New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-03-28 / 13. szám

1 W- 3B. Délamerika , m­int szovjet célpont! Ronald Reagannak valóban igazat kell adna akkor, amikor nemrégiben az egyik beszéde során kijelentette: a kubai előre­tolt szovjet ,,támaszponton” egyre több az olyan tterroristák száma, akiket, — szovjet kiképzés után —, orosz vagy zsákmányolt, fegyverekkel Dél-Amerika valamelyik or­szágába küldenek, hogy ott hangzatos jel­szavak ködfüggönye mögött erőszakkal megpró­bá­ljá­k leváltani a­ kormányt azért, h­ogy szél­sőbaloldal­i házaimat honosítsa­nak meg. A salvadori kérdőjel csupán a ködös­­ágyú újt­ppliberális, Amerika-ellenes ese- U).ek számára kérdőjel csupán, mert nem kell ahhoz katonai szakértőnek lenni, hogy a semlegesség megtartása mellett megál­lapítsuk, 56 USA katonai szakértő küldése nem számíthat belső beavatkozásnak, minit aet a ^g^t^to^pj^ jUSA-ellenes elerpek szaj­k­ózása állítja. Vegyük sorba a dél-amerikai államo­kat és utána húzzunk mérleget: vajon ki­nek van igaza? Annak, aki azt állítja, hogy Amerika megpróbálja gazdasági igába dön­teni a latin-amerikai államokat, vagy an­nak , aki pontos adatokkal szolgál arra vo­natkozólag,­­hogy milyen mértéket ért el a mai napig jó szovjet befolyás az amerikai kontinens déli részén? Nyugodtan elmondhatjuk: az oroszok minden hangos csinnadratta nélkül jelen­leg jelentős tényezővé nőtték ki magukat Dél-Am­erikában. Mire alapozzuk ezt az állítást? Elsősorban: a Dél-Am­­rikával folytatott szovjet kereskedelem 1970 és 1977 között­e a tízszeresére nőtt! A szovjet behozatal összességének egyhar­­mada ugyancsak Dél-Amerikából szárma­zik, még akkor is, ha nem számítjuk a valóban jelentős argentin búzavásárláso­kat! A Szovjetunió rendkívül figyelemre­méltó egyezményt kötött Venezuelával, ez­zel a világviszonylatban jelentős olajterme­lő államnak, abból a szempontból, misze­rint az oroszok leszállítják Venezuela eu­rópai (tehát nekik közelebb fekvő) ügyfél-, országaiba küldendő olajmennyiségét, míg Venezuela cserébe Kubát látja el a szük­séges olajjal. Ez az egyezmény Kubát kevésbé drága és meglehetősen biztosított olajforrással látja el, ugyanakkor kijátsza a Kuba-elle­nes USA embargót is! Brazília és a Szovjetunió jelenleg kö­zös nemesfém­ kitermelési­­szerződés létre-­ hozásán fáradozik, amit szovjet szakértők bevonása.yajl­apszítva úgy tervez, h­ogy új brazil titánium kitermeléséhez­ szovjet mérnöki és termelési tapasztalatot nyújt cserébe. Mivel a titanium a fémek között talán a legfontosabb szerepet játsza a re­­pülőgéptestek és a tengeralattjárók terve­zésekor, érthető az a fontosság, amelyet Moszkva ennek a szerződésnek tulajdonít. A hetvenes évek eleje óta a Szovjet­unió Argentína egyik legfontosabb búzafel­­vásárlójává lépett elő. Jól emlékszünk ar­ra, amikor az amerikai búzakiviteli tilal­mat Argentína egyszerűen nem fogadta el, és ezzel a n­yugati hatalmak búzabojjkottját csaknem hatástalanná tette. Amióta a Panama-csatorna képtelen megbirkózni a jelenlegi szupernagyságű­ olajtartályt hajók átkelésével, azóta az oro­szok figyelme egyre fokozottabban az­ Antarktika felé fordul. Argentína és Chile jelenleg három szi­get felségjoga felett vitatkozott már évek óta a Beagle-szor­osban. Nos, j­ól figyelj,n­­ke­lves olvasójuk, akkor, am­i­;d­e a chilei argentin területi viszály 1978-ban elér­tte a csúcspontot,­­ak­­kor a Kreml nagyokosai úgy találják, líner itt az ideje kitüntetni Argentina mdökyt egy magas katonai ér,(iepiye,nd­jle,l. i .egy­ben a szovjet stájipban olyan félreérthetetl-, len cikkek jelentek meg, miszerint" a chilei argentin tpr­jleji viszályban a Szov­jetunió az argentin szempontot minden von­­nalon helyesnek tartja és­­ennek érdekében — ha háborúskodás ,törnbe jö­­— M Moszkva nem riad vissza Argentína támogatásától sem. Kuba eset­ét nagyjából jól ismerik ol­vasóink: íme, egy sziget, m­ely az apj­eri­­kai partoktól rakétabelövési távolságban, fekszik: a cukornádon kívül nincs más el­adható terméke s jelenleg nyakig joszijt az adósságban. Hogyan fizet Havanna a moszkvai ket­tős — sőt — négyes hasznot könyvelőknek? Vérrel. Jól értették, kedves olvasóink:' .v­érrel és verejtákkel. Jelenleg Kuba csaknem negyedmilliós hadsereget tart fenn, mely — Brazílián kí­vül is a legnagyobb hadsereg egész Dél- Amerikában. Brazília lakossága tízszer akkora, mint Kubáé, a szárazfölzsön fekszik, tehát ért­hető, ha nagyobb­­ j­adse­r,eg.e. Kuba, —­­akármilyen előjelű n­éptéss­el elérve is — a­­túlfegyverkezés szélsőséges példáját mu­tatja. Fidel Castro egyrészt így „exportálja” munka nélkül lezengő belső hadait, más­részt szolga mód teljesíti azokat a paran­csokat, amelyek Moszkvából érkeznek ar­ra vonatkozólag, hogy hol ,é­s ilyilyen erő­vel vessék be ezt az ideológiai janicsártia­­d­at? NICARAGUA: 1980-ban írták alá a szovjet—nicaraguai gazdasági és barátsá­gi szerződést. Cserébe a managuai kor­mány biztosította a szovjet vezetőket ar­ról, hogy tökéletesen egyetért a Kreml af­ganisztáni, európai és közel-keleti politikai gppal vezetésével! A helyi baloldali sandis­­ta párt együttmű­ködési egyezményt írt alá a szovjet kommunista párttal! * * J1 Ezért volt Reagan elnöknek igaza, ami­­kor a dél-amerikai szovjet behatolás ve­szedelmeiről beszélt legutóbbi sajtóko­­f­e­­­renciáján. Kuba, Nicaragua, El Salvador, Honduras, Guatemala és a tö­bbi dél-ameri­kai állam soha­­nem szerepelt a jaltai te­rületi felosztás kereti, azaz szovjet érdek­szférájában. Keep YOUR food Costs DOWN - Shop By The Bos" (££) “fjjg fgQ j TfinDÜl?!” Nagy választék hús, élelmiszer, fűszer és más árukban! Pénzt takarít meg, ha a Knob Hill Farms-nál vásárol! Toronto és környékén öt óriási üzlet. Hetenként, hétfőtől szombatig egyes áruk leszállított áron kaphatók. WEST — MISSISSAUGA DIXIE MALL WOODBINE NORTH • central—mionw gHBjif * ; Conyw Pond*« 0» 222 CHERRY HWY. 2 & STREET I BROCK RD. Fenntartjuk a mennyiség korlátozó­ isának nthrw reggel. 9-töl este 10-ig reggel 9-töl ‘ •tie 10-ig SZERDA reggel 9-töl este 10-ig' CSÜTÖRTÖK reggel 9-töl '.este „ 10-ig MAQVAR ÉLET A St. Pgtyig/rmnps-i fyla­­gyaf jfujjpregyesület pz évi Ggfc1 Ijájiáp, df­ P.ÁUÚy ^zegeggs Jászig, tfibfi njfpt­­áj0 fogyj közönség jelenlésé­­fffip mpníjtp el #z aszfalj ál­­áágt. Vackor# igán, ^pb­­jj.tsné Papp Zsuzsa, a fide­sze,rtartájim,estére mutat­tp b­e a kagadai politikai es­­iterijegyesplsztek vezetőit, galaipiot a távolabbról ér­kezett spagyar egyesületek­­elnökeit.­­ A Palotás méltó­ságteljes mozgása, az első bálozó lányok ü­de szépsége mindig kitörölhetetlen kép ■llllllll­ marad a nézők lelkében. .Ujigna Ipyáró zseije, így gdlgp­­kj­­tánc­o­it. A szépségkirálynő vá­lasztás csgági QSgffíp ny volt. A mást évi királynő Sojgpgyyáry fyfary, l),úgá­­flátÉ Somogyyári Anikónak adta át az ijj­alkodós j.ejv.é­­tjy.éjl. @s­­udyarhijigye­n fqrv#,l) Mza. Bob Reinhardt, GKTB. a félsziget legnagyobb rá­dióállomás man­egere a kö­­rpitip-zö jjgifen, a napi 2 legjoplosabb adásain több, mint 5 percig beszélt a ma Gál# Pálunkr­ől- Beszédének első részében elmondja, hogy — gondolta — részt­­v­esz egy szokásos bálon. Mellá# hosszabba­n figy­ele a bált- beszéli a táncosok­kal, vehetőkkel. rájött, h­ogy ez több múlt egy kö­zönséges bál- itt olyan ha­­­gyományok vannak, ame­lyek^ az­­egész |sa#ada| if­­jús ágnak­­szüksége van). A Tpilapi­ időben itt ez az egyetlen­­egyesület, ahol van idő arra, hogy a sport és népi táncok mellett ké­pes „lady”-kat és „gentle­men”-ket nevelni. Utolsó mondatával gratulált a szü­lőknek és k­i megköszönte az egyesület vezetőségénél­,­­h­ogy ezt képes volt elérn. Dr. K. K. B. Az 1981. évi St. Catharines-i Gála Bál Most műsoron: “LOVE NEST” ‘MIDNIGHT DESIRES’ .“GIRL SLAVES'' EVE BHiiiiiiiiiiiAmiiiiiiiiiiiiianimuiiiiiinBiiiiiiiPiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffliiMiii CANADIAN 0DE0N Theatres Március 28. — Március 26. 1ÍPPS!1S1!9!^ I un Conway- es Don Knotts a főszerepben. ‘THE PRIVATE EYES” HYLAND tfuRGf AT ST. CtAlft • M2-2 WPLINS A ALBION • 742-OAflf 7 ’ ytSTQfl BQ y LAltfKNCE » 241 Uz l A8^p- 4A1-33ft" WOOpSipE 3 CENTENNIAL 3 GEORGETOWN 2 PLAZA 2 d*KV)tCEWS.S5Si -Restricted MÁSODIK HÉT Az igazgatóitól,­ aki a "Texas Chainsaw M­assacre”'t hozta. Ilizabreth Berridge és Cooper Huckabee a főszerepben “THE FUN HOUSE” A Dufferip Drive In moziban második műsor: ‘THE ISLAND’7 HYLAND II Y0NGC AT ST. CLAIR • 9K?-289I FAIR LAWN I Y0NGE N.0F LAWRENCE • 481-1231 CENTENNIAL 2 WOODSIDE 2 SHERIDAN 1 CUppin&N UA" . «77 £113 ELAPJE (CLINTON & OANfORTW R0. • 2614135 OUFFERIIM ÚRIVE-IN ' S. Of HWT. !•!«! not Adult Ent. HATODIK HÉT Nastassia Kinski, Peter Firth és Leigh Lawson a főszerepben. Peter Polanski filmjében: ‘TESS’ „Az év legjobb filmje” (Charles Champlin, Los Angeles Times) YORKI (CLINTON E. OF YONGE • 486-5600 ODEON * Oshawa PHONE I2S-SU3 Aduit NEGYEDIK HÉT 7 ACADEMY-díjra jelölt, beleértve a legjobb kép és legjobb színésznő (Sissy Spacek) díját. “COAL MINER’S DAUGHTER” YORK II ■FBI INTON E. OF YONGE • 486 5600 Adult Ent. TIZENÖTÖDIK Hét Gene Wilder és Richard Pryor együtt ismét a ... “STIR CRAZ”-ben HUMBER 2 mmmm . BLOOR & BAY • B614&03 ' 8100ft l MNE-769-11774 DON MILLS 2 Adult Ent. Felhívás: a nyelvezet sértő lehet. (Theatres Branch of Ontario) Sam iVeil mint Duimfen. Rossano Brazzi, L!: a Harrow a főszerepben. ‘THE FINAL CONFLICT” A Parkway Drive Ip m°z*ban második miisor. “MY BODYGUARD” VARSITY 2 RLOOR a BAY 961-4303 FINCH 3 RNCH AT OUFFERIN •683-9505-6 SHERIDAN 2 MISSISSAUGA • 8MM13 HUMBER 1 PARKWAY driye-iixi. « OF STEELES OFF W00PBINE-498-134« CENTENNIAL 1 OAKVILLE 845-5553 Adult BLOOR 61ANE* 769-1177» 1 DON MILLS 1 WOODSIDE 1 Felhívás: Egyes jelenetek sértőek lehetnek. (T. B. O.) TIZENNEGYEDIK HÉT Egy film, ami gondossá, dalolóvá, jókedvűvé fogja tenni. Neil Diamond és Laurence Olivier a főszerepben. “THE JAZZ SINGER” FAIRLAWN II VONGf IL0P LAWRENCE «481 1211 BgjQZHIEH ^5!ri^niMnFRHrfi63-9i:n6-R-Y BRAMPTON 00E0II* 451-3373 ADULT RHONE 723-2843 30 év magyar egyházpolitikája (Folytatás e­sti oldalról) cialista ,,exportcikké” vált, melyet már a Nauka i Religija című szovjet ateista lap is népszerűsít. Magyar út — lengyel út Tudvalevő, hogy a lengyel egyház kevésbé hajlott kompromisszu­mokra, paint a magyar. Ebben szerepet játszik bizonyos mértékben az is, ho­gy a lengyel egyház egészen más körülmények között élte meg a kommunista hatalomátvételt. A lengyel állam­­első kommunista vezetői az egyházi vezetőkkel együtt szenvedték végig a német meg­szállást.. Ezzel szentben a magyar püspökök a bukott rendszer törvény­­hozásának tagjai voltak, a hatalmat átvevő kommunisták pedig Moszk­vából hazatért radikális emigránsok. A lengyel papság közelebb állt a néphez, mint a magyar, következésképp a lengyel főpásztorok mö­gött egységes hívős­er­eg állít, amikor konfliktusba kéreit az állammal. Végül, de nem utolsósorban, maga a püspöki kar páratlanul egységes volt, és Wyszynska bíboros prímás vezetése alatt — akinek neve fém­jelzi az elmúlt évtizedek egyházi életét — ma is az. A lengyel egyház megőrzött lehetőségeit — mondjunk „lengyel utat” — veszélyeztette az a tény, hogy a magyar püspökök a vallás­­szabadság terén sokkal kevesebbel beérték, mint a lengyelek. Mivel ugyanis az egyház és állam viszonyának kialakításában alkalmazott taktikai és stratégiai elvek egységesek az összes szocialista országok­ban, világos, hogy bármely ország egyházpolitikája kihatással van az összes többi országéra. A lengyel főpásztorok ezért nemegyszer figyelmeztették a magyar püspököket, hogy túlságosan engedékenyek, túlságosan hajlamosak a kompromisszumra, vannak még problémák... Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki jelen volt a vatikáni magyar kápolna szentelésén, 1980. október 9-én Rómában sajtókonferenciát tartott. Válaszolva az újságírók kér­déseire, többek között kijelentette: Az utóbbi 3-­ évben egyházi vonatkozásban olyan dolgok történtek, amelyek másfél évtizeddel ez­előtt (vagyis a részleges megegyezés idején) még elképzelhetetlenek voltak. Ezért „hiba lenne a jövőt illetően azt mondani valamire is, hogy elképzelhetetlen.” Kétségtelen, hogy 1964 óta bizonyos problémák megoldásában volt haladás. Ugyankkor nem mondhatjuk azt — és ezt magas állami ve­zetők is hangoztatták —, hogy az állam és az­­egyház viszonyában minden probléma megoldódott — még akkor sem, ha gyakran hal­lunk „rendezett viszonyról” beszélni. Ezt Miklós Imre is elismerte, ■amikor a sajtókonferencián kijelentette: kétségtelenül vannak és lesz­nek megoldandó kérdések, de „egyetlen sincs, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani”. Lássunk most néhány ilyen megoldásra váró problémát: — Hitoktatás: Egy 1974-ben kiadott püspökkari körlevél az álla­mi nyomásra aláírt megállapodás alapján „egységesen szabályozza” a templomi hitoktatást. Ez a „szabályozás” valójában nem jelentett előrelépést, hiszen számos ponton (idő, hely, létszám, a hitoktatás lefolyása stb.) megszorította a lehetőségeket. Így pl. a templomon és sekrestyén kívül — a plébánián vagy a hitoktatásnak megfelelő más helyiségben — nem szabad katekézist tartani. Ilyen korlátozás még a katolikus egyházat csak megtűrő Romániában sincs (lásd Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök legutóbbi szinódusi felszólalását). Hitoktatást szinte kizárólag csak papok tarthatnak. Pedig a Katolikus Hittudományi Akadémia levelező kurzusa immáron harmadik éve vi­lágiakat képez ki, akik erre a munkára alkalmasak lennének. Így a papságnak több ideje szabadulna fel más lelkipásztori feladatok tel­jesítésére. Miklós Imre államtitkár említett római sajtóértekezletén éppen a teológiai levelező kurzust hozta fel a „pozitív lépés” példájá­nak, amikor a korábban „elképzelhetetlen” lehetőségekről beszélt. Valójában­­csak „fél lépés” történt a levelező kurzus engedélyezésé­vel, hiszen az ott szerzett képesítés magától értetődő hasznosítható­ságát újabb engedélyhez kötötték. — „Rendezések”: Az egyház helyzetével kapcsolatban sok szó­­esik „rendezett viszonyról”­, „szabályozásról”, újabb részletkérdések­ben történő „megállapodásokról”. Miklós államtitkár a templomi hit­oktatáson túl pl. utal arra (1. Miklós Imre nyilatkozata, Magyar Kurír, 1980. szept. 2), hogy az 1964-es megegyezés óta újabb megoldás tör­tént az egyházi tisztségek betöltéséhez szükséges állami hozzájárulás kérdésében (1971). Jóllehet ennek konkrét tartalmát nem hozták nyil­vánosságra, az államtitkár itt kétségkívül a kisebb plébániák betöl­tésére gondol. Hiszen nemcsak a püspöki kinevezésekhez szükséges előzetes állami hozzájárulás maradt érvényben, hanem gyakorlatilag a plébános kinevezését sem eszközölheti teljes szabadsággal a megyés­püspök. Sőt az sem ritka eset, hogy dinamikus fiatal káplánokat he­lyeznek át állami nyomásra. — Miklós Imre pozitív fejlődés példája­ként említi az Ifj Ember c. katolikus hetilap példányszámának növe­lését is. Ez kétségkívül előrelépés. De e ponton is, miként általában a katolikus sajtó területén, (túl a már amúgy is szigorú „öncenzú­rán”) számos esetben érvényesül az állami felelősök beleszólása, még ha a „cenzúra” kifejezést nem is kívánják használni. — Furcsa szubszidiaritás: Miklós Imre Rómában a kis közösségek problémáját felvető újságírónak egyszerű választ adott: Ez nem ál­lami, hanem egyházi ügy. Valóban a helyi egyház vezetőire (a püspö­kökre) hárítják a bázisközösségek problémájának „rendezését”. Az ilyen funkciómegosztás mostanában más kérdésekben is­­érvényesül: bizonyos ügyeket egyházi kereteken belül intéznek el, de a „távirányí­tók” az állami szervek. Mivel pedig az állami szervek akarata a „jó­viszony” alapján általában teljesül, ma már fölöslegessé váltak bizo­nyos „adminisztratív” intézkedések. — A „kis lépések” feltételei: ateista államtól nem várhatja el az egyház, hogy az egyház kibontakozása érdekében maga kezdeményez­zen. Miklós Imre nemegyszer hangoztatta: az „adott realitásokból” kell kiindulni, a hívők jogos vallásos igényét mindig­­figyelembe fog­ják venni. Azt azonban, hogy van-e igény az előrelépésre, hogy mi a jogos igény, az egyháznak kell bizonyítania, a kezdeményezést egy­házi részről várják, így a római sajtóértekezleten a szerzeteskérdéssel kapcsolatban kijelentette: „kérdés, hogy van-e igény a szerzetesrendek működésére . . .?! (,,A Szív”) 5. oldal Olvassa a MAGYAR ÉLET-et! Megjelent BÚZA JÁNOS GYÖRGY új könyve Venezuela gyémántmezőin Dedikált példány $9:00 előzetes beküldése mellett megrendelhető a szerző elmém P.O. Box 42221, Los Angeles, Ca. 90042, USA.

Next