New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)
1981-03-28 / 13. szám
4. oldal Jónéhány magyar reptés egy egálz sor hasonlóságot vélt felfedezni a magyar ászair nép társának alakulása, a nemzeti vonások és a személyes jellegzetességek között. Nos, Sir Patrick, Írország védőszentjének napja valóban közel fekszik március 15.-éhez a kalendáriumban. Az írországi tömeges kivándorlás az ún. burgonya-éhínség (1848) idején jóval túlszárnyalta a Magyarországról később kitántorgott mezőgazdasági emigráció létszámát. Akárcsak Magyarország, költőkben, neves írókban Írország soha nem szenvedett hiányt, de azzal, hogy az ír irodalmi nagyságok nem magyarul, és nem gael (őskelta) nyelven, hanem angolul jelentették meg műveiket, azzal máris oly előnyre tettek szert, amelyet Magyarország talán soha nem tud behozni. Álljon itt az ír származású irodalmi világnagyságok — nagyon is hiányos — névsora: Jonathan Swift (Gulliver), George Bernard Shaw, James Joyce (Ulysses), továbbá Oscar Wilde, Synge és O’Casey drámaírók. De térjünk egy lélegzetnyi időre viszsza az alapkérdéshez: miért harcos nép az ír? Természetesen mi magyarok magunkat is igen harcos népnek tartjuk, azonban ellenünk a harc szalmalángnyi időtartamát és nem egyszer azt a vakságot róják fel, ami a harc reménytelen kilátásait illeti. Mindezek a felsorolt jellemvonások azonban az írekben is mind megtalálhatók. Tehát: mi tette az íreket annyira harciassá ? Nagyon egyszerű a válasz. Földjüket egyszerűen elrabolták. Történelmük során a túlerővel szemben mind a harcmezőn, mind a diplomácia kerekasztalánál számtalanszor vereséget szenvedtek. A vérveszteség oly nagy méretűvé vált, hogy a középkor elején az angolokkal csaknem egy létszámú ír lakosság ma csupán három millió főt számlál, majdnem akkora területen, mint Magyarország. Első írott és mondabeli történelmi emlékeik szerint a normann hódítók a IX. században terjesztették ki hatalmukat Íro országra, amely St. Patrick védőszentjéinek tulajdonítja a kereszténység népszerűsítését, majd annak felvételét (K. u. 432). Az öt királyságra osztott országot, „legfőbb királyként” tisztelt Brian Born 1014-ben felszabadítja a normannok uralma alól, és egyesítiazt, csaknem ugyan , abban az időben, amikor Szt. István erőit részben ugyancsak az ország kiskirályai eléréseinek munkája kötiel a keresztényég meghódításának nagy ügye mellett. A XII. század közepén a Pápa egész Írországot az angol koronának ajándékoza, mire II. Henrik 1171-ben Anglia méltót Írország királyának is címezte a mást, annak ellenére, hogy a britek soha em voltak képesek teljesen leigázni, az íreket. A XII.—XV. századok során az ír törísek több ízben a reménytelen túlerővel zemben is felvették a harcot az angol hódaítók ellen. VIII. Henrik angol király ugyancsak felvette az Írország királya és egyházfeje címet (1509—47) és megkezdte a katolikus ír birtokok kisajátítását. Ezek után nem csoda,hogy több rendbeli lázadások törtek ki. I. Erzsébet (1558- 1603) uralma idején véres bosszúhadjárat kezdődött, amikor leverték az 1597—1603- beli ír felkeléseket. 1640-ben — egy újabb ír nemzedék felnövése után, ismét nagyarányú angolellenes felkelés tört ki az ír földbirtokok szabad rablása miatt, amit Oliver Cromwell hosszú harc után (1649—52) ugyancsak véres kegyetlenséggel vert le és torolt meg. Ezek után az angolok teljesen megszüntették Írország önállóságát. A földelkobzássok óriási méreteket öltöttek, úgy hogy a XVII. század végefelé az ír földterületek háromnegyed része angol kézre jutott! Csoda-e ezek után, hogy Írországban titkos társaságok alakultak, melyek felkeléseket szerveztek az ország különböző területein? Itt elmondhatjuk, hogy az ír lázongások hallatlan nagy segítséget jelentettek az akkoriban a függetlenségéért harcoló Amerika számára (1775—83), majd a francia forradalom is hasznot húzott abból, hogy az írek harcos magatartása lekötötteaz angolok katonai erejének javarészét. 1798-ban az „Egyesült írek" titkos társasága hatalmas méretű felkelést robbantott ki, amelynek leverése (hányadik?) után W. Pitt angol miniszterelnök végülis belátta, hogy valami engedményt kell tenni ekkor történt, hogy a brit parlament elfogadta Pitt javaslatát és elfogadta az Anglia és Írország uniójáról szóló törvényt (1801). Írország függetlenségéért az „Ifjú Írország” nevű szervezet „Nemzet” című lapja hasábjain kezdett ádáz harcot, amely 1848-ban (!!!) számos felkelésben robbant ki. A helyzet súlyosságát tetézte a burgonyavész miatt előállott éhínség és az a kivándorlási láz, amelyet főleg a teljesen reménytelennek tűnő helyzet okozott. A XIX. század második felében a 8 milliós ír lakosságból csak 4 millió maradt, mert a mezőgazdasági, földnélküli parasztság a reménytelen kilátások miatt, soha nem látott méretekben vándorol ki ,s elhagyja az országot. Ezek után érthetővé válik, hogy miért rta G. K. Chesterton angol író a követkeőket az írekről: „Íország nagy keltáit Isten őrültnek tekintette. Mert dalaik bár szomorúek, ám vidáman mennek a csatába.” „Thomas B. Macaulay angol történetre elfogulatlan dicsérete szerint: „Egész Európa területén feltalálható , ifi ír, mint vitézlő generális, mint fondolatos diplomata, mint Szent Lajos és Szent Leó lovagja, vagy az Aranygyapjas Rend tulajdonosa, aki, ha otthon maradt volna, soha nem vezethetett volna diadalra hadirendeket, avagy busás hasznot hajtó részvénytársaságokat. ’ ’ Hasonlatosság? A magyar nép számos nagy tehetsége csak külföldön bontakoltatott ki, ismert történelmi okok miatt és nemzetközi, szellemi, vagy sporttalálkozókon mindig az élvonalban haladt. Triviális hasonlatosságok: sem a magyar, sem az ír nem veti meg a jó italt:tallózás közben igen kedvelik a muzsikát meg a jól főző fehérnépek előttük igen nagy becsben állanak. De vissza a harcosságra. Az ír ember annyira szereti a harcot, hogy ha a saját háza táján (szokatlan eset!) csend honol, úgy képes még idegen, sőt angol zászló alatt is harcba menni! Cecil Woodham Smith angol történész jegyzi fel az ír katonáról: „Azok a hadseregek, amelyekre Anglia oly büszke: azok a csapatok, amelyek megtörték Napóleon erejét és vereséget mértek rá Waterloonál, azon seregek, amelyek India tikkasztó napja alatt meneteltek, amelyek megostromolták a Krím félsziget hadállásait, és amelyek a brit zászlót a világ minden sarkában kitűzték, javarészt ír katonákból álltak”. Az I. világháború során több mint félmillió ír katona harcolt az angol hadsereg zászlaja alatt és ezalatt több Viktória Vitézségi Keresztet kaptak, mint a többi fegyvernemek összes katonája együttvéve, beleértve az ír Mickey Mannock repülőőrnagyot, aki 73 légi győzelmével írta be nevét örökre a hadikrónikák lapjaira. Ezek után úgy érezzük, nem vitás, hogy számos közös jellemvonás akad a két nemzet között. Az ír tálentum, — akárcsak a magyar, — világ minden táján feltalálható, de nem ismer el semmiféle ráparancsolt tekintélyt a feje fölött. Függetlenségéért végsőkig küzd, még akkor is, ha az teljesen reménytelennek tűnik. És itt szó szerint „kezet foghat” a két tehetéges kis nemzet. St. Patrick napra megemlékezésül Miért harcos nép az ír? =aoaoc==aoaoi==3oaoi I0C30 Első Mswar Református Egyház pl Vaudban Rd. Toronto Om MGC 2P1. Telefon: 656-1342. Lelkipásztor • M. Seress Ödön Istentisztel vasárnap délelőtt 11 órakor. Vasárnapi Iskola, gyermekeknek hittantanítás az istentisztelettel egy időben. Bibliaóra csütörtök esténkint 8 órakor. Lelkipásztor fogadóórát tart hivatalában csütörtökön du. 3 órától este 8 óráig és szombaton du. 25-ig. Kálvin János Magyar Reformária Egyház 121 Bird Ave., Hamilton 23. Ont. Telefon: 5293641. Lelkipásztor: Nt. dr. Baksa Csaba. Vasárnapi istentiszteletek de. 10.39 kor. Ugyanebben az időben tartjuk vasánapi iskolai oktatásunkat. Isten igéje után vágyó testvéreinket szeretettel várjuk Az istentiszteletek magyarul és angolul folynak. A lelkipásztor hivatalos órái: kedden 1—5-ig és csütörtökön 10—1-ig, szerdán 5- től 8-ig. A cserkészcsapat minden pénteken este 6.15-kor tartja összejövetelét. VANCOUVERI KÁLVIN JÁNOSMAGYAR EVANGÉLIUMI REFORMÁTUS EGYHÁZ Templom címe: 2791 East 27th Avenue Vancouver 12, B.C. Lelkipásztor: Nt. Szamosközi László Telefonszám: 438-0349 Istentiszteletek minden vasárnap délelőtt Naraim Szent Erzsébet Egyházközség 282 Spadina Ave. Toronto M51 275, telefon: 368-7692. Szentmisék: hétköznap 7. 70 és 8 órakor, vasárnap 9, 10, 11 és 12 órakor. A plébánia iroda fogadó órái 3—5 és este 7—9 között. Szombaton de. 9-től dr. Nj. Hétfőn mindig zárva az Iroda. Hitoktatásra, elsőáldozási előkészítésre a plébánián kell beirat hívni Az oktatás október 164ig kezdődik és május 1-val minden szombaton délután fél egytől két óráig álőőldozáshoz azok járulhatnak, akik résztvettek az előkészítő oktatásán. Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Istentiszteletek helye és ideje: First Lutheran Chunch, 116 Bond Street — minden hónap 2. és 4. vasárnapján du. 6 órakor. Lelkész: Nt. Bernhardt Béla (Cleveland, Ohio; tel.: 216-631-5007). Felhívjuk a figyelmet az istentisztelet megváltozott időpont,jára! MAGYAR REFORMÁTUS EVANGÉLIKUS KERESZTYÉN EGYHÁZ 8 Robert St. Toronto, Ont. M5S 2K3 Telefon: 923-9416, Rés.: 281-3107 Lelkipásztor: NT. MEZŐ PÁL Tiszteletbeli lelkipásztor: Nt. Steinmetz Károly, Rés.: 429-2287 Istentisztelet vasárnap délelőtt II-kor. Vasárnapi iskolai hitoktatás az istentisztelettel egyidőben. Bibliai óra minden szerdán este Va8 órakor. Egyházi hivatalos és személyes ügyekben hívják a lelkipásztort a lakás telefonszámán. Magyar Evangéliumi Őskeresztyén Gyülekezet 5] Scarlett Rd. (St. Clair nyugati végénél). Lelkipásztor: Urbán Károly Tel.: 259-8307. Istentiszteletek ideje: vasárnap de. 10.30- kor, du. 6.30-kor szerdán este 7.30 órakor. Bibnaóra és Imaóra. A Magyar Evangéliumi Őskeresztyén Gyülekezet minden magyart szeretne szolgálni. Imaházunkban lehetősége van minden megfáradt léleknek a Szentírás örömhírét anyanyelvünkön hallania. Evangelikus Református Maos Egyesült Egyház és s Függéssét Magyar Református Egyház 423 Queen St. W., Toronto. Ont YI5V 2A5. 363-9551. Rés.: 247-0849 Lelkész: Dr. Vatal László: Isenti sztélét minden vasárnap dr ’l-kor Mindenkit szeretettel vétünk és hívunk Vasárnapi Iskr 'ni hitoktatás az istentiszteletté' Bibliádra minden szerda est* *1 8 órakor. —» * lelkászi hivatal Tosadó órászerd$ du 3—S és este 6—8 •szombaton du. 2—$ óráig Mindenkit 3££mett$i hivunk Courtlandi Szent László Egyházközség Box 190. Courtland. Ont.. Telafon: 519 — 842-8698. Lelkipásztor: Fr. Bourdeaux Ottó S. J. Szentmisék: szombaton este 7.30. sor. Vasárnap de. 9. 10.30 és 17 órakor. Gyóntatás: a szentmisék előtt. Kérésre bármikor. A Magyar Baptista Gyülekezet Brooke Ave., főbejárat a 151 Falkirk St.-ről, Toronto, tel.: 783-2941. Lelkipásztor Gerő Sándor, tel: 752-1687. Istentisztelteink időpontja: vasárnap de 11 és d.u. 3 óra. — Szerda este 7 óra. Mindenkit szeretettel híveink és várunk. Szent István Egyházközség London, Ontario, 377 Horton St. Telefon: 434-9963 Szentmisék: vasárnap d.e. 1-kor hétköznap: 5.30-kor a plébánia otthonban. Ft. Molnár Miklós SJ Magyar Hetednapi Adventista Gyülekezet JUO College 21. (Palmerstonról a bejárat. Lelkipásztor: Szerecz L. László Telefon: 889-7607 Istentisztelet minden szombaton d.e. 910 órai kezdettel. Szent István Egyházközség 130 Barton St. E. Hamilton, Ont. L8L 2W4 Telefon: 529-1213 Plébános: Ft. Eördög András S J. Szentmisék: hétköznap reggel 8-kor és 830 órakor, vasárnap reggel 9.30-kor és 11 órakor KÁLVIN JÁNOS MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 383 Frank Street, Ottawa, Ont. Lelkipásztor: Vieterisz Lajos Istentisztelet: vasárnap de. 11 órakor ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 1566 Parent Ave. Windsor, Ont N8X 4.07 Lelkipásztor: Dr. Dékány István Telefonjaim: 2524973 Istentisztelet vasárnap heti órakor. Egyházi Élet MAGYAR ÉLET „Az erdélyi magyarság népesedési adatai” Semlyén István, erdélyi szoriográfus írt könyvet a fenti cím alatt. Semlyén István könyve igen el kell , hogy gondolkoztasson minket. Mert az országos gyarapodás az utóbbi két népszámlálás között 2,5 millió főt tett ki (ami 12,9 százaléknak felel meg), a magyarság gyarapodása 1966 és 1977 között 87 ezer lélek (alig 5,4 százalékos)! És még ez is jóval meghaladja az előbbi évtizedi állapotot, amikor az országos 9,2 százalékos gyarapodással szemben a magyar etnosz mindöszsze 2 (!) százalékkal nőtt. Illetve számaránya — az ország lakosságának gyorsabb gyarapodása következtében — folyamatosan csökken: 1956-ban 9,1 százalékot tett ki, 1968-ban 8,5 százalékot, hogy 1977-re 7,9-re csökkenjen. „Nem kétséges, hogy a kedvezőtlen jelenség magyarázatát mindenekelőtt a magyar nemzetiségnek a többségétől eltérő termékenységi magatartásában kell keresnünk” — írja Semlyén István. És kimutatja, hogy az utóbbi két népszámlálás közti években az élveszületések száma 1000 főre, a magyar nemzetiség esetében 1,3—6,2 ezrelékkel elmaradt az országé mögött. Természetesen nem Semlyén az első, aki hibáztatható termékenységi magatartásunkra irányítja a figyelmet: Csép Sándor tévériportjában többször is ország-világ elé vitte az egykéző Kalotaszeget. Csakhogy nemzetiségünk — az országos átlagtól eltérően — nagyobb részben városon él. A kalotaszegiek egykézésénél sokkal sokrétűbb, bonyolultabb tényezők játszanak közre abban, hogy nemzetiségünk, ha szám szerint gyarapszik is, aránya egyre inkább csökken. Mind többen kerülnek interetnikus környezetbe. Növekszik a hazai magyar diaszpóra. Hogy ez mit jelent, azt leginkább az a néhány adat jelzi, melyből kiderül, hogy a nemzetiségünk negyedét ma-s gáton fogadó két megyénkben — Hargitában és Kovásznában —, az 1966—77 közötti szaporulat 43 ezer lélek — tehát nemzeti- Iségünk gyarapodásának pontosan a fele! (De Kósa-Szánthó Vilma Változó valóságbeli tanulmánya figyelmeztet: egy sepsiszentgyörgyi új lakónegyedben a családok átlagos gyerekszáma 1,81, ami messze van a 2,76-os országos átlagtól, és ennél a Kovászna megyei szám nagyobb! Tehát az- i bánus környezetbe kerülve a falun még nagyon szapora székelység is azonnal „átáll”. Az az 1,81-es gyerekszám pedig már nem elegendő a távlati utánpótláshoz.) Ma a nemzetiségi városi falu aránya 53/47 százalék. Több erdélyi nagyvárosban ez az arány még a közelmúltban is még inkább az első javára billent. A megnövekedett lakosságmozgás során, miközben nyolc nagyváros — Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmár, Temesvár, Arad, Brassó, Nagybányai és mintegy félmillió beköltözőt fogadott, a magyarság gyarapodása 60 ezer fő. Átlagban e városok minden harmadik lakosa betelepülő. A magyarok közül minden hetedik újdonsült városi. „Az alacsony élveszületési arányszámból következik, hogy nemzetiségünk öregedik. Ez különösen érvényes a Bánságra, ahol ezt a kivételesen magas halálozási átlag is jelzi. De az elmúlt tíz-tizenkét évben a korösszetételben előnyös változások mentek végbe, a korpiramis torzulásai eléggé kiegyenlítődtek, aminek előnyösen kellene hatnia a halálozási arányszám alakulására is. A magyarság is elérhetné a minimális évi 0,75—0,85 százalékos gyarapodási arányt, ami egy évtized alatt mintegy 130— 150 003 léleknyi népességtöbbletet tenne ki; az ország össznépességéhez viszonyítva még ez is a nemzetiségi arányszám további apadását jelentené, de legalább már jóval kisebb ütemben” – írja Semlyén. Miért fél a Szovjetunió Kínától? (Folytatás az első oldalról) Az atomprogram teljesítéséhez . Kína 1953-ban kezdett hozzá. A további évek folyamán meglehetősen intenzíven folyt a nukleáris fegyvereket gyártó ipar fejlesztése. A külföldi sajtó adatai szerint a Kínai Népköztársaságban már a 70-es évek elején két nukleáris üzemanyagot előállító gyár működött (Lancsou és Jumen városban). Lancsouban 1962 tavaszától fogva gázdiffúzió útján urán—235-öt állítanak elő. Feltételezik, hogy az 70-es évek közepére a kapacitás elérte az évi 270 kg urán—235-öt, ezen anyag készletei pedig 1800 kg körüli mennyiséget tettek ki, ami 100 darab húsz kilotermás atombomba előállításához elegendő. Váltak értesülések egy másik, méreteiben, kapacitásában lancsolóhoz hasonló gázdiffúziós berendezés üzembe helyezéséről abban az időben. Jumenben van a plutónium—239-et gyártó fő üzem. A külföldi szakemberek becslése szerint a helyi reaktor évi több mint 200 kg plutónium—239 előállítására képes. Ez évente 40 nukleáris bomba elkőkészítését teszi lehetővé. Emellett Paotouban is van egy plutónium-üzem. Feltételezik, hogy 1967 óta, amikor elkezdődött a plutónium—239 termelése, 180 közepes erősségű bomba előállításához szükséges anyagot halmoztak fel. Kétségtelen, hogy a 70-es évek elejére érvényes adatok mára megnövekedtek, különösen, ha figyelembe vesszük Peking irányelveit a „honvédelem korszerűsítésének” fokozására. 1978. március végére Kínában, a világ közvéleményének tiltakozása ellenére, 23 nukleáris fegyverkísérletet hajtottak végre, ebből hatot már Mao Ce-tung halála után. A nukleáris fegyverek kifejlesztésével és felhalmozásával párhuzamosan Peking nagy figyelmet fordít e fegyverek célba juttató eszközeinek létrehozására. 1976-ig a kínaiak nukleáris fegyvergyártási programja — az amerikai sajtó értesülései szerint —a közép- (600—700 mérföld) és közbenső (1500—1700 mérföld) hatótávolságú ballisztikus rakéták létrehozására helyezte a hangsúlyt. A Washington Post 1978. szeptember elsejei közlése szerint — amely a stratégiai kutatások nemzetközi intézete által előkészített jelentésre hivatkozik — Kína alkalmasint már hozzálátott a lépcsőzetes interkontinentális,3000—3500 mérföld hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártásához. Ilyen típusú rakétákkal Kína 1976- ban folytatott első ízben kísérleteket. Jelenleg, ugyanezen értesülések szerint, a Kínai Népköztársaság a 8000 mérföldes hatósávolságú interkontinentális ballisztikus rakéták új nemzedékének kifejlesztését folytatja, így Kínának több száz bombára tehető a nukleáris készlete. Mintegy 280 U—16- os atombombával, valamint számtalan rakétával rendelkeznek. Kínának már most is hatalmas hadserege van. A külföldi sajtó 1977-re vonatkozó értesülései szerint Peking 4 millió főnyi hadsereggel rendelkezik. Az utóbbi két év alatt a létszám egymillióval emelkedett. Csupán a szárazföldi hadsereg létszámnövekedése 500 ezer fő. Kína haditengerészeti flottájában 300 ezer, a légierőknél 400 ezer ember teljesít szolgálatot. Az ENSZ leszerelési bizottsága jelentésének megállapítása szerint Kína katonai kiadásai jelenleg meghaladják az ország költségvetésének 40 százalékát. A nyugati számítások szerint a nemzeti összterméknek mintegy 10 százalékát képezik. 1981. március 28. 1981. április 5-én vasárnap délután 4 órakor a Szent Erzsébet Egyházközség dísztermében Előadó: Dr. Forbáth Péter szívspecialista, egyetemi társprofesszor a Torontói egyetemen. Előadásának tárgya: Az orvos és mérnök kölcsönös kapcsolata és a komputer alkalmazása a szívbetegségek gyógyításában. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozott anyagból is vállalok • Férfi és női ruha átalakítások FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-9014 (Elizabeth Meat Market fölött) KENNEDY TRAVEL BUREAU LTD. (416) 362-3226 296 Queen St. W. Toronto, Ont. M5V 2AI (416) 921-8945 424 Aloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 TUDJA-E ön, hogy milyen jutányos a repülőjegy ára Budapestről Torontóba? Szerezzen örömet kedveseinek, hívja meg őket látogatóba. • Ila ÖN KIVAN HAZALÁTOGATNI, egész évben kedvezményesen utazhat. 4 CHARTER-gép Budapestre. Július 14—augusztus 25 • Bővebb felvilágosításért hívja irodánkat. IRKA FŐKÉPVISELET — a dollár forint átváltási értéke újból emelkedett, küldjön ajándékot Magyarországra. TUZEX, COMTURIST képviselet. TRANSEX (Division of Kennedy Travel Bureau Ltd.) 424 Bloor St. West, Toronto, Ontario M5S 1X5 Telefon: (416) 923-1193 CONTINENTAL II ÉTTEREM 456 Bloor Street W. alatt 534-7859 Szemben a régi Continentallal A Continental étterem eredeti és mindenki által elismert, ízletes, magyaros ételkülönlegességekkel, naponta friss házikészítményű rétessel és teljes italmérési engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a ______ CSESZKO CSABA Kií Wellíuid # Welland • Welland Üj magyar étterem Wellandon! GOLDEN BULL CSÁRDA (Arany Bika) Akiváló hazad ízeket Montrealiból jól ismert Elhiska garantáltja. A jó hangulatról a debreceni Jani József Bartók-díjas prímás és Kürthy Péter zongorista gondoskodnak. Nyitva hétfő kivételével minden nap déli 12-től éjjel 1-ig, vasárnap déli 12-től este 10-ig. Zene és tánc 6 órától. Várjuk a Niagara-félsziget magyarságának támogatását. 77 E. Main St. Asztalfoglalás: Welland, Onf. 788-0085