenki tudja, hogy a­ teniszben évtizedek óta mi vagyunk (voltunk?) a­ je­len és különben is sportoló és sportszerető nép vagyunk. Fogalmak tisztázására írom csupán talán az amerikai kontinensen is használják azt a kifejezést, ha valaki jó koma, jó barát, jó pofa, „good sport”. Ezt viszont itt nem a sportpályákon használják, hanem a kocsmák­ban. Mondjuk, amikor tíz korsó sör után valaki azt ja­vasolja szesztestvéreinek, hogy igyanak egy tizenegye­diket is. Ez a „good sport". Pocakos, elhízott, cammo­gó járású. Amióta vegyszerekkel kezelik az ivóvizet,nem engedi megmérgeztetni magát. Tejet, vagy sört iszik. — Tejet a gyereknek, meg az asszonynak, sört az ember­nek. De itt sem mindenki ilyen ám. Néhányan nem i­­lyenek és hogy lássa a világ, hogy nálunk ilyen i­lyenek is vannak, ha egy kicsit szaladni is tud, mind­járt újságba kerül. Egy ilyen ilyen ez a George Pordon nevű melbotív női lakos. Megszállott, ötvennégy éves és 22 hosszútá­vú világbajnokságot jegyzett neve mellé a mindent tu­dó „Guiness” könyv. Hát George, — aki ha nem sza­lad, akkor szőnyeget árul, reggelenként, reggeli előtt, éhomra 50 kilométert szalad, — elhatározta, hogy Mel­­bourneből Adelaidebe fut, hogy ezt a rekordot is meg­­döntse. Ez éppen 7-10 km. Hat nap alatt oda ért. Két nappal megjavította a rekordot, de mivel még mindig futhat­ékja volt, az ottani városházánál , ahol a pol-UHnniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiip Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: Dr. Chaszar E.: Decision in Vienna (a Felvidék vitája) ......$12.00 Wass: Halálos Köd Holterriber Partjául, regény ...............$ 5.00 MAGYAR NYELVEN Török: Településtörténeti Tanulmányok és határprob­lémák a Kárpátmedencében, térképekkel, statisztikákkal ..._________________$10.00 Válogatott Magyar Népmesék, illusztrálva $ 8.00 Wass: A láthatatlan lobogó, versek .............. $ 4.00 Wass: Magyar örökségünk ............................| 2.00 Wass: Erdők Könyve ..................................1­6.00 Wass: Ember az országút szélén, regény.......................$ 8.00 Wass: Kard és Kasza 1. Krónikás trés ........... $16.00 Wass: Szemtanúság, Kard és KaszaTI $16.00 A Mi Családunk, olvasókönyv óvodásoknak.....2.00 Ünnepnapok, olvasókönyv első osztályosoknak........2.00 ANGOL NYELVEN: Burgss: Hungary and Hitler ....................................... $ 4.00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania...............$10.00 Haraszti: Origin of the Rumanians $ 5.00 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ......________ $ 5.00 Major: American-Hungarian Relations 1918—1945 ............ $10.00 Nánay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania ......................................rr ......^ $ 5.00 Szemák: Living History of Hungary ............................ $ 3.00. Szilassy: Revolutionary Hungary ........................$4.00 Varga: Human Rights in Hungary _____________1­4.00 Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium .... $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage........................ $ 2.00 Wass Selected Hungarian Folk Tales, illustrated $ 8.00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania, kötve -------........... ......________|___ $ 50Q Yves de Daruvár: The Tragic Fate of Hungary $ 8.00 Zathureczky: Transylvania, Citadel of the West__.__ $ 4.00 Jobbágy: Hungarian Folk Dances ........................... $ 7.00 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldésével portamentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box: 59 ASTOR, FLORIDA, 32902, USA HALLGASSA A SZABAD VILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT AZ UJ N.B.N. RADIOÁLLOMÁSRÓL (November 1-től) MAGYAR MŰSOR Mindennap 4 óra — d.u. 5-től este 9-ig A legfrisebb hírek minden órában, időjárás jelentés és magyar szívek muzsikája hozza össze magyart a magyarral szerte Észak-Ohioban. Erősítse a „gyökereket"! Segítse terjeszteni a magyar igazságot. Legyen ön is hallgatója Észak-Ohio Magyar hangjának, az új KOSSÁNYI RÁDIÓNAK. Bővebb felvilágosításán hívja a 221-0330 telefon­­számot. •­Cím: NBN RADIO 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 221-0330 Terjesztők — a magyar üzletek: NYUGATOLDALON KELETOLDALON Nádas Üzletház 121-5526 Magyar AnRBZ~— 991-3731 Bpt. Art Center 476-9180 Olympia Import 752-8680 N8N Rádió ­ MAGYAR ÉLET 8. oldal NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE • NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE Flórián Tibor: Egyéni érdekek helyett — a közösségé Társadalmunkban az ártatlan olvasónak egyre kénye­sebb a helyzete. Nem tudja kinek és melyik lapnak higg­­yen? .Hiszen egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy ugyanarról a rendezvényekről, vagy eseményről egyik lapban pozitív, a másikban negatív előjelű beszámolót olvas. Több esetben szomorúan lapoztam tovább, de hall­gattam, mint aki jól tudja, hogy a beszámolók írói, ak­kor is védeni fogják véleményüket,hogy ha amögött csak egy kis kör érdeke, hiúsága,vagy szereplési vágya hú­zódik meg, de egyébként emigrációs közösségünk érde­keivel szemben áll. Most mégis kénytelen vagyok megszólalni. Megtehe­tem és meg is kell tennem, mert mindenféle csoporttól független vagyok. Nem óhajtottam és a jövőben sem óhajtom szolgálni személyek, egyletek, vagy egyletecs­­kék önös érdekeit, csak az igazságot és magyar közös­ségünk tiszteletben és megbecsülésben való előrehaladá­sát. Ezt az utóbbit olyan fontosnak tartom, hogy akkor is megszólalok, ha tudom hogy a felelősek és az ön­magukat védők ellenállásába ütközöm. Magyar ügyben nem leszek hajlandó sohasem elismerni magán-, vagy csoport­érdeket, és magyar jövőnk sikeres szolgálatát is csak úgy tudom elképzelni, ha a nemzetet szolgáljuk minden körülmények között és lemondunk végre egyé­ni hiúságunk, barátaink és nyáj­társaink sikerének elő­mozdításáról, vagy védelméről. A most adott esetben nemcsak függetlenségem, ha­nem tanú voltam is kényszerít a megszólalásra. A sors akaratából adva volt befogadó hazánkban egy hétig tartó magyar­ ünneplés lehetősége. Olyan ün­neplésé, amellyel bizonyságát­ adtuk volna annak,hogy az Egyesült Államok védelmében és építésében részt vet­­tü­nk. Ennek megrendezésével megbíztunk valakit, akit ke­mény és terveit tettre váltó embernek ismertünk. És mi történt? Ezt az embert magára hagytuk és sem erkölcsi, sem megfelelő anyagi támogatást nem adtunk neki azok­hoz a tervekhez, amelyek teljes magyar közösségünk ér­dekét szolgálták. (Csupán egy Baumgarten-díjas erdélyi írónk kísérelt meg lelkesítő cikkekkel híveket és látogató­kat toborozni, a lapokon keresztül, az ünnepségnek.) Sőt akadtak olyanok is, akik a magára hagyott ügy sikerét egyidejű rendezésekkel is gyöngítették. (Helyes­nek tartottam és tartom a gondolatot, hogy ezt az ese­ményt más városokban is, Amerika szerte megünnepel­jük, de az ünneplés egyidejűségét a fő­ünnepléssel el­ítélem. ) Mi történt ezek után? Amikor félig betegen, pusztán magyar köteleségemtől hajtva a fő­ünnepség színhelyére megérkeztem, keserű csalódással tapasztaltam az elvárt­­több ezres magyar tömeg hiányát. Nem láttam lobogni magyar zászlóerdőt és nem láttam egyesületeink és egy­házaink­­képviselőiből egyet sem. Jogosan kérdezheti min­denki­: vajon miért maradtak el? A magyarokat az első napokban jóformán nem is le­hetett látni a történelmi városban, de mindenütt ott lát­tam, az első percektől, egy bencés paptanárt, aki a tá­voli Nyugatról jött ide, hogy mindenhol ott legyen, a­­hol segítségre van szükség és pótolja egyházi képvisele­tünk hiányát is. És ott láttam egy művész-házaspárt, akik több, mint egy évi kutató munkával és tehetségük­kel megadták azt a művészeti hátteret, amelyet maga az ünnepelt szabadsághős és a tiszteletére rendezett ün­nepély megérdemelt. A ünnepély befejezésére, az utolsó 2-3 napra azon­ban megérkezett (saját rendezvényeik megtörténte után) néhány egyesületi vezetőnk és egyetlen lelkész is és ke­gyes­­ tapsukkal résztvettek abban, ami még így is fel­emelő volt és a ottlevőknek feledhetetlen élményt adott, de ami — a saját mulasztásunkból — nem lehetett or­szágos jelentőségű. gármester várta — meg sem állt, hanem indult vissza Melbournbe. A polgármester csak futva tudta neki át­adni az elismerő levelet. Vissza is hat nap alatt futott. Pedig hat és fél napra tervezte. Ez okozta a bonyodal­mat Melbou­rneben, mert az itteni polgármester is ün­nepélyes fogadtatást szervezett és az előbb érkező fu­tót autós küldönc intette, hogy legalább két órát kell várnia, amíg a rendezők készen lesznek. Semmit sem Chicagóban ülésezett a Lengyel—Magyar Világszövetség igazgatósága Az ülés Dr. Ripa elnöki beszámolójával kezdődött amelyben részletesen ismertette a szövetség eddig elért eredményeit, jelenlegi aktivitását s jövőbeni terveit.­­ A Lengyel— Magyar Világszövetségnek jelenleg 1.500 aktív és fizető tagja van. Küldötteinek száma meghaladja a 75-öt, képviseletünk mind az 5 világrész­re kiterjed. Az 1978-as év folyamán 250 új taggal nö­­ekedett létszámunk. A gyűlés az alábbi Resulution-t fogadta el és továb­bította az Egyesült Államok elnökéhez és Kongresszusá­hoz. 1. A Szovjet további terjeszkedése arra készteti szer­­etetünket,hogy erejét megduplázza, a Közép- és Keleti-Európai népekkel összefogva, továbbra is harcoljon a Szovjet elnyomás ellen! 2. A világ ügyeinek rendezésében a Közép- és Kelet- Európai népeket is be kell vonni, amit eddig megtagad­tak tőlük. Tartós béke addig nem lesz, amíg e népek még a legalapvetőbb jogoktól is meg vannak fosztva. 3. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya, Kongresszusa és az Egyesült Nemzetek főtitkára újból erősítse meg a Emberi Jogokban kifejtett álláspontjukat a Rabnemzetek védelmében és azt tartsák is meg. 4. Mi biztosítjuk az Egyesült Államok elnökét tár­­iogatásunkról a kommunizmus elleni harcában és kér­jük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy újból tűz­­­zék napirendre a Rabnemzetek kérdését és hassanak o­­da, hogy az elnyomott országok területén szabad válasz­tásokat tartsanak. Mi csakis a nép által választott kor­mányokat vagyunk hajlandók elismerni és velük együtt dolgozni! 5. Kérjük az Egyesült Államok elnökét, a helyi kor­mányokat, hogy minél több nemzetiségi illetve más nem­­zetségű amerikai állampolgárt nevezzenek ki kormány­állásokba, amely nemcsak egyes nemzetiségi csoportnak, de magának az Egyesült Államoknak is a javát szolgál­ná! A Lengyel—Magyar Világszövetség őszentségéhez,II. János Pál pápához címzett levelet kapott, amelyben az aláírók az­­Moldvában (Románia egy része)­ élő 60.000 főnyi, római katolikus - csángó-magyar kisebbség érde­kében esedeznek.­­ A csángó-magyarok kétségbeesetten ragaszkodnak katolikus hitükhöz, de templomaikban és iskoláikban ma­gyar nyelvük használatát megtiltották a hatóságok. Egy­házi énekeiket sem szabad templomaikban énekelniük, s magyar anyanyelvű papokat sem engednek be hozzájuk.­­ A történelem azt mutatja, hogy a csángó-magya­rok római katolikus hitének megtartása elválaszthatatlan magyar nyelvük megtartásától. Mint katolikusok és ma­gyar ajkúak ma végveszélyben vannak. Nyugat-Németországban élő magyarok az ügyben, a Lengyel-Magyar Világszövetség által, a Szentatya segítsé­gét kérik, tesz az — mondja George, és, hogy a várakozási időt kihasználja vagy hússzor körbefutotta az emlékezetes, 1959-es olimpiai játékok arénáját. A fogadáson nagy parolázás, éljenzés és taps volt. Megkérdezték, hogy mi a legközelebbi terve? Egy tervem van még és ezt minél hamarább szeretném megvalósítani, hisz én sem leszek fiatalabb. . . No? Körü­lszaladni Ausztráliát, ami kb. 22.40 ft km, éspedig hét hónap alatt. Megkérdezték még, hogy volt-e valami nehézsége az úton? Volt. A cipőm. Én ugyanis 7-es cipőt hordok és amikor Adelaidebe értem csak 9-es cipőt tudtam fel­húzni. És akkor, hogy akar Ausztrália körül szaladni? Mindjárt 9-es cipővel indulok. ★ Nem szeretnék mindjárt az első alkalommal kedves olvasóim türelmével visszaélni, azért még csak rövid a­­usztrálai — magyar hírt közlök. Ausztráliának egyik leg­korszerűbben felépített és legnagyobb tyúkfarmjának a tulajdonosa Bakács Lajos. A Kínában megindult moder­nizálási folyamat elhozott néhány gazdasági szakembert Ausztráliába is és többek között megtekintették Bakács Lajos gazdaságát. Ennek a látogatásnak eredményeként Bakács Lajost meghívták Kínába és sok-sok díszvacsora közben megkérték, hogy tervezze meg és építse föl Kí­nában a legmodernebb tyúkgazdaságot. Az első látoga­tást még kettő követte és ma már gyártják az épülete­ket itt Melbourneben és az utolsó szegig mindent in­nen hajóznak és szállítanak­­ kiszemelt helyre. Bakács Lajos többet beszélt vendéglátóinak Magyarországról és Pannonhalmáról,­­ ahol született, — mint Melbourneről, ahol él. Úgy érzem, hogy idekívánkozik Gábor Áronnak Ausz­tráliáról írott könyve bevezetésének egyik bekezdése:­­ —­ Miért Ázsia és miért nem Ausztrália peremén kö­tetem címe? Siettet­ő jelenség, amely a gazdag és nép­­telen Ausztráliát — a szegény és túlnépesedett Ázsia tartalékföldjeként tartja számon. És számontartja, hogy harmincezer magyar is tartalékhazát keresett a dume­­ángok földjén? Tőlünk függ, értékeljük-e a „sanszot”, hogy európai honosok vagyunk, de Ázsiából indultunk útnak.­­ + Torontóba üzenem: a nap itt is keleten kel föl! Galló Géza MÁR 15-IK ÉVE EBÉDEL ÉS VACSORÁZIK A MAGYARSÁG A Tip-Top étteremben TEL.: 212-650-0723 1489 SECOND AVENUE (77—78. Street) Nyitva naponta d.u. 1-től este 11.30-ig. Kedden zárva. A MAGYAR ÉLET PERTH AMBOY-i képviselője MELODY Import Store 322 SMITH STREET PERTH AMBOY, NJ. 08861 A MAGYAR ÉLET állan­dóan kapható, előfizeté­sek s hirdetések felvétele A legrégibb, legismertebb magyar hentesüzlet a legjobb áruval! 1. MERTL PORK STORE 1508 2nd AVE. (78 — 79. Sz.) Tel.: RH 4­8292 Irodalmi-est New Yorkban A független Magyar Református Egy­ház Kultúrtermében, a Nemzetőr baráti kö­re nagysikerű irodalmi estet rendezett. Az estet Nt. Csordás Gábor esperes nyitotta meg. Majd Nagy Alajos, beveze­tőül, Tollas Tibor „Westerland­ halászok” versét adta elő. Nt. dr. Havadtőy Sándor, connecticut­­állami lelkész, az emigráns sorsot vállaló magyarok életéről, ezzel kapcsolatosan az otthont nem felejtéssel együttjáró kísérté­sekről beszélve, jegyezte meg: „Az itteni szabadság levegője arra kötelez minket,­­ hogy szószólói legyünk azoknak, akik ott­hon vannak. A magyar igazságról kell i­­dekint vallást tennünk.” Ezután dr. Acsay László, a newyorki Magyar Ház elnöke szólt az egybegyűltek­hez: „A Rákóczi—és Kossuth -nyomdokain­járó jelenlegi magyar diaszpóra, — akár hová is vitte sorsa­ — hazája ügyében, az országnak idegen megszállástól való meg­szabadítását a nemzeti élet, a jogrend­­ visszaállítását kívánja. Ennek jegyében kell tiltakoznunk az úgynevezett hídépítés el­len. A híd rendeltetése, csak egyenlő lehe­tőségekkel nyerne értelmet, a hazai rend­szer azonban, a csonkaország és az emig­ráció között, orosz megszállásban, ilyent nem gyakorol. Példa erre a szabad világ­ban virágzó magyar irodalom, amelynek a termékei nem juthatnak el Magyarország­ra. Ez nem hídépítés, erre, az ebben va­ló részvételre, nekünk idekint nem sza­bad vállalkoznunk.” Dr. Acsay László nagy tetszéssel fo­gadott szavai után, Tollas Tibor tartot­ta meg részben beszámoló, részben iro­dalmi értékl beszámolóját. 1979. július 28. MEGJELENT Mózsi Ferenc „Földközelben” c. verseskötete Juhász István Illusztrációval, művészi borítólappal, postaköltséggel, vászonkötésben $9, bőrkötésben 112. Kérésre dedikálással. Megrendelhető a szerzőnél: 6758 N. Sheridan Rd. #340, Chicago, 111. 60626 U. S. A. A Magyar Eset New York-i kiadóhivatalának vezetője. Hirdetéseik, előfizetések felvétele. DEKIlNY ANNA 145- 28-21st AVE., WHITESTONE NEW YORK, N.Y. 11357 TELEFON: (212) 539-8388 A newyorki Pilvax Kiadóvállalatnál most jelent f­el FLORIÁN TIBOR erdélyi származású amerikai ma­gyar író KESERŰ GYÖKÉREN című verskötete. A 176 oldalas, vászonkötéses könyv fedőlapját és 10 ilusztrációját ősze András a neves szobrász- és festőművész készítette. A könyv megrendelhető a szerzőnél: FLÓRIÁN TIBOR, 3 Mountain View Drive, New Milford, Conn. 06776, USA. Ara: $6,50 és 50 cent postaköltség az Egyesült Államokban és 75 cent külföldre. Kétrészes nagyítót adunk új egyéves előfizetőinknek valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új egyéves előfizetést szereznek. Megrendelem a Magyar Élet-et NÉV:, UTCA:................................................ HÁZSZÁM: VAROS:----------------------TARTOMÁNY:________., Mellékelem az előfizetési díjat egy évre. Az előfizetés összege mellékelhető a Magyar Élet címére: 6 Alcina Avenue, Toronto, Ont., MGG 2E8, Canada kiállított csekk, vagy Money Order formájában. Kérem küldjék a............­könyvet, vagy nagyítót. aláírás A Magyar Élet előfizetési díja egy évre 20 dollár. Félévre 12 dollár. Ha a nagyító helyett könyvet kívánnának, az alábbi négy könyv közül lehet választani: 1. Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kar­­társnő” — 2. Acsay E. László: „Save the Splendor of Buda­pest” — 3. Magyar Sándor: ,A harmadik világháború tör­ténete” — 4. Eckhardt Tibor: „Regicide in Marseille”. Az új előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal postázza, — vagy a nagyítót, vagy a kívánt könyvet, a megadott címre.

Next